Spiró György Mohózat Drámák 9-632084-34-9 468 Helikon Kiadó Budapest 1997 0 3-462 Munkában lévő, nem végleges verzió 1 0
Spiró György
Mohózat
Drámák
Ahogy tesszük
Dalmű
Zeneszerző: Másik János
A „Tekerés” ötletét Lukáts Andor adta
1987–1988
5
Szereplők
ANYÓS
ASSZONY
ASSZONYSÁG
BÁCSI
BARÁT
BÉKAEMBER
BEMONDÓ
BEMONDÓNŐ
BÍRÓNŐ
CIGÁNYASSZONY
CUNCI
CSAJ
CSAJÓCA
CSÓNAKOS
EGYIK ÜLNÖK
ELADÓNŐ
FÉRFI
FÉRFI-KARIATIDA
FESTŐ
FIÚ
FŐNÖKNŐ
GITÁROS
GYEREK
HAVER
HIVATALSEGÉD
HŐS
ILLETÉKES
KARMESTER
KISCSAJ
KÓRUS
KÖNYVÁRUS
KÚSZÓ
LÁNY
LÖKÖTT
MÁSIK ÜLNÖK
MEGSZÁLLOTT
MŰSORVEZETŐ
NAGYBÁCSI
NAGYFIÚ
NEJ
NEJ-KÓRUS
NŐ-KARIATIDA
ÖREGASSZONY
PASA
RIADTKA
RIKKANCS
RIPORTER
RIPORTERNŐ
RÚDMÁSZÓ
SPORTRIPORTER
SRÁC
SZAKÁLLAS
TANÚ
I. TEFUS
II. TEFUS
III. TEFUS
TISZTVISELŐNŐ
TITKÁRNŐ
ÚR
ÜGYVÉD
VÉNASSZONY
I. ZENÉSZ
II. ZENÉSZ
III. ZENÉSZ
IV. ZENÉSZ
ZSÍROSKENYERES LÁNY
Rendőrök, melósok, kurvák, gépírónők, ügyvédek, ügyfelek, lakásnézők, lakáseladók, pénztárosok, pulóveresek, idegenvezető, turisták, zenészek, bőrfejűek, árusok, férfiak, nők, gyerekek.
6
A nyitány

Üres a színpad. Jobb elöl: jön Hős aktatáskával, bal hátul: jön Karmester. Hátul két kariatida erkélyt tart. Hős és Karmester megy egymás felé, Hős elhagyja, Karmester utánanéz, Hős megáll. Karmester jobbra, a hátul levő zongorához megy, feltámasztja a fedelét. Bal hátul: bejön a zenekar hangszerekkel. Karmester a „Gondold meg” variánst pötyögi, Hős továbbmegy, bal hátul kimegy. Bal elöl: turisták jönnek idegenvezető vezetésével, láthatólag kelet-európaiak, megállnak, nézelődnek, fényképeznek, főleg a kariatidákat, idegenvezető mutogat. A zenészek lemennek a zenekari árokba, Karmester abbahagyja a pötyögést, ő is lefele indul. A számot a zenekar játssza tovább. A turisták rendetlenül kimennek. Karmester már a pulpituson áll, int, csönd, sötét.

1. jelenet / A veszekedés

Baloldalt lakás, Hős és Nej egy-egy íróasztalnál ül, dolgoznak. Hős kis számológéppel ügyködik. Nej rajzol. Csönd. Akkord.

HŐS

Mi van?

NEJ

Nem szóltam.

HŐS

Azt hittem, szóltál.

NEJ

Mondom, hogy nem szóltam.

HŐS

Jó, most ne…

NEJ

Mi? Mi van?

HŐS

Dolgozom.

NEJ

Mért, én micsinálok?

HŐS

Jó, nem szóltam, egy szót se.

Csönd. Dolgoznak. Akkordok.

NEJ

Mit akarsz?

HŐS

Semmit. Akartam én valaha bármit is?

NEJ

Mit jössz ezzel a fal szöveggel?

HŐS

Mivel jövök én? Nem látod, hogy dolgozom?

NEJ

Nem látom, mert dolgozom.

HŐS

Szép tőled.

NEJ

Mit akarsz? Ha valami bajod van, mondjad, szívem, mondjad.

HŐS

Most hagyjál, jó? Légy szíves.

7

Csönd.

NEJ

Micsoda?

HŐS

Mi van?

NEJ

Valami bajod van?

HŐS

Hagyjál dolgozni, jó? Most kezdhetem újra.

NEJ

Ezt is miattam. Persze.

HŐS

Mit miattad?! Hagyjál békén!

Csönd. Basszusban veszekedés-zene.

NEJ

Mi van?

Csönd. Szólóban veszekedés-zene.

HŐS

Mit akarsz?

Csönd. Megindul a veszekedés-zene. Hős és Nej hátradől a székén, gyűlölködve méregetik egymást. Megy a veszekedés-zene.

NEJ
Elegem van
hogy folyton ez megy
elegem van
hogy sem így sem úgy
elegem van hogy fáj a fejem
hogy ez az egész nem sosem
mit akarsz még
mondd mondd mondd mondjad szívem
mondjad ha jobb lenne
nélkülem
HŐS
Mit akarsz most
mi az hogy ez megy
mit akarsz most
mi az hogy nem megy
az én türelmem végtelen
de mit jössz te is folyton nekem
mit akarsz még
mondd mondjad szívem
mondjad ha nem bírod
énvelem
NEJ
Mit gondolsz
meddig bírom ezt
mit gondolsz
meddig tűröm ezt
8
HŐS
Te meg vagy veszve
NEJ
Csak én hát persze
Mit gondolsz meddig bírom ezt
Mit gondolsz meddig tűröm ezt
HŐS
Ne üvölts kérlek
Mindjárt felébred
NEJ
Egyszerre fontos lett a fiad
ki vagy borulva ha felriad
csinálj egy jobbat egy másikat
amelyik folyton alszik olyat
de nem velem
de nem velem
elegem van
elegem

Zene sír.

HŐS
Sír – nem hallod?
NEJ
Hallom – szomjas
HŐS
Unalmas ez már
nagyon unalmas
NEJ
Ugyan már hallgass
kérlek hallgass
nagyon unalmas
nagyon unalmas
HŐS
Méltatlan mindez
mindez alantas
NEJ
Unalmas ez már
nagyon unalmas
nagyon unalmas
nagyon unalmas

Zene tovább. Hős felkapja a jegyzeteit, kirohan.

NEJ
Figyelj, most hova rohansz, mi van?

Zene sír.

Kussoljál édes kicsi fiam

Zene sír, hirtelen leáll, csönd.

Most mi van? – Nem értem, mi volt ez velem. – Gyere vissza! Ne hülyéskedj! Kirohan.

9
2. jelenet / A rémület

Balról jön Hős, megáll. Jobbról jön Nej, megáll. Hátul hirdetőoszlopok, fák, emlékművek jelennek meg, előbbre jönnek. Basszus megszólal. Fák és oszlopok kórusa énekelni kezd.

KÓRUS
Gondold meg hol fogsz élni – ha nem lesz otthonod
gondold meg kit utálsz – ha nem lesz rokonod
gondold meg honnét menekülsz – ha többé senki sem vár
és nem fortyan fel a kutya sem – ha hülyeséget mondtál
mennyire vagy erős – gondold meg miben élsz
a magány nagy szabadság – csábos de túl nehéz
A szabadság nagy űr – felnőtt viseli el
a szabadság kegyetlen – a neveltjeivel
Önálló nem vagy kicsikém – mert gyermek maradtál
és nem látod még ami vár – s már nem tudod ki voltál
gondold meg mibe vágsz – szegény gyámoltalan
hiszen te nem tudod még – hogy az van ami van
az van ami van – csak az van ami van
ami van
HŐS és NEJ

Kétoldalt állva éneklik a reménydalt.

Szerettem őt nagyon – de nem bírom tovább
nem bírom elviselni – az egyforma szagát
HŐS
Nem bírom nézni már – a csíkos pongyolát
NEJ
Nem bírom nézni már – a csíkos pizsamát
HŐS és NEJ
Ott kívül van az élet – nagy és határtalan
élni akarok végre – élni kalandosan
élni akarok végre – élni kalandosan
KÓRUS
Csak az van ami van – mert az van ami van
csak az van ami van – mert az van ami van
csak az van ami van – mert az van ami van
csak az van ami van – mert az van ami van
ami van
10
3. jelenet / A habozás

Haver lakása jobbra. Laticel. Haver klottgatyában, trikóban fekszik, zseblámpával világít Hősre.

HAVER

Te vagy az? Mi van? Ezer éve.

HŐS

Semmi, csak úgy. Nem zavarok?

HAVER

Éppen virrasztottam. Ha megengeded, tovább virrasztok. Plédet húz magára.

HŐS

Sokszor gondoltam, hogy jelentkeznem kéne…

HAVER

Hagyjad ezt, haver. Összezördültünk az asszonnyal? Csönd. Írtam egy számot, még amikor a presszókban klimpíroztam. Figyelj. Kíséret nélkül énekli.

Ha elmúlik a szerelem
hát elmúlott a szerelem
és lesz belőle szeretet
vagy lesz belőle gyűlölet
ez tragikus de nem nagyon
ez komikus de nem nagyon
ha nem szereted üsd agyon
agyon nagyon agyon nagyon
agyon nagyon agyon nagyon

satöbbi. Milyen?

HŐS

Gyönyörű. Csönd. Te itt laksz?

HAVER

Amint látod.

HŐS

Alig tudtam megszerezni a címedet. – Nálad nincs villany?

HAVER

Szóltam nekik, ugyan már kapcsolják ki, zavar. Csönd. Ha itt akarsz aludni, padló van.

Hős leül a földre. Csönd.

HAVER

Na nyögjed ki.

HŐS

Á, semmi, csak… Csönd. Nincs már zongorád?

HAVER

Nincs.

HŐS

Miből élsz?

HAVER

Nem muszáj élni, haver. Nyáron pecázok. Télen nem, mert télen hideg van. Télen fekszek itt, akkor kevesebb kalória kell. És olvasok.

HŐS

Hát tudod…

11
HAVER

Miért, évekig melóztam az NSZK-ban, összekapartam azt a rohadt lakást, ő meg közben elkurvult. Meglett a lakás, elváltunk, övé a lakás. Nem volt igaza? Jó nekem itt. Kicsi a rezsi, szoba-konyha, retyi a folyosó végén, csak télen hűvös, visszatartom nyárig. Semmit se kell akarni, haver, ez a titka. Te azt hitted, hogy én egy tőkés vagyok, mi? Azért ellehetsz itt, amíg akarsz, egyet kell kibírnod, hogy néha a füledbe danászom, hogy

Ha elmúlik a szerelem
hát elmúlott a szerelem
és lesz belőle szeretet
vagy lesz belőle gyűlölet…

Csönd.

HŐS

Azért ez, ne haragudj… Az nem igaz, hogy ennyire le kell robbanni egy nő miatt.

HAVER

Egy nő miatt? Mi közük ehhez a nőknek? De én többé nem hagyom, hogy kiheréljenek. Ez a csapda, hogy elhitetik veled, hogy lakni kell. Tanuld meg, haver, amíg nem késő, hogy nem szabad akarni, mert bármit akarsz, kiherélnek. Ez egy ilyen hely.

Csönd.

HŐS

Évek óta dolgozom valamin, és most lehet, hogy éppen beérik, pár nap tűnődés kéne, mondjuk, még pár hét, és akkor… pont akkor…

HAVER

Mindig pont akkor.

HŐS

Visszaköltöztem anyámhoz, de hát ő se hagy békén, örül, hogy nincs egyedül, becsörtet a kisszobába, nem hagy békén…

HAVER

Mondom, lakjál itt, hozzál egy zseblámpát, vagy vegyél gyertyát.

HŐS

Á, nem, én nem azért…

HAVER

Dehogynem azért, haver. De ez engem nem sért. Vannak neked barátaid, jobbak, mint én, de azokat nem akarod zavarni. Ne nézz így, haver; ezt a saját tapasztalatomból mondom. Na. Lakjál itt nyugodtan.

HŐS

Á, itt nem tudnék. Csönd. Nem értem az egészet. Biztos helyrejön. Valahol befejezem ezt a melót, és aztán rendbe jön. Biztos.

12
HAVER

A bajok nem azért vannak, hogy rendbe jöjjenek.

HŐS

Hát én nem akarom így elhagyni magamat, az biztos.

HAVER

Fasza fiú vagy, haver! Csak akarjál, haver! Igyekezzél, haver! És ha kimész, ne bajlódj az ajtóval, nem lehet becsukni. Int, kíséret indul, felülve énekli.

Ha elmúlik a szerelem
hát elmúlott a szerelem
és lesz belőle szeretet
vagy lesz belőle gyűlölet…

Hős kimegy.

Ez tragikus de nem nagyon
ez komikus de nem nagyon
ha nem szereted üsd agyon
ha agyonütöd hát nagyon
agyon nagyon agyon nagyon
agyon nagyon agyon nagyon

Haver levezényli, visszahanyatlik.

4. jelenet / A közvetítés

Színpad bal széle. Barát, Hős.

BARÁT

Szép. Csönd. Ha akarod –

HŐS

Kösz, nem. Magatok is alig fértek el, a két kölökkel. Pár napig még kihúzom anyámnál, aztán albérletbe megyek – vagy lakást bérelek –

BARÁT

Nem olcsó.

HŐS

Nem olcsó, nem olcsó – micsináljak?

BARÁT

Nem tudnátok rendbe hozni? Mégis két egymásnak való ember… Csönd. Ott a gyerek. Csönd. Évekig gürcöltetek, amíg meglett a lakás –

HŐS

Pardon, én gürcöltem. Én.

BARÁT

Évekig gürcöltél. Kifizettetek minden adósságot, végre elkezdtél dolgozni, és akkor – pont most – térjetek észre. Csönd. Ez nem olyan hely, ahol csak úgy el lehet válni. Ez nem egy olyan hely. Rámegy jó pár éved, amíg összeszeded 13magad. Ha ugyan valaha – Csönd. Borzasztó könnyű elszúrni. Állati könnyű. Ne legyetek könnyelműek. Azt itt nem szabad. Ez nem egy olyan hely.

Csönd. Karmester fölemeli a pálcát.

Emlékszel?

Zene.

Ti voltatok az elsők
ti voltatok a bátrak
az elsők akik belevágtak –
mi féltünk
és vártuk
hogy mi lesz veletek –
kételkedtünk
hogy ketten is lehet –
de láttuk valamennyien
és néztük valamennyien
sandán és irigyen
hogy mégis
létezhet ilyen
Ti lettetek a példa
mely annyira hatott ránk
hogy lett egy nősülési hullám –
mi féltünk
és vártunk
és lett gyereketek –
és lett nekünk
és lett még sok gyerek –
és láttuk valamennyien
mikor a lakás kész lett hogy igen
hogy lakni is lehet
és nekünk
szintén
lehet még ilyen –

Zene még egy kicsit érzékenyen. Csönd.

HŐS

Mondd – volt már olyan, hogy úgy érezted, úgy érezted 14Akkord. – úgy érezted – Akkord. – úgy érezted, hogy nem áll fel?

Nagy akkord, csönd.

BARÁT

Mi? Volt, tizenhárom éves koromig egyfolytában.

HŐS

Most ne, komolyan.

BARÁT

Jó. Hál’ istennek, nem minden órában áll fel, ha ez kielégít.

HŐS

Az van, hogy – Akkord. az van, hogy – Akkord. szóval, mi elég régen alig – Csönd. nem csaltam meg, és ő se engem – azt hiszem – de baj van.

Csönd. Akkord.

BARÁT

Hát nem tudom, de ilyen van, nyilván – túl nagy a külső nyomás, attól – de éppen ezért kell a háttér, érted! anélkül megdöglik az ember! Ne szúrjátok el, kérlek szépen!

HŐS
Én megpróbáltam mindent
én annyira figyelmes
vagyok hozzá és olyan kedves –
mert félek
és féltem
és van egy szép gyerek –
állandóan mindenfélét
veszek –
de még rosszabb így az hiszem
mellettem él de nem velem
elnézem: idegen
és nincsen
és nincsen
nincsen kegyelem.

Zene vége. Hős eltűnik. Helyén Nej.

BARÁT

Jó, ne bőgj. Bőgni nem kell. Majd megoldjuk. Majd megoldódik.

NEJ

Ez már nem. Sír.

BARÁT

Figyelj. Mi lesz a sráccal? És a lakással? Ki marad benne? Másfél szobát nem lehet kettőbe cserélni.

NEJ

Nem érdekel!

BARÁT

Ne! – Sok éves hercehurca – nem lesz egy perc nyugalmad – ő nem tud lekandidálni – te nem tudsz továbbtanulni – akinek papírja van, kevésbé nyírják ki, ha leépítés lesz, nem?

NEJ

Sír. De.

BARÁT

Van valakid?

15
NEJ

Senkim! Senkim!

BARÁT

Na. Tessék észhez térni. Ez így nem megy.

NEJ

Most ezt mért nekem mondod? Mért nekem? Pont nekem?!

Csönd. Karmester int, zene indul.

BARÁT
Ti voltatok az elsők
ti voltatok a bátrak
az elsők akik belevágtak –

Nej bőg, zene leáll.

NEJ
Hiába kedves hozzám –

Zene indul.

Hiába kedves hozzám
hiába vesz virágot
így még jobban fáj ami fájhat –
már régen
nem élem
a saját életem –
egyedül rossz
de ketten nem lehet –
mindennél rosszabb így nekem
mellettem él de nem velem
elnézem: idegen
és nincsen
és nincsen
nincsen kegyelem

Zene vége. Nej eltűnik, megjelenik Hős.

BARÁT

Ki van borulva. Ez a jobbik eset. Sokkal jobb, mintha közömbösen hagyná.

HŐS

Tudom – csak ez az egész! Ez az egész!

Kirohan, Barát utánaballag.

16
5. jelenet / A próbálkozás

A Hős lakása. Bejön Nej, papírokat hoz be, leül az asztalhoz, dolgozik. Csönd. Jön Hős, hozza a paksamétáit, leül az asztalához, dolgozik. Csönd. Akkord. Felnéznek egymásra. Csönd. Nem szólnak. Próbálnak dolgozni. Indul a veszekedés-zene. Ülnek, néznek egymásra, nem szólnak. Felelgetős veszekedés-zene tart. Ülnek. Próbálnak dolgozni. Néha felnéznek. Veszekedés-zene végigmegy. Csönd.

HŐS

Nem megy. Kirohan.

6. jelenet / Az elhatározás

Világításváltás. Nej feláll, megágyaz a dupla ágyon. Bejön Hős. Állnak.

NEJ

Fordulj el.

Csönd. Hős elfordul. Nej levetkőzik, bebújik az ágyba.

HŐS

Lehet?

NEJ

Lehet.

Hős leveti a pulóverét, leül az ágyra, leveszi a cipőjét, ül. Karmester int, zene indul, majd abbamarad. Csönd.

NEJ

Mit mondasz?

Csönd. Karmester int, pár akkord. Csönd.

HŐS

Hát talán – Csönd. Akkordok. Csönd. Ezt akkor fel kell adni.

Csönd. Akkordok.

NEJ

Fel.

Halkan finom zene indul.

HŐS

Ezt most már be kell vallani. Nem olyan nagy baj. Nagyobb baj lenne, ha nem vallanánk be. Nem? Figyelj. Lehet ezt szépen, méltósággal. Nem muszáj belerokkannunk, ahogy mások szokták. És itt a kölök. Miatta se szabad.

NEJ

Hát nem is.

HŐS

Figyelj. Elválunk. Zene. Ez nem jelenti azt – ez nem jelenti azt –, hogy ne lehetne köztünk normális kapcsolat. A gyerek úgyis összeköt. Zene. Csak szépen kell csinálnunk, méltósággal. Nem úgy, mint szokták. Zene.

NEJ

Mi lesz a lakással?

17
HŐS

Gondolkoztam róla, és most elmondom.

NEJ

Közös szerzemény.

HŐS

Mi?

NEJ

Közös szerzeménynek számít. Több mint öt éve élünk benne együtt. Ilyenkor közös szerzemény. Ezt megérdeklődtem.

HŐS

Persze, hogy közös szerzemény.

NEJ

A gyerek nálam marad.

HŐS

Várj egy kicsit, hadd mondjam el!

Lírai zene tovább.

NEJ

Nekem fogják ítélni.

HŐS

Végighallgatnál?

NEJ

Csak mondom, hogy a lakást meg a gyereket nem hagyom.

HŐS

Hallgass végig, az istenit neki! Zene. Na. Lehet ezt normálisan. Az lesz, hogy ezt a lakást elcseréljük egy kisebbre, és a különbözetből én valamit – nem tudom –, de fillér nélkül nem maradhatok. Az pedig nem fog menni, hogy elválunk, és itt lakunk együtt tovább, ahogy szokták, az nem megy.

NEJ

Az nem.

HŐS

Neked lesz lakásod. Nekem nem lesz. Ha neked van lakásod, a gyereknek ott kell lennie. Világos. Majd – majd gyakran meglátogatlak. Nem hiszem, hogy erről bírósági döntés kellene, mint másoknál.

NEJ

Telefon kell.

HŐS

Mi?

NEJ

Nem megyek olyan lakásba, ahol nincs telefon. Eleget vártunk erre. Telefon nélküli lakásba nem megyek.

HŐS

Jó, majd meglátjuk.

NEJ

Szar helyre nem megyek.

Zene vált, dinamikusabb lesz, Nej felül.

Nem megyek Budaörsre
se Dunakeszire
Békásmegyerre nem megyek
és Kőbányára sem
és Gazdagrétre semmiképp
és Budafokra semmiképp
és nem megyek és nem megyek – nem nem – Csepelre sem
Csepelre nem megyek
18
mert ott voltam gyerek
én onnét jöttem el
oda én vissza nem megyek
HŐS

Igen – hát majd meglátjuk, mik a lehetőségek.

NEJ
Nem megyek Budaörsre
se Dunakeszire
Békásmegyerre nem megyek
és Gazdagrétre sem
Csepelre végképp nem megyek
és Óbudára sem megyek
és nem költözöm sehová
ha nincsen telefon
HŐS

Jó, szívem, hallottam

NEJ
Egyszobásba nem megyek
minimum másfél szoba kell
mert mindjárt felnő a gyerek
őneki külön szoba kell
HŐS
Igen
NEJ
A mosógépet nem adom
a könyvek is az enyimek
a fridzsidert is elviszem
én annyit sose keresek
HŐS
Én igen? Én igen?
NEJ
A tévét magammal viszem
a kocsi lehet a tied
HŐS
A kocsi lehet az enyim
de szép, de jó egy szar Trabant
NEJ
Eladhatod, nem érdekel
a többi viszont az enyim
HŐS

Várjál, nem kell rögtön, várjál.

Zene leáll.

Nekem nem kell semmi. Ezt a lakást én kapartam össze, de nem érdekel, érted? Nem érdekel!

NEJ

Közös szerzemény.

HŐS

Most mondom, hogy nekem nem kell semmi.

NEJ

A lakás közös szerzeménynek számít.

HŐS

A fele az enyém lenne, de még az se kell, hát nem érted? 19Nektek legyen fedél a fejetek fölött, én majd megleszek valahogy.

NEJ

A többi is közös szerzemény, minden!

HŐS

Most mondom, hogy nekem nem kell semmi!!!

NEJ

Ne üvölts!

HŐS

De üvöltök!!!

Zene sír.

NEJ

Felébresztetted!

HŐS

Nem érdekel! Zene sírdogál. Figyelj. Ne vágj közbe. Kérlek. Figyelj. Nekem nem kell semmi! A különbözetből valami kevés, hogy elinduljak. Felfogtad? Zene sírdogál. Nem fogunk huzakodni minden lyukas zoknin, ahogy szoktak. Ez egy sima válás lesz, közös megegyezéssel, és nem fogunk veszekedni semmin. Úgy csináljuk, hogy nektek legyen jó. Kerítek egy jó ügyvédet, aki ért hozzá – egy lakásüzért, érted –

NEJ

Nekem is lesz ügyvédem.

HŐS

Minek?

NEJ

Az kell, hogy nekem is legyen ügyvédem. Ha neked van, nekem is lesz.

HŐS

De minek? Kidobni egy csomó pénzt még egy ügyvédre!

NEJ

Nem árt, ha nekem is van.

HŐS

Jól van, édesem, legyen ügyvéded neked is. De azt te fogod fizetni.

NEJ

Azt én.

HŐS

Figyelj. A lakás a tied lesz – a te neveden.

NEJ

Persze hogy az én nevemen.

HŐS

Miért, lehetne a gyerek nevére is –

NEJ

De akkor belepofázik a gyámhatóság, ha a gyerek nevén van!

HŐS

Most mondom, hogy a te neveden lesz, nem hallod?

NEJ

És öröklakás kell. Öröklakás.

HŐS

Én is azt mondtam.

NEJ

Mert a tanácsi sose biztos. Megkenjük a palikat, és átvernek, és kiutalják másnak. Nem megyek bele zavaros ügyletekbe. Hármas-négyes cserékbe, fiktív cserékbe, ilyenekbe. Nem megyek bele.

HŐS

Most mondom, hogy egy kis másfél szobás öröklakásra gondoltam. Amit el lehet adni, ha felnő a gyerek.

20
NEJ

És az én nevemen lesz.

HŐS

A tiéden lesz.

NEJ

És túl magas OTP nem lehet rajta, mert nem bírom majd fizetni a havi részletet. Mert azt ilyenkor megdobják.

HŐS

Majd – majd igyekszünk. De ha kevés rajta az OTP, akkor meg se tudjuk venni.

NEJ

Túl magas nem lehet. És csak jó helyen lehet. Mert én fogok benne lakni, és nem te. Akármit nem fogadok el.

Zene.

HŐS

Jó, nem érdekel – akkor is tisztességesen fogjuk csinálni – és méltósággal – és szépen – ha már együtt élni nem tudtunk szépen – legalább elválni tudjunk szépen – ezt én kihajtom – nem érdekel – ezt én végigcsinálom – méltósággal – szépen.

NEJ

Ez ötvennégy négyzetméter.

HŐS

Annyi.

NEJ

Mekkora lakásba akarsz engem dugni a gyerekkel?

Igen lírai zene.

HŐS

Nem tudom… úgy negyven körül. Marad nekem tizennégy négyzetméter, az most ezen a környéken – szorozva huszonöttel – kábé háromszázötvenezer. Annyiért nem kapok lakást. Anyámtól kérek – mondjuk, ad ötvenet – meg még a haverok – összejöhet négyszázötven, talán. Annyiért kis tanácsit már lehet szerezni. Szoba-konyha, zuhanyozó, vécével. Csak kell egy dörzsölt ügyvéd.

NEJ

Negyven alá nem megyek.

Zene.

HŐS

De ha ti egy tanácsiba mennétek…

NEJ

Akkor elvész a szüleimé, nem? Ott vagyok állandóra bejelentve, nem? Az az enyém, ha meghalnak. Mert ennek csak a fele az enyém, tehát nincs teljes tulajdonom. Az egy rendes környék ott Csepelen, két százasért a szomszédok igazolják, hogy mindig ott laktam. A tanácsban is vannak ismerősök, érted.

HŐS

Értem, szívem, persze, ne vesszen el a szüleid lakása. De ha ezt szétcserélnénk két tanácsira…

NEJ

Ahhoz ez kicsi.

21
HŐS

Figyelj. Ha lesz egy negyven négyzetméteres öröklakásod – akkor elveszíted a szüleid lakását. Nem? Aminek a fele úgyis az öcsédé.

NEJ

Nem baj, én Csepelre úgyse megyek vissza. De egy negyven négyzetméteres öröklakásért bármikor kaphatok egy nyolcvan négyzetméteres tanácsit. Két szoba cselédszobásat. Jó helyen, ha a negyven négyzetméteres jó. Mért, azt hiszed, nem fogok férjhez menni? De fogok.

Igen szép lírai zene.

HŐS

És a srác megy a cselédszobába.

NEJ

Ő hát.

Futamok.

HŐS

Jó, hát mindegy.

NEJ

Nem mindegy. Jó helyen kell, és minimum negyven négyzetméter. Anyád cserélje el a lakását két kicsire, ráfizettek háromszázezret, kész.

HŐS

Anyám. Cserélje el. Nem emlékszel? Amikor ezt építettem, kértem, hogy a magáét cserélje kisebbre. Nem volt hajlandó. Ott élte le az egész életét. Igaza is van.

NEJ

Most legyen hajlandó.

HŐS

Ebbe talán ne szólj bele. Lírai zene. Ez az ágy kié? Lírai zene. Elcseréljük egy keskenyebbre, és a különbözet az enyém. Nevet.

NEJ

Most akkor hagyjál aludni. Visszafekszik, magára húzza a takarót.

Lírai zene vége. Zene fel-felsír, Hős fülel, zene vége. Hős ül. Sötét.

7. jelenet / A fűrészelés

Hátul fűrészgép. Két munkás fahasábokat fűrészel szét, a Karmester beintéseit követve. Szépen, módszeresen dolgoznak. – Egy Férfi és egy Nő bőgőzik, a férfi bal keze és a nő vonója működik; szétválnak: a két félbőgőn játszanak tovább, ők adják a fűrészelés hangját. – Fény fentről, a fénykörbe gyerek lép be, két karját széttárja, csuklóin csomózott kötél, mintha kétfelől rángatnák, krétakör. – Bejön Férfi és Nő, nagy dupla ágyat tolnak; fűrész-szalagszerűség a szín közepén, amely mintha kétfelé vágná az ágyat. – Hátul egy férfi és egy nő faházat fűrészel ketté kézifűrésszel. – Elöl bábosok 22szeretkező bábpárt játszatnak, azt is szétfűrészelik, a férfibáb nemi szerve a nőbábhoz kerül. – Hátul újabb duplaágyakat, szekrényeket, komódokat, tévéket fűrészelnek ketté. – Egyre több férfi és nő a színpadon; szétfűrészeltetnek az összetapadottak; a férfiakra harmad-negyed-fél nők tapadnak; a nőkre harmad-negyed-fél férfiak (bábok). – Bepöfög egy Trabant, szétfűrészeltetik, a két fél Trabant két-két keréken egyensúlyoz. – Egy tetőn ülő alak maga alatt fűrészeli a tetőt. A bőgőhanghoz a zenekarból újabb fűrészelő basszus járul. Karmester vezényli a fűrészelést. Folyik a ház szétfűrészelése, folyik a bőgőzés a két félbőgőn, a gyerek rángatózik kétfele, a tetőn ülő fűrészeli maga alatt a tetőt. Karmester int, kórussá alakulnak.

KÓRUS
Minket a béke szült ám
a béke nyugtalan
a béke ellen nem volt
és nincsen oltalom
A meghasonlás törvény
harc dúl ha béke van
magányosan viselsz hadat
harcolsz családosan
Törvényünk háborús még
bár régen béke van
ám amíg élnek élők
csak az van ami van
A macska macskaként
pusztul ha vége van
emberként hal az ember
mert ő így nyomtalan
Ha fűzfának születtél
hát fűzfa vagy nagyon
fenyővé nem faraghat át
semmilyen hatalom
Ha embernek születtél
hát ember vagy nagyon
23
embert a másik ember
emberként vág agyon
Ne hidd hogy egyedül vagy
ilyen boldogtalan
mert ellenségeidnek
a száma számtalan
És magányosak ők is
és mind-mind hontalan
a vétkeiket egyszer
bocsásd meg ó Uram
Mert embernek születtek
mert emberek nagyon
mert élnek amíg élnek
mert az van ami van

Zene lecseng. Kis csönd.

EGY NŐ

A karmesterhez. Én nem ezt akartam mondani! Én nem ezt akartam mondani!

Karmester széttárja a karjait. Beint. Zene megismétli az utolsó frázist.

8. jelenet / A mese

Hős bejön gyerekkocsit tolva, előrejön a rivaldához, a közönség felé énekel.

HŐS
A nagymamád az én anyám – eladta a karkötőt
apám folyton csak robotolt – nem lopta az időt
de meghalt és egy vén Skoda – maradt utána csak
nem halt a gazdija után – mint hajdan a lovak
Beugró lett a csotrogány – de kevés volt a stex
melóztam mint a tébolyult – a dolgos rajtaveszt
a nullszint meglett de a ház – nem épült ám tovább
24
az anyaggal megléptek ők – átvervén apukát
És jött az új vállalkozó – és még többet lopott
de volt már akkor anyuka – és ő is dolgozott
és üvöltött a többivel – és bíróságra járt
nem látott magzat soha még – ily szép szerelmes párt
És megroggyant az alapunk – nem volt szigetelés
alája kellett ásni hej – pénz volt az nem kevés
az ótépé sokáig ült – csak ült a kölcsönön
kerek egy esztendőbe telt – szép év volt köszönöm
S lett vállalati kölcsön is – és ez volt a csoda
és vállaltunk egy gyereket – mert fél fürdőszoba
nem élt a magzat s már beszállt – rendes zigóta volt
épített aki még nem élt – és épített a holt
Így lett lakásod kisfiam – beszálltál s benne élsz
és hogyha elcseréled ezt – két végtelent cserélsz
NEJ

Berohan, bosszúsan. Mit dumálsz a gyereknek hülyeségeket?

Zene leáll.

HŐS

Mért, nem így volt?

NEJ

Akkor se most! Ő nem tehet róla!

HŐS

Mondtam én, hogy ő tehet róla? Kirohan.

9. jelenet / A válás

Folyosó. Hős, Nej, Barát, mindhárman idegesen cigarettáznak. Csönd.

BARÁT

Most még elrohanhattok. Rohanjatok el. Csönd. Egyszer már tanúskodtam nektek, amikor esküdtetek. Most másodszor. Soha többé nem fogok nektek tanúskodni. Csönd. Nekem ez az egész nem tetszik. Vegyétek tudomásul. Nem tetszik. Ez itt nem egy hely. Kong az egész, pedig teli van aktákkal. Förtelem. Mit keresek én itt? Mi ez az egész? 25Csönd. Cigarettáznak. Jó, ez a második tárgyalás, de még elrohanhattok!

NEJ

Pisilni kell. Hol van?

HŐS

Asziszem, arra.

Nej ki. Csönd.

BARÁT

Neked nem kell?

HŐS

Menjek utána a női vécébe?

BARÁT

A világ végére, és kérd meg a kezét.

HŐS

El van ez már, öreg. El van ez már. Tudod, miket mond?…

BARÁT

Nem érdekel.

Csönd. Hős a kiírást tanulmányozza.

HŐS

Félóránként egy pár. Mi az, hogy hábé?

BARÁT

Háztartásbeli. Honnan tudjam? – Házassági bontóper.

HŐS

Itt csak egy van, ami nem az. Napi tizenhat válás. Mondjuk, ez több, mint az átlag, mondjuk, napi tizennégy. Az egy évben négyezer-kétszáz, csak ebben a teremben.

BARÁT

Mért pont annyi?

HŐS

Levontam a vasárnapokat meg az ünnepeket.

BARÁT

A fene abba a matematikus agyadba.

HŐS

Hát még ha használni is tudnám.

BARÁT

A farkadat használd rendeltetésszerűen.

HŐS

Egyik se megy. Lejárt a garanciám. Mi csak a krisztusi korig vagyunk szavatolva, aztán meg már… négyezer-kétszáz. Ennyi kis tragédia. Minimum a kétharmadában gyerekkel. Szegény kölkök.

BARÁT

A magadét sajnálnád.

Csönd. Visszajön Nej. Csönd.

NEJ

Mi van, miről beszéltetek?

HŐS

Nem rólad, édesem.

NEJ

Elképesztő, miket tud mondani.

BARÁT

Ne, kérlek, ezt hagyjuk.

Csönd. Bejön a Bírónő, bemennek a terembe. Középen a Bírónő ül le, két oldalán az ülnökök. Bírónő feje fölött a népköztársasági címer. Egyik ülnök a szemét dörzsöli, a másik a fogát piszkálja. Bejön egy hivatalsegéd tálcával, azon kávé, szendvics, szétrakja. Azok hárman kavarják a kávét.

26
EGYIK ÜLNÖK

Hideg.

MÁSIK ÜLNÖK

De adnak.

Bírónő felüti a dossziét.

BÍRÓNŐ

Sima ügy. Behívná őket?

Hivatalsegéd ki. Bemegy Hős, Nej, Barát.

BÍRÓNŐ

Klarinét.

HŐS

Fagott.

BÍRÓNŐ

Klarinét.

NEJ

Fuvola.

BÍRÓNŐ

Klarinét.

HŐS

Átadja a személyi igazolványát.

NEJ

Átadja a személyi igazolványát.

BÍRÓNŐ

Leülhetnek.

Hős és Nej leül kétoldalt, jobboldalt hátrébb a Barát. A Bírónő a személyiket nézi, megindítja az asztalán a magnót, klarinét, majd csönd. A Bírónő Hőshöz fordul: klarinét.

HŐS

Feláll; fagott.

BÍRÓNŐ

Megindítja a magnót, klarinét ismétli az előbbi fagottot: leállítja a magnót. A tanút kérem.

Barát feláll, átadja a személyiét.

Bírónő a magnóba: klarinét.

BARÁT
Perben haragban nem állok
a felperesnek
az alperesnek
régi barátja vagyok
BÍRÓNŐ

Klarinét.

BARÁT
Körülbelül egy-két éve
megromlott a kapcsolatuk
megpróbálták helyrehozni
nem sikerült és
elhidegültek
BÍRÓNŐ

Klarinét ismétli Barát dallamát; klarinét kérdez.

BARÁT
Közösen megállapodtak
hogy együtt laknak addig
amíg a lakáskérdést megoldják
közösen megállapodtak
a gyerektartást illetőleg
27
BÍRÓNŐ

Klarinét, ismétli Barát dallamát; elzárja a magnót. Kimehet.

Barát ki.

BÍRÓNŐ

Álljanak fel.

Mindenki feláll.

BÍRÓNŐ

A Magyar Népköztársaság nevében…

Rákóczi-induló, de nem sokáig, mert félbeszakad.

BÍRÓNŐ

Klarinét, majd. A határozatot néhány héten belül kézhez kapják.

Csönd. Zene leáll. Karmester vár. Hős és Nej kibotorkál. Csönd.

EGYIK ÜLNÖK

Trombita.

MÁSIK ÜLNÖK

Szaxofon.

BÍRÓNŐ

Klarinét, majd. A következőt.

Hivatalsegéd ki. Bemegy Férfi, Nő, Tanú.

BÍRÓNŐ

Klarinét.

FÉRFI

Basszusgitár.

BÍRÓNŐ

Klarinét.

Furulya.

Férfi és Nő átadja a személyi igazolványát.

BÍRÓNŐ

Leülhetnek.

Férfi, Nő, Tanú leül. Ülnökök alszanak. Klarinét trillázik. Rákóczi-induló.

10. jelenet / A lakáscsere

A lakásban. Hős és Nej, Hős kezében az Expressz újság. Zene.

HŐS
Négyzetméterben számolok
és havi negyed négyzetmétert keresek
mialatt számolok számolgatok
a reálbérem egyre kevesebb
féléves különmunkám
egy vécét ma még megér
de mire a pénzt megkapnám
csak a csészét ülőke nélkül
osztok és szorzok
de sose jön ki más
28
tizenkét évi teljes fizetésem
egy egyszobás lakás
NEJ

Jönnek!

Akkord.

ÚR

Jön, meghajol, mérőszalagot vesz elő, méricskélni kezd.

HŐS és NEJ
Ez itt a mi nagyszobánk
huszonhárom négyzetméééter
ÚR
Milyen fekvés?
HŐS és NEJ
Déli déli déli déli déli déééli
ÚR

Iránytűt vesz elő, nézi.

NEJ
Iránytű!
ÚR
Tájoló!
HŐS
Kettőhetven
NEJ
Kettőhetven
ÚR

Felmászik az ágyra, mér.

Kettőhetven
Kettőhetvenhááárom

Lemászik, a padlót nézi.

Összeszáradt
össze össze
HŐS
Csak ahol a nap süti
ÚR
Rések vannak benne rééések
NEJ
Csak ahol a nap süti
ÚR
A mennyezet megrepedt
HŐS
Minden új ház megreped
NEJ
Süllyed amíg meg nem áll
HŐS
Aztán nem süllyed tovább
ÚR
Minden új ház dolgozik
minden új ház megreped
süllyed aztán vagy megáll
vagy sem –
Hát a per a per?
HŐS
Lezárult
NEJ
Véget ért
ÚR
Lecsukták?
HŐS
Lelele
NEJ
Lelele
29
ÚR
Az a jó
Így van ez
Ha nem lop ha nincs miből
nem is dolgozik
Az a jó ha lopnak
mert akkor felépül –
Kéménylukjuk van maguknak?
NEJ
Van nekünk?
HŐS
Van nekünk
ÚR
Az a jó
Kell a kémény hogy a kályha
beállítható legyen
hogyha nem lesz gáz se villany
hogyha nem lesz gáz se villany
NEJ
De hát mért ne lenne?
ÚR
Drága asszonyom –
NEJ
De hát mért ne lenne?
ÚR
Nagyságos asszonyom –
megéltem egy világháborút
megéltem egy világbékét
úgyhogy nem lesz gáz se villany
úgyhogy nem lesz gáz se villany
Pince van?
HŐS
Pince van
NEJ
Pince van
ÚR
Kell az hogyha lőnek
kell az hogyha jönnek
jönnek lőőőni
kell az hogyha jönnek lőőőni –
Négyzetmétere?
Négyzetmétere?
HŐS
Huszonhét
ÚR
Az huszonöt
HŐS
Huszonhét
ÚR
Az huszonöt
ezen a környéééken –
Én is ilyet árulok
30
harmincötöt kérek
harmincat megadnak

Úr tovább méricskél. Jön Asszonyság, Riadtka, Nagybácsi.

HŐS és NEJ
Ez itt a mi nagyszobánk
huszonhárom négyzetméééter
ASSZONYSÁG
Milyen fekvés?
HŐS és NEJ
Déli déli déli déli déli déééli
NAGYBÁCSI
Ez a parkettájuk
ez a parkettájuk
ASSZONYSÁG
Ezekkel a bazi nagy lukakkal
NAGYBÁCSI
Ezekkel a bazi nagy lukakkal
ASSZONYSÁG
Rések
NAGYBÁCSI
Látom
ASSZONYSÁG
Csupa rés
NAGYBÁCSI
Nem kevés
ASSZONYSÁG
Bennük meg a svábok
NAGYBÁCSI
Bennük meg a svábok
NEJ
Nálunk nincsen svábbogár
sose volt itt svábbogár
ASSZONYSÁG
Majd lesz
NEJ
Nem lesz
ASSZONYSÁG
Majd lesz
NEJ
Nem lesz
ASSZONYSÁG
Ezekkel a bazi nagy lukakkal
NAGYBÁCSI
Na és mennyi négyzetmétere?
Én vagyok a nagybácsi teccik tudni
Van nekem egy ügyvéd haverom
Szóval
mennyi?
ASSZONYSÁG
Ez itt mi, a karnis?
NAGYBÁCSI
Karnis
NEJ
Karnis
ASSZONYSÁG
Mi a fene – ez a karnis
NAGYBÁCSI
Ez a karnis
ASSZONYSÁG
Ramaty ez a karnis
vigyék csak a francba el
na és van-e parabola
31
NAGYBÁCSI
Venni azt a szkájcsenelt?
HŐS
Nincsen parabola
NEJ
Nincsen parabola
ASSZONYSÁG
Édes lányom nincsen itten
nincsen itt a szkájcsenel
RIADTKA

Artikulálatlanul üvölt.

NAGYBÁCSI
Magyarul se tud de mégis
kell neki a szkájcsenel
RIADTKA

Üvölt.

ASSZONYSÁG
Édes lányom nincsen itten
nincsen itt a szkájcsenel
HŐS, NEJ
Nincsen itt nincsen itt
NAGYBÁCSI
Nincsen itt a szkájcsenel
bevezetve
ASSZONYSÁG
Nahát akkor mennyi
NAGYBÁCSI
Mennyi mennyi mennyi
NEJ
Harminchárom
ASSZONYSÁG
Ejha
HŐS
Harminc
ASSZONYSÁG
Nofene
HŐS
Végső ár

Hős tervrajzot tereget ki, Nagybácsi odamegy, nézi.

ASSZONYSÁG
Maguk engem ne bosszantsanak
ráverek a falra beszakad
NAGYBÁCSI
Hatos fal
hatos fal
ASSZONYSÁG
Maguk engem ne bosszantsanak –
Hány lakás van itt a folyosón?
HŐS
Három
NAGYBÁCSI
Három
ASSZONYSÁG
Elmarom kapásból
ÚR
Én is ilyet árulok
ASSZONYSÁG
Elmarom kapásból

Asszonyság hatalmas köteg pénzt mutat fel, hadonászik, Úr a tervrajzot mutogatja nekik. Jönnek újabb lakásnézők, szaglásznak, méricskélnek.

NEJ
Jó hely itt lehetne tán
32
lehetett volna talán
mindig csak erről szól a nóta
HŐS
Zöldövezet konvektor
déli loggia telefon
jönnek nézni kora reggel óta
HŐS és NEJ
Évek szállanak
a nyári ég alatt
oly vidám az ének
Boldog dallama
így önti dalba ma
csuda jó
gyönyörű az élet

Hátul kalitkát tolnak be, abban két hengeren férfi és nő szalad egymás felé, egymástól el – mókushenger. Jön Fiú és Lány.

KÓRUS
Össze össze összeköltözünk
kettő kettő háromba cserélünk
össze össze összeköltözünk
kettő kettő háromba cserélünk
LÁNY
Menjünk innét
FIÚ
Jó kis lakás
LÁNY
Pont azért
FIÚ
Várjál
HŐS és NEJ
Ez itt a mi nagyszobánk
huszonhárom négyzetméééter
FIÚ
Egy ilyenben boldogan lehet élni – egy ilyenben – ha nekünk ilyenünk lenne – Egy ilyenben már lehetne élni!
HŐS
Lehetne
FIÚ
Mondom, lehetne.
LÁNY
Menjünk.
FIÚ
Az ember csak úgy vágyakozik – vágyakozik – hiába. Az a kapcsolatot is meg tudja rontani – hosszú távon. – Nézd, telefon!
LÁNY
Látom. Menjünk.
FIÚ
Mekkora ágy!
Befér ide egy ekkora ágy!
Mi egy ekkorában lakunk, mármint a szobánk ekkora.

Végighever az ágyon.

33
LÁNY
Ne csináld!
FIÚ

Jó, csak kipróbálom! Ugrál az ágyon, mint gumiasztalon, esetleg szaltózik is, dobpergés, cirkuszi mutatvány.

NEJ

Mért kell ezeket beengedni a lakásunkba? Mért kell innét elmennünk, ahol minden a miénk? Ez egy őrület! Én itt akarok maradni!

HŐS

És én hova menjek?

NEJ

Nem tudom, de én itt akarok maradni!

LÁNY

A kalickánál.

Nézd milyen édesek
ezek az egerek
hörcsögök vagy micsodák –
állati állati
édesek édesek –
FIÚ

Ugrálva.

Ez a mániája
a háziállatok
ilyenben élné ki magát
mert gyereket
azt nincs hova csinálnunk.
KÓRUS
A csere ma Pest-Budán
a teve
a tű fokán
Ha vét
a lét a tét
őrizze a
józan eszét
Az ingóság inog
az ingatlan a jobb
egy kásahegy a jog
ami ma fennforog

További lakásnézők jönnek. Lakáseladók jönnek.

VÉNASSZONY

Jön vödörrel, a beázás alá teszi a vödröt.

Megnézni nem lehet
alá van dúcolva
34
úgyhogy nagyon olcsó
ez ma még tanácsi
de a tanács eladja
úgyhogy ez már öröklakás
beázik de nem nagyon
és igen jó a környék
betörés alig van –
pillanat!

Kimegy a megtelt vödörrel.

BÁCSI
Kérem szépen
egy szoba alkóv
leválasztott
még a békeidőkben
Lehet csinálni
vécét a hallba
alattam csináltak
egymillió kápé
részletfizetés nincs
részletfizetés nincs
ASSZONYSÁG
Elmarom kapásból
ÚR
Én is ilyet árulok
FIÚ
Lehetne itt lehetne
BÁCSI
Egymillió kápé

Jön Srác és Csaj.

SRÁC
Maradnánk, de három gyerek negyven négyzetméteren
CSAJ
Ez egy szolgálati lakás házmesteri teendőkkel
SRÁC
Nyugdíjasok, vakok, bénák úgyhogy alig nyavalyognak
CSAJ
Konyha nincs, de mosogatni jól lehet a kádba
KÚSZÓ
Jó állagú vályog ez még
csak a csak a szemöldökfa
kissé megereszkedett

Egy alacsony léc alatt kígyózva átcsúszik.

RÚDMÁSZÓ

Unterman által tartott rúdra mászik.

Igen szép a kilátás is
igen szép a kilátás is
tessék megtekinteni

Vakablakot nyit ki, szép tájkép van a tűzfalra festve.

35
LÖKÖTT
Én vagyok a szomszéd a szomszéd
megmondom maguknak
megsúgom maguknak
az ott nem is él már
tetszik érteni
aki aztat el akarja adni
nem is él csak visszajár
mikor jönnek a vevők
tetszik érteni

Csontváz jelenik meg, táncol.

MEGSZÁLLOTT
Itt az elvi engedély
öt év volt de kikapartam
itt az összes engedély
nyolcvanötért átadom
fél év alatt kész lehet
összkomfortos kacsaláb
én már nem bírom tovább
KÓRUS
Össze össze összeköltözünk
kettő kettő háromba cserélünk
össze össze összeköltözünk
kettő kettő háromba cserélünk
CSAJÓCA

Vaságyon fekvő vénasszonyt tol be.

Eladó a nénivel
eladó a nénivel
eladó a nénivel
meg tud fázni akkor
kész
KÓRUS

Házat formázó gúlává alakulnak.

Egész jó ház volt
tönkrement
pedig ebben még
volt cement
az a tégla még
tégla volt
az a kőműves
jól vakolt
Igaz hogy mocsár
36
volt az alapja
de felépült rajta
Isten kalapja
Most süllyed a tűzfal
a tető lemászik
a csövek lyukadnak
a pince beázik
CSÓNAKOS

Hátul átevez mint magyar Lohengrin.

Közelg a magyar
vízözön
a Pannon-tenger
visszajön
KÓRUS
Eladó!
Eladó!
De ki veszi meg?
Ki veszi meg?

A kórust eddig kísérő csembaló cimbalommá válik.

KÓRUS
A csembaló átmegy cimbalomba
a házból átmegyünk egy malomba
mi nem egy malomban őrölünk
csak minket őröl egy malom
csak minket őröl egy malom
csak minket őröl egy malom

Páran cigánykerekeznek.

Zene leáll.

ASSZONY

A kariatidák által tartott erkélyre áll. És itt van az erkély, tágas, egy harmadik szoba, ide ki lehet tenni a gyereket meg a nagymamát, és ha leeresztik a redőnyt, akkor teljesen el vannak szigetelve – itt ült nekünk a nagymama, és nézett lefele, ötvenhatba is, mikor volt a… mikor volt a… Dobpergés mikor volt a rumli, a nagymama itt ült kint, és nézett, és nem lőtték le, aszitték, szobor. Úgyhogy jól fel kell öltöztetni a nagymamát, beüvegezni nem lehet, de tágas, elfér rajta a gyerek meg a fridzsider, plusz a nagymama…

KÓRUS
A csere
ma Pest-Budán
37
a teve
a tű fokán
Ha vét
a lét a tét
őrizze a
józan eszét
Az ingóság inog
az ingatlan a jobb
egy kásahegy a jog
ami ma fennforog
Akinek eddig nincs lakása
annak már sose lesz lakása
akinek eddig nincs lakása
annak már sose lesz lakása
kása kása kása kása
kása kása kása
Ma betét és letét
tölti ki az életét
élete: illeték
ha vét a lét a tét
Tillári-tilalom
szívgörcs a jutalom
tillári-tilalom
tillári-tilalom
A csere
ma Pest-Budán
a teve
a tű fokán

Belép a tangóharmonika, guggolós tánc.

Kása kása kása kása
kása kása kása kása
38
kása kása kása kása
kása kása kása kása
kása kása kása hej!
11. jelenet / A szerencsétlenkedés

Nő lakása. Nő, Hős. Hős a díványon ül felöltözve. Nő odébb ül felöltözve.

Föltegyek egy lemezt?

HŐS

Nekem nem hiányzik.

Nő nem mozdul. Indul a zene. Tőgyike-variáns.

Kér valami italt?

HŐS

Már kértem, hogy tegeződjünk. Már kértelek.

Igen, már kérte.

Zene.

HŐS

Gyere ide. Nő áll. Szép vagy. Zene. Nem akarod elmesélni?

Micsodát?

HŐS

Hát, hogy mi történt veled – miért akartad ezt a lakást elcserélni velünk – miért menekülsz ebből a lakásból – szép lakás –, majdnem akkora, mint a miénk – garázsos – mondd el, miért!

Nem. Nem akarom.

Zene.

HŐS

Sajnálom, hogy nem találkoztunk tíz éve. Zene. Megsimogathatom a vállát?

Tessék.

Odamegy Hőshöz, leül. Hős ügyefogyottan simogatja a vállát, aztán abbahagyja. Zene.

Kedves felesége van.

HŐS

Hát igen, kedves feleségem, volt. Kedves volt a feleségem. Az exnejem bizonyára kedves.

Zene.

Nem értem.

HŐS

Micsodát?

Amióta ezt a lakást hirdetem – maga már a negyedik. Aki aztán így beállít. Maga még hagyján, maga legalább virágot 39hozott, de többnyire italt hoznak vagy valami ékszert – hárman ékszert hoztak, csak úgy.

Zene.

HŐS

Maga nagyon szép. Zene. Örülök, hogy elváltam, és lakást keresek az exnejemnek, mert így találkoztam magával. Ha nem válok el, sose láttam volna.

Zene.

Maga kedves fiú. Maga még fiatal.

HŐS

Egyidősek vagyunk. Körülbelül.

Magának még összejöhet. Mázli kell. De magának még összejöhet.

HŐS

Nekem? Elvált pasas, gyerektartás, lakása nincs, keresete elhanyagolható…

Ezt ne, ezt nem kell.

Zene.

HŐS

Feláll. Azon tűnődöm, mit gondol, ha most elmegyek. Hogy megfutamodom?

Maga azzal ne törődjön, hogy más mit gondol.

Zene, majd leáll, csönd.

Na jó, menjen. Menjen el, jó?

Csönd. Hős eloldalog.

12. jelenet / OTP–ÜMK

Támla nélküli székek hosszú sora; rengetegen ülnek egymás mellett a közönséggel szemben. Balról és jobbról pénztár, fölötte számkijelzés, a kalitkákban pénztárosok ülnek. Hátul rengeteg ajtó egymás mellett. Sokan állnak kétoldalt is. Hős idegesen járkál. A pénztár feletti számok időnként hangjelzés kíséretében változnak, olyankor jó páran odarohannak, befizetések, kifizetések. A pénztárablakokban számolják a kapott pénzt. Láthatólag félnek, eltakarják az összeget az őket bámuló tömeg elől. Pult, mögötte alkalmazottak piszmognak és trécselnek, nők és nőies kinézetű férfiak. Táblák: Hitel, KST, Valuta.

KÓRUS
Óóóó
péééé
óóóó
40
péééé

Kíséret indul. Kórus halkabban.

óóóóó
tééé
péééé
óóóóó
tééé
péééé
TISZTVISELŐNŐ

Nem működik a fűzőgép.

ELŐADÓNŐ

Osztrák fűzőgép kéne.

TISZTVISELŐNŐ

De ez a cseh, ami van, ez nem működik.

ELŐADÓNŐ

Az NDK fűzőgép jobb, de nincs.

TISZTVISELŐNŐ

Most melyik jobb, az osztrák vagy az NDK?

ELŐADÓNŐ

Hát talán nem tudom, valamelyik a kettő közül, ami nincs.

TISZTVISELŐNŐ

Most mit csináljak ezzel a fűzőgéppel, ami nem működik?

ELŐADÓNŐ

Osztrák lenne jó, vagy NDK, ami nincs.

FŐNÖKNŐ

Az osztrák jobb.

ELŐADÓNŐ

De nincs.

FŐNÖKNŐ

NDK sincs.

ELŐADÓNŐ

Az rosszabb?

FŐNÖKNŐ

Az rosszabb, de az sincs.

Kórus tovább.

PASAS

Felugrik, kiabál. Másfél órája várok, már olyan számokat hívtak, akik később jöttek, másfél órája, meddig még, meddig várjak, én egy dolgozó ember vagyok, nekem munkaidőm van, még meddig?!

Senki sem válaszol. Pasas lábujjhegyen hisztizik egy darabig, aztán abbahagyja, visszaül. Kórus tovább. A bal oldali pénztár felett számváltozás, Hős odaugrik, pénztáros nagy mennyiségű pénzt számol le, mindenki Hőst nézi, aki rémülten számol, számol.

HŐS

Az istenit, hogy nem létezik csekk, se semmi, betétkönyvet nem fogadnak el, bárki ledöfhet, elmarhatja a kezemből – micsoda ország ez?!

Hős számol tovább, aktatáskába gyömöszöli a pénzt, a kabátja alá rejti, elfut, néznek utána.

KÓRUS
Óóóó
41
péééé
óóóó
péééé

Karmester intésére a széken ülők egyszerre hátrafordulnak; a jobb oldali pénztár eltűnik, eltűnnek a számkijelzések, a táblák és a tisztviselők, csak az ajtók maradnak.

KÓRUS
Üüüüüüüü
em
kááááááá
üüüüüüüü
em
kááááááá

Titkárnő egyik ajtón ki, eltipeg a székek előtt, másik ajtón be.

KÓRUS
Üüüüüüü
em
káááááá
üüüüüüü
em
káááááá
ÜGYVÉD

Egyik ajtón ki; görnyedt, olyan, mint egy paragrafus. Pár perc türelmet kérek. Visszamegy.

KÓRUS
Üüüüüü
em
kááááá
üüüüüü
em
kááááá

Kórus halkabb. Egy nő a széken a közönség felé fordulva, ülve.

Én tudom hogy az apja ő
a vérkép megfelel
fizessen
mást az úgyse tud
és nem is érdekel
az apaságért elmegyek egészen fel ha kell
rágalmazásért ő perel
42
az ügyvédeivel
FÉRFI
Először csak a fél tető
senki se tudja hogy mitől
aztán a pince és a hall
a vizesblokkban volt a baj
az egyik főfal megrepedt
éppen a gyerekek felett
és leomlott a mennyezet
elköltöztek a gyerekek
a házunk lassan összedől
és nincsen számla semmiről
KÓRUS
Üüüüüü
em
kááááá
üüüüüü
em
kááááá
ÖREGASSZONY
A fiam lányom kirabolt
a vitrin nincs sehol
a vőmet láttam tegnap is
egy kanállal loholt
még hat hónappal ezelőtt
feljelentettem őt
de semmit sem tesz a tanács
csak húzza az időt
TÖBBEN
A Tetős doktor nem idős
de jól viszontperel –
A Pincér doktor rámenős
csak dollárt fogad el –
A Házi doktor hogyha kell
hamis tanút kerít –
A Kerti doktor száz százalék
kamatra kisegít –
A Téglás doktor veszteget
évekig csűrcsavar –
A Dűrer doktor kőszívű
kőből is pénzt facsar –
43
A Kapus doktor szűkszavú
de fellebbezni tud –
A Gyepes doktor jól megvág
de bárhová bejut –
KÓRUS
Üüüüüü
em
kááááá
üüüüüü
em
kááááá
TÖBBEN
A partner szerződésszegő
Nem én sikkasztottam de ő
A följelentés névtelen
Jöhetnek már de nem nekem
A szavatosság rég lejárt
Mért nem tesz semmit se a párt
Az ügyvédem is meglepett
Az előleggel otthagyott
Hitelrontás és rágalom
Beledöglök de nem hagyom
A becsületnek ára van
Az aljasság határtalan
Mért nincsen jogi oltalom
Én nem hagyom én nem hagyom
Én cserbenhagyva álltam ott
Beperelem az államot
Rohadt csaló az alperes
Én dolgozok de ő keres
Lecsukatom a vejemet
Én tartom el a gyereket
Az aláírásuk hamis
Hiába csaltam magam is
Kinyírom ezt a maffiát
Engem ki néz engem ki lát
Soha semmi se működik
Az átverőt is átverik
Micsoda módszerek ezek
44
KÓRUS
Ücsörg itt évek óta
a bölcs az idióta
kinek csak ügye van
boldog boldogtalan
így telik el az élet
az élők még remélnek
elszáll az élet huss
nincs rá paragrafusss

Balról spiccelve paragrafusok táncolnak be, szépen ellejtik fátyoltáncukat, közben Kórus halkabban.

KÓRUS
Üüüüü
em
káááá
üüüüü
em
káááá

Egy idős ember leszédül a székről, kiviszik. Többen bejönnek. Sokan állnak. Gyerekek mászkálnak négykézláb. Gyerekkocsik. Pénztárablaknál valaki sok pénzt fizet be, figyelik. Jobboldalt bejön Hős és Nej.

KÓRUS
Üüüüüü
em
kááááá
üüüüüü
em
kááááá

A paragrafusok Hős és Nej mellett csábosan kilejtenek jobbra.

NEJ

Jól fogod a táskát?

HŐS

Jól fogom. A fene egye meg, hogy se csekk nincs ebben az országban, se betétkönyvet nem fogadnak el…

NEJ

Fogjad erősen.

HŐS

Fogom. A fene egye meg, nem tudtunk cserélni, csak eladni meg venni, ez legalább húszezer veszteség pluszban –

NEJ

Itt vannak már?

HŐS

Nem látom.

KÓRUS
Üüüüüü
em
45
kááááá
üüüüüü
em
kááááá

Egyszerre fölpattan az összes ajtó. Bent teljesen egyforma lyukakban, egyforma asztaloknál egyforma székekben szemben az ügyvédek, mind öltönyben, nyakkendőben, egy ügyvédnő kosztümben, előttük az ügyfelek háttal. Némelyik lyukban gépírónő gépel. Kórus dalolja az Üüü-em-kááá-t. Az ajtók között nincs fal. Telefonok csengenek. Ügyvédek telefonon beszélnek. Kórus dalol. Ügyvédek diktálnak. Gépírónők gépírnak. Tutti. Lila fény. Hullaszínek. Tutti.

13. jelenet / A TEFU

Lakás. Hős ácsorog, csönd. Üres tér. Három tefus be.

I. TEFUS

Itt lesz a menés?

HŐS

Itt.

I. TEFUS

Na akkor nézzük.

II. TEFUS

Jó sok.

III. TEFUS

Nem is tudom, bírjuk-e a szekrényt, ekkora bazi nagy szekrény…

II. TEFUS

Sok cucc.

I. TEFUS

Nem tudjuk, teccik tudni, befér-e ez mind…

HŐS

Nem leszek hálátlan.

I. TEFUS

Na akkor dzsogging, fiúkák, dzsogging. Mjuzik.

Zene: Tekerés. Tefusok balettozva úgy tesznek, mintha kivinnék a cuccokat, vagy ki is viszik. Hős nézi. Tefusok könnyedén viszik ki a cuccokat. Tangózva viszik ki. Keringőzve viszik ki. Twistelve viszik ki. Hős bámul. Zene vége. Csönd. Tefusok jönnek vissza.

HŐS

Köszönöm. Fizet. Tudják, hova kell vinni.

I. TEFUS

A beépített szekrény marad?

HŐS

Marad.

I. TEFUS

Csak mer kikapjuk, ha kell.

HŐS

Marad.

46
I. TEFUS

Ne kapjuk ki, ha már itt vagyunk?

II. TEFUS

Kikaphatjuk.

HŐS

Inkább ne. Még fizet I. Tefusnak.

I. TEFUS

Mer mi, amit mondanak. Ugye. Ott azon a címen lesznek?

HŐS

Lesznek.

I. TEFUS

Hanyadik?

HŐS

Első.

I. TEFUS

Magasak az emeletek arrafele.

HŐS

Ezt már ott tessék kifejteni.

I. TEFUS

Na viszlát.

Tefusok el. Hős üres térben áll. Csönd. Karmester beint. Hős leül a padlóra, térdére hajtja a fejét. Nej bejön, megáll, más ruha van rajta, fiatalabb. Másik hasonló nő is bejön, az is Nej, más ruha van rajta. Bejön még egy ugyanolyan Nej, betolja az ágyat, rátérdel. Bejön negyedik Nej, terhes, leül az ötödik Nej által betolt fotelba. Még pár Nej lepi el a színpadot, egyik gyerekkocsit tol.

NEJ-KÓRUS
Hiába képzeled most – hogy újrakezdheted
múltunkat egyre inkább – magadban cipeled
a szemed betapasztom – a kezed megkötöm
ha ívet látsz akárhol – az a szemöldököm
Amit velem megéltél – az volt a képzelet
most jöjj rá egyedül – hogy halni is lehet
az élők életét – a sorsodból tanuld
vesztes vagy mint a többi – és életed a múlt
Sóvárogd hát a múltat – és légy boldogtalan
ezentúl jobban érted – kinek fájdalma van
az életed ezentúl – iránytalan kaland
a fellegekben éltél – most lásd mi vár alant
Más nem léphet helyembe – megtiltom nem hagyom
emlékem fogva tartson – az emlék hatalom
én vénülök de benned – élek fiatalon
így töltessék be rajtad – az én akaratom
47

Hős felugrik, kirohan.

Így töltessék be rajtad – az én akaratom
az én akaratom – az én akaratom
14. jelenet / A laticel

Üres tér. Jön Hős, egy laticelt cipel, mögötte Barát egy nagy képernyős tévével.

BARÁT

Biztos van itt konnektor…

HŐS

Biztos van… Kösz… Majd hívlak…

BARÁT

Körülnéz. Kicsit kietlen ez így… Mennyi?

HŐS

Állati olcsó, három rongy. Kettőt adok nekik, hogy éljenek, nekem marad egy.

BARÁT

Egy hónapra marad egy ezresed?

HŐS

Elég az. Most ugyan beruháztam ebbe a laticelbe, nem volt könnyű, hiánycikk, úgyhogy ez a hónap kicsit szűkös lesz, de aztán, öregem, aztán! – Na majd hívlak.

BARÁT

Te, figyelj, nehogy nekem felkösd magad!

HŐS

Én? Ugyan. Nincs is itt mire. Különben is, nemrég vittem anyámat gyomormosásra, mindig ezzel fenyegetett, végre megtette, kimosták, most hajcsikál, úgyhogy ne féltsetek ti engem.

BARÁT

Remélem, működik, nálunk nem fért el, lent volt a pincében évekig, de muszáj neki működnie…

HŐS

Fog az.

BARÁT

Voltunk náluk, az új lakásban. Ki van borulva. Vissza akar menni a lakásotokba.

HŐS

Említetted neki, hogy ott már más lakik?

Csönd.

BARÁT

Kár, hogy itt nincs telefon.

HŐS

Nem baj. Kösz a tévét. Majd hívlak.

Barát el. Csönd. Hős kicsit vacakol a tévével, aztán tologatja a laticelt a földön. Babrálja a tévézsinórt, valahol a színpadon kívül bedugja, a tévéhez megy, bekapcsolja. Megjelenik a Híradó emblémája a zenével. Megjelenik a Műsorvezető.

48
MŰSORVEZETŐ
Kedves nézők jóestét jóestét jóestét
A Biztonsági Tanács összeült
A Perzsa-öböl aknamentesült
Dél-Afrikában sztrájk és tüntetés
Manilában új összeesküvés
Arafat Belgrádba utazik holnap
Egy mexikói bankot kiraboltak
Floridában dühöng a hurrikán
Itthon: Futapest lesz holnapután
Megnézzük mitől esnek szét az ágyak
Egy életműből ma nyílt meg a tárlat
A Bundesliga góljaiból három
Időjárás: mit várhatunk a nyáron
BEMONDÓ
A KGST-ülés mai napján
Moszkvában hazánk delegációja
javaslatot tett a még fokozottabb
és gyümölcsözőbb integrációra
amely mint hangsúlyozta közös érdek
az ülésről közlemény jelenik meg
BEMONDÓNŐ
A közel-keleti helyzet megoldása
a békés rendezés és tárgyalás
határozathozatallal döntött ma így
New Yorkban a Biztonsági Tanács
BEMONDÓ
Lelőttek egy terroristanőt
Baszk-földön a rendőrség előtt
ártalmatlanná tették mielőtt
a baszk-szeparatista asszony maga lőtt
BEMONDÓNŐ
Egy mexikói bankot kiraboltak
a széfből eltűnt húsz kiló arany
minthogy a rablók nem hagytak nyomot
a rendőrség tanácstalan
HŐS

Húsz kiló arany. Az kéne nekem. Eszik az aktatáskájából, a laticelen ülve.

MŰSORVEZETŐ
Az Országgyűlés pénzügyi
bizottsága ma arról tárgyalt
hogyan legyen a stratégiánk
tárgyilagos de mégis árnyalt
49
a képviselők felvetették
nem mindent old meg az adó
a reformmal nem szabad megállni
a program jó és haladó
BEMONDÓ
Holnaptól tíz-húsz százalékkal
drágulnak némely gyerekruhák
az anyagköltségek növekedését
az ipar csak részben hárítja át
RIPORTER
Drágulnak a gyerekruhák
mit szólnak ehhez az anyukák
kérdezzünk meg egy kismamát
bocsánat – hallotta?
Micsodát?
RIPORTER
Holnaptól tíz-húsz százalékkal
drágulnak némely gyerekruhák
Önnek is van ugye gyermeke?
Van kettő – az egyik a Ferike
RIPORTER
Ő az?
Nem – ő a Terike
hát nem örülök – nem – ennek én
RIPORTER
Csinos a ruha a Terikén
Mer igyekszünk szépen járatni hát –
RIPORTER
Kedves nézők
megkérdeztünk egy kismamát
HŐS

Majd mondanék én valamit, te állat – vagyok olyan kismama, mint bárki. Eszik.

MŰSORVEZETŐ

Udvarias mosollyal kivárta a megjegyzést.

A nyakunkon lévő szezon előtt
a Divatcsarnokban jártunk ma délben
kedves nézőink nézzük meg együtt
hogyan öltözzünk szélcsendben szélben
RIPORTERNŐ HANGJA

Miközben a manökenek felvonulását látjuk.

Lágyabb vonalak
finomabb anyag
elegáns lendület
látszólag hanyag –
HŐS

Odaugrik, kikapcsolja. A kurva anyátokat!

50

Csönd. Hős megint odébbhúzza a laticelt, ráül, ráfekszik, próbálgatja. Felül, visszafekszik, bámul felfelé. Zene indul.

HŐS
Laticel laticel
nem érdekel nem érdekel
laticel laticel
melózni kell melózni kell
melózni kéne melózni kéne
laticel néne laticel néne
ha elvált az ember ha elvált az ember
az ember vén-e az ember vén-e
laticel laticell
nem hiszem elll nem hiszem elll
parampapamm parampapamm
hát odavannn
az életemmm
ami volt nekemmm
maradj nekemmm maradj velemmm
ha élni kellll pirempepelll
pirempepelll pirempepelll
laticelll laticelll
15. jelenet / A tercett

Nej új lakása. Anyós stoppol vagy varr, Nej vasal. A tévé nyitva.

RIPORTERNŐ HANGJA

A képen a manökenek vonulnak.

Lágyabb vonalak
finomabb anyag
elegáns lendület
látszólag hanyag
szoknya a térd alatt
szoknya a térd felett
a blúzon flitterek
a szoknyán flitterek
minden mozog lebeg
karcsúbb kerekdedebb
51
hosszabb és rövidebb
meleg és melegebb
pasztellszínű szinek
jól áll mindenkinek
NEJ
Nekem nem áll jól!
RIPORTERNŐ

Bejön a képbe, meggyőzően.

Jól áll mindenkinek
NEJ
A francba veletek!
RIPORTERNŐ

Mosolyog.

Mind színesebb szinek
NEJ
Ezt minek, ezt minek!
Az édes anyjukat!
RIPORTERNŐ

Nagyon mosolyog.

Hát ez lesz a divat
MŰSORVEZETŐ
Most pedig egy bátor riport

Nevet.

Bocsánat – egy bútor-riport

Nej odaugrik, elzárja.

NEJ

Nem férek el. A konyha, az egy borzalom. Az edényeket nem tudom begyömöszölni. Ennek örüljek?

ANYÓS

Megtehette volna, hogy mindennek elviszi a felét.

NEJ

Mért vitte volna el? Hova? Neki nem kell semmi, igénytelen, mindig az volt. De én nem férek el. A gyerek meg bőg, nem tudja megszokni.

ANYÓS

Majd megszokja.

NEJ

Igaza van a gyereknek. Ott volt kert, fű, mászóka, minden, itt semmi. Ezért nem alszik, nem tudja kirohangálni magát. Itt nem tudom leengedni egyedül. Itt kocsik száguldoznak.

ANYÓS

Te se a Rózsadombon nőttél fel.

NEJ

Ezért akarom, hogy a gyerekemnek jobb legyen! Én tudom, mitől kíméljem meg!

ANYÓS

Felnőttél, nem? Felneveltünk, nem?

NEJ

Fel, úgyhogy most már ne nevelj. – Mért, olyan marha jó a közlekedés? Húszpercenként jár a busz, állati tömeg, agyonnyomják a gyereket. Itt akárhova mész, tömeg van. Akármikor, várni kell. Ez a szar beton, ebbe egy szöget nem lehet beverni. A mennyezet a fejedre lóg.

ANYÓS

Pont akkora. Kettőhetvenöt.

NEJ

Nem igaz, mert kettőhatvan. Mondták.

ANYÓS

Akkor kettőhatvan. Csönd.

52
NEJ

Édesgeti el a gyereket. Látom. Ez a terve. Soha ennyit nem foglalkozott vele, mint amióta külön élünk.

ANYÓS

Örülj neki.

NEJ

Hogy ellenem hangolja, mi?

ANYÓS

Hogy foglalkozik vele.

NEJ

Aztán bőg nekem, hogy megint elment az apu. Hogy mért nem itt alszik az apu. Hogy menjünk oda, ahol apu alszik.

ANYÓS

Meglátogathatnátok.

NEJ

Ott? Nincs ott semmi, tök üres a lakás. Azt mutogassam a gyereknek? Hogy nézd, itt lakik az apád, az az élhetetlen? Ez legyen neki a példa? Csönd. Nem igaz, hogy nincs neki pénze. Kapott egy csomót, az az övé. Mért? Ő akarta így. Ott az anyja, adjon neki. Van annak mütyürkéje elég. Cserélje kisebbre a lakását, nagy. Nem igaz, hogy neki egy üres lakásban kell szenvednie, ami nem az övé. Szerezzen magának. Mindenki szerez magának. Én is szereztem, nem? Pedig nekem nincs is diplomám. És akkor ellenem akarja nevelni a gyereket. Na nem. Meg fogom tagadni a láthatást. Azt lehet. Majd pereskedhet. Azalatt fel is nő.

Zene felsír.

ANYÓS

Mi baja?

NEJ

Mit tudom én. Ideges. Folyton bőg.

ANYÓS

Bemegyek.

NEJ

Nem kell. Majd abbahagyja. Nem jó elkényeztetni. Nem leszek a rabja. Szokja meg, hogy nem. Nem mászkálunk be folyton. Zene sír. Nehogy bemenj, megszokja, aztán micsinálok én egyedül. Zene sír. Majd én most a kezembe veszem. Nem lesz elkényeztetve. Meg fogom tiltani, hogy ajándékokat hozzon neki. Jó vicc. Én törődöm vele, ő meg hetente két órát ajnározza. Na ez nem lesz. Zene sír. Az istenit neki! Kimegy.

Csönd. Anyós járkál. Bekapcsolja a tévét. Jön Hős.

RIPORTER
Nézőink közül sokan
hívtak fel panaszosan
szétesik az ágy alattuk
amit nemrég vettek ők
nem sajnáltuk az időt
végül ezt a választ kaptuk
53
HŐS

Szevasz.

ANYÓS

Szevasz.

ILLETÉKES
Kérem szépen
HŐS
Laticel.
ILLETÉKES
Túlozni azt mégse kell
HŐS
Laticel – laticel!
ILLETÉKES
Túlozni azt mégse kell
kérem szépen az ágy az ágy
ezt nem is ragozom tovább
az ágyon csakis feküdni kell
nem ráugrálni állni sem
használni kell használni kell
rendeltetésszerűen
HŐS
Laticel – laticel!
ILLETÉKES
Rendeltetésszerűen
feküdjünk rajta egész testünkkel
ha már az ágyon épp feküdnünk kell
használjuk rendeltetésszerűen
és ne mozgolódjunk feleslegesen
RIPORTER
De mégis most megkérdezem
megkérdezem ha kérhetem
HŐS

Hol van?

ANYÓS

A gyereket csitítja.

ILLETÉKES
Az ágy a pozdorjából készül
még ma is benne van a POZ
de nyugati import a DORJA
a vállalat is azt akarja
de nyugati import a DORJA
RIPORTER
Ha már a vállalat akarja
lehet még egyszer magyar DORJA
ILLETÉKES
Nagyon remélem nagyon remélem
RIPORTER
Addig is ne ugráljunk rajta
MŰSORVEZETŐ
Már tudjuk mire jók az ágyak
most pedig kedves nézők a tárlat

Hős odaugrik, elzárja. Csönd.

HŐS

Mivel keni?

ANYÓS

Kérlek?

54
HŐS

Valamivel keni a gyereket. Olyan – idegen a szaga. Sose volt ilyen szaga. Valamivel keni.

ANYÓS

Hát én nem tudom – Csönd.

HŐS

Most mit, most mit, most mit csináljak – Futam. Áááá – Futam. Anyám nem ad semmit – van kettőszáz – kéne legalább négyszázötven – anyám nem ad semmit –

ANYÓS

Hát minekünk nincsen.

HŐS

Nem azért mondom. Kinek mondjam? Futam. Elveszek egy gazdag özvegyet, aztán kirúgom a lakásából. Futam. Ha nem lennél ilyen öreg, téged vennélek el legközelebb, nem a lányodat. Te még tudtad, hogy kell egy házasságot végigcsinálni. Ezek már nem tudják.

Csönd. Jön Nej.

NEJ

Ki van borulva. Nem csodálom. Ezek után. Jól megcsináltad.

HŐS

Én.

NEJ

Semmi, csak hamarosan én is ki fogok borulni. Itthagytál egyedül egy gyerekkel.

HŐS

Hogy én itthagytalak.

NEJ

Neked könnyű. Akárkit találhatsz. De hogy fogok én találni valakit, egy gyerekkel? Ki az a marha? Futam.

HŐS
Mit bírtam benned én hülye állat – Futam.
Még egyszer le se szólítanálak – Futam.
Utánad se fordulnék, szívem – Futam.
Akkor se ha lakatlan szigeten – Futam.
NEJ

Anyóshoz. Mondd, anyu, mért kell ezt nekem tűrnöm? Ki ez a pali? Idejön, amikor akar, kulcsa van a lakásomhoz – milyen alapon? Kicseréltetem a zárat! Ki én! Ki ez? Mit keres itt? Mi? Meg tudod nekem magyarázni?

Csönd. Zene indul.

HŐS

Anyóshoz.

Magyarázd el neki kérlek
ANYÓS
Elmondom csak ne üvölts
HŐS
Mondd meg neki alig élek
ANYÓS
Azt mondja hogy alig él
HŐS
Én már semmit nem remélek
ANYÓS
Ő már semmit nem remél
HŐS
Fizetem az illetéket
ANYÓS
Fizeti az illetéket
55
HŐS
Átírás vagyonmegosztás
ANYÓS
Ilyen izé olyan írás
HŐS
Amit elbaszott az ügyvéd
ANYÓS
Amit elrontott az ügyvéd
HŐS
Én intéztem az egészet
ANYÓS
Ő intézte az egészet
HŐS
Minden időm erre ment
ANYÓS
Az ideje erre ment
HŐS
Minden erőm erre ment
ANYÓS
Minden ereje erre ment
HŐS
Több mint fél év kiesett
ANYÓS
Fél év neki kiesett
HŐS
Dolgozni azt nem tudok
ANYÓS
Dolgozni azt nem tudott
HŐS
Összevissza loholok
mindent csak én fizetek
ANYÓS
Mindent csakis ő fizet
NEJ
Mondd meg hogy nem érdekel
ANYÓS
Fáradt nézzed neki el
NEJ
Nem nézem el nem érdekel
ANYÓS
Mégse kell ezt mégse kell
NEJ
Nem érdekel nem érdekel
nem érdekel nem érdekel
lalala lalala lalala.
ANYÓS
Azt mondja hogy odavan
NEJ
Nem lesz többé életem
ANYÓS
Azt mondja hogy odavan
NEJ
Mondd meg neki alig élek
ANYÓS
Azt mondja hogy alig él
NEJ
Én már semmit nem remélek
ANYÓS
Ő már semmit nem remél
NEJ
Lett egy árva gyerekem
ANYÓS
Ne túlozzál életem
NEJ
Neki mondjad ne nekem
nem lesz többé életem
tök egyedül nevelem
HŐS
Az egésznek vége van
56
ANYÓS
Azt mondja hogy odavan
NEJ
Az egésznek vége van
ANYÓS
Azt mondja hogy odavan
HŐS
Nekem nem lesz életem
ANYÓS
Azt mondja hogy odavan
NEJ
Nekem nem lesz életem
ANYÓS
Azt mondja hogy odavan
HŐS
Én már nem is nem is élek
ANYÓS
Ő már nem is nem is él
HŐS
Én már semmit nem remélek
NEJ
Én már semmit nem remélek
ANYÓS
Senki semmit nem remél.
16. jelenet / A busz

Busz. Nagy tömeg, kapaszkodnak. Zene. Nej is a kapaszkodók között. Hős lohol a busz után, felugrik, lóg.

KÓRUS
Zötty zötty kipuff
zötty zötty kipuff
zötty zötty kipuff
zötty zötty kipuff
HŐS

Műdalra, cigányzene-kísérettel.

Ha énnéköm vóna még egy szép Trabantom
biz én tüle meg nem válnék sose ha én mondom
ápolnám pucolnám
imádnám puszilnám
nem törődnék avval hogy bides tüle a lég
imádnám pucolnám
benne is aludnék
KÓRUS
Bűz bűz bizony
bűz bűz bizony
bűz bűz bizony
bíz bíz büzöny
HANGOK

Cigányzenés umtattára.

Mit taszigál maga marha
57
ha van lába álljon rajta
vigyázzon magára öreg
idesapám sok a szöveg
vegye ki a könyökét
nem marad ám foga ép
adja át a helyét kedves
kövér a csaj de nem terhes
ne kelljen már annyit kérni
csoszogjon arrébb a néni
vigye ezt a szart el innét
anyu egy kis vizet innék
bepisált a gyereke
oda álljál ne ide
ne tolongjál kishaver
szóljál ha valami kell
le akarok szállni hallja
itt én vagyok maga arra
mit néz bele a pofámba
az illata nem épp ámbra
szólózni akarsz na gyere
szólózni akar a fene
NEJ
hagyja már a fenekemet
táguljon mert még lekenek
MÁSOK
mindjárt fel is pofozom
ez itt már az Oktogon?
vigyázzon ez itt a foxim
mit óbégat menjen taxin
umtatta – umtatta
egész úton untatta
umtatta – umtatta
egész úton hallgatta
KÓRUS
Bűz bűz bizony
bűz bűz bizony
bíz bíz büzöny
busz busz bezony
HŐS
Minden könnyű lehetne
de nem lehet a nem-lehet
58
minden simán mehetne
ha nem volnánk mind emberek

Kórus umtattázik, pici helyre összeszorulva, lökdösik egymást, ötször egymás után: „Bűz, bűz, bizony.”

17. jelenet / A magány

Hős lakása, laticel, tévé bekapcsolva.

MŰSORVEZETŐ
Már tudjuk mire jók az ágyak
most pedig kedves nézők a tárlat
NŐI HANG

Miközben szörnyű tájképeket látunk.

Nyolcvan éve él magányban
egy kis régi kúriában
Meggyesaszalón
ifjú Kalmár Béla
tárlata is volt néha
most itt ez a szalóóón
ezek mélytüzű képek
sok képén gulya béget
a gulya nadrágban áll
ez naív szürreál
A Hortobágyot senki se látta így
őnála tízlikú a kilenclukú híd
mert ő tíz lukkal festi meg
tetszik is ez mindenkinek
a nyolcvanéves mester
most megvallja hogyan kell
FESTŐ
Énrám igen hatott a népi etimológia
a nadrágos gulya az kérem az a nadragulya
és azért kilencnél több lukú a híd
az ürdüngöt föstöttem én meg így
tudjuk az ürdüngnek hat ujja van
ürdüngök vagyunk mi mindannyian
sámánok vagyunk mint Bartókkodály
59
ezt jelzi nálam az üres hodály
a pajta a csűr meg itt ez a szín
Elnézném naphosszat szívem szerin’

Jön Hős pizsamában.

HŐS
Nézzed csak anyukám nézzed csak nézzed
Természetesen lehet olyan nézet
hogy ezek ám olyan hagyományos képek
HŐS
Nem baj anyukám te azért csak nézzed
eszem a zúzádat
De hát igen szépek
még annyit négy hétig tart nyitva a tárlat
MŰSORVEZETŐ
Mi újság a sportban
SPORTRIPORTER
Futapest Futapest lázban ég az ország
fut az öregember fut a pici jószág
loholnak a férfiak loholnak a nők
Pestre seregülnek mindenhonnan ők
Aki futni tud még nem lesz öregebb
rohannak a macskák és az ölebek
találkozzunk reggel a Hősök terén
MŰSORVEZETŐ
Te is futsz majd, Pistám?
SPORTRIPORTER
A fiam is, nemcsak én!
HŐS
A gólokat a gólokat, az isten verje meg!
SPORTRIPORTER
Most pedig a gólok!
MŰSORVEZETŐ
Én is megtekintem!
SPORTRIPORTER
Littbarski az első – beadás lövés
lassítás na nézzük – micsoda lövés
most Völlert figyeljük – pontos átadás
kiugrik egy jó csel – elhúzza csodás
Allofs jön az öccse – pompás emelés
remekbe szabott gól – ez ám emelés!
MŰSORVEZETŐ
Időjárás –

Hős odaugrik, elzárja, csönd. Hős feláll, kimegy, visszajön, kezében vizespohár, valami orvosságot vesz be, leül. Zene indul.

HŐS
Álltam egy este a buszra vártam
60
volt családom még és otthonom
és felnéztem akkor és eltűnődtem
hogy vajon miről is gondolkozom
Hogy nem is sok századdal énelőttem
vajon hogyan éltek az emberek
akiknek szintén csak egy életük volt
és ez az ég volt a fejük felett
Nem tudtak ők még se fizikáról
se génekről nem volt villanyuk
de látták mert volt szemük biztosan látták
hogy pislákolnak a csillagok
Valamit ők is véltek erről
ahogyan valamit vélek én
én gömbölyű földön várva álltam
ők meg egy lapos féltekén
És ahogy a buszra várva álltam
eltűntek a házak az oszlopok
az aszfaltot gyom és fű nőtte be
én valami szőrmében álltam ott
Talán valami vadra vártam
talán egy másik törzs üldözött
és felnéztem akkor és ugyanazt láttam
egy nagyon nagy ég volt a fejem fölött
És azon tűnődtem hogy énelőttem
mennyi halott volt – nem tudni – sok
és reméltem: majd csak ki fogom bírni
ha ők is kibírták valahogy
Csak azt nem tudtam hogy ilyen nehéz
nem a halál de az hogy vagyok
hogy valótlan már minden amiben élek
és valótlanok mind a csillagok
61
18. jelenet / Tőgyike

Hős ablak mögött áll, jobboldalt középen, néz kifelé. Baloldalt ablak. A dal alatt egy nő érkezik, leveti a kabátját, szatyrából elpakol, rendet rak, virágot locsol stb. Zene.

HŐS
Itt lakom én – ez az odúm ami lakni jutott – nekem
bárki aludt velem itt – ha akart itt maradhatott – velem
jöttek ha jöttek a lányok a mindenféle nők
jöttek és voltak és mentek már itt se voltak ők
itt lakom én egyedül – ahogyan élni lehet – nekem
itt lakom én belül és kifele nézegetek – sokat
nézem a szemközti házat az egyik ablakát
látom egy nő lakik ott aki folyton idelát – én meg
itt lakom – ő ott – én itt lakom – ő ott – és bámulom az ablakát – s látom
közel van az ablak – látom hogyan él – az ablakomból nézhetem – látom
ő is látja hogyan élek – látja hogy csak – bámulom az ablakát – látja
mit csinálok – látja hova nézek – látja nézheti hogy őt lesem
Tőgyike így nevezem mivel a melle kicsit – lelóg
negyvenes asszony és jó ideje senkije sincs – neki
nézem ha elmegy – és nézem ha végre hazaér
Tőgyike jó nő nem értem hogy senkivel sem él
nem köszönök neki ha az utcán összefutunk – soha
mindig a szemközti járdán közelít két idegen – noha
megvillant a szeme néha – ajka rebbent szólt hozzám talán
megálltam utánanéztem ment tovább nem nézett vissza rám – s láttam
ő az akit várok – ő az akit nekem jelölt ki a végzetem – láttam
tudja senki más nem érdekel csak ő – csak ő segíthet énnekem – s tudjuk
62
nagy oka van hogy mi nem köszöntünk soha – nem beszélünk nem szabad
mert így tarthatom csak őt meg – addig jó nekünk amíg őt lopva nézhetem
Nem megyek már el hazulról – várok rá – az utcát kémlelem
sokszor van hogy hajnalig csak – nézek át ácsorgok éberen
egyszer majd ha vége lesz – talán még ezt is elmesélhetem
egyszer majd leszólítom – hogy elmondjam hogy együtt élt velem

Nő leengedi a redőnyt, sötét.

19. jelenet / A tekerés

Sötétség.

CUNCI HANGJA

A palinak van egy csomó videója – Májkl Dzsekszon – Boj Dzsordzs – ilyen mindenféle buzik – állati jó fejek – van egy olyan horror, egy olyan klipp, hogy ég a Májkl Dzsekszon – és tényleg égett – Felgyújtja a kislámpát, a laticeles lakás, Cunci meztelen, kezében törülköző. – elégett – a Májkl Dzsekszon – és milliókat fizetett az izé, a biztosító – Vécélehúzás hangja. – milliókat, persze dollárban – ott minden nagyba megy – dolcsiba –

Hős bejön fürdőköpenyben, megáll.

CUNCI

És teljesen szétégett a Májkl Dzsekszon, de összefoldozták, és lett belőle megint egy Májkl Dzsekszon –

HŐS

Te most melyik is vagy?

CUNCI

Mit mondasz, cuncibogár? Nyaff-nyaff-nyaff! Gyere ide, nyaff-nyaff!

HŐS

Kérsz még piát? Szoktak kérni. Az ablakhoz megy, felhúzza a redőnyt, néz kifelé.

CUNCI

Hát tudod?! Hát tudod?! – Hogy te milyen vagy?! – Ezt bírom benned, hogy ilyen vagy. Irtó klassz vagy, tényleg. Bírom, hogy már ennyire kopaszodsz. – Ez egy jó kégli, csak le van robbanva.

63
HŐS

Nem az enyém.

CUNCI

Nem? Hát kié?

HŐS

Akitől bérlem. – Na menjél arrébb, aludni akarok.

CUNCI

Te figyelj. Mit mondasz? Hogy kié ez a kégli?

HŐS

Mondom, aludni akarok. A kulcsot dobjad be kívülről a bejárati ajtó ablakán, csak előbb belülről nyisd ki.

CUNCI

Felpattan. Hát tudod! Hát tudod! Te strici! Hát tudod! Kirohan.

Kis csönd. Hős összenyalábolja a csaj ruháit és kidobja a színen kívülre. Csönd. Hős elnyúlik, nyög. Visszajön Cunci, kezében a ruhái.

CUNCI

Te figyelj, te alszol? Ne aludjál. Én utána cicamica vagyok, és dorombolni akarok, tessék engem cirógatni, nyaff-nyaff! Csönd. Te hallod? Figyelj. Ne aludjál. Tessék a hátamat simogatni. Te alszol?

HŐS

Mi van?

CUNCI

Ne aludjál már. Milyen vagy! Figyelj! Te alszol?

HŐS

Alszom.

CUNCI

Te ne aludjál. Érted. Leül a laticelre. Itt van neked a hátam. Énnekem sose tud jó lenni, de a hátam érzékeny. A lapockáim alatt, úgy két centire. Simogassad, hallod? Én nem érem el.

HŐS

Veszek neked hátvakarót.

CUNCI

Próbáltam, nem megy. Na csináljad, mert úgyse hagylak aludni, hallod?

HŐS

Nézi a hátát. Honnan lett neked ekkora hátad?

CUNCI

Két centire a lapockáim alatt, közép felé, hallod? Csináljad már. Haraphatsz is, de azt kifelé, a középtől kifelé, a hónaljaim felé, oda nem tudok harapni, érted.

HŐS

Masszírozni kezdi. Veszek neked hattyúnyakat, hogy elérd.

CUNCI

Még – még – na – ne hagyd abba – még – még! Hős masszírozza. Zene. Még – még – te mi ez a zene?

HŐS

Te is hallod?

CUNCI

Kapcsoljad ki, nem jó a ritmusa.

HŐS

Nem tudom kikapcsolni, a fejemben van.

CUNCI

Lassú – gyorsabban – gyorsabban!

Hős masszírozza. Meztelen nők hajtanak be egy csomóan, kerékpáron.

CUNCI

Te ez micsoda? Kapcsoljad ki a tévét.

64
HŐS

Nincs is bekapcsolva.

CUNCI

De akkor ezek kicsodák? Mi ez? Békeverseny? Ne hagyd abba, csináljad!

HŐS

Ezek az én fejemben vannak, nem értem, mitől látod te is… Masszíroz.

CSAJOK KÓRUSA

Biciklizve körbe-körbe.

A labda hiába pattog
a korcsolya hiába siklik
nem nem nem nem nem:
más játék nem érdekel
beérem ennyivel
tekerni jó
ó, ó
tekerni kell
Oly jó ha ring a bringa
és csikland a nyereg
én tekerek fel fel a csúcsra
és közben ha-ha-ha-lihegek
nem
más játék nem érdekel
beérem ennyivel
tekerni jó
ó, ó
tekerni kell
Oly jó ott fenn a csúcson
már cuppog a nyereg
tekerek tekerek tekerek még
lihegek lihegek lihegek
nem
más játék nem érdekel
beérem ennyivel
tekerni jó
ó, ó
tekerni kell
65
A gumim is majd szétpukkad
és hevül a gumi és duzzad
alattam bennem sikolt a nyereg
ó, ó, ó
és szállok elszállok
elszállok elszállok
de még még még még tekerek tekerek tekerek
ó
más játék nem érdekel
beérem ennyivel
naponta kétszer ötször hétszer
tekerni jó
ó, ó
tekerni kell!

Csajok felkapják a bringákat, felnyihognak, végére Cunci is közibük pattan kempingkerékpárral. Hős rémülten kirohan.

20. jelenet / A dallam

Laticeles lakás. A tévén kívül két videomagnó is van benne, a képernyőn semmi, de a számlálók mennek. Hős asztalnál, rajta satu, abba valami mütyür befogva. Hős bütyköl rajta, fütyörészik. Jön a Barát, kezében nagy táska.

BARÁT

Szia.

HŐS

Szia.

Hős tovább bütyköl. Csönd. Barát leteszi a táskát, a videóhoz lép, bekapcsolja a tévét, pornófilm megy benne gyorsítva, nézi kicsit, elzárja.

HŐS

Ilyeneket másolok. Exportképes magyar szüzek, magyar daliák. Elég jól jövedelmez, de annyira nem, hogy ne kéne még fülbevalókat is bütykölnöm, darabját egy ötösért. Most már óránként megcsinálok tízet. Mint kőművessegéd megkapnám a hatszorosát, de hát csak hétvégén mehetek építkezni, el is megyek, bár az elnehezült kezemmel hétfőn alig bírom bütykölni a fülbevalókat. Meg hát ki is néznek, engem 66meg egy cigány srácot, mert mi ketten nem iszunk. Mire összekaparom a hiányzó százötvenezret, kétszer annyiba fog kerülni ugyanaz. Lehetne valutázni, de ahhoz a magunkfajta hülye.

BARÁT

Mért nem mész el egy géemkába?

HŐS

Van nekem egy főnököm, nem ért semmihez, azért főnök. Ha elmegyek géemkázni, soha többé nem enged olyan melóhoz, aminek értelme van, mert tízszer annyit keresnék, mint ő, és bosszút állna.

BARÁT

Mért nem hagyod ott őket?

HŐS

Mert vállalati kölcsönt vettem fel annak idején, arra a régi lakásra, és nem tudom visszafizetni. A főnök látja, hogy bent nem csinálok semmit, mert kivagyok, látja, de örül. Nem érdeke neki, hogy benn valami értelmeset csináljak, neki az a fontos, hogy főnök legyen. Mire a baj kiderül, ő már rég nyugdíjas. Mire kimászom a szarból, a tudomány rég máshol tart. Csak egyszer kell megkezdeni a lehülyülést, a többi megy magától. Örülhet a főnök.

Csönd.

BARÁT

Figyelj – alhatnék nálad pár napig?

Csönd.

HŐS

Persze. Csönd. De gondoljátok meg.

BARÁT

Az egész attól lett, hogy nem fértünk el a két gyerekkel – és elkezdtünk hajtani egy nagyobbra – ettől lettünk feszültek –, de ha sikerül szétmennünk két másfél szobásra, én az idősebb sráccal, ő meg a másik olyanba a kicsivel – talán még megúszhatnánk gyűlölködés nélkül –

Csönd. Megszólal a „Ti voltatok az elsők”, hallgatják.

BARÁT

Hogy ez velünk megeshetett – hogy éppen mivelünk –

HŐS

Bárkivel bárhol, csak itt keményebbek a feltételek.

Akkord, zene.

HŐS
Csinálom azt amihez nem értek
senki se teszi amit én tudok
az időmet rablom igen ez vétek
de ha nem teszem fölfordulhatok
minden hiánynak enyém a gondja
a munkamegosztás vissza van vonva
67
A jobbágynak volt jobbágylakása
verték és szedték a tizedet
a föld nem övé volt egész nap ásta
de termelni mégiscsak termelhetett
én a szakmámban nem dolgozhatok
bár nem tudni kinek a jobbágya vagyok
Ahol az ingatlan lett az isten
ott fölösleges minden tudás
lehetsz te nagy és erős a hitben
a lakás az egyetlen realitás
holt tőke mozgósíthatatlan
egy nemzet hever itt ingatlanokban
Magam is halott tőke vagyok
egy lakástalant mutat a vérkép
négyzetméterben számolok
ahelyett hogy alkotnék élnék
tróger az lehetek szakember nem
már tudom de ráment az életem
Az ésszerűtlenség a létem alapja
magamnak vályogot vetek
a repedést építem bele a falba
és magam is közben megrepedek
gondold meg mit vállalsz magadra
ha a munkamegosztás vissza van vonva

Zene vége. Csönd.

BARÁT

Nem is ez – hanem a gyerekek – hogy szét lesznek szakítva – hogy valamelyiküket alig láthatom – ezt nem bírom elképzelni, ezt –

Csönd.

HŐS

Nem is tudom, mikor láttam utoljára.

BARÁT

Kit?

HŐS

A fiamat. Csönd. Megtagadta a láthatást, azt meséli: ellene hangolom – úgyhogy most folyik a per a láthatásért. Az ügyvédet, azt láthatom.

68
BARÁT

Nem muszáj, hogy így történjék, ahogy veletek. Mi még most is szeretjük egymást, csak nem megy. Majd úgy csináljuk, hogy a szeretet megmaradjon. Majd mi megmutatjuk, hogy emberi módon is lehet. Hős nevet. Hiába röhögsz!

Hős bütyköl. Megszólal a zene, „Ti voltatok az elsők”-reminiszcencia.

BARÁT
Amikor belevágtunk
hogy valamit csinálunk
aszonták jó ha belevágunk –
ígérték
hogy otthon
meg méltó munka vár –
jót küszködtünk
most minden járna már –
s az élet közben elszelelt
és külön szoba sose telt
és szép nyugdíj se vár –
s kérdik a kölykök
mit is értem el –

Hős kiveszi a satuból a fülbevalót, nyújtja Barátnak.

HŐS

A következő hitvesnek!

Barát a fejét rázza. Hős a fülbevalót feltűzi Barát mellére.

HŐS

Kispolgári könnyekkel ékesített Balekság Érdemérem, első fokozat.

Hős hosszasan rázza Barát kezét, Zene gúnyosan nevetve véget ér.

21. jelenet / A lakásavató

Laticel és tévé más helyen, előtte ablak lóg. Jön Haver és Cunci, Haver nagy üveg piával.

HAVER

Hahó!

CUNCI

Hahó!

Csönd.

HAVER

Biztos lement piáért, az ajtót meg nyitva hagyta.

CUNCI

Most ez a kéglije?

HAVER

Ez. Ügyes, hogy a konyhában van a zuhanyozó meg a vécé. 69Ügyes. Előszoba úgyse kell. Jó ez. Aszongya, majdnem félmillió. Megér annyit. Jövőre megér egy ilyen legalább hatszázezret. Na gyere csak…

CUNCI

Na ne, most itt ne, na ne…

HAVER

Te kis boszorka, te…

CUNCI

Ne itt, na ne… majd otthon…

HAVER

Te cuncibogár, te… én szét foglak cuncizni…

Jön Barát, kezében papírba csomagolt üveg.

BARÁT

Szia.

HAVER

Szia.

CUNCI

Szia.

BARÁT

Csókolom.

Csönd.

HAVER

Biztos leugrott piáért.

BARÁT

Mmm.

HAVER

Kedves családod?

BARÁT

Csak volt nekem olyan, hogy családom.

HAVER

Ja.

Csönd.

BARÁT

Jó kis kégli, elfogadnám. Csönd. Három évig melózott érte, mint az állat. De neki már jó.

Csönd.

HAVER

Hát, neki már jó.

Csönd. Jön két pulóveres negyvenes.

EGYIK

Nem tudom, hogy ide kell-e nekünk…

HAVER

Tutti, ha a lakásavatóra jöttetek.

EGYIK

Arra.

Másik az aktatáskájából elővesz két vodkát.

MÁSIK

Rakjuk a tévére, nem?

A piákat a tévére rakják. Csönd.

CUNCI

Nincs neki videója?

HAVER

Ahogy nézem, nincs neki. Volt neki, kettő, de csak kölcsönbe, amikor másolt. Biztos visszaadta.

Csönd. Jön az Anyós kirúzsozva, új frizurával.

BARÁT

Kezicsókolom!

Általános csókolózás. Csönd.

HAVER

Tessék talán leülni…

70

Körülnéznek, nincs szék.

EGYIK

Hozhattunk volna egy széket…

MÁSIK

Tényleg…

Csönd, feszengés.

HAVER

Talán van neki pohara… Kimegy.

Jön Nagyfiú, hasán nyitva az ing, nagy lánc lóg rajta, magas sarkú a cipője.

NAGYFIÚ

Hódolatom, tiszteletem! Szia, Cuncika!

Általános mormogás. Csönd. Haver visszajön egy pohárral.

HAVER

Ez az egy van neki. Anyóshoz. Tölthetek?

ANYÓS

Én nem, én nem.

HAVER

Kinek?…

EGYIK

Én kocsival…

MÁSIK

Én is…

Csönd. Beliheg a Hős, egy rekesz sört hoz.

HŐS

Sziasztok! Mindjárt hozom a többit! Kimegy.

Csönd. Kiscsaj jön be, egy rekesz sört húz maga után, kimegy. Csönd. Jön a Hős és a Kiscsaj, a harmadik rekesz sört cipelik, lerakják.

HŐS

Na. Ennyi talán elég lesz. Az órájára néz. Mindjárt kiveszem a sütőből… baromi nagy adag, úgyhogy biztos elég lesz. – Na? Mi? Mosolyog. Csönd. Ezek a kollégáim… ő meg a rendező művész úr, aki a videókat…

NAGYFIÚ

Na, na, nem kell túlozni… Nevet.

Csönd.

HŐS

Kiscsajhoz. Ezek a barátaim, ő pedig az anyósom. Anyóstól nem lehet elválni. De ő tényleg jó anyós.

KISCSAJ

Csókolom.

ANYÓS

Ő kicsoda?

HŐS

Hát ő… gondoltam, ha eljön a mamám, majd találkoznak…

Csönd.

HAVER

Mi össze fogunk házasodni.

HŐS

Hogy ti?

HAVER

Cuncibogár, ez egy régi haver… akinek a kéglijében vagyunk, tudod…

Cunci kezet nyújt.

HŐS

Megrázza a kezét. Szóval ti… össze… igen…

71
CUNCI

Ő egy olyan jópofa fiú… imádom, hogy ilyen lakli, és már hasa van… nagyon bírom a pocakját…

HAVER

Nevet. Apukám, ez kell – nem a magányos döglődés – majd neked is lesz –

CUNCI

Videód nincs?

HŐS

Nincs.

CUNCI

Irtó klassz videók vannak – klippek, Sztivi Vander, amikor vakon fényképez, ilyenek – kár, hogy nincs videód.

HAVER

Nincs neki. Na gyere ide.

CUNCI

Most ne – nyaff, nyaff!

HAVER

Ezt szokta mondani, hogy nyaff-nyaff… hát nem jó? Nevet.

Csönd.

HŐS

Nem tudom, talán kivehetnénk a sütőből… de még nincs itt mindenki… legalább húsz ember… talán még várjunk…

Csönd.

HŐS

Még nincs kész minden… hiánycikk a valkid… hiánycikk a fagitt… Megszólal egy fagott. Nem fagott; fagitt! A fagott elhallgat. A szomszéd. Csönd.

CUNCI

Magnó nincs?

KISCSAJ

Nincs.

CUNCI

Ha lenne, akkor valamit lehetne… valami kazettát…

KISCSAJ

Nincs magnó.

Csönd.

HŐS

Hát, látjátok, ez itt az én nagydoktori fokozatom. A konyhavécé, az az én találmányom, az egy külön akadémiai nagydíj.

EGYIK

Jó! Nevet.

HŐS

Talán kivehetnénk a sütőből…

KISCSAJ

Hát nem tudom…

HŐS

Meghívtam az exnejemet, az exgyerekemet, az exapósomat, az exanyámat meg egy csomó embert… Nem lenne jó, ha kihűlne.

Csönd.

NAGYFIÚ

Nahát akkor nagy kalap szart. Én csak úgy felugrottam. Elővesz egy kis üveg piát, leteszi a tévére. Szóval, akkor én el. Isten éltessen. Csókolom. Hódolatom. Tiszteletem. El.

EGYIK

Mi is csak pár percre – tudod, a gépidő…

MÁSIK

A gépidő…

72

Meghajolnak, el.

BARÁT

Azért az baromi jó, hogy végre van lakásod. Nekem lenne ilyen!

HAVER

Jó hát. – Én most melózok, mint egy állat, két zenekarban is játszom – muszáj, lakást akar a kicsike… Nevet. Nyaff-nyaff! Keményen kell melózni. De hát kemény vagyok én. Kemény vagyok, Cuncika?

CUNCI

Ja.

HAVER

Na mi akkor el… és minden jót.

CUNCI

Pá!

Haver, Cunci el.

HŐS

Hát ez teljesen el van hülyülve. És pont ezzel…

BARÁT

Mért, jó neki. Az is jobb, mint… minden jobb.

HŐS

Ne gyere a hülyeséggel. Anyóshoz. Te hová mégy?

ANYÓS

Meglátogattalak, van már lakásod, még fiatal vagy, egy férfi még fiatal –

HŐS

De most ne menj el!

BARÁT

Talán mert nincs szék.

HŐS

Ne menj el, most mit mész el?

ANYÓS

Ti csak szórakozzatok. Elvonul.

HŐS

De most ezt minek?!

Csönd.

BARÁT

A levegőbe szagol. Nem kéne kivenni?

HŐS

Vegyük ki?

KISCSAJ

Én nem tudom…

Hős ki. Csönd.

BARÁT

Figyelj… már ha tegezhetlek…

KISCSAJ

Csak tessék.

BARÁT

Te hány éves vagy?

KISCSAJ

Huszonegy.

Csönd.

BARÁT

Én lassan negyven. Csönd. Te… ti miről szoktatok beszélgetni?

KISCSAJ

Hát nem tudom, nem nagyon szoktunk… pont beszélgetni…

Csönd. Hős be egy nagy tepsivel.

HŐS

Nem is égett oda teljesen… Hova tegyem?

73

Némi habozás után a tévé tetejére rakja. Csönd.

BARÁT

Te, én nem is kérek… biztos jó, de én nem tudok… kivan a gyomrom, egy ideje… jön föl a sav a torkomban… erre ébredek éjjel… ha eszem, utána rögtön fáj – úgyhogy én nem. Csönd.

HŐS

Nekem meg félrever a szívem. Na és? Velejár, nem? Mit akarsz, egészségesen megdögleni?

BARÁT

Jó, te már túl vagy rajta, neked könnyű.

HŐS

Min vagyok én túl? Ebbe a lakásba bele van építve a hivatásom. Én ezt már sose hozom be. Na gyere, egy sört.

BARÁT

Nem, az pláne rosszat tesz. Csönd. Ha meggondolom, hogy egyszer volt egy régi lakásavató – nálatok –

HŐS

Hagyjuk a francba.

BARÁT

Én most inkább – sétálni szoktam, sokat, nézem az arcokat, hogy melyik mögött mi lehet – hogy talán ott megy egy nő, aki a társam lehetne – majd még visszajövök, később, jó? Ne haragudj.

Barát el, csönd.

KISCSAJ

Te, itt már nem jön senki. Csönd. Figyelj, vigyük vissza a söröket, visszaveszik, így rekeszben, egy csomó pénz.

Csönd.

HŐS

Takarodjál.

KISCSAJ

Mi van?

HŐS

Takarodj!

Kiscsaj értetlenül áll, aztán vállat von, elmegy. Hős nekilát, és az egyik rekeszben szép módszeresen az összesüveget felbontja. Leül a földre, kézbe vesz egy üveget, meghúzza, majd dallamtalanul kornyikálni kezd, zongora kíséri, fagott beleböfög néha.

HŐS
Van nekem egy kistanácsim
bizon
jó nekem most de talán ki-
birom
velem van a kistanácsim
tele
ha fél kistanácsi kell na
gyere
megosztom teveled az én
74
söröm
párosan lesz öröm csak az
öröm
siess mert ha nem sietsz meg-
iszom
van nekem egy kistanácsim
bizon

Megemeli az üveget az ablak – vagyis a közönség – felé, meghúzza.

22. jelenet / A kisiklottak

Hős ki, lakása eltűnik, jobbról jön Gitáros srác.

GITÁROS
A világdráma tart tovább
sem derűsebb sem ostobább
valami álomból zene
szólít hogy élned kellene
valami elérhetetlen dallam
zöldell a fűben perceg a falban
valami lebírhatatlan szellem
érvel a semmi érvei ellen
A világdráma tart tovább
75
sem derűsebb sem ostobább
szárad az életfa zöldell a lombja
mindig volt hívság és lesz katakomba
Működik bennünk valami zene
hogy miféle dallam tudja a fene
valami létnek az emlékezete
valami létnek az előzetese
valahol vannak a harmóniák
nem tudni róluk de ők hatnak át
valami álombéli térben
miről is dúdolok magam sem értem
valami zene nemzeni késztet
dúdolsz magadban nem érted az egészet
A világdráma tart tovább
sem derűsebb sem ostobább.

Nej megjelenik, majd mögötte sokan, férfiak, nők meg egy szakállas. Zsongás. Könyvespolcok könyvekkel, cigarettafüst.

NEJ

Szép, tényleg. Igazán. Olyan – olyan, hogy mondjam, elvont. De tényleg szép. Megcsókolja a Gitárost.

ZSÍROSKENYERES LÁNY

Nagy tál zsíros kenyérrel. Itt a zsíros kenyér! Aki kér! A zsíros kenyér!

GITÁROS

Még van két jegyem a koncertre… ki kért még két jegyet?

Ketten sakktáblát cipelnek át a tömegen óvatosan, leülnek egy asztalhoz, folytatják a partit. Többen sört isznak. Szakállas kissé oldalt lép.

SZAKÁLLAS
Legyen olyan, hogy ünnep –

Csönd lesz. Zene – korál.

SZAKÁLLAS
Legyen olyan hogy ünnep
legyen olyan hogy együtt
legyen olyan hogy szeretet
legyen olyan hogy közösen
KÓRUS
Legyen olyan hogy gyerekek
legyen olyan hogy társaság
legyen olyan hogy mégis egyszer
tőlünk függjön bármi
SZAKÁLLAS
Legyen olyan hogy közös teázás
legyen olyan hogy zsíros kenyér
legyen olyan hogy kirándulás
legyen olyan hogy közös karácsony
legyen olyan hogy újrakezdjük
KÓRUS
Legyen harminc főre ebéd
SZAKÁLLAS, KÓRUS
Legyen ünnep és legyen ajándék
és lehet és lehet részvét is talán még
SZAKÁLLAS
Lehet még minden ami nincsen
mert kell hogy legyen ki megsegítsen
KÓRUS
Legyen olyan hogy szeretet
legyen olyan hogy együtt
legyen olyan hogy végre mégis
tudjunk mire várni
76

Zene vége. Zsongás, evés, ivás. Lány és Hős már köztük. Zsíroskenyeres lány puszilkodik Lánnyal, majd Hőssel is. Hős elvesz egy kenyeret, majszolja. Hős és Nej észreveszi egymást. Akkord. Csönd. Fény. Nej és Hős nézi egymást. Előrejönnek. Csönd.

HŐS

Szervusz.

NEJ

Szervusz.

Csönd.

NEJ

Nem tudtam, hogy te is idejársz.

HŐS

Csak egyszer voltam – valaki elhozott –

NEJ

Én már többször.

Csönd.

NEJ

Kedves emberek. Itt mindenki olyan – félresiklott.

HŐS

Tudom.

NEJ

De nagyon kedvesek.

Csönd.

FIÚHANG

És amikor a Janó felmászott a szörfre – azonnal hanyatt a vízbe! Nevetés. Mászik, be a vízbe – mászik, be a vízbe! Nevetés.

LÁNYHANG

Még négy szamizdat árával tartoztok!

Csönd.

NEJ

Jó, hogy van egy ilyen hely –

HŐS

Jó.

ZSÍROSKENYERES LÁNY

Jön sörökkel. Nem kértek? – Ti már ismeritek egymást?

HŐS

Felületesen.

ZSÍROSKENYERES LÁNY

Ha ti is be akartok szállni a fél disznóba, a Jutkának adjátok oda a pénzt. Továbbmegy, csönd.

NEJ

Mert a banda, így hívják, karácsonykor lemegy valahova vidékre, és közösen vesz egy fél disznót… valami paplakba… hívtak, hogy menjek… nagyon helyes emberek.

HŐS

Igen, én is úgy látom.

NEJ

Mindenfélék. Nyomdász, tanár, tisztviselő, fotós, tudós, melós, lelkész, hívő, hitetlen, mindenféle. A félresiklottak. Jó látni, hogy más is. Hogy mindenki félre van. Nevet. Mindjárt más lesz az embernek a magáé.

HŐS

Hát igen.

77

Csönd. Jön Gitáros, átkarolja Nejt.

NEJ

Nagyon szépen gitározik. Tényleg. Ő meg – a volt férjem.

GITÁROS

Szia.

HŐS

Szia.

Hős és Gitáros srác kezet fog. Csönd.

GITÁROS

Nejhez. Arra gondoltam, hogy a srácot is le lehetne vinni karácsonykor, sok gyerek lesz.

NEJ

Jó, majd meglátjuk.

GITÁROS

Nagy fiú már, tetszene neki.

NEJ

Jó, majd…

Jön Lány, belekarol Hősbe. Csönd.

LÁNY

Szervusztok.

GITÁROS

Szia.

NEJ

Szervusz.

Csönd.

GITÁROS

Na jó, én kérek egy sört. El. Csönd.

HŐS

Ilyen nagy fia van, hogy disznótorba? –

NEJ

Nem, neki nincs. Csönd. Megnézhetnéd egyszer. Csönd.

HŐS

Lányhoz. Mindjárt megyek.

Lány elveszi a kezét, odébbmegy. Csönd.

HŐS

Nagyon rendes lány. Végre valaki.

NEJ

Nagyon rendes lánynak néz ki.

HŐS

Rendes lány.

Csönd.

NEJ

Ez a srác nagyon helyes. Tényleg. Bár te régen elevenebb voltál, de ő sokkal kedvesebb.

HŐS

Biztos. Látom. Igen.

Csönd.

NEJ

Milyen a lakás?

HŐS

Ideális.

NEJ

Majd egyszer mutasd meg.

HŐS

Majd egyszer megmutatom.

KÓRUS
Legyen olyan hogy ünnep
legyen olyan hogy együtt
legyen olyan hogy szeretet
legyen olyan hogy közösen

Nej és Hős kimegy. Gitáros és Lány néznek utánuk.

78
legyen olyan hogy szeretet
legyen olyan hogy együtt
legyen olyan hogy végre mégis
tudjunk mire várni
LÁNY

Előrejön, a többiek eltűnnek, kis csönd. Új zene.

Én annyira szerettem
hogy senkit senki jobban
és annyira örültem
amikor megfogantam
Megmondtam neki s néztem
az ismeretlen arcát
féltem hogy elveszítem
hagytam hogy kikaparják
Ő követelte kérte
megtettem neki önként
nem tudtam így is vége
s most nem tudom mi történt
Szerettem ez a vétkem
de azt azért kivárom
de azt azért remélem
hogy megfogan – az átkom
23. jelenet / A lehetetlen

Hős lakása. Laticel, tévé, asztal, szék. Könyvek a padlón. Jön Nej és Hős. Halk zene.

HŐS

Ülj le. Nej leül a székre. Vedd le a kabátod. Nej ül, nem veszi le. Hős leveszi a kabátját, ledobja, leül a laticelre, csönd.

NEJ

Elég kopár.

HŐS

Arra a tíz-húsz évre már jó lesz.

Zene.

NEJ

Egy ideig nem volt senkim – egyszer próbáltam, de nem ment… aztán – nem is tudom – egyszerre rajzani kezdtek a 79palik – én már nem bírtam egyedül – a gyereket odaadtam hétvégére anyámnak – aztán volt úgy, hogy hétvége után is ott maradt – szeretett ott, ott jobb is volt neki, mint nálam – Zene. pedig szeretem – Zene. – Hát akkor bepótoltam – meg azt is, hogy mielőtt elvettél, kevés palim volt – talán ha több lett volna, el se kell válnunk – és valahogy mindegy volt, kicsoda – pedig rendes palik is voltak köztük, mégis, valahogy volt bennük valami közös – talán az, hogy engem mégse érdekeltek, úgy igazán –

HŐS

Ha az ember lelki fogaskerekei hozzácsiszolódnak valakihez, akkor a következők fogaskerekei már vagy szorulnak, vagy lötyögni fognak.

NEJ

Ez az. Pont így van. Zene. Szóval rájöttem, hogy… öreg vagyok. Már nem vagyok rugalmas. Már nem lehet hajlítani, formálni… Már olyan maradok, amilyenné te formáltál. Zene. És ez nekik nem jó. Szaxofon. Pedig mennyire gyűlöltelek még akkor! És mégis. Szaxofon. Egyebet se tettem, mint tőled akartam megszabadulni. A mienk mégis nagy szerelem volt, úgy látszik. Hát amikor először gondoltam erre, annyira bepipultam! hogy nem, hogy nem lehetett olyan fontos! de hát – Két szaxofon. És észrevettem, hogy nézem a gyereket, de szeretném, ha rád hasonlítana – hasonlít is – és egyszer-kétszer a te neveden szólítottam – eléggé megrémültem; ő is megrémült, szegény – Két szaxofon. – Próbálkoztam olyan pasassal, aki hasonlít rád – aztán olyannal, aki pont az ellentéted – hülyeség – Még több szaxofon. És rájöttem, hogy öreg, az még lehetek valakivel, de fiatal már soha. És ez olyan iszonyú volt – hogy kettészakadt az életem, de nincs meg a – nincs meg a folytonosság – és hogy ami volt, az elveszett, az nincs már meg bennem, csak a görcs –

HŐS

Ott volt neked a gyerek.

NEJ

Nem volt ott. Mert nőtt, nőtt – másmilyen lett – borzasztóan haragudtam rá ezért – meg rád, hogy olyan gyereket csináltál nekem, aki változik és fejlődik – azt hiszem, én baromi önző voltam. Szaxofonok. Egy elkényeztetett, buta kis önző csaj. Én iszonyú lassan nőttem fel. És mire felnőttem – már 80nemcsak az ifjúságom ment el – hanem a legszebb éveim is mind – Szaxofonok, csönd.

HŐS

Amikor elkezdődött a pereskedés a láthatásért –

NEJ

Én egy totál idióta voltam.

HŐS

Nem azért mondom! – Amikor elkezdődött – állati sokat álmodtam a gyerekkel – hogy viszem ide-oda – focizunk – sétálunk, és mesélek neki – aztán még mindig ilyeneket álmodtam, de baromira féltem tőle már – hogy nem is az enyém, hogy valami idegen – és olyan masszaszerű lett az arca – és féltem, hogy nekem jön, felöklel –

NEJ

Pedig szelíd gyerek valahogy – amennyire ismerem –

HŐS

Párszor elmentem anyádhoz, mikor ő ott volt –

NEJ

Hova?

HŐS

Hát ki, Csepelre. Anyádékhoz.

NEJ

Nem mondta.

HŐS

Mert kértem, hogy ne mondja. Na és ott próbáltam játszani vele, de olyan fura volt – nem tudom – aztán ritkábban mentem ki – nem tudtam, mit kell csinálni – próbáltam nem álmodni vele – kidolgoztam egy technikát, hogyan ébresszem fel magam, ha rosszat álmodom – Csönd, szaxofon, dobok. Most mit csinál?

NEJ

Valahova elvitte az iskola, hova is – most nem jut eszembe – Szaxofon, dobok. Elég jól tanul. Nem kell vele tanulni, leül, és elvan magában. Szaxofon. Ezt szokta dúdolni.

HŐS

Hogy micsodát?

NEJ

Ezt dúdolja, pont ezt.

HŐS

Hogy mit?

NEJ

Hát ezt, nem hallod? Szaxofon abbahagyja, csönd. Na mindegy. Csönd. Mondd, neked is annyira hülye eseteid voltak?

HŐS

Hát mit mondjak.

NEJ

Képzeld – én nem is értem, ezek a pasasok –, azt mondja az egyik, közben liheg nekem, azt mondja: te ne törődj semmivel, élvezz, élvezz, élvezz – az eszem megáll! Hős nevet. Először elképedtem – de amikor a többi is – uramisten! Ennyi görcsös embert egy hazában! Egy másik hasal rajtam, és azt szavalja: „Repülj, hajóm” – ezt tudja szavalni közben! Nevet.

81
HŐS

Nevet. Tudod, mennyi ugyanilyen nő van? Rémes.

NEJ

Mit képzelnek, hogy ez valami kötelező gyakorlat, vagy mi?

HŐS

Á, szörnyű állapotban vannak. Valahogy mindenki torz –

NEJ

Hát – Nevetnek, csönd. Olvastam, hogy anyád –

HŐS

Igen.

NEJ

Mindig nagyon utált engem.

HŐS

Hát eléggé.

NEJ

Sokan voltak kint?

HŐS

A végére nem maradt senkije. Én se nagyon. Csönd. Gyere már ide. Csönd. A Haver, emlékszel? aki zongorázott: megnősült, elvett egy… egy cuncibogarat, most utókezelik, infarktus, negyvenkét évesen, lakásra hajtott. Csönd. Nincs meleged?

NEJ

Mi van a… hogy is hívják… a legjobb barátod, na… azt tudom, hogy elváltak, és huzakodtak a két gyereken…

HŐS

Megunta, kiment a TESCO-val, hova is… Kuvaitba vagy hova… egyszer írt, hogy továbbpattan, de csak amíg összeszed egy lakást – ennek másfél éve.

Csönd.

NEJ

Nem tudom.

Zene.

Hogy mit akartam – nem tudom
lassan már nem is – álmodom
már senki sincs a – helyemen
és ami történt – nem velem
én nem is éltem
Néztem hogy felnő – egy gyerek
ő kérdez és én – felelek
de nem ismerem – idegen
és mégis épp őt – nevelem
én nem is értem
Megyek még ide – és oda
de minden léptem – tétova
cserélődnek a – férfiak
én csak öregszem – ezalatt
és nem szeretnek
82
Az jó viszont hogy – bemegyek
ott bent még vannak – emberek
és nem számít hogy – szar meló
és kicsi lóvé – az a jó
ha jót dühöngünk
Csak a hétvége – förtelem
akkor végig a – félelem
megyek hát ide – és oda
és minden léptem – tétova
és nem is értem
Hogy mit akartam – nem tudom
lassan már nem is – álmodom
már senki sincs a – helyemen
és ami történt – nem velem
és nem is éltem

Zene leáll. Csönd.

Hazamegyek. Feláll.

Csönd. Megint zene.

HŐS

Elkísérlek. Feláll, felveszi a kabátját. Egy darabon.

Kimennek. Zene.

24. jelenet / Alul

Karmester fölmegy a színpadra, amelyen csak a zongora áll, odamegy a zongorához. Bal és jobb hátul lépcsőt tolnak be, baloldalt fal ereszkedik le kijárattal, az a metró, jobboldalt újságosbódé, hátul középen vitrin hirdetményekkel, kirakatokkal. Fiatalemberek hátukon oszlopot cipelve jönnek, megállnak középen, kezükben virág. Az oszlopokra felülről vászon ereszkedik le, arra vetítik az EMKE-kereszteződés föld feletti forgalmát filmről. Az így létrejött aluljáró alacsony mennyezetű, szűkös hatást kelt. Neonfény. Jobboldalt egyre több ember áll sorba újságért.

RIKKANCS

Megjelent az Esti Hírlap! Szenzáció! Az Esti Hírlapra még van papír! Csak húsz forint az Esti Hírlap!

83

Sokan jönnek ki a metróból, sokan mennek be, tömeg fel és le a lépcsőkön. Valaki létrát hoz, felmászik rá, egy másik fogja a létrát, a létra feletti neon pislákol, azon matat az ürge, de a neon végig pislákol. Öregasszony rőzseköteggel a hátán, fáradtan leül a földre. Fonott kosarakat árulnak, erdélyi hímzett blúzokat és szoknyákat árulnak, kvarcórákat kínálgatnak, csavargók ácsorognak, részegek dülöngélnek. Az egész kép fekete-fehér-szürke, a díszletek is, a ruhák is, az EMKE-film is. Cigányasszony tenyérből jósol. Kurvák ringanak át. Sok gyerek. Melósok páran hatalmas, talán papírmaséból készült kalapácsot vonszolnak át a színen, talán felvonulásra vagy tüntetésre viszik.

KARMESTER

Zongorázik az aluljáróban.

Víz ment a zongorámba
bele
vízzel van a zongorám
tele
Kezem még a zongorámat
veri
hangja nincsen vízzel van
teli
De még most is ezt a dalt
verem
itt van még a zongorám
velem
Verem úgy hogy levegőt se
veszek
amióta elleptek a
vizek

Hatalmas halak úsznak be az aluljáróba, valaki békaemberként, maszkkal, lábuszonnyal mászik be óvatosan, pipa a szájában.

Nekem is már vizenyős a
tüdőm
84
se kopoltyúm sem pedig
levegőm
Hang helyett hal úszik be
fülemen
de azért még ezt a dalt
verem – hogy:
Víz ment a zongorámba
bele
vízzel van a zongorám
tele… stb.

A színen egyre több búvárszemüveges fickó jelenik meg légpipával a szájukban, lábukon uszony; léggömböket árulnak; horgászfelszerelést árulnak. Két rendőr jelenik meg, lustán haladnak a zongora felé, az árusok szétrebbennek, és csak kis idő múlva kezdenek árulni újra. A rendőrök jobb hátul megállnak a zongoránál. Bal elöl bőrfejűek valakit vernek, a járókelők elhaladnak, nem figyelnek oda. Rendőrök egyike kinyújtja a kezét. Karmester abbahagyja a dalt, odaadja a személyijét, a rendőrök tanulmányozzák.

RIKKANCS

A Keleti pályaudvart a Mitsubishi cég kívánja megvenni, a síneket beolvasztják szállodaláncnak! Itt az Esti Hírlap! A vonatok végállomása ezentúl Bicske! Szenzációs hírekkel a húszforintos Esti Hírlap!

KÖNYVÁRUS

Gyalogolni jó! Gyalogolni jó! Móricz Zsigmond novellái az év díjnyertes aktfotóival!

Szendvicsember jelenik meg, rajta elöl-hátul tábla, azon felirat: „Akadémiai levelező tag ablakmosást vállal”, megfordul, a másik oldalon felirat: „Középiskolai tanár kasszafúráshoz társat keres.”

RIKKANCS

A kormányszóvivő szerint a kialakult helyzetért a lakosság felelős! Itt az Esti Hírlap, ma még csak húsz forint az Esti Hírlap! A Gazdasági Kamara szerint az ezredfordulóig el kell érnünk a közepesen fejlett afrikai országok színvonalát! Itt az Esti Hírlap!

85

A metróból mogorva melósok trappolnak a lépcsők felé. A nagy kalapáccsal a többi még mindig az egyik lépcső felé araszol. Külföldi turisták jönnek csoportosan a metróból, idegenvezető tereli őket. Pár fiatal táblát visz, rajta felirat: „Német gyarmat akarunk lenni – Ifjú Magyar Haladók”. Az újságosbódétól ellép Hős, teljesen ősz, bajusza van, megy a metró felé. A metróból kijön Nej, teljesen ősz, egyik kezében műszaki rajzot tároló henger, másik kezében teli szatyor. Összeütköznek.

NEJ

Nézzen a szemével!

HŐS

Bocsánat.

Egymásra néznek.

HŐS

Szia.

NEJ

Szia.

HŐS

Hogy vagy?

NEJ

Kösz. És te?

Csönd. Bámulják egymást. Amíg ők beszélgetnek, az egyik rendőr leüt egy billentyűt, de megijed a hangtól. Árusok tovább árulnak mindenfélét: légpipát, gázálarcot, egyebet. Tömeg jár-kel. Fiatalember a virággal vár. Akit megvertek, feltápászkodik és sántikálva elmegy. Bőrfejűek maradnak.

NEJ

Tudod – egyre többet gondolok arra a lakásra – ahol éltünk –

Csönd, a járókelők olykor teljesen eltakarják őket, úgyhogy a fejgép hiába pásztáz.

NEJ

Még álmodom is vele. Csönd.

HŐS

Te is?

NEJ

Hogy visszamehetünk, pár napra – kölcsönadják. – Semmi sincs már a helyén, mi pedig megpróbáljuk visszaállítani – a mi lakásunkat levitték a földszintre – és körül van ásva – valami mocsár – mi megpróbáljuk visszacsinálni… Nem tudtam, hogy ilyen fontos volt nekem – hogy a világnak ott volt a közepe – és hogy a világnak többé nem lesz közepe – Csönd. Emlékszel?

Karmester beint, zenekar indul.

86
Beköltöztünk mikor még
nem volt lépcső se villany
és gyertya sercegett
és örültünk hogy víz van
És társasházzá lettünk
és pereskedni kezdtünk
de szép volt istenem
ölték egymást felettünk
HŐS
És beázott a pince
és megrepedt a főfal
és nem volt járda még
baj lett az OTP-val
NEJ
És féltél hogy majd jönnek
egy újabb rendelettel
hogy nem is a miénk volt
és övék a lakás
HŐS
És fenyegettek minket
a társasházi társak
hogy följelentenek
ha járnak hozzánk mások
NEJ
De nem számított semmi
nem volt lépcső de laktunk
és lett egy gyerekünk
lett egy használt Trabantunk
HŐS
És folyton leskelődtek
mikor hetesek voltunk
nyírjuk-e a füvet
és hogyan takarítunk
NEJ
Féltünk a háborútól
mert volt mit féltenünk már
87
és fejlődött a srác
te dolgoztál kutattál
Lehetett volna minden
mert nem volt lehetetlen
SRÁC

Táncos léptekkel jön. Sziasztok.

Zene leáll.

NEJ

Szia.

Srác körülnéz, táncosan kifelé indul. Csönd

HŐS

Ez kicsoda?

NEJ

A fiad.

Csönd.

HŐS

Hova megy?

NEJ

Nem tudom, nem szokta megmondani.

Srác eltűnik, néznek utána. Zene újra indul.

NEJ
Lehetett volna minden
mert nem volt lehetetlen
és mégse lehetett
és ez a hihetetlen
KÓRUS
Lehetett volna minden
mert nem volt lehetetlen
és mégse lehetett
és ez a hihetetlen
ez a hihetetlen
ez a hihetetlen
A Szövetség a Szövetség volt
akkor lehetetlen
A Szövetség a Szövetség volt
akkor lehetetlen

Mindenki el. A falakat, a tetőt, a vetítővásznat felhúzzák, a lépcsőket kitolják, üres tér, csak a Karmester marad meg a turistacsoport. Megjelennek az erkélyt tartó kariatidák, a turisták örvendezve felkiáltanak, páran megint fényképeznek, aztán kitakarodnak. Jön Srác táncos léptekkel, megáll. Karmester előrejön, int, semmi.

88
KARMESTER

Idegesen suttogva. Mi van?

III. ZENÉSZ

Az árokból, felállva, a trombitáját rázva. Ellopták a fúvókámat!

KARMESTER

Szerezzen másikat!

III. ZENÉSZ

Hiánycikk!

KARMESTER

Gyerünk, finálé!

II. ZENÉSZ

Nem lehet Gé-húrt kapni, csak szordínót! Mutatja a hegedűjét.

I. ZENÉSZ

Nekem meg a potim ment ki, áramingadozás!

KARMESTER

Hol a Jóska?!

II. ZENÉSZ

Elment a szünetben, hakni.

KARMESTER

Nincs helyettes?!

II. ZENÉSZ

Én vagyok, de nem tudok kottát olvasni.

Csönd.

KARMESTER

Ezt így nem lehet!

III. ZENÉSZ

Mindent lehet, Maestro!

IV. ZENÉSZ

Öreg bácsi, feláll, kezében gitár. Én vigyáztam a hangszeremre, majd én lekísérem, Mester.

25. jelenet / A vége

Zene indul.

FÉRFI-KARIATIDA
Úgy érzem erőm
elhagyott
száz éve tartom
vén vagyok
NŐ-KARIATIDA
Az én erőm is
elfogyott
úgy érzem most már
lerogyok
FÉRFI-KARIATIDA
Sokat láttunk
száz év alatt
lepotyogott a
vakolat
NŐ-KARIATIDA
A tető olykor
beszakadt
89
az erkély valahogy
megmaradt
FÉRFI-KARIATIDA
Már leomlottak
a falak
az erkély valahogy
megmaradt
NŐ-KARIATIDA
És felhúzták a
falakat
FÉRFI-KARIATIDA
És potyogott
a vakolat
NŐ-KARIATIDA
És omladoznak a
falak
FÉRFI-KARIATIDA
És omladoznak a
falak – – –
EGYÜTT
Kihalt itt jó pár
nemzedék
ők nem bírták – mi
bírtuk még
FÉRFI-KARIATIDA
Most méltósággal
búcsúzunk
NŐ-KARIATIDA
Még úgy hogy össze-
tartozunk
FÉRFI-KARIATIDA
Isten veled hát
kedvesem
velem voltál
hűségesen
NŐ-KARIATIDA
Velem voltál
hűségesen
Isten veled hát
kedvesem

Zene leáll. A két kariatida a mélybe veti magát, összetörnek. Nagy robajjal leomlik az erkély, téglák, cserepek, gerendák tömege omlik a színpadra felülről, nagy por, füst. Csönd. Zenészek felmennek, átbukdácsolnak a romokon, kimennek. Srác áll, néz. A zongora fedele nagy robajjal lecsapódik. Díszletezők kezdik eltakarítani a romokat. Srác nézi őket, fütyörészik, aztán kimegy. Sötét.

90
Legújabb Zrínyiász
Komédia
1991. január–október
91
Szereplők
ADY ENDRE
ALAPI GÁSPÁR
ANTALL JÓZSEF
ANNA
ÁRUS
ASSZISZTENS
BALÓ GYÖRGY
BOBOR KÁROLY
BOD PÉTER ÁKOS
BOROSS PÉTER
BOTOS KATALIN
CSEPI LAJOS
CSURKA ISTVÁN
DARVAS IVÁN
DEUTSCH TAMÁS
DORNBACH ALAJOS
EÖRSI MÁTYÁS
FÉRFI
FODOR GÁBOR
FŐCIVIL
FÜR LAJOS
FÜZESSY TIBOR
GÁBOR ARKANGYAL
GÖNCZ ÁRPÁD
GYEREK
GYÖRGYI KÁLMÁN
HARASZTI MIKLÓS
HORN GYULA
HORVÁTH BALÁZS
IDŐS ÚR
JESZENSZKY GÉZA
JUHÁSZ JUDIT
KATONA BÉLA
KIRÁLY ZOLTÁN
KIS JÁNOS
KISLÁNY
KODOLÁNYI GYULA
KOMMANDÓS
KÓNYA IMRE
KUPA MIHÁLY
LÁSZLÓ BALÁZS
MARINOVICH ENDRE
MUNKÁS
MŰVEZETŐ
NÉNI
NYERS REZSŐ
OLÁH SÁNDOR
ORBÁN VIKTOR
ORVOS
OVERALLOS
PÁLFY G. ISTVÁN
PÁNCÉLOS
PAPA
PASKAI LÁSZLÓ
PETŐ IVÁN
PINCÉR
I. PIZSAMÁS
II. PIZSAMÁS
III. PIZSAMÁS
RAFFAY ERNŐ
RAJ TAMÁS
RAPCSÁNYI LÁSZLÓ
RIKKANCS
SÓLYOM LÁSZLÓ
SURJÁN LÁSZLÓ
SZABAD GYÖRGY
SZAKÁCS
SZECSŐDY MÁTÉ
SZEMÜVEGES
SZÍNÉSZ
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
TARDOS MÁRTON
TORGYÁN JÓZSEF
TÖLGYESSY PÉTER
UNGÁR KLÁRA
AZ ÚR HANGJA
VENDÉGLŐS
VITÁNYI IVÁN
ZRÍNYI MÁTYÁS
ZRÍNYI MIKLÓS
ZSÍROS GÉZA
Zrínyi vitézei, árusok, rendőrök, kommandósok, alkotmánybírák, vakok, civilek, cserkészek.
92
1. jelenet

Éjjel, sötét. Dombos vidék. Mennydörgés, villámlás.

AZ ÚR HANGJA

Gábor fiam, hol vagy? Figyelmezzél rám!

Gábor arkangyal berepül, lebeg.

GÁBOR

Csapkod a szárnyaival. Itt vagyok, Úristen, szolgálatodra!

AZ ÚR HANGJA

Vedd elő a trombitádat, és fújjál belé háromszor, mert ma lészen a feltámadás!

Mennydörgés.

GÁBOR

Végre! Hála néked, Uram!

AZ ÚR HANGJA

Az első trombitaszóra feltámadnak, akik a hazáért haltak meg! Mennydörgés. A második trombitaszóra feltámadnak az öngyilkosok! Mennydörgés. Ha pedig még azután is marad feltámadatlan személy, fújjad meg harmadszor is, de csak akkor.

GÁBOR

Igenis! Szájához emeli a trombitát, megfújja, mennydörgés, villámlás, csönd.

AZ ÚR HANGJA

Suttog. Gábor, figyelj!

GÁBOR

Igenis!

AZ ÚR HANGJA

Baj van, elnéztem az évszámot! Nem most esedékes a végítélet, hanem pár ezer év múlva. Hagyd abba, a világ úgy marad, ahogy van.

GÁBOR

Te jó ég! Mi lesz, ha meghallották? Csönd. Sejtettem, hogy a teremtés nem tökéletes, de hogy a végítélet se legyen az!…

AZ ÚR HANGJA

Gábor, ne feleselj, vissza az egész.

GÁBOR

Igenis. Széttárja a szárnyait. Mit tegyünk? Ez ilyen. Kirepül.

93
2. jelenet

Ugyanott. Megmozdul a domboldal, a föld alól előmásznak a vitézek, nyújtózkodnak, feltérdelnek, nyögnek, felállnak, imbolyognak, szemüket dörzsölik a földrengésszerű zenére.

ALAPI

Jézus, Szűzanya, segélj minket! Mi történt?

VITÉZEK

Hol a zászló? Hol a török?

Felmagasodik köztük Zrínyi Miklós, bár nem túl magas ember, rajta bíbordolmány, fekete, kerecsentollas kalpag, oldalán aranyos markolatú kard.

ZRÍNYI

Hej, Alapi Gáspár, hozzám!

HANGOK

Ott az urunk, él az urunk, él Zrínyi Miklós, éljen!

ALAPI

Kicsi, púpos ember páncélban, sisakban, Zrínyihez lép. Parancsoljon, Miklós bátyám!

ZRÍNYI

Mi ez itten, fiam?

A zene tovább tart, újabb alakok másznak elő a föld alól.

ALAPI

Az a gyanúm, Istennek különös csodatétele megyen itt végbe.

ZRÍNYI

Mi a fene?

ALAPI

Azt hiszem, Miklós bátyám, hogy mi mostan fel vagyunk támadva.

Zene leáll, a vitézek összeverődnek, fázósan ugrálnak, összeverik a kezüket, fújják az ujjukat.

ZRÍNYI

A nyakát tapogatja, a derekát hajlítgatja. Rémes ez az isiász.

ALAPI

Attól vagyon, hogy jó huzamosan kuksolhattunk a föld alatt.

ZRÍNYI

Badar beszéd!

SZECSŐDY MÁTÉ

Zrínyihez lép, leoldja a kardját, nyújtja. Gróf úr, vegye a kardomat, mert én megtébolyodtam, és nem lehet a gyalogság vezére, aki meg vagyon zavarodva! Itten látom Deák Balázs uramat, akit magunk temettünk el két hete.

ZRÍNYI

Mit zagyválsz, Szecsődy fiam? Inkább szedd össze az embereidet.

Szecsődy elindul, nézik.

ZRÍNYI

Gáspár fiam… Szecsődynek tegnap zúzták össze a lábát, most meg úgy lépeget, mint egy zerge!

ALAPI

Mondom, hogy fel vagyunk támadva! Magam láttam, hogy a fejedet levágták, Szokoli Mohamed nyisszantotta le!

94
ZRÍNYI

Az én tulajdon fejemet? A nyakát tapogatja. Kár lett volna érte… Szokoli, Szokoli… mintha láttam volna közeledni… bömbölt az ágyú, óriás volt a füst… égett a vár… hol a vár? Hol a török?

HANGOK

Boszorkányság! Ördöngösség! Kísértetek! Végítélet! Halleluja, feltámadánk!

SZECSŐDY

Visszaszalad. Uram, amott áll egy szobor, idétlen lovon pálcavékony emberke…, de már hozzák, kihúzták a földből…

Pár vitéz hozza a szobrot.

SZECSŐDY

Miközben a többiek Zrínyivel körbejárják a szobrot. Látod, uram, az van ideírva, hogy „Mint Hektor Trójának, én Szigetvárnak erős őrzője voltam!”

ZRÍNYI

Mondtam én ilyesmit? Nem emlékszem. De hogy ez én lennék, ez az idétlen alak?!

ALAPI

Nem is a mi urunk ez, mert ide vagyon vésve: Somogyi József, 1963!

SZECSŐDY

Akkor mi most négyszáz évvel utóbb élünk legalább! Halleluja, halleluja! Dicsérjük az Urat!

HANGOK

Halleluja!

ZRÍNYI

Vitézek! Csönd lesz. Élünk, vitézek! Ki tudja, mi a szándéka mivélünk az Úristennek, de hogy élni parancsol minket, az bizonyos! Úgyhogy keressük meg a törököt, űzzük-vágjuk-kaszaboljuk, ahol érjük, ez a lényeg; a hálaadó imát meg majd későbbre halasztjuk.

Dübörgés, a háttérben vonat fut át, a vitézek a földre vetik magukat, szétszaladnak, a levegőt vagdalják, vagy dermedten állnak, majd az elrohant vonat után loholnak karddal hadonászva.

ALAPI

Látta, Miklós bátyám?! Abban a vasszörnyetegben csudaszép asszonyok ültek, százszámra!

SZECSŐDY

Egyeseknek két orruk volt, a kisebbik orruk fehér, és füstölt és parázslott! Ördögfattyak, boszorkák voltak, esküszöm!

ZRÍNYI

Majd mindezt kikémleljük, de az első, hogy a törököt megleljük. Hanem éhes kezdek lenni, mint a toportyánféreg.

SZECSŐDY

Én is ehetnék, én is ihatnék!

ALAPI

Virrad. A rekettyés ugyan eltűnt, és el a mocsár is, de az égnek boltozatja megmaradt… mégiscsak a régi világ ez itten, legények.

95
ZRÍNYI

Fiúk, vitézek, élni fogunk, de nem úgy, mint régen, hanem sokkal inkább! Dúskálni fogunk étekben, italban, asszonyokban, harcolni fogunk még harcosabban, és győzni fogunk diadalmasan!

VITÉZEK

Huj-huj-hajrá!

ZRÍNYI

Amott mintha falut látnék, csak van nekik harapás ételük. Utánam, vitézek!

Kirohannak.

3. jelenet

Szoba a Parlamentben. Marinovich Endre íróasztalnál ül, előtte egy csomó telefon, dosszié, szövegszerkesztő, a falon könyvespolc, rajta tévé, rádió. Besiet Kodolányi Gyula.

KODOLÁNYI

Bent van?!

MARINOVICH

Szervusz, kérlek. A telefonra néz. Bent van, de már húsz perce telefonál; külföld.

KODOLÁNYI

Hallottad?!

MARINOVICH

Micsodát, kérlek?

KODOLÁNYI

Hát a rádiót! Szigetvárott megnyíltak a sírok!

Kis csönd.

MARINOVICH

Agyondolgozod magad, Gyulám. Nem kéne alkotóházba vonulnod, verseket írnod?…

KODOLÁNYI

Most, amikor kimásztak a sírból?

MARINOVICH

Csillapodj, kérlek, kíméld magad egy kicsit, az ország érdekében…

KODOLÁNYI

Most nem lehet, most dől el minden!… Hány sír fog még megnyílni?!

MARINOVICH

Mit mondtál, Szigetvárott? Ott milyen önkormányzat van, szadeszes vagy maszopos?

KODOLÁNYI

Azonnal nyilatkozni kell, hogy a mieink támadtak fel, és nem az övéik…

MARINOVICH

Ja, hogy valakik feltámadtak! Na és kicsodák, édes Gyulám?

KODOLÁNYI

Hát Zrínyi Miklós és a katonái!

MARINOVICH

Értem. Kis csönd. Nagyszerű. Kis csönd. Na és mondd csak, Gyulám, milyen forrásból származik az értesülés?

96
KODOLÁNYI

Bemondta a Kossuth, előtte a Danubius meg a Calypso!

MARINOVICH

Valamilyen telefonos játék lehet…

KODOLÁNYI

Az országos főkapitány már átszólt, hogy megtámadtak egy osztrák turistabuszt, kifosztottak két vendéglőt, Dombóvár mellett elhajtottak egy csomó tehenet, a háztájikból a lovakat…

Jön Paskai László bíboros.

MARINOVICH

Dicsértessék, bíboros úr… Lapoz egy füzetben. Nem emlékszem, hogy mára…

KODOLÁNYI

Zrínyi, bíboros úr?

Paskai bólint. Marinovich elbizonytalanodik.

MARINOVICH

Zrínyi?

Paskai megint bólint. Csönd.

A bíboros úr hitelt ad?…

Paskai nem mozdul. Csönd. Marinovich a kis telefonközpontra néz.

Még mindig telefonál.

KODOLÁNYI

Kínos, hogy éppen Zrínyi… Jobb lett volna Báthory István… magyar is, lengyel is, őt a Szentatya szívesebben jóváhagyta volna…

PASKAI

Isten útjai kiszámíthatatlanok, fiam.

MARINOVICH

Bíboros úr, hát igaz? Feltámadtak? Mégis van Isten?

PASKAI

Hát kételkedtél benne, fiam?

Jön Raj Tamás.

RAJ

Jó napot. A bíboros úr meg Kodolányi úr is Zrínyi miatt?

MARINOVICH

Jó napot. Raj Tamás képviselő úr milyen jól értesült. Most mint képviselő vagy mint rabbi?

RAJ

New Yorkból hívtak fel, hogy a Dunántúlon valami halott betyárok garázdálkodnak, megerőszakolják a nőket, egy amerikai állampolgár kocsiját lemeszelték, a kocsiban ülő hölgyek ékszereit elkobozták…

PASKAI

Netalán izraelita vallású személyeket ért kár?

RAJ

Nem, de New Yorkban joggal tartanak tőle, hogy ezt is a zsidókra kenik.

Kivágódik a dolgozószoba ajtaja, beront Antall József.

ANTALL

Szégyen-gyalázat! A hazában csak úgy feltámadnak egyesek, és ezt nekem Kohl kancellártól kell megtudnom, telefonon! Mit művel az Új Magyarország, az új Magyar Nemzet?! Mért 97nincs nekünk se magyar Televíziónk, se magyar Rádiónk? Nemrég adtam pénzt a Magyar Távirati Irodának!

MARINOVICH

Az urak pont ebben az ügyben…

ANTALL

Hercegprímás úr, méltóztassék…

Paskai bemegy az ajtón.

ANTALL

Hívd fel nekem ezt a számot, tíz perc múlva várjon a kocsi… Ha a hívott nincs otthon, keressék meg az uszodában, a Mányoki úton… Egy óra múlva legyen itt a válságstáb… a Boross, a Balázs, a Géza… vagy nem, a Géza azonnal repüljön Ankarába, írjon alá valamit a törökökkel, bármit…

RAJ

Miniszterelnök úr…

ANTALL

Maga várhat. – Kell még a Kupa, a Kádár Béla…

MARINOVICH

A pénzügyminiszter úr Moszkvában tárgyal a németekkel, a Kádár Béla miniszter úr Chilében tartózkodik hitelért, és a spanyol nyelvkönyvét árulja…

ANTALL

Akkor jöjjön a Katona Tamás. De mégse, őrá szükség lehet mindenütt. Akkor a Für Lajos, elvégre Zrínyi katona volt, nem? Vagy ez a másik Zrínyi, a költő? Ha a költő, akkor mozgósítsák Lezsákot, Csoórit, Kodolányit…

KODOLÁNYI

Én itt vagyok, de ez nem a költő.

ANTALL

A Raffay maradjon csendben, most nem kell Zrínyi horvátországi birtokairól fecsegni, hogy hol feküdtek… a Gálszécsy figyelje az ellenzéket, de titokban. Hívjátok fel Havelt és Waleşát, hogy tőlünk tudják meg… Nem mintha már nem tudnák, persze… Botrány botrány hátán, botrányról botrányra evickélünk, és amikor túléltük az előzőt, jön a következő, a még súlyosabb… De ilyen még nem volt, ez a legsúlyosabb botrány, ebbe akár bele is bukhatunk.

KODOLÁNYI

Jóska bátyám, az valami páratlanul nagyszerű dolog, hogy magyarok támadtak fel! Ha ez igaz… ha ez igaz… az egész világ minket fog bámulni! Megint a nyugati lapok címoldalára kerülünk!

ANTALL

Ez a magyar demokrácia legsúlyosabb válsága, Gyulám. Soha még ilyen kevéssé nem voltunk legitimek, mint most.

KODOLÁNYI

Nem értem, Jóska bátyám…

ANTALL

Jó, te a sajtót figyeld… beszéld meg a László Balázzsal… Mit is akartam…

98
MARINOVICH

A hercegprímás úr már bement.

ANTALL

Ja igen. Szóval a kocsit, tíz perc múlva. Bemegy.

Kis csönd.

RAJ

Csaknem ezer éve azt papolják az önök papjai, hogy a feltámadás megtörtént. Most vagy hazudtak az önök papjai… vagy még csak most jön a feltámadás…

MARINOVICH

Mondja, képviselő úr, a zsidók is fel fognak támadni?

RAJ

A titkár úr megnyugodhat, a zsidók csak akkor támadnak fel, ha eljön a Messiás. Zrínyi gróf nem a Messiás. Egyébként az SZDSZ van annyira liberális, hogy elismerje mindenki jogát a feltámadáshoz.

KODOLÁNYI

Ezt önök már megtárgyalták?

RAJ

Még nem.

MARINOVICH

Kíváncsi vagyok… Gyulám… ha ez igaz… nem fognak ránk még jobban megsértődni? A kedves szomszédok? Hogy nem egy román, nem egy szlovák támadt fel, hanem egy magyar…

KODOLÁNYI

Félig horvát, nem?

MARINOVICH

Abból még külön bajok lesznek… Kellett ez most nekünk? Csönd. Nem lehet, hogy ezt is a Szadesz találta ki, ellenünk?

RAJ

Kodolányi úr, mit mondjak az aggódó New York-i zsidóknak?

KODOLÁNYI

A kormány nyilatkozni fog.

RAJ

Isten áldja az urakat! El.

MARINOVICH

Mit fog szólni a Nyugat? Itt nálunk van feltámadás, és a fejlett Nyugaton nincs?

KODOLÁNYI

Talán pont ezért.

MARINOVICH

Meg kéne ezt még gondolni, Gyulám. Nem provokáció ez?

KODOLÁNYI

Magyar csodát ígértünk, és most itt van! Mi se higgyünk benne? Hát minden hitet elvegyünk az emberektől?

Marinovich a fejét ingatja, tárcsázza a számot.

MARINOVICH

Halló, itt a miniszterelnök hivatala… Kivel is beszélek? Kis csönd, Marinovich elképed. Tényleg? A miniszterelnök úr azonnal szeretne… rögtön… igen, a Zrínyi-ügy… Hogy még húsz percig úszik? Hol? A volt tanácsakadémián… ja igen, a Mányoki út… köszönöm. Leteszi, bámul.

KODOLÁNYI

Bandikám, mondd csak, milyen név a tiéd, ez a Marinovich? Te mi vagy, horvát vagy szerb?

99
MARINOVICH

Én magyar vagyok!

Kivágódik az ajtó, Paskai kisiet. Kilép Antall.

MARINOVICH

Még húsz percig úszik.

ANTALL

Jó. A magyar egyház nem nyilatkozik addig, amíg a Pápa Őszentsége… lépjünk érintkezésbe a Vatikánnal, sürgős… a történészeink, már aki nem miniszter közülük, nézzenek utána, volt-e valami vaj ennek a Zrínyinek a fején…

MARINOVICH

Milyen értelemben?

ANTALL

A prímás úr szíves volt közölni, hogy Zrínyi kissé a reformációhoz húzott… A válságstáb fél óra múlva legyen itt… Gyere, Gyulám.

Antall kirohan, Kodolányi utána. Marinovich a cetlit egy gyufával meggyújtja, és a hamutartóba szórja.

4. jelenet

KGST-piac valahol Somogyban vagy Baranyában. Mindenféle népség mindenfélét árul, vannak köztük románok, szerbek, horvátok, lengyelek, arabok, törökök, oroszok, kínaiak, vietnamiak, bolgárok és magyarok, árulnak traktortól gépfegyverig, esernyőtől cigarettáig az égvilágon mindent. Van kifőzde, van itt-a-piros-hol-a-piros, van lángossütő, van fagylaltozó, a tolvajok lopnak, a kurvák strichelnek, az árusok árulnak, a vásárlók vásárolnak, az egyik bódé mögött soktagú cigánycsalád lakik, egymás hegyén-hátán alszanak, másutt éppen gyereket csinálnak. Nagy a zsivaj. Két árva rendőr kóborol, vagy inkább ácsorog fásultan. Drogosok injekciózzák magukat. Valaki citerán játszik, és énekel, bár a zajban nem hallani. Hirtelen hátulról még nagyobb zaj, visítás, üvöltés; rémület; bevágtat Zrínyi és csapata lovon, kardlapozzák a népet, a nép szétfut, pár vitéz a nyomukban gyalog rohan be, elkapnak pár nőt, viszik őket megerőszakolni; Zrínyi int, a katonák az árván maradt árut meg a lángosokat és a sülő halakat, kolbászokat hatalmas zsákokba hányják; pár vitéz a tévékkel bajlódik, de nem tudják, mire valók, ledobják őket, a tévék széttörnek, nagyot puffannak. Egy vitéz a lóra kapott fel egy nőt, ott ülteti az ölébe, és közben a ló lépeget. Pár vitéz zabál, mások isznak. Zrínyi csípőre tett kézzel, elégedetten nézi, mi történik.

ALAPI

Jön gyalog, még jót harap egy kolbászból, mögötte egy lány kullog, a szoknyáját igazgatja. Čika Nikolo, hoćete-li curu?*1

ZRÍNYI

Sad neću, ne mogu više da jebam svake ure.*2

100
ALAPI

Samo svake druge, jelda?*3

ZRÍNYI

Dosta, deco! Hajmo dalje, mora da se nadju turci! Hajde!*4

HANGOK

Hajde! Hajde!*5

Ahogy jöttek, kivágtatnak, kirohannak, csak romok maradnak utánuk.

5. jelenet

Parlamenti szoba. Boross egy térképnél áll, Jeszenszky, Für, Bod, Horváth Balázs ülve figyeli.

BOROSS

Elsősorban Somogy és Baranya megyéből érkeztek bejelentések. A piros négyzetek a kirabolt boltokat és vendéglőket jelölik, ételt és italt vittek el, pénzt azonban sehonnét; a kék háromszögek az elhajtott marhákat, sertéseket és lovakat jelentik, a fekete körök pedig a megerőszakolt nőket.

A többiek felugranak, a térképet közelről szemlélik.

BOROSS

Katonai szakértők szerint a török kori rajtaütésre emlékeztető a harcmodoruk, azzal a különbséggel, hogy kard, pajzs, dárda helyett furkósbotot alkalmaznak. A Dombóvárott és Mosdóson koponyasérüléssel kezelt vendéglősök szerint a rablók a mélyhűtőből kivett húst fagyott állapotban marcangolják, bár panaszkodnak, hogy hideg.

BOD

Ezt minek csinálják?

BOROSS

Ez arra mutat, hogy nem ismerik a fridzsidert.

Kis csönd.

JESZENSZKY

De hogy furkósbottal!

BOROSS

Ez arra mutat, hogy nem volt idejük fegyvert szerezni.

Kis csönd.

HORVÁTH

Honnét tudjuk, hogy ezek Zrínyi Miklós katonái?

BOROSS

Ők állítják magukról. Cédulát vesz elő. A magát Zrínyinek nevező egyén a vendéglősöknek ezt szokta mondani: „Enyim ez az egész vidék, le egészen Csáktornyáig.”

JESZENSZKY

Hol van ez a Csáktornya?

BOROSS

Szlavóniában, jelenleg Čakovec.

JESZENSZKY

Ajjaj.

Kis csönd.

101
BOD

Mért nem fogjuk el őket?! Nincs rendőrségünk?

BOROSS

A hírek szerint kitűnően lovagolnak, és nincsenek olyan terepjáróink, amelyekkel az erdőkbe követhetnénk őket. Másrészt a fegyverhasználatot megtiltottam mindaddig, amíg politikai döntést nem hozunk.

BOD

De a hadsereg?

FÜR

Egyetlen kaszárnyánkat se próbálták megtámadni, és a légterünket sem sértették meg.

BOD

Hogy sértették volna meg, lovakkal?!

FÜR

Mondom, hogy nem sértették meg; ez nem hadászati probléma.

Kis csönd.

BOD

Jó, hát nem tudom, nekem millió dolgom van…

JESZENSZKY

Mért, nekünk nincs?! Még ma váratlanul Ankarában kell lennem, holott holnap jövök haza Japánból!

BOD

Néhány kókler egy-két boltot kirabolt… minek ehhez válságstáb?

HORVÁTH

Mi az, hogy kóklerek?! Zrínyi Miklós és a vitézei!

BOD

Balázs, te ezt beveszed?

HORVÁTH

Azt, hogy feltámadtak? Fel! Igen! Pont, amikor mi élünk! Mi pedig ahelyett, hogy odarohannánk, és térdre borulnánk… hihetetlen, mit nem művelünk!

Beviharzik Antall.

ANTALL

Hol tartunk? Határoztunk már?

Csönd.

BOROSS

Amennyiben a feltámadás rémhír, a kormány példás szigorral lesújt a csalókra, vagy szelíden elhatárolja magát, vagy őket nem hivatalosan támogatja, vagy a tiszteletükre hatalmas ünnepséget rendez. Amennyiben a feltámadás igaz, a kormány példás szigorral lesújt a feltámadottakra, vagy szelíden elhatárolja magát, vagy őket nem hivatalosan támogatja, vagy a tiszteletükre hatalmas ünnepséget rendez.

BOD

Mit mondasz?

BOROSS

Ezeket a variációkat a német nagykövet úrtól kaptuk, a német titkosszolgálat ajánlásai. A CIA még nem válaszolt, tanulmányozzák a kérdést, az Intelligence Service képviselője nevetőgörcsöt kapott.

102
JESZENSZKY

Minek kellett rögtön beavatni őket?

ANTALL

Mert az ügynek súlyos nemzetközi vonatkozásai lesznek.

BOROSS

A Geheimdienst kidolgozta a csalók – avagy a valóban feltámadottak – megsemmisítésének akciótervét, Endlösung fedőnéven. Hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb titokban kell eltemetni őket, és a sírásókat is el kell tenni láb alól.

HORVÁTH

Micsoda?!

BOROSS

Nem a saját véleményemet mondom, Balázs.

ANTALL

És mi a saját véleményed?

BOROSS

Még nem alakult ki.

ANTALL

Kóklerek, vagy tényleg feltámadtak?

BOROSS

A mi szempontunkból ez közömbös. De csalók nem ennének fagyasztott húst, és nem husángokkal hadakoznának. Ez a dolog nem volt előkészítve, őket is váratlanul érte. Én ugyan a feltámadásban nem hiszek, de az adatok alapján inkább feltámadtak, semmint csalók.

BOD

De hát ez téboly!

BOROSS

Az élet, Ákosom, csupa váratlan fordulat.

Csönd.

ANTALL

Igen gyorsan kell döntenünk. Ákos, milyen a gazdaság állapota?

BOD

Nem olyan rossz.

ANTALL

Részletesebben.

BOD

Rossz.

Csönd.

ANTALL

Nemzetközi helyzetünk? Géza!

JESZENSZKY

Kielégítő. Csönd. A Nyugatot nem érdekeljük, a szomszédaink utálnak.

ANTALL

Belpolitikai helyzet?

BOROSS

Hihetetlenül jól jönne egy feltámadás.

ANTALL

Apropó, hol a Gálszécsy?

BOROSS

Az ellenzéket figyeli.

ANTALL

És mit csinál az ellenzék?

BOROSS

Ülésezik.

ANTALL

Na ugye. Mondom, hogy sürgősen kell döntenünk.

HORVÁTH

Az nem lehet, hogy csalók! Nem lehet!

ANTALL

Balázs!… kérlek!

103
BOROSS

Az egyetlen kérdés, vajon nem lesznek-e népszerűbbek, nem is nálunk, mi népszerűtlenek vagyunk, hanem mindenkinél, aki még egyszer se halt meg.

BOD

Hogy mondod, kérlek!

BOROSS

Teljesen mindegy, csalók-e vagy sem. Az ellenzékkel megbirkózunk, de másvilágról jött vitézekkel?

ANTALL

Egy kísértettel elbánunk, még akkor is, ha a kommunizmus kísértete.

Többen nevetnek.

BOROSS

Igen? Én nem tartom nagyra a parlamenti demokráciát, de mi lesz, ha ezt az ál-Zrínyit diktátorrá vagy királlyá koronázzák?

BOD

Mivééé?

BOROSS

Királlyá. Aztán a horvátoknak eszükbe jut, hogy perszonáluniót akarnak… akkor ránk törnek a szerbek… a románok átdobják a moldvaiakat a Tiszáig… de ez már a te területed, Gézám.

JESZENSZKY

Ez csak akkor veszély, ha lecsap rájuk az SZDSZ.

ANTALL

Az nem fog. Az előbb megegyeztem Kis Jánossal, hogy az SZDSZ nem veszi be a feltámadást.

Kis csönd.

HORVÁTH

Megint egy paktum?!

ANTALL

Muszáj; addig van magyar demokrácia, amíg mi vagyunk hatalmon egyedül. Megígértem neki, hogy mi se vesszük be a feltámadást. Az ígéretemet holnap megszegem, de nyilatkozzanak előbb ők. Holnapután a keblünkre öleljük Zrínyiéket, és agyonszeretjük őket. A belügyminiszter úrnak igaza van, csak arra kell vigyázni, nehogy a fejünkre nőjenek. De hát ha az ellenzék csalónak mondja őket, hogy nőnének a mi fejünkre?

Kis csönd.

JESZENSZKY

És én mit mondjak Törökországban?

ANTALL

Hogy szeretjük őket; a törökverők nem ellenük támadtak fel; eltöröljük a vízumot, lemondunk arról a pár milliárd forintról; jöjjenek csak, csempésszenek. Kis csönd. Az urak tudják a dolgukat. Egyedül akarok maradni, imádkozni fogok az Istenhez, amiért ezt a feltámadást végbevitte, és 104éppen most, amikor a legnagyobb szükségünk van rá. Szóljatok Bandinak, hívassa a fotóriportereket; az imádkozós képem a holnaputáni lapokban jelenjen meg.

Mind el.

6. jelenet

Szerényen berendezett szoba. Kis, Tölgyessy, Haraszti, Tamás Gáspár Miklós, Pető.

HARASZTI

Nagyon kétségbe lehetnek esve! Nem jött be nekik se a pápa, se a világkiállítás, erre kitalálnak egy feltámadást, a nyomorultak.

TGM

Nem ismerek köztük olyat, aki egy feltámadást ki tudna találni.

PETŐ

A Gazsi nyilván azt kívánja jelezni, hogy a dolgot vegyük komolyan. Úgy vélem, a trükk átlátszó, megint a köztársasági elnököt támadják, valami állítólag feltámadt nagy magyarral akarják az Árpit megfúrni.

HARASZTI

Ezek már annak is örülnének, ha Zrínyi lenne a tévé elnöke.

TGM

Köztársasági tévéelnök.

HARASZTI

Jó, ha nem tőlük van az ötlet, akkor kitől?

TGM

Ez az, amit nem értek. Amit nem értek, azon gondolkozom. Amíg nem értek, addig vagyok.

PETŐ

Ez szép volt. Térjünk a tárgyra. Szerintem ezzel a dologgal nekünk nem kell foglalkoznunk. Az egész világ rajtunk röhögne, ha most elkezdenénk nyilatkozgatni. Ez a dolog nincs.

TÖLGYESSY

Szerintem van. Kis csönd. Fölteszem a kérdést: van nekünk egyáltalán pártunk? Páran ott ülünk a Parlamentben, és a kormányjavaslatokkal szemben szavazunk, és leszavaznak minket. Van nekünk országot behálózó, strukturált, működő szervezetünk? Van nekünk kapcsolatunk a lakossággal? Az árva kis Beszélőnket olvassa pár ezer értelmiségi.

HARASZTI

Nekik sincs kapcsolatuk a lakossággal, az Új Magyarországot nem veszi a kutya se…

TÖLGYESSY

Ha van működő szervezet ebben az országban, akkor az az 105MDF. A vezetőiknek éppúgy nincs kapcsolatuk a néppel, mint nekünk, de van egy hatalmas előnyük. Tehetségtelen ember minden társadalomban sokszorosan több van, mint tehetséges; az MDF pedig megszerezte magának a tehetségteleneket. Ők a többség, és összefűzi őket a szakértelem hiánya. Óriási erő ez! Úgy működnek, ahogy kell, maffiaként. Azt se tudják, ki a parlamenti frakciójuk elnöke, oda se figyelnek, mit mond a párt vezetősége, és mégis az az ő pártjuk. A mi sok okos szakértőnk hiába szavazgat és szövegel; mi meg se próbáltuk a képzetlenek rokonszenvét elnyerni; el is vesztettük a választást!

PETŐ

Talán ha az ügyre szorítkoznál.

TÖLGYESSY

Kérlek. Mindenekelőtt szégyelljük el magunkat, de mélységesen, hogy ez a Zrínyi-feltámadás nem nekünk jutott az eszünkbe. S rögtön ezután próbáljunk végre alkalmazkodni a valóságos helyzethez, és Zrínyiéket állítsuk magunk mellé, amíg nem késő.

HARASZTI

Ezt a pár szál tehetségtelen csalót?

TÖLGYESSY

A politikában nem az a kérdés, hogy csalók-e vagy sem. A politika, hogy egy ma még fel nem támadt nagy magyart idézzek, az egzigenciák tudománya. Gyengébbek kedvéért: a létező dolgok tudománya.

TGM

Én, kérlek, máris mélységesen elszégyelltem magam; ez le van tudva. De talán mégsem olyan egyszerű feltámadást hirdetnie egy olyan pártnak, amely a vallásszabadság jegyében az ateizmust sem zárja ki. Felhívom a figyelmedet, hogy a lakosság zöme a felmérések szerint, vallásilag legalábbis, közömbös. Veszítsük el netalán a szimpátiájukat, pont akkor, amikor az egyházak az elmúlt évszázadok legeredményesebb vallásellenes propagandáját művelik?

TÖLGYESSY

A magyarság zöme persze nem vallásos, de azt, hogy Zrínyi Miklós, azt megérti. Azt, hogy liberalizmus, szociális piacgazdaság meg egyebek, azt nem érti. Nem is értheti, mert nincs. A társadalomnak hősökre van szüksége.

TGM

Szerencsétlen is az a társadalom, mondotta Brecht.

TÖLGYESSY

Mondtam én, hogy nem szerencsétlen? Ilyen. Végignézek magunkon, és nem látok olyat, akinek karizmája lenne.

106
TGM

Nekem például van, adhatok belőle.

PETŐ

Na. Jancsi?

KIS

Elvileg és erkölcsileg ellenzem, hogy a politikában irracionális ideológiákat alkalmazzunk.

TÖLGYESSY

Nézzetek körül Kelet-Európában! Téboly téboly hátán!

KIS

Mi akkor sem hazudhatunk az embereknek, ha az rövid távon érdekünk.

TÖLGYESSY

Hát létezik a politikában más, mint rövid táv?!

KIS

Hisszük, hogy valóban feltámadtak? Nem hisszük. Tudjuk, hogy csalás az egész? Tudjuk. Hát akkor ezt is fogjuk mondani.

Csönd.

KIS

Az előbb beszéltem Antall Józseffel, aki megkeresett; álláspontunk azonos, a feltámadásban természetesen ők sem hisznek. Megegyeztünk, hogy ezt nyilvánosságra is hozzuk. Antall József szerint a parlamenti demokráciát súlyos veszély fenyegeti. Szerintem a veszély nem annyira súlyos, de a lényeges kérdésben egyetértünk.

Csönd.

TÖLGYESSY

Mi a biztosíték, hogy Antall úr nem fog minket átrázni?

KIS

Nincs biztosíték. Lehet, hogy becsap. Baj? Mi sem így, sem úgy nem hazudunk.

TÖLGYESSY

Ez addig párt nem lesz, amíg a gyakorlattól idegen, doktrinér filozófusok irányítják!

KIS

Én nem becsülöm le a társadalom elmebéli képességeit annyira, hogy minden őrültségben végveszélyt lássak. Antall úr megszegheti a szavát, de ezzel csak magát járatja le mind itthon, mind külföldön.

TGM

Hogy itthon mi lesz, azt nem tudom; de hogy a külföld pár feltámadott magyart le se szarik, azt bizton állíthatom. Ők csak akkor figyelnének fel, ha a feltámadt Attila hun seregei több millió mai orosszal és ukránnal táboroznának Berlin alatt. Jancsi, az a gyanúm, hogy te még mindig a hegeli struktúrában gondolkozol, és a társadalmak feltartóztathatatlan fejlődésében hiszel… Holott!…

KIS

Milyen alapon állítsuk valóságnak azt, aminek hamis tudat voltáról meg vagyunk győződve?

107
TÖLGYESSY

Én ugyan sose voltam marxista, de a pártelnökünk gondolkodásából hiányolom a dialektikát. Demokráciát akarunk? Igen? A nép uralmát, amit a szó is jelent? Akkor a népi képzelet uralmát is támogatjuk, a parlamentarizmus keretei között. Nem mondhatjuk meg fölülről, higgyen-e a nép a Zrínyi-feltámadásban, vagy ne higgyen. Én nem állítom, hogy bizonyosan hinni fog benne, én csak nyomatékosan kérem, várjunk a feltámadást elítélő nyilatkozattal.

KIS

Már nyilatkoztam. Az órájára néz. Most adják le a rádióban. Köszönöm, fiúk, hogy kifejtettétek a véleményeteket, tanulságos volt.

7. jelenet

A Hősök tere. Nagy tömeg. Balról jön Rapcsányi, jobbról Baló; egy rongyos operatőr Fekete Doboz feliratú ócska kamerával mászkál, amibe néha pénzt dobálnak. Egy emelvény is látszik fából, oldalról. Sok rendőr. Táblák: „Van magyar feltámadás”, „Magyarország nem volt, hanem van”, „Előre minden magyar feltámadásért”, „Köszöntjük Szigetvár hőseit”, „Ha kell, mi is kirohanunk”, „Zrínyi, nemcsak Szigetvár: egész hazánk téged vár”, „Zrínyit a Parlamentbe”, „Zrínyi a mi köztársasági elnökünk”, „Zrínyit királynak”. Fúvószenekar a Rákóczi-induló első néhány taktusát játssza. Cserkészek öreg, kövér cserkészvezetővel, akin szintén rövidnadrág és cserkésznyakkendő van. Vakok sötét szemüvegben, fehér bottal, nagyság szerint felsorakoznak, ágaskodnak, a nyakukat nyújtogatják. A tolvajok lopnak. Apácák, szerzetesek. A hangszóróból időnként a következő hallható, más-más magasságú és jellegű hangon: „Demokrácia – brumbumbum; pluralizmus – brumbumbum; Európa – brumbumbum; kereszténység – brumbumbum”; ez erősödve-halkulva sokáig jelen van.

RAPCSÁNYI

Idegesen. Hogy mit mondasz? A fülhallgatóját igazgatja. Még nem tudtak megegyezni, kik fogadják Zrínyit? Jézusom! Akkor én mit fogok mondani?!

Befut egy asszisztens, papírt nyújt át Rapcsányinak.

Ez micsoda?

ASSZISZTENS

A kelet-európai hősök összesített listája, a külügyből küldi Bába Iván, pirossal vannak aláhúzva, akik nem voltak magyarellenesek, azokat lehet említeni.

108
RAPCSÁNYI

Jó. A mikrofonba. Mi van? Hogy mi? Zrínyiék vonatát leállították a ferencvárosi rendező-pályaudvaron? Mert még nem tudtak dönteni, kik fogadják? Nem létezik! Helikopterrel jönnek! Nézzetek utána!

Jön egy papa, gyerekkel a nyakában.

GYEREK

Mikor jönnek már?

PAPA

Mindjárt jönnek.

GYEREK

Lovagolni akarok!

PAPA

Most is lovagolsz.

GYEREK

De én azokon az igazi lovakon!

PAPA

Azokon nem lehet, azokra ülnek fel Zrínyi bácsiék, ha megjönnek.

GYEREK

Mikor jönnek már?

PAPA

Mindjárt jönnek.

BALÓ

Ő is fülhallgatósan, jegyzeteket rendez. Azt most hagyjuk ki, hogy a Nyugat nem hajlandó a kelet-európai feltámadókat befogadni, csak a sajátjait, ezt majd egy Napzártába rakjuk; de az menjen most, hogy nem minden feltámadottnak ismerik el a folyamatos munkaviszonyát… Mit mondasz? Hogyhogy lelőtték Zrínyiéket?! Kicsodák?! Ja, hogy altatós lövedékkel, mint az elefántokat… Ellenőrizd! De szerintem ezt ne mi közöljük… akkor se, ha igaz…

Jön Pálfy G. István dolmányban, kócsagtollas kalapban, egy operatőrrel.

PÁLFY

Ha meg nem sértem kendet, mit jelent kendnek a magyar hősök feltámadása?

OVERALLOS

Hááát…

PÁLFY

Hát nem felemelő érzés, hogy mi, magyarok megmutattuk a világnak, hogy a feltámadásban nemzeti közmegegyezés született?

OVERALLOS

Hááát…

PÁLFY

Kedves nézők, ennek a derék kétkezi munkásembernek még a szava is elállt a hatalmas, kiáradó meghatódottságtól, mert ilyenek is tudunk lenni mi, magyarok.

GYEREK

Lovagolni akarok!

PÁLFY

Kedves nézők, íme, egy mokány kis magyar legény, a jövő letéteményese! Ez a mokány kis magyar immár Zrínyi Mik109lós gróftól tanul majd tiszta, szabatos magyar beszédet, romlatlan hangsúlyt, mert a mélyben búvópatakként csörgedező szellemi magyarság, a hit, a remény magyarsága egész Kárpát-medencénket beborító napvilágra kerülésének ünnepét megülni jöttünk ma ide mind, kedves nézők, testvéreim!

OVERALLOS

Mindig csak ők támadnak fel, mi soha!

PÁLFY

Ennyi!

Pálfy és az operatőr eliszkol.

OVERALLOS

Mi sose! Csak ők! Ezt is mondják be! A büdös életbe!

PAPA

Mért, kik azok az ők?

OVERALLOS

Hát ők. Tudjuk mi aztat, kik azok az ők. Akik mindig. Mi meg soha. Egy kurva nagy átverés az egész.

NÉNI

Mi lesz, ha mindenki csak úgy föltámad? Hova dugják őket, menekülttáborba? Ki fogja azt fizetni? Megint mi fizetjük, nyugdíjasok?

OVERALLOS

Fizessen nekik a Vatikánjuk, ha annyira fel akarnak támadni. De az én adómból ne támadjon föl senki! Ők feltámadnak, én meg éhen döglök. Mindig ez volt. Mindig én döglöttem éhen.

GYEREK

A bácsi is fel van támadva?

PAPA

Te hallgass! – Mondja, uram, maga minek jött ide?

OVERALLOS

Hát a Zrínyi miatt, az egy kurva jó fej volt, azért. Mért, nekem nincs jogom idejönni, csak magának?

PAPA

De hát a Zrínyi, az feltámadt!

OVERALLOS

Mer az egy igazi klassz pali volt, érti? De nekem ne támadjanak fel az én pénzemre, érti? És jogom van itt lenni, amikor mindenki itt van, érti?

Rapcsányi mellett feltűnik László Balázs, Juhász Judit, Horváth Balázs, Für Lajos.

RAPCSÁNYI

Kedves nézőink, a közvetítés, ez a nagyszerű, pompázatos, kivételes, egyedülálló közvetítés megkezdődött! Azt mondhatnám, végre! Azt mondhatnám, valahára! A kormányszóvivők kívánnak szólni Önökhöz, édes egy magyar nézőim!

LÁSZLÓ BALÁZS, JUHÁSZ JUDIT

A kormány ezen kivételes ünnepi alkalommal is kinyilvánítja, hogy a rendkívüli, világtörténelmi események nem irányulnak más országok ellen, és a bonyolult, összetett, komp110likált átmeneti politikai, gazdasági és egyéb helyzetben a magyar kormány a keresztény-nemzeti európaiság legteljesebb talaján áll.

RAPCSÁNYI

Hallhatták, kedves nézők, hallhatta az egész világ! Most Horváth Balázs szól Önökhöz és a világhoz, mert rajtunk ma a világ szeme, édes magyar nézőim!

HORVÁTH

Értesültünk róla, hogy egyes körök mindenféle fosztogatásokat a feltámadott hős magyarok nyakába akarnak varrni. Ma három benzinkutat raboltak ki az országban mindössze, Veszprémben, Pécsett és Debrecenben; gondolom, belátható, hogy Zrínyi csapatai nem lehetnek egyszerre három távol eső városban. Sajnálatos, hogy egyes körök ilyen rágalmakat terjesztenek a magyarság és a kormány lejáratása céljából.

RAPCSÁNYI

Sajnálatos, ám ezen a hihetetlen, elképesztő, fantasztikus napon szót sem érdemelnek!

HORVÁTH

A magyarság és a külföld tájékoztatása céljából közlöm, hogy Zrínyi gróf 425 évvel ezelőtt kirohant Szigetvárból, és hősi halált halt a török ellen, megmentve a keresztény Európát. Mi mindig megmentettük Európát, és ezentúl is meg fogjuk menteni. Ezt nekünk Európa soha nem fogja elfelejteni, bármennyire is szeretnék bizonyos hazai, bár korántsem magyar, inkább nemzetközi körök, amelyek annak idején a Zrínyiéket legyilkoló törököket támogatták.

RAPCSÁNYI

És most, kedves magyar nézők, Für Lajos honvédelmi miniszter!

FÜR

A magyar honvédség nevében, mely szellemét, céljait tekintve a feltámadott vitézek örököse, kijelentem, hogy ez a feltámadás nem irányul senki ellen. A zerínvári Zrínyiek, eredeti nevükön Šubićok, Dalmáciából származtak, így erre a feltámadásra a horvát, a dalmát, sőt az oda akkor beszivárgott olasz nép is büszke lehet. Ez, hogy úgy mondjam, nemzetközi feltámadás, így igazán magyar. S mert ez nem támadó, hanem védekező feltámadás, mondhatom, hogy felvédekezés. Mindent el fogunk követni, hogy a béke megóvásának érdekében hamarosan az erdélyi származású Hunyadi János és Hunyadi Mátyás is feltámadjon, utóbbi a 111Fekete Seregével; ez irányban a magyar politika Bécs falai alatt fog állni.

RAPCSÁNYI

Én pedig hozzáteszem, hogy II. János Pál pápa őszentsége kinyilatkoztatta, miszerint szívéhez az összes kelet-európai, dél-amerikai, ázsiai, afrikai, valamint európai és amerikai nép egyaránt közel áll. Úgy hiszem, ez a nyilatkozat önmagáért beszél! Leveszi a fülhallgatót és a mikrofont; Horváth Balázshoz. Mi van Zrínyiékkel?

HORVÁTH

Idegesen. Honnét tudjam? Azt se tudom, hol fogok ülni, Antall mellett vagy Göncz mellett!

László, Juhász Judit, Horváth, Für eltűnik.

GYEREK

Megjöttek!

PAPA

Tényleg? Én nem látom.

GYEREK

Az a hosszú, sovány, az a Demszky bácsi, tudod, akit annyit pofoztak a rendőrök, hogy polgármester lett belőle… és ott van a Habsburg Ottó bácsi, tudod, a legnagyobb magyar…

PAPA

Igen? És most ki beszél?

A hangszóróból az eddiginél nyúlósabban, éneklőbben kántálódik ugyanaz a szöveg.

GYEREK

Hát ez a Konrád Gyuri bácsi, tudod, az a nemzetközi magyar író…

PAPA

Ja. Tényleg. Hallom.

Rendőrök jönnek, kardlapoznak, hordszéken turbános alakot cipelnek át.

PAPA

Látod, ez a bácsi a török nagykövet, ők ölték meg a szegény Zrínyi bácsit, hogy aztán feltámadjon nekünk.

Egyházi ének zendül fel. Jön elöl pár kommandós, a kóválygó Zrínyit, Alapit, Szecsődyt támogatják, mögöttük Zrínyi Mátyás.

ZRÍNYI

Fáj a fejem, zúg a fülem, most álmodom, vagy megint a túlvilágra kerültem?

ZRÍNYI MÁTYÁS

Ez a kábító lövedéktől van, amivel a gróf úrékat eltalálták, mikor túlságosan ellent tetszettek állni… a hatása el fog múlni, tessék nyugodt lenni…

ZRÍNYI

Kend kiféle?

MÁTYÁS

A fővárosi önkormányzattól vagyok, Zrínyi Mátyás.

ZRÍNYI

Nekem azt mondták, a Zrínyiek kihaltak!

MÁTYÁS

Az apám Keresztes volt, az ő apja Kiss, a nagyapám pedig 112Kohn… gondoltam, a Zrínyi mégis szebb… úgyhogy én a Zrínyi nevet csak úgy fölvettem…

ZRÍNYI

Akkor tegye le!

MÁTYÁS

De gróf úr, én belügyminiszteri engedéllyel vettem föl!

ZRÍNYI

A birtokaimat elvették, ezt értem, mi már nem élünk, de a nevünket is elvenni?! És mért pont Mátyás? A nagy királyunk után?

MÁTYÁS

Tetszik tudni, én 51-ben születtem… majd elmagyarázom a gróf úrnak, azért is vagyok kirendelve, hogy a magyar történelmet elmeséljem… Ez itt Pest, a Hősök tere… azok a szobrok, azok a nagy magyar hősök…

ZRÍNYI

Megnézném magunkat közelebbről…

MÁTYÁS

Túl nagy a tömeg, most nem tudnánk átvergődni… és a gróf úrék véletlenül nincsenek köztük…

ZRÍNYI

Hogyhogy?!

MÁTYÁS

Biztos, hogy a gróf úrék is oda fognak kerülni… Egy kommandóshoz. Most hova vigyük őket?

KOMMANDÓS

Honnét tudjam? A főnökünk most veszi fel a kétezer új kommandóst… minden kapuba kommandóst kell állítani, ki ne jöjjenek a lakók… de csak ma reggel kaptuk parancsba… fel leszünk vizeződve… teljes röhej…

ZRÍNYI

Szörnyű ez a zaj a fülemben…

MÁTYÁS

Attól tartok, ezt már nem az altató lövedék okozza…

Eltűnnek.

GYEREK

Ott vannak a pingvinek! Megjöttek a pingvinek!

PAPA

Kapsz mindjárt a szádra! Azok a pap bácsik! Ezért járatlak hittanra?!

Baló körül feltűnik Pető, Orbán Viktor, Horn, Rapcsányi mellett Zsíros Géza, Surján, Kónya Imre.

BALÓ

Elteszi a fülhallgatót. Adásban vagyunk?

RAPCSÁNYI

Felteszi a fülhallgatót. Adásban vagyunk? Zsíros Géza!

ZSÍROS

A Kisgazdapárt ezeregyszáz éve vallja, hogy lesz magyar feltámadás…

RAPCSÁNYI

És lett is!…

ZSÍROS

Ezért a Parlamentben már holnap beterjesztjük törvényjavaslatunkat, miszerint Zrínyi Miklóst és vitézeit az 1566-os állapotnak megfelelően kárpótolni kell, méghozzá reprivatizálva!

113
RAPCSÁNYI

Csodálatos!

ZSÍROS

Egyes szélsőségesek azt javasolták, legyen a kárpótlás alapja az Aranybulla, vagyis az 1222-es állapot, ezt azonban a mi nagyválasztmányunk elvetette, nálunk mindig győz a józan paraszti, alkalmazotti és vállalkozói ész, a racionális megfontolás. A koalíció szilárd, de ha javaslatunkat nem szavazzák meg, a koalícióból és a Parlamentből Zrínyi gróffal együtt kirohanunk.

RAPCSÁNYI

Nagyszerű!

BALÓ

Pető Iván.

PETŐ

Az SZDSZ nevében határozottan visszautasítom, hogy a nemzeti múlt iránt közömbösek lennénk; azért is vagyunk itt a Hősök terén, ahol értelmezésünk szerint a tömeg a liberális piacgazdaság mellett tüntet. Az SZDSZ elvben minden feltámadást támogat, amennyiben az a jogállamiság kritériumait kielégíti. Ugyanakkor leszögezem: az ál-Zrínyi megjelenése a kormányzó pártok utolsó, kétségbeesett kísérlete, hogy a társadalmi elégedetlenséget leszereljék. Nem támogatjuk a múlt feltámasztására tett kísérleteket, ezért ebben az úgynevezett feltámadásban nem veszünk részt, és követeljük független bizottság kiküldését, amely az ál-Zrínyi és áltársai agnoszkálását elvégzi.

BALÓ

Úgy vélem, ez az európai megoldás.

RAPCSÁNYI

Surján László.

SURJÁN

A kereszténydemokraták nevében hálámat fejezem ki, amiért a kereszténység magyar mártírjai éppen ezt a korszakot látták jónak a feltámadásra. Hisszük, hogy ez a feltámadás nem az utolsó. Egészségügyi miniszterként elmondhatom, a magyar betegek egyetlen reménye eddig is a feltámadás volt, ezek után pedig még inkább az lesz.

RAPCSÁNYI

Milyen jó is ma halálos betegnek lenni; sose volt még ilyen jó!

BALÓ

Orbán Viktor.

ORBÁN

A kormánynak, ezúttal is kiderült, nincs fantáziája. Kossuthot vagy Széchenyit is feltámaszthatták volna, de nem merték. A kormány a múltba néz, és nem a jövőbe. Feltámasztani egy 58 éves, reumás vénembert?! A Fidesz úgy döntött, a maga részéről Petőfit és József Attilát fogja feltámasztani…

114
BALÓ

Adyt nem?

ORBÁN

Adyt nem, ő már elmúlt 35 éves, amikor meghalt! A Fidesz nem alkuszik!

BALÓ

Horn Gyula.

HORN

Az MSZP szerencsétlen ötletnek tartja Zrínyiék feltámasztását. A törökök tiltakozni fognak, holott eladhatatlan termékeinket náluk akartuk elsütni. Ha pedig a kormány feltámasztotta a horvát Zrínyit, fel kellett volna támasztania a szerb Csernojevics pátriárkát is, aki a népét a török elől hozzánk vezette. A kormány ezúttal sem gondolt a határainkon túli magyarság érdekeivel.

RAPCSÁNYI

Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője mit szól e gyönyörű naphoz?

KÓNYA

Hogy valóban páratlanul gyönyörű. Erről álmodoztunk egykor a kerekasztal körül…

RAPCSÁNYI

A lakitelki sátort már nem is említve.

KÓNYA

Úgy van, már nem is említve. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a feltámadottak hús-vér emberek, vérek a vérünkből, magyarok a magyarok közül; az ellenzék persze tagad, áskálódik, furkál, irigykedik, ez a dolga; mindenesetre nyitott kapukat döngetnek, mert a kormány agnoszkálási különbizottságot küldött ki, tagjai: Szentágothai János akadémikus, Für Lajos honvédelmi miniszter, Kosáry Domokos akadémikus, az MTA elnöke, Szabad György akadémikus, a parlament elnöke, valamint Lengyel László közgazdász.

RAPCSÁNYI

Lengyel László, tudomásom szerint, nem orvos, és nem is történész.

KÓNYA

Lengyel László azért, mert ő úgyis mindenütt ott van. Egyúttal az MDF elnöksége bizottságot küld ki Csurka István vezetésével, kivizsgálandó, vajon kik akadályozták mindeddig, a 425 év során, hogy Zrínyiék feltámadhassanak. A bűnösökre nem fogunk lesújtani, de nem menekülhetnek a nép bosszúja elől! Ezzel, úgy hiszem, tartozunk az egész magyarságnak.

Rapcsányiék és Balóék eltűnnek. A szín mélyén emelt pódiumra felmászik a Színész, karján vastag nemzetiszín szalag, mellén hatalmas nemzetiszín kokárda.

115
SZÍNÉSZ
Zrínyi, Zrínyi, Zrínyi, Zrínyi,
nem fogunk mi többé sírni,
halálunkat is kibírni,
büszke magyar népnek lenni
taníts minket, Zrínyi, Zrínyi,
nem hittük, hogy lehet hinni,
szabad hinni, muszáj hinni,
nem hittük, hogy lehet lenni,
nemcsak enni, nemcsak inni,
új életért halni, vívni,
Zrínyi, Zrínyi, Zrínyi, Zrínyi,
immár könnyű lesz kibírni,
istenülni, bírni, hinni,
nékem könnyű lészen írni,
Zrínyi, Zrínyi, Zrínyi, Zrínyi…

Közben két mentős hordszékkel átfurakodott a tömegen, és eltűnt; megérkezett a körmenet, átmentek a színen; lángossütő jön kerekeken mozgó bódéval, kolbászt, lángost, fagylaltot árul, sokan vesznek. Pár srác jön zöld-fehér zászlóval, kereplőkkel, trombitával, hujjogva átvágják magukat a tömegen.

VAKOK

Jönnek! Látom! Ők azok!

NÉNI

Hol? Hol?

VAKOK

Itt vannak, látjuk, megjöttek!

OVERALLOS

Ne tülekedjünk, mer odavágunk!

GYEREK

Hol vannak?

PAPA

Megjöttek, nem hallod?!

GYEREK

De hol?!

PAPA

Ki ül a nyakamban? Én ülök a nyakamban? Lássad őket, ha már a nyakamban ülsz, büdös kölke, különben kapsz egy nyaklevest!

Gyerek bömböl.

NÉNI

Ellopták a pénztárcámat, benne volt a nyugdíjam, négyezer forint! Tolvajok! Kifelé furakszik.

RIKKANCS

Különkiadás, szenzáció! Zrínyi nyilatkozata: olyan jó élni! Jancsó új filmjében Zrínyi Miklóst Hernádi Gyula alakítja! Göncz és Antall kezet fogott, Zrínyi vágta el! Különkiadás!

116

Sivítva berohan. Fiam született, Zrínyi az apja, Miklós lett a fiam, ifjabb Zrínyi Miklós!

RIKKANCS

Moldova: Zrínyi, a vagány! Kunszabó: Zrínyi, a zsidóverő! Nemere: Zrínyi és a túlvilág! Tandori: A verebek feltámadása! Vavyan Fable: Csak te nem fogsz feltámadni!

Harangzúgás. A tömeg szétnyílik, látni az egészemelvényt, háttérben a szobrok két félkörével. Az emelvényen Antall József prémes kabátban, karddal az oldalán, Für Lajos Napóleon-csákóban, tündöklő egyenruhában. Horváth Balázs frakkban, glaszékesztyűben, Kónya Imre királyi palástban, jogarral és mérleggel a kezében, Boross darutollas cukrászsüvegben és öltönyben, Raffay Ernő díszmagyarban, csizmásan. Harangzúgás. Hallelujázás. A tömeg megint összébb húzódik, de még látni, hogy Szabad György fehér lovon léptet.

ÁRUS

Egy csomó karddal jön. Zrínyi kardja, amellyel kirohant, már ezer forinttól! Alkalmi vétel!

RIKKANCS

Kisebb-nagyobb koponyákkal jön. Zrínyi koponyája gyerekkorából! Zrínyi koponyája ifjúkorából! Zrínyi koponyája, amellyel kirohant!

A tömeg szétnyílik. Az emelvényen most lassú élőkép, megelevenedik Peter Krafft „Zrínyi halála” című freskója. Más helyen török tábor, éppen Szulejmán haldoklik. Rákóczi-induló és harangzúgás, de halkan. Az emberek kolbászt, lángost, fagylaltot, léggömböt vesznek, a léggömbök turbános fejeket formáznak. A falatozók között feltűnik Zrínyi, Alapi, Szecsődy, Zrínyi Mátyás.

MÁTYÁS

Szörnyű botrány lesz, amiért meg tetszettek lépni!

ZRÍNYI

Mondd már. Jó ez a kalbász. Borocska is kéne.

MÁTYÁS

Itt a téren esernyő- és alkoholtilalom van… menjünk vissza, gróf úr!

ZRÍNYI

Dehogy megyünk, itt vannak a fehérnépek!

ALAPI

Ez a sok népség, ez mind magyar?

MÁTYÁS

Magyar.

ALAPI

Éreztem én, hogy nem hal ki a nemzet!

MÁTYÁS

Mi ellenben úgy érezzük, kevesen vagyunk… Gróf úr, menjünk vissza, mert rám fogják kenni, hogy a budapesti önkormányzat lopta el a gróf úrékat…

ZRÍNYI

Ugyan, ezek annyira ünnepelnek minket, észre se veszik, hogy nem vagyunk…

117

Göncz is vesz egy lángost, falatozza.

MÁTYÁS

Úristen… a Göncz!…

ZRÍNYI

Az kicsoda?

MÁTYÁS

A köztársasági elnök! Ő sincs fent a tribünön!

ZRÍNYI

Elnök?

MÁTYÁS

Az olyan, mint a király!

Zrínyi eldobja a kolbászt, Alapi és Szecsődy szintén.

ZRÍNYI

Hol a király, hogy hódoljak neki?!

Göncz odanéz, meglepődik, aztán mosolyogva odasiet.

GÖNCZ

Ha megengedi a gróf úr, én vagyok az öregebb… szervusz, öcsém!

Zrínyi és nyomában Alapi és Szecsődy letérdel.

GÖNCZ

Nem kell ezt, gyerekek… Megöleli Zrínyit, fölemeli.

ZRÍNYI

Excellenciás uram…

GÖNCZ

Ugyan, gróf úr… nem vagyok én király, csak amolyan elnökféle… Nincs már nekünk királyunk.

ZRÍNYI

Bocsásson meg, excellenciás uram, de hogy működhet egy ország király nélkül?

GÖNCZ

Nehezen.

ZRÍNYI

És excellenciás uramnak nincs is koronája?

GÖNCZ

Nincs.

ZRÍNYI

Hát birtokai?

GÖNCZ

Az sincs. Van egy tanácsi bérlakásom… az olyan, mint… Mátyásra néz segítségért.

MÁTYÁS

Az olyan, mint egy jobbágyporta.

ZRÍNYI

Micsoda? Akkor excellenciás uramnak mije van?!

MÁTYÁS

Közjogi hatalma.

GÖNCZ

Az is korlátozott.

ZRÍNYI

De a fejeket azért excellenciás uram ütteti le?!

GÖNCZ

Nem én, hanem a törvény, és különben sincs már halálbüntetés.

ZRÍNYI

Törvény? Kinek a törvénye?

GÖNCZ

A társadalomé.

ZRÍNYI

És ha excellenciás uram méltóztatik meghalni?

GÖNCZ

Akkor nem a legidősebb fiam örökli a méltóságot, hanem új elnököt választanak. De az is lehet, hogy jóval előbb.

118
ZRÍNYI

Választják a legmagasabb méltóságot?! Akkor itt folyton rendetlenség van!

GÖNCZ

Van, szokott lenni.

Zrínyi, Alapi és Szecsődy a fejét csóválja.

MÁTYÁS

Az elnök urat is választották, de van becsületes szakmája is, író, műfordító…

ZRÍNYI

Íródeák?

GÖNCZ

Az, az, íródeák! De azzá csak a börtönben lettem… a tömlöcben, ahogy ti mondtátok, előtte agronómus voltam… mezőgazda…

ZRÍNYI

Már megbocsásson, excellenciás uram, aki tömlöcbe került, nem lehet érdemes ember.

MÁTYÁS

Nálunk a legderekabbak mind ültek már börtönben, és aki még nem ült, az majd fog. Aki nem ült, nem is jó íródeák.

ZRÍNYI

Hát nekem nem tetszik, hogy egy gazember uralkodik az országon!

MÁTYÁS

Dehogy gazember, éppen ellenkezőleg! Majd elmagyarázom.

ZRÍNYI

És miért nincs a legmagasabb közjogi méltóság a legmagasabb helyen eme szép téren?

GÖNCZ

Tudod, öcsém, ott fönn nagy a tülekedés… gondoltam, nem zavarom őket… nem rossz fiúk ők sem, csak hát sok mindent akarnak még, amit nem érdemes akarni…

Jön két marcona civil, megállnak Göncz mellett.

Úgy látom, mennem kell, óvják az életemet… Hát minden jót, fiúk, örülök, hogy legalább egyszer találkoztunk…

Zrínyi, Alapi és Szecsődy ismét térdre hull. Göncz és a két marcona civil el. A tömeg eltakarja Zrínyiéket is. Harangzúgás erősödik. Mikrofonból megint a „Brumbumbum” szöveg jön. Baloldalt Rapcsányi, jobboldalt Baló áll, fejükön fülhallgató, mindketten közvetítenek, de nem hallani. A tömegben valakik verekszenek.

RIKKANCS

Zrínyit a Halhatatlanság Érdemérem első fokozatával és a Köztársaság babérokkal és gyémántokkal ékesített szentkeresztjével tüntették ki! Edzőválság a Fradiban! Holnap száz százalékkal emelik az összes áfát! Újabb háború Kelet-Európában! Antall József szerint hazánk a béke és a feltámadás szigete! Czeizel Endre tanácsa: igyekezzünk 119egészségesen meghalni, hogy a feltámadáskor fittek legyünk!

Repülőgépzaj.

NÉNI

Jézusom, lebombáznak minket!

PAPA

Ugyan, kérem, azok a mieink!

GYEREK

Lovagolni akarok!

Papa leveszi a nyakából, megpofozza, gyerek bőg.

TÖMEG

Halleluja!

8. jelenet

A kormány vendégházának előcsarnoka. Hátul a bejárat, azon túl szép kert fákkal, bokrokkal. Kétoldalt pár fotel. Szintén kétoldalt egy csomó páncélos, leeresztett sisakrostéllyal. Három civil, élén főcivil. Pincérek glédában, kezükben tálcán italok. Hátulról jön Zrínyi, Alapi, Szecsődy, vitézek, Zrínyi Mátyás, egy-két civil kísérő. Belépnek. Mátyás elé civilek állnak.

ZRÍNYI

Hé, fiúk, őt is eresszétek be!

Civilek tovább tuszkolnák Mátyást kifelé, de a vitézek kiszabadítják.

Ő ugyan nem velünk támadt fel, de legközelebb már velünk fog. Tessék vele is úgy bánni, mint vitézzel.

Főcivil meghajol. Zrínyi leveti magát egy karosszékbe.

Matyi fiam, a csizmámat.

Mátyás odalép, megpróbálja szemből lehúzni.

Ne így, te szamár, hanem seggel!

Mátyás háttal közeledik, Zrínyi a lábai közé dugja a csizmát, Mátyás megfogja, Zrínyi a másik csizmával seggbe rúgja, a csizma és Mátyás elszáll. Vitézek mulatnak. Pincérek az italt kínálják, vitézek vesznek. A másik csizma is lejön, Mátyás feltápászkodik.

Mi mostan hol vagyunk?

MÁTYÁS

A kormány vendégházában, a Szabadság-hegyen … pardon, a Sváb-hegyen. Itt tetszenek lakni, amíg a kormány ki nem utal valami házat… vagy kastélyt.

ZRÍNYI

Nem kell más, jó ez.

MÁTYÁS

Még nem is tetszett látni a szobákat.

ZRÍNYI

Szobák is vannak? Még jobb.

120
MÁTYÁS

A szobákban van fridzsider… hűtőszekrény… abban hideg marad az ital… tévé is van… távolbalátó készülék… és fürdőszoba… ahol mosakodni lehet.

SZECSŐDY

Azt mi nem szoktunk.

MÁTYÁS

De abban van a vécé… hogy is hívták a gróf úrék idején… kamoraszék!

SZECSŐDY

Mi többnyire az ablakon szartunk kifele.

MÁTYÁS

Most nem úgy van… nem biztos, hogy ablakot lehet nyitni, a légkondicionálás miatt…

ALAPI

Kitörjük.

MÁTYÁS

Bejön a hideg!

ALAPI

Megszoktuk.

ZRÍNYI

Iszik. Ezek a páncélosok mifélék?

FŐCIVIL

A miniszterelnök úr személyes figyelmessége… Egyébként nem itt szoktak állni…

ZRÍNYI

Hát ti még ilyen gúnyában hadakoztok? Az én koromban ez már elévült.

FŐCIVIL

Ó, dehogy, vannak nekünk ágyúink, bombázóink… ez csak apró figyelmesség…

ZRÍNYI

Na és a fehérnépek hol vannak? Kis csönd. A jobbágynők, a cselédek… Ha már elestünk a hazáért, mint hallom, vitézül és keresztényül, fejenként legalább egy-egy háremet érdemelnénk.

SZECSŐDY

Úgy van.

Vitézek helybenhagyóan morognak.

FŐCIVIL

A kérelmet már holnap továbbítani fogom.

ZRÍNYI

Holnap, holnap… Most kell élnünk, annak idején nem volt rá időnk. Mondd csak, Mátyás fiam, mi lett az én feleségemmel?

MÁTYÁS

Jegyzeteket vesz elő. Rosenberg Éva grófnő az ön halála után a csehországi birtokain élt…

ZRÍNYI

Akkor most azok az én birtokaim.

MÁTYÁS

Azóta, sajnos, államhatárok vannak… azonkívül az ön felesége férjhez is ment.

ZRÍNYI

A hűtelen némber! Kihez?!

MÁTYÁS

Lapoz. Paolo Gazaldo olasz márkihoz.

ZRÍNYI

Vadászott nálam Csáktornyán! Kitekerem a nyakát!

121
ALAPI

Azzal már elkésett, Miklós bátyám.

ZRÍNYI

És a kisfiamból, Jánoskából, mi lett? Éppen járni kezdett…

MÁTYÁS

Lapoz. Zrínyi János gróf sose jött vissza Magyarországra. A hohenfurti zárdában van eltemetve.

ZRÍNYI

Az én Jánoskám, eltemetve?! Sír, csönd, Mátyás toporog.

MÁTYÁS

Ha szabad megjegyeznem, jóval idősebb korában halt meg, mint a gróf úr… és volt előtte 13 másik gyereke a gróf úrnak, az előző házasságából… némelyikük igen soká élt…

ZRÍNYI

Minek támadtunk fel?! Nem ismerhettem az unokáimat, a dédükunokáimat… és meghaltak mind… őket mért nem támasztotta fel az Úr?!

Csönd.

ALAPI

Mit szóljak én, Miklós bátyám? Púposan éltem, púposan haltam meg – és mostan púposnak támasztott fel az Isten. Semmibe se került volna a túlvilágon leszednie a púpomat, mégse tette.

ZRÍNYI

Az már igaz! Nevet. Mondjad, Matyi fiam, ki mostan a legnagyobb magyar hadvezér?

MÁTYÁS

Nem is tudom, talán a Kéri Kálmán… idős ember, képviselő…

ZRÍNYI

Kit győzött le?

MÁTYÁS

Hát, senkit, de idejében megadta magát az oroszoknak… vagyis a muszkáknak.

ZRÍNYI

Ilyen ember a legnagyobb magyar hadvezér?

MÁTYÁS

Vagy a Király Béla… 56-ban volt egy szabadságharcunk, azt is leverték, mint a többit… majd elmesélem… és akkor ő volt a Nemzetőrség parancsnoka.

ZRÍNYI

És kit győzött le?

MÁTYÁS

Senkit, aztán elszökött Amerikába, a muszkák elől. Mostanában megint ott van, elszökött a magyarok elől.

Jön egy orvos és egy civil.

ORVOS

Jó estét… Ha megengedik, vért vennénk az uraktól és ujjlenyomatot…

Kis csönd.

MÁTYÁS

Nem tudom, pont most…

ORVOS

Meghatalmazásunk van. Azonosítás.

FŐCIVIL

Izgatottan. Gróf úr, ne engedjék! Ezek a miniszterelnök úr ellenzékétől jöttek!

122
MÁTYÁS

Hogyhogy az ellenzéktől?!

FŐCIVIL

A pártján belüli ellenzékétől!

ORVOS

Kérem, nekem meghatalmazásom van…

Mindenféle emberek jönnek, van köztük fejkendős néni tojással, élő libával, férfiak órákkal, ékszerekkel, mások népművészeti tárgyakkal, valaki egy amatőr Zrínyi-festménnyel.

MÁTYÁS

Na de kérem, ez a kormány vendégháza! – Kik ezek?!

FŐCIVIL

Ezek jöhetnek, ez a rokonság…

MÁTYÁS

Zrínyi úrék kihaltak…

FŐCIVIL

Ezek a mi rokonaink… érti…

NÉNI

Drága jó gróf úr, ha megint arra jár, kérje meg a Jóistent, támassza fel az uramat, kicsit sánta ember, meg tetszik ismerni…

IDŐS ÚR

Én a POFOSZ-tól vagyok, most szervezzük az ÉHESZ-t, az Ébredő Holtak Egyesült Szervezetét, mi a Zrínyi urat jelöljük a Nemzetbiztonsági Tanácsba…

FÉRFI

Tessenek eljönni a keresztelőre, és tessenek a keresztapa lenni…

Kérem, ez itt a családfám, vissza van vezetve a Šubićokra, ezt szakértők csinálták, úgyhogy a vagyonból nekem is jár, különben perelni fogok!

KISLÁNY

A káposztásmegyeri Zrínyi Miklós cserkészcsapat nevében…

SZEMÜVEGES

Zrínyi úr az egyetlen, aki nem kompromittálódott a bolsevizmus alatt, úgyhogy Zrínyi úr szíveskedjék jelölni magát köztársasági elnöknek…

A tömeg szorongatja Zrínyiéket, akik hátrálnak; egyszerre az egyik páncélos megindul. Akkor veszik észre, amikor fellök egy másik páncélost, amely szétesik, és mindenféle huzalok, mikrofonok esnek ki belőle.

FŐCIVIL

Jó ég, a lehallgatók!

A páncélos továbblépeget, a tömeg rémülten menekül. A páncélos megáll a szín közepén. Egy pincér elejti a tálcát, a poharak összetörnek. A páncélos nagy nehezen végre felhúzza a sisakrostélyát.

MÁTYÁS

A Torgyán!

TORGYÁN

Érckarjait kitárva. Miklósom, édes egy komám, ennyi vérzivataros évszázad után csakhogy végre látlak! Odacsörömpöl 123Zrínyihez, átöleli. Édes Miklóskám, te semmit se változtál, megtartott téged jó színben, jó erőben a szent és termékeny magyar anyaföld, amely befogad minden vitézt, aki a török bolsevikok elleni örök magyar népi harcban hullik el…

ZRÍNYI

Kit van szerencsém tisztelhetni?

TORGYÁN

Hát még senki se világosított fel, ki az a magyar Torgyán József, édes jó Miklósom?! Jellemző erre a pártállami vörös bagázsra! Na de leszámolunk velük mi ketten! Torgyán és Zrínyi – e kétfejű sas a szent magyar trikolóron, szent esküvésben, a nemzetközi pufajkásokkal szemben – úgy emlegetnek majd minket, mint a magyar Romuluszt és Rémuszt! Miklóskám, Mikikém, pont ilyen a képmásod az ágyam fölött! Tegnap ugrottam le érte az isztambuli múzeumba a magán-vadászrepülőmmel, és meg is vettem tőlük koszos negyvenezer dollárért… Gyere velem, megmutatom!

FŐCIVIL

Nem hagyhatják el a vendégházat, Torgyán úr, ez a parancs.

TORGYÁN

Édes magyar testvéreim, egyetlen komáim, gyertek velem vadászni! Elmegyünk a Bakonyba, ott érintetlen a magyar őserdő, nem volt ott eddig semmi, csak atomkilövők; van ott szarvas, vadkan, minden… pardon, a vadkan nem jó ómen neked, Miklóskám… Nevet.

MÁTYÁS

Szárazon. Az egy másik Zrínyi volt, a dédunoka.

TORGYÁN

Na és? Számíthat egy ilyen felemelő pillanatban?! Csak ezt a rohadt páncélt szedjétek le rólam, beleizzadtam… A sisakrostély visszaesik, hiába bajlódik vele.

Civilek megpróbálják feltolni a sisakrostélyt; közben kifelé billegtetik Torgyánt. A kert felől jön Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Ungár Klára.

FŐCIVIL

Kérem, ez zárt rendezvény…

ORBÁN

Kedves Miklós bátyám, én Orbán Viktor vagyok, képviselő, ez itt a Deutsch Tomi, ez meg az Ungár Klári… Összevágják a bokáikat, Ungár pukedlizik; Orbán a főcivilhez. Maga itt a főnök? Helyesnek tartanám, ha kimenne a kapuőrökhöz, és összeszidná őket. Igazoltatni akartak minket, de felismertek és beengedtek. Ez is a mostani kormány tehetetlenségét bizonyítja. Biztosítom önt, ilyen lazaság nem fog előfordulni, ha mi kerülünk hatalomra. Zakójából üveget vesz elő. Hoztunk 124egy kis piát, vagyis papramorgót, ahogy a Miki bácsiék hívták…

Zrínyi, majd Alapi és Szecsődy meghúzza, Mátyás elhárító mozdulatot tesz.

MÁTYÁS

Én nem, sok a gyomorsavam…

ZRÍNYI

A kedves kisasszony…

UNGÁR

Asszony.

ZRÍNYI

Milyen kár.

UNGÁR

Elváltam.

ZRÍNYI

Ó!

UNGÁR

Gyermekemet egyedül nevelem.

ZRÍNYI

Szegény asszony!

UNGÁR

Még mindig jobb.

ZRÍNYI

Kardos menyecske!

ORBÁN

Közgazdász. Miniszter lesz. Mi nemrég vagyunk, de sokáig leszünk. Szóval, Miki bácsi, úgy döntöttünk, hogy kezelésbe vesszük a Miki bácsiékat. Például elvisszük vadászni, a Bakonyba…

A sisakrostéllyal bajlódó páncélos felordít.

MÁTYÁS

Semmi, csak a Torgyán.

UNGÁR

Én is megyek! Meghúzza az üveget.

ZRÍNYI

Egyre kardosabb a menyecske.

UNGÁR

Nemcsak iszom, dohányzom is.

ZRÍNYI

Matyi fiam, a csizmámat!

Mátyás viszi a csizmákat, közben morog.

MÁTYÁS

Ahhoz képest, hogy a Fidesz elhatárolta magát a feltámadástól!…

ORBÁN

A politikában semmi sem tilos, ami lehetséges. Az SZDSZ is elhatárolta magát, és mit látunk? Egy SZDSZ-es munkatársat a fővárosi önkormányzatból, Demszky amúgy is hosszú kezének meghosszabbítását!

MÁTYÁS

Ott mi szövetségesek vagyunk!

UNGÁR

Tessék várni, Miki bácsi, azzal a csizmával! Röhejesen tetszenek kinézni ezekben a dohos cuccokban… tessenek átöltözni!

Deutsch leveszi a hátizsákját, mai ruhákat szed elő belőle.

DEUTSCH

Úgyse most megyünk vadászni, a bölényeket még ide kell 125telepíteni, az utolsót a Miki bácsi dédunokája, a költő ejtette el Erdélyben… de már megrendeltük…

ORBÁN

Tomikám, sok a szöveg.

UNGÁR

És nekem különben is vadászkalap, vadászszoknya, vadászblúz kell, holnap próbálom föl először…

ZRÍNYI

Megnézném.

UNGÁR

Ha bejön velem a Miki bácsi a Fehér Házba, megnézheti, oda jön a szabó… Na, tessék levenni ezt a maskarát.

ZRÍNYI

Ebben estünk el!

ORBÁN

Az rég volt. Tessék ma élni, különben minek tetszettek feltámadni?

Ungár lehúzza a mentét meg az inget Zrínyiről.

UNGÁR

Egész jó formában van a Miki bácsi, ahhoz képest… se egy kis háj, se egy kis hullafolt…

DEUTSCH

Miközben a többiek vetkőznek és öltöznek. Ezeket a régi ruhákat múzeumba viszik, a Raffay Ernő már nyilatkozott, hogy minden színház előcsarnokában Zrínyi-múzeum lesz, kötelezően…

ZRÍNYI

Öltözik, Ungár segíti. Ez az egy gúnyám, hogy lesz egyszerre sok helyütt?

DEUTSCH

Ez a Raffay koncepciója, nem a miénk.

ORBÁN

Legalább a Miki bácsi ne keverje össze a kormánypártokat az ellenzékkel! Segít Ungárnak beleszuszakolni Zrínyit a nadrágba.

UNGÁR

A koporsóról vetettünk méretet, nem értem… Na. Majd azt a nagy szakállat is le kell vágatni, olyan rövidre, mint a Viktoré, az a divat… Nincs itt egy tükör?

Pár megszeppent civil hoz egy állótükröt, Zrínyi és vitézei nézegetik magukat. Zrínyi feszeng, a sliccét igazgatja, jobbról balra segíti magát.

ZRÍNYI

Úgy látszik, az élet ezzel jár…

ORBÁN

Nem kell sokat gatyázni, Miki bácsi. Először is elmegyünk a Tilos az Á-ba, ott felszedünk pár csajócát, aztán meglátjuk…

MÁTYÁS

A csajóca, az hölgyet jelent… némbert.

ZRÍNYI

Mire várunk? Gyerünk!

Főcivil intésére a kertajtóban pár civil revolvert vesz elő.

FŐCIVIL

Nekünk az az utasításunk, hogy ne engedjük el a gróf úrékat…

126
ZRÍNYI

Ugyan?! Na, vitézek, szemléljük meg, vajon feltámadottakat fog-e a golyó!

Zrínyi kirohan, a vitézek hujrázva utána. Civilek az ajtóban szétrebbennek. Főcivil talky-walkyt vesz elő, suttogva belebeszél.

ORBÁN

Tomikám, ezek kirohantak, utánuk!

Orbán, Deutsch, Ungár kirohan.

TORGYÁN

Sikerül feltolnia a sisakrostélyt. Pedig hozattam tíz vadkant!… harminc kisgazda fogja őket kötőféken… a Zsíros Géza elefántot is szerzett! Imbolyogva kimegy.

MÁTYÁS

Elfelejtettem mondani, hogy holnap a Városházán a Magisztrátus fogadást ad… kaja nincs, de kávé igen… törökösen… Bánatosan elkullog.

Főcivil és civilek elrohannak az éjszakába. Két páncélos feltolja a sisakrostélyát, egymásra néznek, lemondóan legyintenek; egyiküknek leesik a karja.

9. jelenet

A miniszterelnök dolgozószobája. A falon Magyarország, Kelet-Európa, Európa és a világ térképe, oldalt Nagy Lajos birodalmának térképe a megyékkel. A világtérképen piros és fehér fények égnek, de nem túl nagy számban. Antall, Marinovich, Jeszenszky, Kodolányi, Horváth, Boross, Für, Kónya.

ANTALL

Járkál. Ez sajtó? Ez világvisszhang?! A világtérképen Ausztráliára mutat, ahol nem ég semmilyen lámpa. Ausztráliában még rosszat se írtak!

MARINOVICH

A többieknek. A negatív visszhang a fehér lámpa…

ANTALL

Szinte teljes sötétség az egész földön! Papírjai közt kutat. „A magyar kormány a polgárainak inkább olyan életet biztosítson, hogy elég legyen egyszer élniük…” – ezt az angol sajtó írja!

Kodolányi lehajtja a fejét.

HORVÁTH

Úgy írnak, mint a Magyar Narancs… Biztos az ellenzék tájékoztatta őket!

KODOLÁNYI

Ha nyugatiak támadtak volna fel, másról se írnának… Nem tudjuk befolyásolni a nemzetközi sajtót, azok ott Nyugaton hihetetlenül hitetlenek.

127
ANTALL

És miért nem vette át a Hősök terén rendezett ünnepet még az RTL sem?! Az osztrák 1. miért csak húsz másodpercet adott róla?!

Marinovich lehajtja a fejét.

Miért nem jelent meg Antall–Zrínyi pároskép az Új Magyarország címlapján?! Már a kormánypárti sajtót sem tudjuk befolyásolni?!

MARINOVICH

Zrínyi ott sem volt a tribünön… elmászkált…

BOROSS

Jegyzeteibe néz. Lángost és kolbászt evett a tömegben.

ANTALL

Nekem Zrínyi ne mászkáljon el! Ott legyen, ahol kell!

BOROSS

Dossziét vesz elő. A külföldi titkosszolgálatok kidolgozták a házi őrizetük tervét.

KODOLÁNYI

Nem csukhatjuk őket börtönbe!

BOROSS

A Geheimdienst szerint az volna a legegyszerűbb. Kidolgoztuk továbbá azt a variációt, mi van, ha ál-Zrínyivel van dolgunk.

JESZENSZKY

Most fogadtuk őket a Hősök terén!

BOROSS

Ezt a variációt az ellenzék úgyis kidolgozza, csak rosszabbul. Ha pedig Zrínyiék a fejünkre akarnak nőni, megszellőztetjük a sajtóban.

FÜR

Dossziét nyújt Antallnak. Az agnoszkálási jegyzőkönyv. Kiderül belőle, hogy Zrínyiék valóban feltámadtak.

KÓNYA

Az MDF elnökségének javaslata: Zrínyit és vitézeit közfelkiáltással juttassuk be a parlamentbe, ők képviselik az egész elhunyt magyarság, sok tucat millió ember érdekeit. Kétszeres szavazati joguk lenne, annak megfelelően, hogy immár másodszor élnek. Ha ez átmegy, soha többé nem szorulunk koalíciós partnerekre.

BOROSS

Feltéve, ha az MDF-fel hajlandók szavazni.

KÓNYA

Erre való az új kárpótlási javaslatunk. Valamennyien kapnának kárpótlási jegyet, fejenként mondjuk százmillió forint értékben. Ezt a harminc milliárdot nem nehéz kigazdálkodni. Zrínyi persze többet kapna. Ezzel ösztönöznénk a további feltámadásokat.

BOROSS

Komplikációt fog okozni, hogy az egyház kijelentette: a jövőben ők készítik el a feltámadásra érdemesek listáját.

ANTALL

Szó sem lehet róla! A listát a kormány történészei készítik! 128Mit akar még az egyház? Megadtam mindent! Az ateista történészek pedig nyugodtan eszkábáljanak össze valamilyen ellenlistát, majd meglátjuk, mit szól hozzá a magyarok istene!

Derültség.

ANTALL

Különben is bögyömben van az egyház. Mi az, hogy a pápa nem jön ide még egyszer? Jobban kéne lobbiznunk a Vatikánban, Gézám.

JESZENSZKY

Jóska bátyám, nem elég, hogy a pápa megáldotta az összes élő és halott magyart?!

ANTALL

Keresgél a papírok közt, megtalálja. „Ez a feltámadás nem teszi a feltámadottakat halhatatlanná, mert életük fonalát ott veszik fel, ahol a keresztény hitért szenvedett hősi halál megszakította. Zrínyi Miklós ezért most 58 éves, és nem 483, és addig fog élni, ameddig különben élt volna…” Ez, kérlek, semmitmondó!

JESZENSZKY

Van olyan elképzelés, hogy Zrínyi kolostorba vonul, pappá szentelik, és ő lesz az első magyar pápa… talán ettől tart a Vatikán… Viszont Kohl, Mitterrand, Major jóváhagyását adta a magyar feltámadáshoz…

ANTALL

De milyen feltételekkel?! Mitterrand csak akkor, ha leállítjuk a mezőgazdasági termelésünket! Kohl akkor, ha elfoglaljuk a németek számára Fiumét, és kiűzzük onnét az olaszokat! Major akkor, ha felmondjuk a németekkel és a japánokkal kötött gazdasági szerződéseinket! És mind azt követelik, hogy fogadjuk be a világ összes menekültjét, viseljük el a jugoszláv, a román, a szlovák és a szovjet válság terheit, ne lőjünk vissza, fogjuk be a szánkat, törlesszük a kamatokat, a Vagyonügynökséget helyezzük a Világbank felügyelete alá… Zrínyit egykor csak pár százezer török szorongatta, minket mind az öt földrész, plusz az Antarktisz, a hazai ellenségről nem is beszélve! Kíváncsi vagyok, mit tenne az ellenzék, ha kormányra kerülne!

Csönd.

MARINOVICH

Dossziét nyújt. A Gallup felmérése szerint a lakosság 67 százaléka nem tudja, kicsoda Zrínyi, 12 százalék úgy tudja, olimpiai bajnok, 2 százalék szerint miniszter, a maradék 19 százalék szerint megírta a Szigeti veszedelmet, aztán kirohant.

129
ANTALL

Műveletlen embereket nem lehet irányítani! Mit tett velünk az utolsó negyven év?! Kis csönd. Miért nincs a Kulin Ferinek Zrínyi-drámája?

KODOLÁNYI

Azt hitte, Kölcsey előbb fog feltámadni…

BOROSS

Talán mert a feltámadás éppoly váratlanul ért minket, mint a rendszerváltozás…

ANTALL

A Csurka is megírhatta volna. Legalább most csipkedje magát, mert még kiderül, hogy Zrínyi jobb magyar, mint ő… Ha Széchenyi a legnagyobb magyar, akkor Zrínyi a legélőbb magyar… ajánlom neki cím gyanánt. Különben is, miért nem játszik a Nemzeti Színház Zrínyi-drámát?!

KODOLÁNYI

Darvas József írt egyet… azt talán ne.

FÜR

Jókai is írt.

ANTALL

Tessék, Csurka pofozza át Jókait, de gyorsan. Zrínyit Sinkovits játssza, a török pasát Kállai.

KODOLÁNYI

Az Ablonczy majd zenét is írat hozzá Tolcsvayval és a Szokolai Sándorral; népnemzeti musical lesz…

ANTALL

Musical nem lehet.

KODOLÁNYI

Akkor dalmű.

ANTALL

Dalmű, az lehet.

KODOLÁNYI

A Sík Feri rendezi.

ANTALL

Határon túli rendező kell.

KODOLÁNYI

Meglesz.

ANTALL

És a Sütő helyezze Erdélybe a cselekményét, mondjuk, Csíksomlyóra.

KODOLÁNYI

Erdélybe? Szigetvárt, Baranyából?

ANTALL

Ha az elődeink a Vajdahunyad várát fel tudták hozni Pestre, mi is le tudjuk vinni Szigetvárt Erdélybe!

KODOLÁNYI

Meglesz, Jóska bátyám. A díszletet, gondolom, a Fekete Gyurka szeretné csinálni…

ANTALL

Jó, de a Makoveczcel együtt. És a darab végén nagyszabású legyen a feltámadás. És Zrínyi álljon ki a világkiállítás mellett.

KODOLÁNYI

Ki fog állni. A legvégén Himnusz.

ANTALL

Na. Örülök, hogy kezdtek önállóan gondolkozni.

JESZENSZKY

Még a pápához… a Vatikánból éreztetik, a pápa akkor fog melegebben nyilatkozni, ha törvényesítjük a lengyel piacot…

130
ANTALL

Üldözöm én a lengyel piacot?! Abból élünk! Lengyel László nemrég elmagyarázta nekem, attól konvertibilis szinte a forint, mert a feketepiacon magasan jegyzik! Miért, adtam én az önkormányzatoknak más bevételi forrást, mint a lengyel piac helypénze?! Mit akar még a pápa? Nyilatkozzam, hogy a lengyeleknek adjuk Szlovákia felét?!

JESZENSZKY

Nem itt akartam előhozni… a Szlovák Matica szerint Szvatopluk is feltámadt.

HORVÁTH

Az kicsoda?

FÜR

Az állítólagos Nagymorva Birodalom állítólagos királya, aki a Balatonnál volna eltemetve… aki behódolt Árpádnak… naponta láthatod a Benczúr-képen a Parlamentben.

HORVÁTH

Feltámadt?

JESZENSZKY

Ezt állítja a Szlovák Matica.

HORVÁTH

Akkor mégis élt, ha fel bírt támadni, nem?

FÜR

De hát nem támadt fel!

HORVÁTH

Nem? Akkor jó.

JESZENSZKY

A Matica szerint mi rögtön a feltámadása után kinyírtuk, és a Duna régi medrébe temettük Nagymarosnál. Ezért is el kell terelni a Dunát, szerintük.

HORVÁTH

Tényleg kinyírtuk?

FÜR

Már hogy nyírtuk volna ki, ha fel se támadt, és nem is élt soha!

HORVÁTH

De akkor Árpád kit győzött le?!

FÜR

Hát Szvatoplukot, természetesen…

KODOLÁNYI

Belpolitikai síkra térve… az MDF az ország felét még mindig nem nyerte meg, a nőket. Holott ők olvasták az első magyar írókat, Bessenyeit, Kármán regényét… Kaliforniában általában nők előtt szoktam felolvasni a verseimet, és mindig nagyobb sikerem van, mint itthon.

JESZENSZKY

Kaliforniában könnyű, ott nekem is nagyobb a sikerem.

KODOLÁNYI

Amikor jelentették, hogy Zrínyiék folyton nőket hajkurásznak, összeállítottam egy listát… de sajnos kevés a nő az MDF-ben…

JESZENSZKY

Talán a magas rangú vendégek tolmácsnői…

FÜR

Ez nekünk valóban gyönge pontunk, a nők.

HORVÁTH

A Fehér Házban ott van nekünk a Fogarasi Ági, a sajtóértekezleteken ott ül mellettem a Kis Irén…

131
KODOLÁNYI

De a Fidesz-ben ott van az Ungár Klára! Az MSZP-ben a Csehák, egész jól tartja magát… mi lesz, ha bemutatják Zrínyinek?!

HORVÁTH

Az SZDSZ-nek a Solt Ottilia van meg… Nevet.

ANTALL

Ez nem vicc, Balázs! Ott van nekik a Hodosán Rózsa Edit! A kisgazdák átvették az Ugrin Emesét!

JESZENSZKY

Milyen nőt szerezzünk, Jóska bátyám?

ANTALL

Olyan negyveneset. Keresztény, dolgozó nő, tanárnő vagy jogásznő… feddhetetlen hajadon.

HORVÁTH

Negyvenes feddhetetlen hajadon? De Jóska bátyám! Ebben az országban?

ANTALL

Jó, hát akkor önhibáján kívül elvált… vagy még jobb, ha özvegy. Egy-két gyerek. Templomba járjon. A gyóntatóját én fogom kijelölni.

HORVÁTH

És ha nem katolikus?

ANTALL

Katolikus lesz.

JESZENSZKY

A Balázs kerítsen valami színésznőt, a felesége révén.

HORVÁTH

Ilyen alapon a Torgyánt is megkérhetnénk.

FÜR

Itt van nekünk a Barsiné Pataky Etelka.

Súlyos csönd.

HORVÁTH

Mutassuk be neki a Bollobás Enikőt.

JESZENSZKY

Most mit jössz megint ezzel?!

HORVÁTH

Én csak valami unikumot ajánlottam…

JESZENSZKY

Visszautasítom!

KÓNYA

Gyerekek, ne csináljátok. Mit szeret Zrínyi? Enni, inni, nőzni, vadászni. Rendezzünk neki egy nagy vadászatot, mondjuk, a Bakonyban, és vigyünk oda nőket…

ANTALL

Kezébe kerül a papírok közül egy. Ez micsoda? Kik ezek? „Szentágothay, Kosáry, Für…”

FÜR

Az agnoszkálási jegyzőkönyv, Jóska bátyám. Igazoljuk, hogy valóban ők támadtak fel.

ANTALL

Ez jelentés? Ez agnoszkálás? Csupa negatív bizonyíték! „A sírokban csontok NEM voltak találhatók… Öltözékük izotópos vizsgálatok szerint NEM későbbi korból származik… A vizsgált személyek a később keletkezett német, horvát, török szavakat NEM ismerik…” Mi ez? Mit képzeltek? Ezzel az ellenzék rohan New Yorkba, és följelent az ENSZ-nél!

132
FÜR

Ez egy tudományos jelentés…

ANTALL

Azt hittem, ezek értelmes emberek, egy Szentágothay, egy Kosáry, egy Für, egy Csehszombaty László!

FÜR

Lengyel László.

ANTALL

Egykutya. Tőlünk a világ, a NATO pozitívumokat vár! Ebből az anyagból ugyan melyik mondatot emeli ki a Reuter, a DPA, a UPI? „Nem, nem, nem!” Holott nekünk az kell, hogy „igen, igen, igen!” Átírni! Fürhöz vágja a dossziét. Nő van már?

KODOLÁNYI

Még nincs, de már alakul.

Telefon, Antall fölveszi, elsápad, levágja.

ANTALL

Uraim, a Fidesz megszöktette Zrínyiéket!

Csönd.

FÜR

Hogyhogy?

ANTALL

Nem jól őriztetted őket!

FÜR

Nem én őriztettem! És amíg én itt lopom a napot, bármelyik pillanatban feltámadhat Dzsingisz kán a millió tatárjával vagy a törökök, és beütnek Mohácsnál!

ANTALL

Hol a Gálszécsy, miért nincs itt?!

BOROSS

Az ellenzéket figyeli.

ANTALL

És csak az SZDSZ ellenzék? A Fidesz nem? A sajtó nem? A szakszervezetek nem? Mindenki ellenzék, aki nincs itt, még a Gálszécsy is! Azonnal tessék nekem előkeríteni Zrínyit!

Boross, Für, Kónya, Horváth, Kodolányi, Jeszenszky kirohan. Antall letérdel, imára kulcsolja a kezét.

MARINOVICH

Hívjam a fotósokat, miniszterelnök úr?

ANTALL

Most ne, most tényleg imádkozom!

Marinovich meghajol, kisiet.

A szerbek egész Kecskemétig,
a románok meg Szegedig
jöhetnek bármely pillanatban,
s a nagyhatalmak engedik!
Csongrád, Nógrád és Visegrád
tóttá lehet, mint minden, ami grád,
mert gyümölcsfáink valamennyi ágán
egy-egy gaz hernyó ellenzéki rág!
Uram, ha megtartottál ezer évig,
133
ne hagyd, hogy bejöjjenek Kecskemétig!
A feltámadás kevés! Adj jelet,
hogy magyarjaidat még szereted!
Adj ihletet nekem, és adj erőt,
hogy Zrínyinek találjuk meg a nőt!
Ne hagyd, hogy kisebbségi társainkat
lemészárolják, mint az állatot!
– Jól jönne tán egy szükségállapot:
akkor kicsiny hazánkban idebent
gyorsabban működne a parlament,
az ellenzéki pártokat becsuknám,
különben mind a húsz egyszerre ront rám,
elég talán, ha kint marad a Torgyán;
a Gönczöt szobafogságra ítélem,
Kónyát, Csurkát, Bekét lefogatom –
a Nyugat megtapsol, lefogadom –,
kormány s ellenzék leszek egy személyben,
én leszek fönt, és én leszek a mélyben,
helytállok én, mint Zrínyi állt a vészben,
a nemzet sok kis Antallból fog állni,
alkotni így fog, s így fog gazsulálni;
bármit is mond a Tamás Gazsi rám,
engem szeret és követ a hazám!
A küldetésem nem érheti gúny,
ha én bukom, a nemzet is kihuny.
A nemzetközi liberálisok
pénze temérdek, és hatalma sok,
de honomat én mindhalálig védem
az Ady Endrék, Jászik ellenében!
Adjál, Uram, pár évet még nekem,
és hazámat a mennybe vezetem!
ANTALL

Felveszi a telefont, tárcsáz. Herr Bundeskanzler Kohl? Guten Tag. Hier spricht dr. Antall, der Ungarische Premierminister. Herr Bundeskanzler, was soll ich tun? Herr Zrínyi, der Held ist verloren, der Mann, wer aufersteht wurde. Bitte? Wir sollen ihn finden? Ja, ich verstehe… Aber wenn wir Ihn nicht finden können, bitte, schicken Sie einen anderen. 134Aber wenn ich bitten darf, schicken Sie uns einen besseren, wer nicht verloren werden will. Danke sehr, Herr Bundeskanzler. Ich wünsche Ihnen alles gutes…*6

10. jelenet

A Fehér Ház negyedik emelete. Szemben két liftajtó. Nyílik az egyik ajtó, kilép Ungár, Zrínyi, Alapi, Szecsődy, Zrínyi Mátyás. Szemmel láthatólag mindenki nagyon megviselt. A vitézeken a civil ruha, de nyakkendőjük félrecsúszva, borotválva vannak már, de borostásak. Alapi és Szecsődy kissé támolyog is.

UNGÁR

Miki bácsiék várjanak itt a folyosón, én felpróbálom a vadászblúzt, a vadászszoknyát, a vadászkalapot… Ha az Orbán Vikiék megjönnek, tessék életet verni beléjük, biztos ők is eláztak valahol… El balra.

ZRÍNYI

Boszorkányos egy szerkezet…

MÁTYÁS

A nők ilyenek…

ZRÍNYI

Nem a Klárika, hanem ez itt.

MÁTYÁS

Ja, hogy a lift!

ZRÍNYI

Hogy ilyet találjanak ki a magyarok!

MÁTYÁS

Nem mi találtuk fel, de hamar alkalmaztuk. A repülés úttörői között is voltak magyarok…

ZRÍNYI

Nem lehetne még egy kicsikét?

ALAPI

Liftezni? Miklós bátyám, velem anélkül is fel-alá megyen a világ! A fejét fogja. Hogy is hívták azokat a csajokat ott a Tilos-az-Á-ban?

SZECSŐDY

A mi két csajunkat úgy, hogy Padödö.

ALAPI

Én Istenem, jó Istenem!

SZECSŐDY

Miklós bátyánkét meg úgy, hogy Soma. – Matyi, te is elmentél valami csajjal?

MATYI

Én nem, nekem gyomorsavam van. És attól, hogy fel tetszettek támadni, még nem áll meg az élet. Ma fontos ülésünk van a fővárosi önkormányzatban, Demszky főpolgármester úr parkolási célból alagutat akar ásatni a Duna alatt, de nem keresztben, hanem hosszában, a Margitszigettől a Csepel-szigetig, és az MDF fúrja, pedig oda a hajléktalano135kat is el lehetne dugni. Én terjesztem elő, azzal, hogy a kormány adja a pénzt, mert nekünk nincsen… Úgyhogy én csak idáig jöttem; remélem, találkozunk még… Benyomja a hívógombot.

ALAPI

Hol van itten olyan leöblíthető kamoraszék?

MÁTYÁS

Gondolom arra, a folyosón…

Alapi és Szecsődy elsiet. Nyílik a liftajtó, kilép Csurka, Kónya. Mátyás belép, ajtó becsukódik.

CSURKA

Nem értem, minek hívunk össze hatpárti értekezletet, amikor a szadisták úgyse fognak eljönni!

KÓNYA

Jóska bácsi így akarja.

CSURKA

Ahelyett, hogy elkezdenénk építeni az alagutat a Duna alatt, a Bem téri székházunktól ide, a Fehér Házig!

KÓNYA

Pistám, azt nemcsak mi használnánk!

CSURKA

Mire megépül, csak mi használnánk! Nem is kerülne sokba, 56-ban a nép kezdte kiásni a kazamatákat, ahonnét a megkínzottakat dobták a Dunába, csak nem volt idő elég mélyre menni.

KÓNYA

Az nem a Köztársaság téren volt?

CSURKA

Ott is, de itt is, nem emlékszel?

KÓNYA

Én akkor nyolcéves voltam.

CSURKA

A kazamatákat annyira elrejtették, hogy biztos megvannak, csak ki kéne ásni.

KÓNYA

Nem lesz rá pénz.

CSURKA

Persze hogy nem lesz, ha a verbálagresszorok elszedik tőlünk! Hogy a vezető kormánypártnak ne legyen pénze, ilyen sehol sincs a világon!

KÓNYA

Kitartás, én kitaláltam valamit. A nemzeti örömre való tekintettel szükségállapotot fogunk bevezetni. Be fogjuk tiltani azokat a pártokat, amelyek nem örülnek, és ezzel elárulják Zrínyiék feltámadását. Na?

CSURKA

Nem rossz. Én is kitaláltam valamit. Az MDF-et át fogjuk keresztelni. Magyar Demokrata Feltámadási Fundamentalista Fórum. MDFFF. Mi?

KÓNYA

Jó… csak minek?

CSURKA

Annak, hogy ezek a Zrínyiék automatikusan tagok lennének! Hiába rabolja el őket a Fidesz, a mi tagjaink! Ki se léphetnek!

136

Nyílik a liftajtó, kilép Pető, Haraszti, TGM. Csönd, méregetik egymást.

KÓNYA

Ezek eltévesztették az emeletet és az országot.

TGM

Srácok, tegyünk úgy, mintha ezek is emberek lennének, és köszönjünk nekik?

HARASZTI

Köszönjenek ők, ha már idepofátlankodtak a mi emeletünkre.

CSURKA

Hogy merészelnek ezek a mi emeletünkön grasszálni?

Állnak egymással szemben. Balról jön egy fiú és egy lány csókolózva, átlibegnek jobbra. Csönd, néznek utánuk.

CSURKA

Te Imi, nem lehet, hogy ez a Fidesz emelete?!

HARASZTI

Ez biztos a FIDESZ emelete. Nekik valahogy a titkárnőik is csinosabbak, mint nekünk.

PETŐ

Nem baj, ők is meg fognak öregedni.

KÓNYA

Lehet, hogy elromlott a lift.

TGM

Nem lehet, hogy rossz a lift?

Kónya és Csurka el balra, a többiek néznek utánuk.

TGM

Zrínyihez. Mondja, uram, ez a Fidesz emelete?

ZRÍNYI

Igen.

TGM

Mondom. Menjünk fel gyalog.

HARASZTI

A Csurkáéknak bezzeg lefelé kell menniük!

TGM

Azért mégis köszönhettünk volna nekik. Kompromisszumkészséget kell nyilvánítanunk, legalább néha.

HARASZTI

Ők ketten fiatalabbak, mint mi hárman, nem? Köszöntek volna előre ők! – Te Iván, mi van ezzel a hatpárti értekezlettel? Részt veszünk rajta?

PETŐ

A Kis Jancsi szerint igen, de továbbra is elzárkózunk a feltámadástól.

TGM

Wittgenstein azt mondja, amiről nem lehet beszélni, arról hallgassunk. De erről a Zrínyiről akkor is beszélünk, ha hallgatunk! Mondjuk ki világosan, hogy ál-Zrínyi! Mondjuk ki világosan, miről hallgatunk! Az már beszéd lenne!

Nyílik a liftajtó, kilép Tölgyessy.

TÖLGYESSY

Sziasztok!

Csönd.

Sziasztok!

Csönd; Tölgyessy vállat von, elmegy jobbra.

137
TGM

Visszaköszönhettünk volna, nem?! Mégiscsak egy pártban vagyunk vele, nem? Legalább annyit mondhattunk volna, hogy ez a Fidesz emelete.

PETŐ

Észre fogja venni. És szerintem a Beke Katának se köszönnek az MDF-ben. Na gyerünk.

Elmennek balra. Nyílik a liftajtó, munkások jönnek, egy csomó nagyméretű Zrínyi-portrét cipelnek, kirakják a liftből egymás mellé. Zrínyi észreveszi, nézegeti. Az összes képen ő látható szakállasan, eredeti öltözékben.

MUNKÁS

Vigyázna rájuk, amíg a többi emeleten is szétrakjuk?

ZRÍNYI

Hogyne. Ez kicsoda?

MUNKÁS

Hát a hogyhíjják, aki feltámadt, az az izé. Minden szobába kell vinnünk belőle. Olyan, mint régen a Lenin.

Visszamennek a liftbe, becsukódik az ajtó. Jön jobbról Tölgyessy.

TÖLGYESSY

Ez tényleg a Maszop emelete?

ZRÍNYI

A Fideszé.

TÖLGYESSY

Az ugyanaz az emelet! A negyedik! Dühöngve el, balra.

Nyílik a liftajtó, kilép Horn, Nyers, Vitányi.

HORN

Szerintem ki kéne tolni velük, ne marják el maguknak a Zrínyiéket teljesen. A Szocialista Internacionálét kéne rádumálnunk. Csupa kizsákmányolót feltámasztani… hercegeket, grófokat… Ausztriában ezeket a címeket rég eltörölték. Nem, Nyers elvtárs?

NYERS

Hallgat.

HORN

Vitányi elvtárs? Persze lehet, hogy a Vitányi elvtárs nemcsak a Horthynak a rokona, de a Zrínyinek is…

VITÁNYI

Se rokona, se boldog őse…

HORN

Tessék?

VITÁNYI

Semmi. Azon tűnődöm, hogy ez a járványok országa. Nemcsak idelátogat minden járványos betegség, de még a rövidlátás is bizonyos járványos jelleggel lép fel. Ha az öngyilkosság áramlata jön, tömegesen pusztítják magukat az emberek, minden ok nélkül. A levegő fejleszt ki bizonyos hajlamokat. Egyszer feltámadnak magyarok, máskor az is meghal, aki még meg se született. Ezt egyébként már Mikszáth is tudta.

HORN

És amíg mi filozofálunk, ők egyre erősebben ülnek a hatalomban, a Zrínyijükkel együtt. Valamit kéne tenni, nem, Nyers elvtárs?

138
NYERS

Hallgat.

Elmennek jobbra. Nyílik a liftajtó, kilép három pizsamás alak, egyiküknél fogkefe és fogmosópohár, másikuknál fésű, a harmadiknál törülköző.

II. PIZSAMÁS

Mit is akartam mondani, még az éjjel… fejbe vágott az a törköly… ja igen. Feltámadási biztosítást kéne bevezetni. Aki 425 év múlva feltámad, megkapja az utolsó 500 év havi jövedelmi átlagának a felét, nyugdíjként.

III. PIZSAMÁS

Ki az a barom, aki ilyen biztosítást kötne?

II. PIZSAMÁS

Senki, úgyhogy kötelezővé kell tenni, mint a felelősségbiztosítást. Értitek… Minden munkavállaló köteles befizetni a jövedelmének, mondjuk, két százalékát, az állam pedig vállalja, hogy 425 év múlva feltámasztja.

III. PIZSAMÁS

Mért pont 425 év múlva?

II. PIZSAMÁS

Hát mert Zrínyiék is annyi ideig voltak halottak.

III. PIZSAMÁS

Milyen Zrínyiék?

II. PIZSAMÁS

Hát a szigetváriak, akik feltámadtak… Ez a Zrínyi, ezen a képen.

III. PIZSAMÁS

Hogyhogy feltámadtak?

II. PIZSAMÁS

Te nem nézel tévét? A meccset se láttad?

III. PIZSAMÁS

Hogy a francba láttam volna, ha reggelig ultiztunk! Hajnalban volt egy terített betlim, kaszáltam 16 hetvenet, apukám!

II. PIZSAMÁS

Mi az isten…

I. PIZSAMÁS

Menjünk már, mert a büfében elfogy a virsli…

Jobbról jön a csókolózó pár, eltűnnek balra.

I. PIZSAMÁS

Hol vagyunk? Ez hanyadik?

ZRÍNYI

A negyedik.

I. PIZSAMÁS

Mi az isten, elromlott a lift?

ZRÍNYI

El az.

I. PIZSAMÁS

Akkor menjünk le gyalog.

ZRÍNYI

Bocsánat, urak, elmondanák, hogy fungál ez a dolog?

I. PIZSAMÁS

A lift? Fungál? Pótválasztás, mi? Melyik párt? Melyik város?

ZRÍNYI

Szigetvár.

II. PIZSAMÁS

Ott is volt pótválasztás? Ki fingott ki? Fogyunk, mint az oroszok. Na, figyelj ide, apukám, ha vidéki vagy! Megkapod a havi tizenötezret a szállásra. Összedumálsz egy pesti haverral, leadsz neki két-három rongyot, és ő igazolja, hogy 139neked adta ki a kéglijét. Marad neked 12 rongyod tisztán. És bejössz ide szunyálni. Érted. Klotyó van, büfé van, néha átcaplatsz a Parlamentbe, büfé ott is van, ezt itten, a képmutatók házát, este 10-kor bezárják, de az állandó belépővel azután is bejöhetsz…

III. PIZSAMÁS

Ultizni tudsz, kolléga?

I. PIZSAMÁS

Ugyan, nézzétek meg a haját, olyan, mint egy fideszes, azok nem tudnak ultizni. Inkább gyere, apám, megmutatjuk, hol a büfé…

ZRÍNYI

Köszönöm, én egy kisasszonyt várok…

II. PIZSAMÁS

Kisasszonyt! – Ez ugyan nem fideszes!

I. PIZSAMÁS

Jó, menjünk, mert elfogy a virsli!

Benyomná a liftgombot, de nyílik az ajtó, kilép Antall, Boross, mögöttük két nagydarab muki. Három alak be, liftajtó becsukódik.

BOROSS

Éjfélig a Tilos-az-Á-ban voltak, onnét eltűntek egy csomó nővel, mint az embereim jelentették.

ANTALL

De most hol vannak?

BOROSS

Az én embereim? Mindenütt. Az egész vendéglátóipar nekünk dolgozik.

ANTALL

Nem a te embereid, hanem Zrínyiék!

BOROSS

Még nem tudjuk, de meg fogjuk tudni. Valahová csak betérnek, nem?

ANTALL

Ha már belementünk ebbe a feltámadásba, végig kell csinálnunk. Az egész rendőrség keresse Zrínyit! Körözést nem szabad kiadni, csak azok ellen, akik ellopták őket…

BOROSS

Azok képviselők, mentelmi joguk van.

ANTALL

Rettenetes! Mi vagyunk az első legitim kormány a magyar történelemben, és mégis abszolút kisebbségben dolgozunk!

BOROSS

Nem vagyunk olyan kisebbségben…

ANTALL

Most is egy csomóan aláírtak valamit… hogy a kormány rejtegeti Zrínyit, holott Zrínyi az egész társadalomé…

BOROSS

Majd mi kiadunk egy nyilatkozatot, hogy az ellenzék rejtegeti…

ANTALL

De olyat leírni, olyan egetverő pimaszságot, hogy Zrínyi nem volt ott a lakitelki sátor alatt…

BOROSS

Az égig érő lakitelki sátor alatt, így írták… Semmiség, 140ugyanaz a háromszáz ember, aki alá szokott írni… Eörsi, Konrád… már mindenki unja őket…

Nyílik a lift, egy szakács hatalmas, várat képező tortát hoz.

BOROSS

Várjon! Mutatóujjával belekanyarít a tortába, megnyalja. Marcipános mazsola törökmézes szerecsendióval.

SZAKÁCS

Honnét tetszik tudni? Saját recept!

BOROSS

Mi mindent tudunk. Hova viszi?

SZAKÁCS

Hát a mályvaszínű tárgyalóba, odavárják Zrínyit… ez a Szigetvár-torta… a sarokházat fejlesztettük tovább…

BOROSS

Viheti.

Szakács el.

ANTALL

Hova várják Zrínyit?! Ezek azt se tudják, hogy eltűnt!

BOROSS

Mi tiltottuk meg, hogy az MTI kiadja.

ANTALL

Mit művel az a hatvan kormányfőtanácsos, a havi ötvenkétezer bruttóért, titkárnővel, kocsihasználattal? Mit csinál az a négyszáz léhűtő a Minisztertanács Hivatalában? Idevettem mindenkinek a pereputtyát, megbíztam kétszáz embert, hogy csak Zrínyivel foglalkozzanak, és erre mi van? Megszöktetik! Az ellenzék le tud csapni rá, a mieink meg teszik a semmit!

BOROSS

Már tisztáztuk, ki lóg Zrínyi nyakán; Zrínyi Mátyás a budapesti önkormányzattól, az apja római katolikus, a nagyapja református, a dédapja izraelita…

ANTALL

És majd telekürtöli Amerikát, hogy mi a zsidókat nem hagyjuk feltámadni!

ZRÍNYI

Kérem tisztelettel…

ANTALL

Maga hallgasson, maga kicsoda, honnét jött?

ZRÍNYI

Szigetvárról.

BOROSS

Nem adunk pénzt, megmondtam! Az előbb rúgtam ki a szigetvári önkormányzatot, az állam pénzén akarnak új várat építeni diszkóval, kaszinóval, háremmel, törökfürdővel, áfiummal, feltámadási székesegyházzal!

ANTALL

Oldják meg helyi erőből. – Te pedig kerítsd elő a Gálszécsyt, de azonnal.

Boross el.

ZRÍNYI

Uramöcsém, én volnék a Zrínyi Miklós, akit kegyelmed oly szorgalmatosan kerestet.

141
ANTALL

Maga a negyedik Zrínyi reggel óta, aki befurakszik hozzám! Telefonon bejelentkezett hat Széchenyi, huszonegy Kossuth, száznegyven Petőfi, harmincnégy Rákosi, hét Szálasi, hogy ők is feltámadtak. Telexen jelentették, hogy Romániában feltámadt a Drakula, Szerbiában három, egymást aprító Karagyorgye, Moszkvában Rettenetes Iván, egy csomó Sztálin meg Raszputyin, Szlovákiában Hlinka, Lengyelországban több tucat Pilsudski… Magára nincs időm, mert mindjárt feltámad itt nekem Horthy Miklós, és beleül a székembe! Kirohan balra, a két testőr utána.

Nyílik a liftajtó, kilép Orbán és Deutsch.

ORBÁN

Miki bácsi, minek ácsorog itt? Jöjjön be valamelyik szobába!

ZRÍNYI

Nézegetem a képemet… Tanulságos dolog itt álldogálni, fiam. Úgy látom, itt van együtt a ti feudális oligarchiátok. Az én koromban külön várakban laktunk, és néha rajtaütöttünk a másikon; itt a várak egybecsúsztak, ti egy házban laktok, úgy próbáljátok kitekerni egymás nyakát. Csoda, hogy nem mentek ökölre. Csak még azt nem értem, kik az igazi hatalmasok.

DEUTSCH

Ezt mi se mindig értjük.

ORBÁN

A kormány se szokta tudni, Miki bácsi.

Balról jön Ungár Klára, vadászruhában, csizmában, stüszikalapban.

ZRÍNYI

Csinos a menyecske.

ORBÁN

Akkor nyomás, Miki bácsi, a vadászat meg van szervezve!

ZRÍNYI

A legényeim elvesztek a kamoraszékben…

ORBÁN

Majd utánunk jönnek.

Megnyomja a hívógombot, a lift kinyílik, bent a három pizsamás ultizik.

I. PIZSAMÁS

Kontra!

II. PIZSAMÁS

Rekontra!

III. PIZSAMÁS

Szubkontra!

I. PIZSAMÁS

Durchmars!

Zrínyiék belépnek, az ajtó becsukódik. Alapi jön rémülten, rohangál, eltűnik balra.

142
11. jelenet

Utca. Koldusok, hajléktalanok, részegek, csencselők, turisták, kurvák, járókelők, fényes üzletek.

RIKKANCS

Zrínyi Miklós felszívódott! Alapi nem is Szigetvárnál esett el, ott csak súlyosan megsebesült, így jogtalanul támadt fel, nyilatkozza Szabad György!

Bebiciklizik Zrínyi, nyomában Ungár gördeszkával, Orbán rolleren, Deutsch szalad.

UNGÁR

Miki bácsi, tessék néha fékezni!

ORBÁN

Miki bácsi, tessék várni, nem bírjuk az iramot!

DEUTSCH

A mögöttük rohanó gyerekeknek. Visszakapjátok a bringát is, a rollert is, a gördeszkát is, ne bőgjetek már!

Kimennek.

RIKKANCS

A Fidesz nyilatkozata: Zrínyi szabad állampolgár, ott bringázik, ahol akar! Alapi és Szecsődy nem nyilatkozik se Győri Bélának, se Mester Ákosnak! Pozsgay Imre nyilatkozik az Új Magyarországnak: Nyugaton sose támadt fel senki, de Közép-Kelet-Európában eleven a múlt! Szigetvári szenzáció: a várat privatizálják, török–japán vegyes vállalat magyar gésákkal pannon háremet létesít! A Zrínyi-görlök szépségversenyét a tévé közvetíti!

12. jelenet

Luxusvilla kertje. Úszómedence, gyep, virágok, bokrok. A teraszon Zrínyi és Bobor Károly (elegánsan öltözött negyvenes úr) áll, nézik, amint a vitézek – köztük Alapi és Szecsődy – fehér ruhás karatézókkal párbajoznak. Van, aki puszta kézzel küzd, van, aki bottal, kerékpárlánccal, nuncsakuval. Nyögések, bordareccsenések, nagy esések, harci kiáltások.

BOBOR

Adok évi kétmilliót fejenként, önnek pedig, Zrínyi úr, a harcosai menedzseléséért évi négymilliót. A menedzselés azt jelenti, hogy nem csinál semmit, csak engedi, hogy a vitézei a testőreim legyenek.

143
ZRÍNYI

A mostani testőreid is ügyesek, fiam.

BOBOR

Kemény srácok, igen, de nem támadtak fel, érti, Zrínyi úr? Azt akarom, hogy a feltámadott vitézek csak az én testőreim legyenek. Merő hiúságból.

Nagy harc, nagy kiáltások, dobbantások, nyögések.

BOBOR

Én gyorsan szoktam dönteni, Zrínyi úr. Várom a válaszát.

ZRÍNYI

Az én vitézeim önállóak, fiam; páran megnősültek, gyermekcséket fabrikálnak, kertészkednek, krumplit termelnek, disznót hizlalnak, butikot nyitnak… nem vagyok már a parancsnokuk.

BOBOR

Dehogynem, gróf úr. Ennyi pénzt sehol nem bírnak keresni. Én kinevezem a gróf urat a testőrségem parancsnokává. Egyenruhát varratok önnek…

Folyik a harc. Gépkocsimotor zaja, leáll. Jön Anna, csinos, negyven körüli nő. Mögötte két nagydarab fickó jön be. Anna megáll, nézi a harcot, majd felmegy a teraszra.

ANNA

Ez micsoda?

BOBOR

A feleségem, Anna. Anna, ez itt Zrínyi Miklós, személyesen.

ANNA

Azt kérdeztem, ez itt micsoda?

BOBOR

Szerződtetni kívánom a feltámadott vitézeket testőrnek.

ANNA

Más hülyeség nem jutott eszedbe?

BOBOR

Nevet. Szókimondó asszony a feleségem.

ANNA

Szóval maga az, aki feltámadt? Egész jó színben van.

ZRÍNYI

Köszönöm, asszonyom. Kezet akar csókolni, Anna nem hagyja. Maga pedig egyszerűen csodálatos.

ANNA

Na hagyjuk ezt. Nézi a harcot. Minek teszteled őket? Még agyonverik egymást. Ha annyira sznob vagy, vedd meg őket, és kész. Mennyit ígértél?

BOBOR

Sokat.

ANNA

Gróf úr, a férjemnek elment az esze, nem tudom, észrevette-e már. Egy kis csóró hippi volt, amikor összekerültünk, hosszú hajú, link fickó, nem érdekelte semmi, csak a marháskodás. Humora is volt, képzelje. Aztán eltörött benne valami, és ez lett belőle. Egy milliárdos állat. Bobor nevet. Komputert hoz be feketén, eladja a ruszkiknak, tőlük fát és tankot hoz be szintén feketén, a fát itt adja el, a tankot a harmadik világnak, a pénzből matyóbabát és matrjoskát 144csináltat tonnaszám, eladja a turistáknak dollárért, abból komputert hoz be… ebből áll az élete a nyomorultnak, meg az adócsalásból, nincs is már a fejében más, csak komputer, faáru, tankok, matyóbabák, matrjoskák… ez lett abból a néhai kedves Bobor Karcsiból, éjjelente hánykolódik, számol, impotens…

Csönd.

ZRÍNYI

Szép a házuk, a kertjük…

ANNA

A ház a KISZ-vagyon privatizálásából lett… az volt a nagy üzlet. Tudja, gróf úr, itt hol államosítanak, hol privatizálnak, és ha mindent privatizáltak, akkor újra államosítanak, és közben milliárdokat marnak el maguknak a társadalom vagyonából a mindig ugyanolyan rablóvezérek. A társadalom pedig tűri.

ZRÍNYI

Úgy értsem, gazembernek tartja a kedves férjeurát?

ANNA

A legnagyobb mértékben.

ZRÍNYI

Az én időmben el lehetett válni… nehezen ugyan, de lehetett…

ANNA

Én válnék is, már évek óta, de a kedves férjemuram azzal fenyeget, hogy elvágatja a torkomat.

ZRÍNYI

Ó!

BOBOR

Kemény munkával összekapartam azt a négy-öt milliárdot. Nem fogom hagyni, hogy a felét egy hülye nő elvigye.

ANNA

Megmondtam, egyetlen fillérre sem tartok igényt!

BOBOR

Ismerjük az ilyet.

ANNA

Nem is ez a baja, gróf úr. Attól fél, elmondom a sajtónak, honnét lett a vagyon. Testőrök mászkálnak a nyomomban, senkivel sem állhatok szóba, mert megverik. Kemény világ van ma Magyarországon, gróf úr. Ez a szép villa, ez az én börtönöm.

BOBOR

A feleségem szeret humorizálni. Egyetlen szavát se higgye. – Kedvesem, nem akarsz lepihenni?

ANNA

Nem akarok.

BOBOR

Márpedig le fogsz pihenni. Int, a két nagydarab fickó megragadja Annát, aki kapálódzik és harap.

ZRÍNYI

Vitézek, hozzám!

A vitézek Zrínyihez rohannak.

145
ZRÍNYI

Fogjátok el a pasájukat!

Vitézek lefogják Bobort. Bobor emberei rájuk támadnak. A vitézek kemény csatában összeverik őket, Annát kiszabadítják. Bobor vicsorog, de nem bír mozdulni.

ZRÍNYI

Asszonyom, mit parancsol: felnégyelést, karóba húzást?

ANNA

Azt ne! Térdre esik. Ne bántsa, kérem!

ZRÍNYI

Álljon fel, asszonyom. Anna feláll, Zrínyi esik térdre. Asszonyom, van szerencsém megkérni a kezét. Csönd. Azt mondta, el akar válni. Amíg elválik, addig is legyen a feleségem. Ahogy magát megláttam, megértettem, mely célból kellett nekem feltámadnom. Áldom a férjét, amiért engem önhöz vezérelt. Hálámat azzal mutatom ki, hogy megkímélem az életét. Vitézekhez. Zárjátok be valahová. A vitézek a garázsba cipelik Bobort. Asszonyom, az ön birtokát ezentúl a magaménak tekintem; a házra némi átalakítás ráfér, most kissé proccos, ahogy önök mondják, de pár napon belül lakályossá teszem a férje pénzéből, amely ezentúl a miénk.

ANNA

De hát ezt így nem lehet!

ZRÍNYI

Feltámadni sem lehet, asszonyom, a csodák mégis meg szoktak történni. Én olyan édes gyermekcséket fogok nemzeni önnek, akiket nem én fogok túlélni, hanem ők minket, mert így szól az Úrnak rendelése. Asszonyom! Én önt végtelenül boldoggá fogom tenni. A karját, asszonyom.

Anna elképedve nyújtja a karját, Zrínyi a villába vezeti, a vitézek hurráznak.

13. jelenet

Ugyanott. Kétütemű motor zúgása, gázfröccs, csönd. Jön Boross, Kupa, Györgyi Kálmán.

BOROSS

A derekát nyújtóztatja. Nem valami kényelmes a járgányod, kérlek.

GYÖRGYI

Nekem mindig Trabantom volt, és meg vagyok elégedve vele.

KUPA

Egy főügyész igazán vehetne magának egy kocsit.

GYÖRGYI

Arra a kis időre, amíg főügyész az ember?

146
KUPA

Környezetvédelmi okokból, példamutatásul.

GYÖRGYI

A pénzügyminiszter úr talán méltóztathatna elengedni a katalizátoros kocsik vámját és áfáját.

KUPA

Nem lehet, szegény az állam.

BOROSS

Ez a csodapalota, ez az? Az állam szegény, a polgárai gazdagok. Ugyan miből építették?

KUPA

A belügyminiszter úr ne tudná?

BOROSS

Történetesen tudom, és azt is, ki is ez a Bobor Károly, de vizsgálatot csak a főügyész úr indíthat.

GYÖRGYI

Nem az én hatásköröm.

KUPA

Hanem?

GYÖRGYI

Az APEH-é.

KUPA

Mi itt kifejezetten inkognitóban járunk, magánemberként, és nem látjuk, amit látunk. Egyébként ha mindenki befizetné az adóját, amit szorgalmazni szoktam, összeomlana a magyar gazdaság. Bobor Károly igen hasznos ember, nagyszabású közvetítő kereskedelmet folytat a Nyugat és a Kelet között; tanulhatna tőle az állam.

BOROSS

Nevezzük ki pénzügyminiszternek.

KUPA

Egy ilyen zsenit? Isten őrizz. Meg lenne kötve a keze és a lába.

Jön Anna kiskosztümben, Zrínyi elegáns öltönyben.

ANNA

Üdvözlöm az urakat. Kupa Mihály pénzügyminiszter, Boross Péter belügyminiszter, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész… Uraim, ez itt Zrínyi Miklós.

ZRÍNYI

Foglaljanak helyet itt minálunk.

Leülnek a teraszon a kerti székekbe.

ANNA

Valami italt?

BOROSS

Köszönjük, mintha itt se lennénk. Zrínyi úr! Sokan tűntek el mostanában, s a nem létező nyomok e csodaszép kertbe vezetnek. Nem tud róluk semmit?

ZRÍNYI

Melyikük érdekli?

BOROSS

Ezt hogy érti?

ZRÍNYI

Vannak itt vagy kéttucatnyian.

BOROSS

Hol?!

ZRÍNYI

Odabent a színben… hogy is hívják manapság?

ANNA

A garázsban.

147
BOROSS

Be vannak zárva?

ZRÍNYI

Láncra vannak verve.

GYÖRGYI

Az isten szerelmére, hogy tehetett ilyet?!

ZRÍNYI

Gorombáskodtak velem, és azt nem tűröm.

GYÖRGYI

Mit szól ehhez a Nyugat?!

KUPA

Zrínyi úr, jó lenne, ha megértené: nekünk csak akkor adnak hitelt, ha itt rend van és törvényesség.

GYÖRGYI

Garantálnunk kell a jogállamiságot, a személyes szabadságot…

ZRÍNYI

Uraim, áttanulmányoztam az önök törvénykönyveit. Csupa merő lyuk. Itt nem törvényesség uralkodik, hanem anarchia.

KUPA

De a hitelezők!

ZRÍNYI

Mihály öcsém, mondd csak, rentábilis ez az ország?

KUPA

Hát, van vagy 21 milliárd adósságunk, dollárban!

ZRÍNYI

Dollár?

KUPA

Tallér. Egy tallér 80 forint.

ZRÍNYI

Életem párja kiváló üzletasszony, elmesélte nekem a mai magyar gazdaságot. Zrínyi Matyi ifjú barátom elmesélte nekem a magyar történelmet. Ha nem lennék végtelenül boldog e szépséges hölgy oldalán, kétségbe zuhantam volna. De mondd csak, fiam, mire adták nekünk azt a sok kölcsönt a nyugatiak?

KUPA

Hát, hogy fejlesszük a gazdaságunkat… csak mi rosszul használtuk fel a pénzt…

ZRÍNYI

Szerinted ők ott Nyugaton azt hitték, jól fogjuk felhasználni? Csönd. Sose hitték. Nem azért adták, hogy fejlődjünk, és ma se azért adják.

Az urak összenéznek, Anna mosolyog.

KUPA

Jó, hát azért adják, hogy gyarmatosítsanak… piacot bővítenek, olcsón…

ZRÍNYI

Amikor én először éltem, minket azért fizettek, hogy végvár legyünk, hogy mi fogjuk fel a csapásokat, és le ne rohanjuk a Nyugatot. Annyit adtak, hogy éppen éhen ne dögöljünk. Miért is adtak volna többet? Nem kell itt gazdaságosságról fecsegni, mi csak geopolitikailag lehetünk fontosak. Amivel tartozunk nekik, az a mi zsoldunk. A béke, uraim, katonai fogalom, és itt mindig hadigazdálkodás folyt. Kölcsön, ka148mat, új hitel? Egyik zsebükből a másikba teszik, mi pedig épp hogy vegetálunk.

KUPA

A gondolatmenete, Zrínyi úr, Nyugat-ellenes demagógiához vezet, és Keletre taszíthatja az országot.

ZRÍNYI

Ezt nekem kelmed ne mondja. Attól, hogy régen is éltem, még nem vagyok agyalágyult. Engem a török szultán jobban pénzelt volna, mint a Nyugat, nekem ígérte Tót-, Szlavon- és Horvátországok fejedelemségét, és nem értette, miért mondom fel a neki való adózást… Dúsan élhettem volna, ha azt a koszlott Szigetvárt átadom a töröknek… Én mégis a Nyugatot választottam. Mit kaptam tőlük? A báni fizetésemet soha. Ferdinánd kedvelt engem, de a maga nyugalma érdekében folyton békét kötött a szultánnal, a mi kárunkra. Miksa aztán utált engem, de ugyanazt folytatta, amit az apja. Nekünk még azt is megtiltotta, hogy visszacsapjunk, ha a török ránk tört. Ők a nyugati bajaikba voltak bonyolódva, a pénzük arra ment el. Ó, ismerem én a Nyugat minden álnokságát! A nyakamra küldtek két pápista papot, tudván, én a protestánsokhoz húzok – hogy az egyházi adókat én szedem be, a kincstári adót én szedem be, a népemet sanyargatom –, de hát mit tehettem volna, ha ők az ígért összegeket nem küldték? És meg akartam védeni, ami a miénk? Váltsanak le, javallották a pápisták – de én lemondtam; azt Miksa nem fogadta el – más bolond nem akadt volna, aki Szigetvárt védené – ily színjátékos hercehurcákban telt az életünk. Mikor jött a török, bezárkóztam Szigetvárba, reméltem, ezzel kikényszerítem, hogy a magyari urak a Győr alatt táborozó hetvenezres császári sereggel megsegítsenek – rosszul számítottam, örültek, hogy odaveszünk. Kelmedék a Nyugatnak egyetlen szavát se higgyék – éppen, mert a Nyugathoz akarnak tartozni. Okosabb népek azok, mint a törökfélék. Kegyelmedék zsarolják meg a Nyugatot bölcsebben, mint én tettem. Mi csak a földrajzi helyzetünket bírhatjuk pénzzé tenni – tessék hát szorgalmazni, hogy rajtunk menjenek át a fő kereskedelmi útvonalak, és szedhessük a vámot. Tessék úgy ügyeskedni, csalni, rabolni, mint ennek a szépasszonynak a férje. Sajnálom, hogy láncra verettem, de hát kerek az asszony, mint az 149alma, azé, akihez gurul. Átöleli Annát. Annámat feleségül veszem, a férjét pedig, szegényt, lefejeztetem.

GYÖRGYI

Próbáljunk civilizáltabb megoldást találni…

ANNA

Az én férjem sokat ér, mert rólam mond le. Mennyit érek én a tárcának?

KUPA

A maga értéke, asszonyom, felbecsülhetetlen, a tárca azonban szegény, mint a templom egere.

ZRÍNYI

Édesem, lecsapjuk a rabjaink fejét, és slussz.

BOROSS

Nyomass néhány milliót, mit számít az negyvenszázalékos infláció mellett?

ANNA

A férjem valutában kéri, hogy lemondhasson rólam.

GYÖRGYI

Esetleg egy nyugati külképviselet… gyors válóperrel…

BOROSS

A zsírosabb állásokban ülnek.

GYÖRGYI

Feláll valaki. Hátha nem mindenki a Jeszenszky úr barátja.

ANNA

Párizs.

BOROSS

Ott a Szávai Jancsi székel… a Kodolányi Gyuszi lányának a keresztapja…

ZRÍNYI

Nem kell fecsegni, madárkám, élni fogok a pallosjogommal.

GYÖRGYI

Ne!

KUPA

Egy pillanat, Zrínyi úr. Iratot vesz elő. A legutóbbi minisztertanácson sok javaslat hangzott el, mitévők is legyünk Önnel, megmérgezzük-e, lelőjük-e, lefogjuk-e; e variációktól Boross miniszter úr szokta magát elhatárolni.

BOROSS

Most is azt teszem.

KUPA

A miniszterelnök úr azonban volt olyan bölcs, hogy felajánlja: kinevezi önt a Nyugat-Balkán Kereskedelmi Bank elnökévé. Az alaptőkét a többi magyar bankból elvont összegek alkotják… valamint a németek is beszállnak, 49 százalékban… Önnek nem kell tennie semmit, havi ötszázezer forint fizetésért…

ANNA

Bruttó?

KUPA

A fogát szívja. Nettó.

ZRÍNYI

Elég nekünk ennyi?

ANNA

Egyelőre.

ZRÍNYI

Kulcsot dob Borossnak, aki elkapja. Rendben van. Isten áldja az urakat, nekünk dolgunk van. Ölébe kapja Annát, berohan vele a házba.

150

Boross a garázsajtóhoz siet, kinyitja a lakatot, kitárja az ajtót. Bent a falhoz láncolva sokan; kiabálni kezdenek.

BOROSS

Csöndet! Melyikük a Bobor Károly?

Bobor felnyüszít.

BOROSS

Szóval maga a jövendő Zrínyiné előző férje…

BOBOR

Az a szemét állat, az a kriptaszökevény!

BOROSS

Nagykövet úr, egy diplomata nem sérteget egy bankelnököt.

Kis csönd.

BOBOR

Nyugat-Európa?

BOROSS

Úgy fest.

BOBOR

És a feleségem?

BOROSS

Az alma kerek, és azé, akihez gurul.

BOBOR

Lófasz az urak seggébe.

KUPA

Számítógépes slejfnit vesz elő. Adócsalás hétmillió, vámbűntett ötmillió, valutaüzérkedés hatmillió, állami vagyon törvénytelen kisajátítása 53 millió, csempészés 20 és fél millió…

BOBOR

Mit vihetek magammal?

BOROSS

Innét semmit, ez már a Nyugat-Balkán Kereskedelmi Bank elnökének rezidenciája.

BOBOR

Melyik város?

BOROSS

Párizs, remélhetőleg. Ha nem nagykövetnek, akkor UNESCO-nagykövetnek.

BOBOR

Nem tudok franciául.

BOROSS

Ugyan kérem, ez nem lehet akadály!

BOBOR

Sóhajt. Akkor vegyék le a láncomat.

Boross a kulccsal ügyködik.

GYÖRGYI

Ahogy én a kormányzatunkat ismerem… jobb volna nekünk egy agyalágyult Zrínyi. Ez a Zrínyi nem eléggé konzervatív. Sok bajunk lesz vele.

Bobor kiszabadul, tornáztatja a végtagjait. A rabok kiabálnak.

HANGOK

Igazságot! Szabadságot! Jóvátételt! Bíróság elé az önkényeskedőket! Európai jogállamiságot!

GYÖRGYI

Könnyű azt mondani… egy olyan országban, ahol bankelnök lehet, aki garantáltan nem ért hozzá!

KUPA

Még mindig jobb, mint ha olyat neveznénk ki, aki azt hiszi, hogy ért hozzá.

151
14. jelenet

Üzemcsarnok, mindenféle gépekkel, munkások dolgoznak, Alapi fel-alá járkál mérnöki fehér köpenyben, cigarettázik, időnként meghúz egy butykost.

MŰVEZETŐ

Alapihoz lép. Alapi úr, ne haragudjon…

ALAPI

Igen?

MŰVEZETŐ

A munkások háborognak… engem kértek meg…

ALAPI

Háborognak? Most emeltem a fizetésüket a duplájára.

MŰVEZETŐ

Pont ezért. Összeült a szakszervezet, és kéri Önt mint tulajdonost, szállítsa le a fizetésüket.

ALAPI

Hogy fizessek nekik kevesebbet? Ezt kéri a szakszervezet?

MŰVEZETŐ

Ezt.

ALAPI

Ember, én fél éve mást se teszek, mint gazdasági kézikönyveket tanulmányozok… a szakszervezet, azt írják a könyvek, a munkavállalók jogaiért harcol… a több fizetésért…

MŰVEZETŐ

Igen, Alapi úr, de az a kapitalizmusban van. Itt nincs kapitalizmus.

ALAPI

Hát mi van, még mindig szocializmus?!

MŰVEZETŐ

Az sincs, Alapi úr. Üvölt. Álljatok már le azokkal a kurva gépekkel! Csönd lesz. Nézze, Alapi úr. Mi Önt igen kedveljük. Ön vitézül hadakozott az előző életében, és most munkaalkalmat teremtett nekünk, vadonatúj nyugati gépeket szerzett, szerzett nyugati piacot, karácsonykor ajándékot oszt, az üzemi koszt kitűnő és olcsó, a gyerekeink nagyszerű óvodába, kiváló iskolába járhatnak… a fizetésünk magas… Ebbe mi tönkremegyünk, Alapi úr!

Helyeslő zúgás.

Ön a kétszeresére emelte a fizetésünket, de azzal nem számolt, hogy alig valamivel többet viszünk haza, mert a többit levonja az állam adóban…

ALAPI

Emeljek még?

HANGOK

Ne! Ne tegye!

MŰVEZETŐ

Az a helyzet, hogy minket állandóan megvernek. A többiek, akik nem kereshetnek ennyit, akik százéves gépeken dolgoznak három műszakban… meg a munkanélküliek… mert azt hiszik, mi tényleg annyival többet keresünk, pedig nem.

152
ALAPI

Jó, hát csinálunk egy kis hadsereget, az majd megvéd titeket.

MŰVEZETŐ

Nem lesz jó, Alapi úr. Mert akik minket megvernek, azok haverok.

ALAPI

Nem vehetek ide több embert.

MŰVEZETŐ

Ezt értjük. Belátjuk az Alapi úr nehézségeit. Ezért kérjük, szállítsa le a fizetésünket.

Csönd.

ALAPI

Majd gondolkozom. Addig is dolgozzanak.

Művezető el, gépek újra mennek, Alapi iszik az üvegből. Jön Szecsődy elegáns ruhában, egy elegáns ifjú titkár és egy csinos ifjú titkárnő kíséri.

ALAPI

Máté!

SZECSŐDY

Gáspár!

Összeölelkeznek.

ALAPI

Mi szél fújt erre? Kiált. Álljanak le fél órára, úgyis túl jó a termelékenységünk!

Gépek leállnak, munkások ki.

ALAPI

Húzd meg, jófajta, az apósom hozta Marseilles-ből.

Szecsődy meghúzza az üveget.

ALAPI

Jó fickó az após, csak néha bepörög, és elborong, hogy a veje pár száz évvel idősebb nála.

SZECSŐDY

Hát megnősültél?

ALAPI

Hármas ikreim születtek, két hónapja, és egyiknek sincs púpja!

SZECSŐDY

Na! Erre igyunk!

Isznak.

ALAPI

Hát igen. Van az életben jó is… meg sok baj.

SZECSŐDY

Úgy hallom, jól megy az üzem.

ALAPI

Túl jól. Na és veled mi van?

SZECSŐDY

Ne kérdezd. Van egy külkereskedelmi káeftém… ilyen sima fiúkkal, lányokkal… nem megy rosszul… csak unalmas.

Kis csönd.

ALAPI

Unalmasnak unalmas. Mászkálok itt a gyárban, mindenki csinál valamit, én meg semmit… otthon a feleségem szoptatja a kölköket, én meg csak nézem… nem erre vagyok én teremtve, Máté. Átnézni a könyvelést, a számlákat, huzakodni a beszállítókkal, helyettük is fizetni a TB-járulékot, 153hogy talpon maradhassanak… Thaiföldre rohanni, amikor beszarik a jugó import… pereskedni az állami vállalatokkal…

SZECSŐDY

Ne is mondd.

Isznak.

SZECSŐDY

De ne borongjunk, Gáspár. Miklós bátyánk üzent, szüksége van ránk. Azt írja, verekedni fogunk. Nézd. Levelet ad át. Mindenkit összehívott. A régi ruhánkban menjünk, azt kérte. De hát láthatod.

Alapi végigfutja a levelet.

ALAPI

Szüksége van ránk! Felsóhajt. Verekedni fogunk! Nevet. A régi ruhánkban! Táncra perdül, leáll. Azok már nincsenek meg, elvitték múzeumba!

SZECSŐDY

Engem bízott meg, hogy csináltassak újat. Megcsináltattam.

ALAPI

Tényleg?

SZECSŐDY

Találtam egy maláj céget, amely egy nap alatt megvarrja.

ALAPI

És mit adsz nekik érte?

SZECSŐDY

Pirospaprikát.

ALAPI

Szegedről?

SZECSŐDY

Tanzániából. Oda török bundát szállítok.

ALAPI

Elgondolkodik. Tanzánia Afrikában van, nem? Nincs ott kurva meleg?

SZECSŐDY

Meleg, az van, de bunda, az nincs. Azok a bundát Magyarországra szállítják, és kapnak érte búzát abból, amit mi a Nyugaton keresztül szállítunk az oroszoknak. A búza végig itt rohad a nyakunkon, a tanzánok se viszik el, mert azonnal továbbadják az oroszoknak.

ALAPI

Nem értem.

SZECSŐDY

Mért nem érted? Segély az oroszoknak meg az afrikai éhezőknek, de közben végig itt marad, és itt rohad. A legnagyobb üzlet. Majd elmagyarázom, gyere.

ALAPI

Várjál. És ki jár jól a végén?

SZECSŐDY

Hát Amerika, természetesen.

Kimennek.

154
15. jelenet

Díszes terem. Jól öltözött urak és hölgyek. Középen elnöki asztal, körötte székek. Balról jönnek az alkotmánybírák talárban. Jobbról jön Zrínyi és sok vitéz Alapival és Szecsődyvel a régi ruhájukhoz hasonló, de új, díszesebb ruhában, oldalukon fényes karddal, valamint Anna igen csinosan. Zsivaj, moraj, álmélkodás. Zrínyi mosolyogva biccentget jobbra és balra. Zrínyi kíséretében Zrínyi Mátyás is ott van, neki ugyan nem jutott régi ruha, de kard van az oldalán, fején esetleg csákó.

MÁTYÁS

Iszonyú kormányzati nyomás nehezedett az alkotmánybíróságra… látja, Miklós bátyám, milyen falfehérek…

ANNA

Az csak a fekete talártól van.

MÁTYÁS

Kénytelenek leszünk az elnöki beszámoló előtt meghallgatni a határozatukat a bankelnökök alkotmányos jogállásáról… ami azt is jelentheti, hogy Miklós bátyámnak többé semmiféle döntési joga nem lesz…

ZRÍNYI

Ugyan, ugyan. Jobbra-balra mosolyog, miközben az elnöki székhez vonul, Alapihoz. Amíg nem csöngetek, maradjatok veszteg!

MÁTYÁS

Zrínyi mögött, állva. Itt van a Csepi Lajos a Vagyonügynökségtől, a Botos Katalin, a Tardos Márton, a Surányi György, az a kicsi ott a Lengyel László, az a nagyon nagy a Csurka… Mégis jobb lett volna, ha tisztességes beszámolót készíttet Miklós bátyám…

ZRÍNYI

Legyint. Majd én megrázom azt a csengőt, és lesz haddelhadd!

Az alkotmánybírák is az asztalhoz vonulnak, leülnek. Sólyom László közülük feláll, kezében papír. Nagy csönd lesz.

SÓLYOM LÁSZLÓ

Tisztelt jelenlévők, mielőtt az alkotmánybíróságnak a Monopoly-csoport felterjesztésére a bankelnökök jogállásáról kifejtett álláspontját felolvasnám, ki kell jelentenem, hogy egy bank közgyűlése előtt álláspontunkat kifejteni nem alkotmányellenes. Az alkotmány az ítéletek kihirdetésének helyszínéről nem szól, amiként az alkotmánybíróságról magáról sem; ez azonban nem jelenti azt, amit egyes orgánumokban állítanak, miszerint nincs alkotmányunk, csak egy toldozott-foldozott, amely tele van lyukakkal, mi pedig abban úgy székelünk, mint a sajtkukac. Amikor legutóbb kimondtuk, idézem: „a törvénytelen eljárás önmagában 155nem alkotmányellenes, csupán ha a konszenzus által annak minősül”, idézet bezárva, akkor az alkotmány szellemében fogalmaztunk, mely a betűhív értelmezésnél magasabb rendű. Az sem állja meg a helyét, hogy korábban törvénytelenségek történtek, ma pedig törvénynélküliség van. Ellentmond ennek törvényeink egyre szaporodó száma, valamint az, hogy a visszavont törvények száma mélyen alatta marad az új törvények számának. Most pedig a bankelnökök jogállásáról. Olvas. „Az alkotmánybíróság megvizsgálta a bankelnök jogállását, és úgy találta, hogy a bankelnök korlátlan határozati, döntési és vezetési jogkörrel bír, melyet csupán az alelnökök, az igazgatótanács és a részvényesek egyetértési vagy egyet nem értési joga korlátoz.” Az értelmezés főbb pontjai: 1. A bankelnök jogosult bármit aláírni. 2. A bankelnök köteles a miniszterelnök által kinevezett bankalelnököket foglalkoztatni. A kinevezést a köztársasági elnök ellenjegyzi. 3. Az alelnökök korlátlan aláírási joggal bírnak. 4. Az igazgatótanács aláírni nem jogosult. A részvényesek az igazgatótanácson keresztül döntenek. 5. A bankelnök határozati jogköre nem azonos a döntési jogkörrel, a vezetési jogkörrel pedig különösen nem, minthogy azt mint alsóbb rendű jogkört az alelnökök gyakorolják. A vezetési jogkör az elnök és az alelnökök között megoszlik. A határozati jogkör egyértelműen a bankelnököt illeti meg, kivéve azon eseteket, amikor a vezetési jogkör és a döntési jogkör a határozati jogkörrel egybeesik. Amíg az alelnökök nincsenek kinevezve, az elnök határozati jogköre értelemszerűen szünetel, ez a jogkör ezen átmeneti időre a pénzügyminisztert, a gazdasági kapcsolatok miniszterét és a tárcanélküli államminisztert illeti meg. Ezek jogállásáról az alkotmánybíróság később határoz.

Az alkotmánybírák felállnak, és a Mendelssohn-nászinduló hangjára kivonulnak. Csönd, majd nagy hangzavar.

BOTOS KATALIN

Hívják vissza őket! Mi az, hogy a mi jogállásunkról később határoznak? Addig minden marad a régiben?!

MÁTYÁS

Végünk! Soha többé nem írhat alá semmit, Miklós bátyám!

ZRÍNYI

Ugyan, fiam, hát nem hallottad? Az alelnököket a köztársasági elnök ellenjegyzi! Hahaha!

156
MÁTYÁS

De addig sem szabad!

ZRÍNYI

Nem-e? Nekem csak a határozati jogköröm szünetel, amíg alelnökök nincsenek kinevezve – de a döntési és vezetési jogköröm nem! Arról egy szót se szóltak! Vagy igen?

ANNA

Nem, arról nem szóltak! A határozat különben is magasabb rendű az indoklásnál; alelnökök egyelőre nincsenek, téged csak az igazgatótanács korlátoz, amely az indoklás szerint nem írhat alá, csak te!

MÁTYÁS

Én ezt nem értem…

ZRÍNYI

Majd beletanulsz, Matyi fiam.

Csepi Lajos emelkedik szólásra.

CSEPI

Tisztelt közgyűlés, temetni jöttem, nem dicsérni. A Nyugat-Balkán Kereskedelmi Bank egy év alatt törzstőkéjének 90%-át elherdálta. Az elnök úr boldog-boldogtalannak adott hitelt évi 17%-os kamatra, amikor a hivatalos infláció 38%-os! Az elnök úr a tranzakcióit az igazgatótanáccsal nem egyeztette. A német partner hónapok óta hiába sürgeti a közgyűlés összehívását. Az Európa Bank és a Világbank szakértőit az elnök úr kihajította a szobájából.

ZRÍNYI

Mert pökhendiek voltak! Az idióták!

CSEPI

Megkockáztatom: Zrínyi úr népszerűséget hajhászott a kisvállalkozók körében, politikai hátsó szándékkal. Olyan imidzset épített föl, hogy ő az egyetlen, aki a bankárok közül kedvező kölcsönt nyújt. Ezzel a többi bank iránti bizalmat aláásta. Felszólítom Zrínyi urat, tárja a közgyűlés elé a valós helyzetet, és nyújtsa be a lemondását.

Zúgás.

CSURKA

Számoljon el a kantárokkal, nyeregtáskákkal, nyergekkel, pallosokkal, versenylovakkal, amelyeket számolatlanul vásárolt magának a befektetők megtakarított garasaiból! Úgy mentette át a hatalmát, hogy a Bobor Károlyt száműzték Lisszabonba nagykövetnek! A Boborné divatszámlái milliókra rúgnak, ezt még az Ilkei Csaba is ki tudta mutatni! Ártatlan embereket veretett vasra, mint nemrég az elvtársai! Számoljon el!

TARDOS

Már elnézést, a Bobor Károlyt a kormánypártok nevezték ki nagykövetnek, a kantárokat, nyergeket a Raffay úr által 157létesített reneszánsz múzeumnak adományozta, a lovakat az Ügetőnek! Amilyen divatszámlákról pedig az Ilkei Csaba úr tud, hát az, kérem… Az elnök úr talán csak a bank ügyeiről számoljon be. Érdeklődéssel várom a válaszát, miért csak 17%-os kamatra nyújtott hitelt.

MÁTYÁS

Ha az elnök úr előtt szólni bátorkodhatom, itt van a kimutatás, kik, mely célból kaptak hitelt… csak az egészségüggyel, oktatással és társadalombiztosítással kapcsolatos vállalkozások kaptak pénzt. Az elnök úrnak az volt a filozófiája, hogy ha az állam kivonul onnét, ahol kötelessége volna bent maradni, s közben még fokozott hatalmat is akar, úgy a banknak kötelessége a parlagon maradt területek fejlesztése…

BOTOS

Zrínyit akarjuk hallani!

MÁTYÁS

Kérem, én is Zrínyi vagyok!

HANGOK

Az elnök beszéljen! Dumáljon a kriptaszökevény!

ZRÍNYI

Feláll. Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy elölről kezdjem. Az én időmben a jobbágyságot, vagyis a népet, számtalan adó sújtotta. Fizette az államnak a rovásadót, a dicát, évi 2-3 forintot portánként; a várépítési adót, például az én birtokaimon, fél vagy egy forintot, a termény értékének egytizedét. Adózott az egyháznak, egytizedet. Adózott a földesúrnak, így nekem is, egykilencedet. Az én földesúri jogom volt a kocsmáltatás, vagyis a jobbágy a maga termelte bort tőlem volt kénytelen visszavásárolni drágán, és én még fel is vizeztem. Ahol nem termeltek se bort, se sört, ott a gabonából adóztak többet, ezt hívták száraz kocsmának. Én, a földesúr, gyakran foglaltam el önkényesen jobbágytelket, aztán bérbe adtam a volt tulajdonosának, aki jobbágyból nincstelen zsellérré süllyedt, robot fejében. A jobbágy heti 2-3 napot robotolt a majorsági földön, bár olykor ezt pénzben is megválthatta. A szabad költözés ki volt mondva, de ott gátoltuk, ahol tudtuk. Viszont, hölgyeim és uraim, a jobbágy a vagyonával szabadon rendelkezett, utódai örökölhették, a terményfölöslegét eladhatta a piacon, a vásárban vagy külföldön, és ebben én is segítettem; a jobbágy zselléreket fogadhatott fel; meghatározott mértékig részesülhetett az uradalmi fából… látom, unják. Számítása158im szerint az én időmben a jobbágy munkája ellenértékének durván 40%-át tarthatta meg.

Zúgás.

Rövidre fogom. Ma az állampolgár progresszíven adózik, a nincstelen zsellér helyzetében levő nyugdíjas és fiatal házas is. Az én koromban a zsellér nem adózott. Fizeti az 54%-os társadalombiztosítást, amiért nem kap semmit. Fizeti az áfát, a vámot, elszenvedi a 40%-os inflációt, törleszti az emelkedő lakáshitelkamatot, jobb lakásba nem mehet, röghöz van kötve; nem kereskedhet szabadon, engedély nélkül; örökléskor illeték sújtja; a piacra nem segítik, a piacot az állami lobbik és maffiák uralják; az árak nyugat-európaiak, a bérek etiópok; az energiaárakat emelik, a megélhetési költségeket áthárítják, az állam minden egészségügyi, oktatási, szociális szolgáltatásból kivonul; az isten tudja, mire költ az állam, de az adókat beszedi, az új technológia behozatalát vámokkal gátolja, a merev, halott iparszerkezetet védi, a mezőgazdaságban kapkod, minden évszakváltás váratlanul éri. Az állampolgár ma a munkája ellenértékének durván tíz százalékát kapja meg.

Csönd.

Én a jobbágyaimat várépítéskor robotoltattam, a vitézeim olykor az utolsó aranyat is kiverték belőlük, de annyit azért tudtam, hogy ha annyira nyomorgatom őket, hogy belepusztulnak, nem fognak termelni se maguknak, se nekem. Mi, kegyetlen kényurak, megrögzött kizsákmányolók, ügyeltünk, hogy a jobbágyaink megéljenek, és legyen erejük a piacra is termelni, mert mi abból is részesedtünk. Ügyeltünk, hogy a jobbágynak legyen kedve szaporodni, a munkaerőt újratermelni, és ezért fegyveresen, törvénykezéssel meg is védtük. Volt persze a maihoz hasonló teljes kizsigerelés az én időmben is, hogyne, de csak a hódoltsági területeken, ahol a török rabolt, pusztított mindent, mert a földet a török át nem örökíthette, úgyhogy a török a mának élt. Hölgyeim és uraim, önök rabolnak, harácsolnak, amit ma elmarhatnak, el is marják, utánuk az özönvíz; önök olyanok, mint az én időmben a törökök.

Nagy zaj, Zrínyi az asztalra vág.

159

Hölgyeim és uraim, én egykor nem adtam el a népemet, a vagyonomat a töröknek, és ma sem adom el! A kirohanás előtt egy nappal, amikor már csak kétszázan maradtunk, nyilakon lődözött be a török ajánlatot az égő belső várba: álljak át, adjam fel a romokat. Életben maradhattam volna. De volt egy határ, amit nem léptem át; és nem lépem át ma sem!

BOTOS

Populista demagóg!

CSURKA

A vagyonátmentőkről beszéljen, ne a múltról!

ZRÍNYI

Azt mondják a bölcs közgazdák, az a jó, ha az állami vagyont szétlopkodják, mert a leghülyébb tolvaj is jobban fogja működtetni, mint az állam. Mondogatják más bölcsek, maradjon a hülye állam kezében minden – a kezet majd ők adják kölcsön. Dicsérik a kannibáli kapitalizmust, a bérrabszolgaságot, a munkanélküliséget, csak arról nem beszélnek, ki fog itt életben maradni, aki termelhetne? Hova menekülnek a legjobb szakemberek? Dumálnak a szociális hálóról, és ami megvan, most szakítják szét. Önök merészelnek vádolni engem? Engem szpáhik, janicsárok ne vádoljanak!

CSURKA

Kommunista ügynök!

TARDOS

Hordószónok!

BOTOS

Demagóg!

CSEPI

Középkori fogalmakkal nem léphetünk Európába!

HANGOK

Miért nem a Petrasovits Annát vette el, ezzel a szocdem dumával? Még a nőjét is a mi pénzünkön vette!

MÁTYÁS

Kegyeskedjék csöngetni…

ZRÍNYI

Még ne, abból baj lesz…

Sokan az asztal felé nyomulnak, Zrínyi Mátyás riadtan rázza a csengőt. Erre a szép ruhás vitézek kivonják a kardjukat; oldalról páncélosok is beözönlenek; kaszabolják az urakat és hölgyeket; visítás, jajgatás, sok a sebesült és a hulla a padlón, ordítás; rohamrendőrök rohannak be, a vitézeket Zrínyivel és Annával kiszorítják.

MÁTYÁS

Még mindig a csengőt rázza. Jóságos ég! Szegény Magyarország!

160
16. jelenet

A csengetés még hangzik, de már a Parlament üléstermét látjuk, megdöntve. A honatyáknak gázálarcot osztanak szét, meg gázsprayt. Páran felpróbálják. Szabad rázza a csengőt. Dornbach beleszól a mikrofonba.

DORNBACH

Hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársak, a kint zajló tüntetéstől függetlenül folytassuk a munkánkat… Elvégre nem Dózsa György támadt fel, ha jól tudom…

SZABAD

Zrínyiék hét lakat alatt vannak, az idegességre semmi ok… A belügyminiszter úr listát készíttetett a veszélyes halottakról, a sírjaikat már őrzik… Megnyugtatásul közlöm a képviselőtársakkal, az alkotmánybíróság kimondta: una resurrectio est nulla resurrectio… vagyis, magyarul, egy feltámadás nem feltámadás, a római jog alapján…

DORNBACH

Magához veszi a mikrofont. Az elnök úrnak igaza van, ugyanakkor ne feledjék a képviselőtársak, hogy Zrínyi Miklóst távollétében, in effigie, Szigetvár országgyűlési képviselőjévé választották. Az még vitás kérdés, ettől vajon post festam lett-e mentelmi joga, mindazonáltal…

SZABAD

Visszaszerzi a mikrofont. A tüntetés eleve törvénytelen, itt kint a Kossuth téren, remélem, ezzel megnyugtattam a képviselőtársakat. Egyébként is jó híreim vannak… a Pénzügykutató szerint az alacsony kamatozású vállalkozási hitel tönkretenné a magyar gazdaságot… továbbá az ősmagyar mohamedánok Zrínyi fejét követelik, és azt ígérik, hogy ha megkapják, kétmillió tonna kőolajat importálnak Iránból fél áron… az írószövetség a költő Zrínyi Miklós által megénekelt, idealizált Zrínyi Miklóst tekinti példaképének, és az élőtől elhatárolja magát…

DORNBACH

Visszaszerzi a mikrofont. Tájékoztatásul közlöm, hogy Forgách Pál a Független Szakszervezetek Ligája nevében Zrínyit társelnökké választotta, valamint a taxisok ingyen szállítják Zrínyiéket, mihelyt kiszabadulnak…

SZABAD

Elmarja a mikrofont. Az állatvédők tiltakoznak, amiért csak Zrínyiék támadtak fel, és a lovaik nem… Közlöm továbbá, hogy számos képviselőtársunk észrevételezte, miszerint az 161ülésterem megdőlt. Ezt azonban nem a kint zajló tüntetés okozta, sem pedig hazánk nemzetközi megítélése, amely továbbra is pozitív. Taps. A Parlamentnek csak a déli része süllyedt meg, tehát nem a nyugati, hanem a Balkán felé eső. Derültség. A Parlament mocsárra épült, és a sok tízezer cölöpből néhány az idők során elkorhadt… de nem a parlament dőlt meg, csak az épület! Taps. Kérem a képviselőtársakat, hogy a padjaikat mintegy a szőrén üljék meg! A Televízió megígérte, hogy a kamerákat megdöntik, így az ország népe a közvetítést továbbra is egyenesben láthatja!

A képviselők összeszedik magukat, leülnek, páran továbbra is gázálarcban.

SZABAD

Torgyán József kisgazdapárti képviselő napirend előtt kért szót.

TORGYÁN

Elnök úr, tisztelt Ház, tiltakozom, hogy a Zrínyi-ügyet napirendre tűzzük. Néhány nyomorult állampárti, pártállami, a vagyonát átmentett bankár leölése semmi ahhoz képest, ahogy az ország becsületes apraja-nagyját ezer éve gyilkolták, és ma is gyilkolják! Bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy Zrínyi és társai a török három per hármas titkosszolgálat ügynökei voltak!

Zaj.

TORGYÁN

Igenis, a törökök ügynökei voltak; különben nem lett volna fontos legyilkolni őket! Túl sokat tudtak! Haraszti képviselő úr ne vigyorogjon, olyan messze esik ő a magyar néptől, mint Makó Jeruzsálemtől! Zaj. Elnök úr, tiltakozom! Ki beszél itt Jeruzsálemről? Én Makóról beszéltem! Vagy talán Haraszti képviselő úr nem Makón született? Derültség. Tiltakozom és visszautasítom az ország becsületes apraja-nagyja nevében, az édesanyák, az édesapák, a fiúk, lányok, unokák, szentlelkek nevében, kérem szépen, hogy a parlament a drága idejét feltámadott török titkosügynökök viselt dolgainak tárgyalására pazarolja, ahelyett, hogy a verítékkel és vérrel átitatott anyaföld tulajdonosának szentelnénk minden erőnket! Ezért az időhúzásért, a rendszer162váltás elszabotálásáért a parlament, kérem szépen, tisztelt Ház, még drágán fog megfizetni, hiába vigyorog Haraszti képviselő úr!

SZABAD

Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője kér szót.

PETŐ

Csak azt kívánom jelezni, hogy az SZDSZ Torgyán képviselő úrnak soha, semmilyen tárgyban nem kíván válaszolni.

SZABAD

Torgyán képviselő úr kér szót.

TORGYÁN

Igen, méghozzá személyes megtámadtatás miatt. Visszautasítom Pető képviselő úr reagálását, aki ezzel is tanúbizonyságát adta, hogy ő és pártja a magyar sorskérdések iránt érzéketlen, sőt bűnösen közömbös. A Hócipőben, kérem szépen, megjelent egy kép, tessék, hogy a tévé is lássa, ezen a képen Pető képviselő úr ásít! Hát az ilyen makóiak miatt tart a szegény magyarság ott, ahol! Elnézést kérek az igazi és valódi makóiaktól, akik derék magyar emberek, és a hagymájuk minden kemény valutát megér!

SZABAD

Ez megvolt, köszönöm. Kérem Rajk képviselő urat, ne fészkelődjön, és Orbán Viktor képviselő úr azonnal tegye hátra a kezét! Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kér szót.

KÓNYA

Tisztelt Ház, az MDF most is egységesen a népi-nemzeti keresztény liberalizmus alapján áll, és azt vallja, hogy jogállamban vérengzésnek nincs helye. Ne feledjük azonban, amit elfelejteni az ellenzéki pártok igen hajlamosak, hogy Zrínyi Miklós egyszer már hősi halált halt a hazáért, a keresztény Európáért! Taps. Az MDF Zrínyit továbbra is a zászlaján hordozza mint a nemzet szimbólumát, és semmi kifogása az ellen, hogy ismét a hazáért és a keresztény Európáért áldozza életét, ha a köztársasági elnök úr végre hajlandó erre az egyetlen esetre a halálbüntetést visszaállítani! Taps. Az MDF egyúttal javasolja, hogy a parlament tiltsa be az alkotmánybíróságot, a számvevőszéket és a vagyonügynökséget, és az összes bankot sorolja be a miniszterelnök irányítása alá.

Zaj; besiet Király Zoltán.

KIRÁLY

Elnézést, hogy csak így jelentkezés nélkül, de kint a tömeg azt követeli, hogy minden börtönt nyissanak ki, minden rabot engedjenek el.

163
DARVAS IVÁN

Én már egyszer kiszabadítottam a testvéremet, nem nagy élvezet.

SZABAD

Csöndet kérek, az országgyűlés a helyén van, és dolgozik, mint Bibó István 1956-ban! Taps. Füzessy Tibor, Kereszténydemokrata Néppárt.

FÜZESSY

Tisztelt Ház, minden bajok forrása a nemzet erkölcsi immunhiánya, amit az elmúlt negyven év okozott. A betegség orvoslására mi a következőt javasoljuk. 1. Az államot és a gazdaságot szét kell választani. 2. Az államot és az egyházat szét kell választani. 3. Az egyházat és a gazdaságot össze kell olvasztani, a bankokat egyházi kezelésbe kell adni, 70%-ot katolikus, 30 %-ot protestáns kézbe, a maradék a kisegyházaké. Csakis ezzel vehetjük elejét, hogy erkölcstelen, ateista bankárok diktatúrája következzék. Mindazon bankárokat, akik nem papok, le kell váltani.

SZABAD

Fodor Gábor, Fidesz.

FODOR

Tisztelt Ház, a Zrínyi-ügy csak keret, amelyben a válság jelentkezik. A kormánypártok a válság felismerésétől irtóznak, annak valódi elemeivel megbirkózni nem akarnak, nem tudnak vagy nem mernek, ezért iparkodnak részleges válságokkal elvonni a figyelmet a nagy és igazi válság lényegétől. Amikor a kormány Zrínyi Miklóst feltámadása után egy bank élére segítette, a nagy férfi sorsát megpecsételte, mert olyan pontra helyezte, ahonnét okvetlenül a mélybe kellett csúsznia. A kormány ilyen természetű jóakarata kártékonyabb a rosszakaratnál…

HANGOK

A Fidesz védi Zrínyit, vagy támadja?! Tessék színt vallani!

FODOR

A jogban ismeretes az exterritoritás, azaz a területen kívüliség fogalma, amelyről Jeszenszky Géza tanár úr egyetemi előadásain hallottam először. Derültség. Zrínyit és társait meg kell hogy illesse az időnkívüliség, és hogy a jogászok is értsék: az extemporitás. Ha valaki feltámad, saját korának jogrendszere legyen rá érvényes, amíg a ma érvényes jogból le nem vizsgázik. Zaj. Ami a Nyugat-Balkán Bankban történteket illeti: a kormány manipulálta Zrínyit, a kormány eltűrte, hogy Zrínyi a maga korának jogai szerint embereket 164láncon tartson, hogy a pénzügyeket középkori módon intézze; a kormány egyedül felel a vérontásért!

SZABAD

Tölgyessy Péter, SZDSZ.

TÖLGYESSY

Tisztelt Ház, most elmagyarázom, miről van szó, mert itt senki sem érti, és az üres szócséplés kezd az idegeimre menni. Szó van egyfelől a hősről, aki 1566-ban elesett a hazáért, és aki a magyar szívekben örökké fog élni… Zaj. igen, a magyar szívekben, mert az SZDSZ ilyen fogalmat igenis ismer! Zaj. Szó van másfelől valakiről, akinek a kormánypártok a Zrínyi Miklós nevet adományozták. Nem tudom, honnét szedték önök ezt az embert. Ez az ember nem Zrínyi Miklós, mert ő meghalt. Fütty. Önök csodák beálltát hirdetik, s mert nyomuk sincs, kreálnak. Az emberek fejét ellenségképekkel akarták megtömni, és mert ez nem sikerült, most hősképekkel próbálkoznak annak ellenére, hogy az MDF szakértői megmondták: nem kapunk többé hiteleket, ha a költségvetésből milliárdok folynak el a Feltámadási Alapba! A pápa nagylelkűen elismerte a feltámadást, de a nemzetközi pénzvilágnak esze ágában sincs! A magam részéről akkor hinnék csodákban, ha a kormánypártok csak egyetlenegyszer képesek volnának szakmailag korrekt, épkézláb törvényjavaslatot benyújtani akármiről! Zaj. Amíg ez nem történik meg, fölöslegesen szavazgatunk a társadalom feje fölött arról, kicsoda ez a Zrínyinek mondott valaki, és mihez kezdjünk vele!

SZABAD

Oláh Sándor, Kisgazdapárt.

OLÁH

Bennünket, tisztelt Ház, számtalanszor ért az a vád, hogy nem képviseljük a magyarság többségét, mert a választóknak csak 10%-a szavazott ránk. Kérdem azonban, vajon a magyarságnak hány százalékát képviselte Zrínyi Miklós a maradék kétszáz vitézével?! És mégis a magyarság legjobbjai voltak! És ma is azok, bizton állíthatom. Zrínyi Miklós a bankárok előtt világosan kifejtette gazdasági koncepcióját, és kimondta: a jobbágygazdálkodás igazságosabb, hatékonyabb volt a mainál. Kimondom én is: mi a jobbágygazdálkodás visszaállítását követeljük, amely a magyar tradíciók szellemének messzemenően megfelel. A semmiből kell föl165desurakat teremtenünk, méghozzá pártatlanul, a feudális jogállamiság figyelembevételével. Koncepciónk szerint földesúr lehet bárki, aki magyar állampolgár, és a 19. század elejéig igazolni tudja, hogy felmenői között nem voltak polgárok, hivatalnokok és kereskedők. Telkes jobbágy az lehet, akinek az ősei semmiféle kommunisztikus mozgalomban nem vettek részt. Zsellér pedig lehet minden más állampolgár. Ami Zrínyi Miklóst illeti, követeljük, hogy azonnal bocsássák szabadon!

SZABAD

Köszönöm. Pozsgay Imre kíván szólni… bocsánat, Pozsgay Imre nem kíván szólni. Antall József miniszterelnök úr.

ANTALL

Olvas. Hölgyeim és Uraim, bennünket számtalanszor illettek ama szélsőségesen igaztalan váddal, hogy mi a Horthy-rendszert akarnánk visszaállítani. Zrínyi gróf úr nemrég bizonyította, hogy a Horthy-Magyarországnál létezett igazabb magyar rendszer is, hagyományosan európai szellemű és nemzeti gyökerű, egyúttal pedig liberális: a feudalizmus. Ezért mi, nemzetünk óhajára, a feudalizmus mielőbbi visszaállítására, a pallosjog újraszentesítésére, a cuius regio, eius religio-elv rehabilitására törekszünk. Úgy vélem, tisztelt Ház, ez a változás forradalmi lendületet adhat népünknek és nemzetünknek. Ebben a teremben már elhangzott, hogy mi is az a magyar és európai szellemiség. Ezért mi a feudalizmusnak nemcsak egyes elemeit kívánjuk a társadalom mai életébe visszalopni szégyenlősen, mi a magyar szellem teljes visszahódítását, a szellemi reprivatizációt óhajtjuk megvalósítani, a fejlett államok technikai eredményeinek hasznosításával. Kérem, erről szavazzon a tisztelt Ház; és csak ezután bíráljuk el Zrínyi Miklós helyzetét, amely a forradalmi változás után magától is rendeződni fog.

SZABAD

Ezzel a hozzászólásokat lezárom… vagy van még valaki? Elnézést, a monitor… Katona Béla, MSZP.

KATONA

Elnök úr, nagyon csodálkozom, hogy az egyes pártok képviselői nem olvasták el a sajtóban Zrínyi beszédét, amit a mészárlás előtt mondott. Zrínyi úr a szociáldemokrata elveknek megfelelően fogalmazott, ezért a mi pártunk e 166minden tekintetben feddhetetlen államférfiúban a maga elődjét látja, s ez azt is jelenti, hogy az MSZP az 1560-as évek óta jogfolytonos párt Magyarországon, és az elmúlt 40 év könnyen feledhető epizód pártunk történetében. Már jeleztük a Szocialista Internacionálé felé, hogy a magyarság képviselőjének Brüsszelbe és Strasbourg-ba Zrínyi Miklóst javasoljuk, s egyben követeljük, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon!

SZABAD

Kérem a képviselőtársakat, ne hagyják el a termet, és küldjék be a kint csellengőket is, mert szavazni fogunk… Tamás Gáspár Miklós, SZDSZ.

TGM

Tisztelt Ház, alig jutok szóhoz, mert elhagy a józan eszem, pedig ez ritkán fordul elő. Vajon miről fogunk mi szavazni hamarosan? Egymásnak ellentmondó javaslatok tömegéről? Hogy egyszerre tiltsuk be az alkotmánybíróságot, a vagyonügynökséget, a számvevőszéket, a bankokat adjuk az egyházak kezébe, vezessük be a feudalizmust, jelöljük ki a földesurakat és a többi? Kérem a miniszterelnök urat, szíveskedjék világosan fogalmazni.

SZABAD

A miniszterelnök úr válaszol.

ANTALL

Tisztelt Ház, a Zrínyi-ügy úgy kormányzati szinten, mint a parlamentben folyamatba van téve. A törvényjavaslattal kapcsolatban leszögezhetem, hogy természetesen a koalíció egységes és szilárd, köztünk, akárcsak a javaslatban, semmiféle belső ellentmondás nem merült fel. Nem tartom célszerűnek, sőt szükségesnek ennél többet mondani, minthogy a kormány a maga hatáskörében, úgyis, mint eddig, mint a jövőben, természetesen a megfelelő lépéseket megteszi, melyek úgy a magyar érdekeknek, mint a méltányosság és társadalmi béke megóvásának talaján állnak.

Csönd.

EÖRSI MÁTYÁS

Ez nem válasz!

ANTALL

A közbekiabálásra közlöm Eörsi Mátyás képviselő úrral, hogy nem is válasznak szántam. Az interpellációra, élve a házszabállyal, írásban válaszolok.

Derű a kormánypártban.

SZABAD

Szavazásra teszem föl…

167

Hangok „Micsodát?! Miről szavazunk?!”

SZABAD

Ki szavaz mellette?

A szavazótáblán az adatok láthatók.

Megállapítom, hogy 192 igen szavazattal, 72 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett, 66%-os jelenléttel a parlament a törvényjavaslatot megszavazta… Nagy zaj, valaki Szabad fülébe súg. Bocsánat, rosszul láttam. Leveszi, majd felteszi a szemüvegét. 192 nem, 72 igen… lehet, hogy a parlament nem szavazta meg?!

UNGÁR

Ez nagyobb csoda, mint Zrínyiék feltámadása!

SZABAD

Nem szavazta meg… nem szavazta meg… Iszik, a homlokát törölgeti, a képviselők felugrálnak, zavar.

Berohan Zrínyi Mátyás.

MÁTYÁS

Megkaparint egy mikrofont. Zrínyi és társai kitörtek a börtönből…

Még nagyobb zavar.

MÁTYÁS

Megengedték nekik, hogy tévén kövessék a parlamenti közvetítést, és nem bírták tovább…

SZABAD

Összeszedi magát. Szünetet rendelek el… utána soron kívül a képviselők veszélyességi pótlékának mértékéről fogunk határozni, amiért megdőlt épületben, épségük veszélyeztetése árán dolgoznak… Emlékeztetőül: a javaslat szerint a veszélyességi pótlék a képviselői javadalom 50%-a, adómentesen… A képviselőtársak a szünetben a büfével szemben apró szemcséjű páncélinget vételezhetnek, képviselői igazolványuk felmutatásával… Köszönöm.

17. jelenet

Út menti kocsma, a kerti székeken sok részeg kókadozik, többen az asztalra borulva horkolnak, az asztalokon sok üveg Kőbányai Világos meg Kadarka. Az ajtóban Vendéglős. Jön Zrínyi, Anna, Alapi, Szecsődy, Mátyás, pár vitéz.

ZRÍNYI

Az egyik asztalhoz lép. Szabad?

Egy álmodó szemű úr biccent. Zrínyi, Anna, Alapi, Szecsődy, Zrínyi Mátyás odaül.

168
MÁTYÁS

Mi már találkoztunk valahol… A Demszky előszobájában talán?

ADY

Latinovits hangján. Szépasszony, gyönyörű hölgy, fizessen nekem egy hosszúlépést, aztán ragadjon fel, vigyen el engem innét, egészen Párizsig!

ZRÍNYI

Ki ez az ember?!

MÁTYÁS

Pedig esküszöm, hogy láttam már valahol…

VENDÉGLŐS

Törzsvendég, van már egy esztendeje, hogy idejár iszogatni. Állítólag ő is feltámadt…

ANNA

Ady Endre!

Zrínyi Mátyás felugrik.

Hát maga is feltámadt?!

MÁTYÁS

Ady! Jó ég!

ADY

Ha csak én támadtam volna fel, szépasszony… de lássa, annál az asztalnál ott Petőfi sakkozik József Attilával, és az a keserű ember, a Nagy Lajos kibicel nekik… amott Arany János, az a nagy bajszú, kicsi, bánatos ember, látja, tempósan ír valamit… a Nagyidai Cigányok Önkormányzati Gyűlését szedi versbe… de hogy minek?!

ANNA

Miklós, ezek óriások! Micsoda áldás, hogy ők is!

ADY

Áldás?! A Wesselényi Miki elment uszálykormányosnak, a Széchenyi Pityu gróf laskagombát termeszt egy elhagyott szovjet silóban, a Madách Imi hajnövesztőt reklámoz, a Bartók, az jól járt, ő legalább zongorahangoló… Szépasszony, vigyen el innét, elég, ha Párizsba! Vagy a szomszéd kocsmáig, ott vár a Petri Gyuri meg az Utassy Dzsó már két napja…

ZRÍNYI

Bornemisza Péter nincs itt?

ADY

Nemrég láttam, aztán állítólag megütötte a guta, azóta dörgedelmet ír a közerkölcsökről…

Jön egy csapat ismeretlen egyenruhás rengeteg géppisztollyal, fenyegetően megállnak, csönd.

ANNA

Miklós, ha ti most megint kirohantok, én veletek tartok…

Zrínyi és az összes feltámadott feláll, Zrínyiék kivonják a kardjukat, csönd; az élő részegek hortyognak.

VENDÉGLŐS

A fejét csóválja. Gyerekek, gyerekek… Hirtelen kiterjeszti a szárnyait, felrepül, lebeg. Én csak másodállásban vagyok kocs169máros, főállásban Gábor arkangyal volnék… miattam történt az egész… gyertek utánam!

ANNA

Mi az, disszidálunk?

ADY

Párizsba, Párizsba!

Az egyenruhások mereven állnak. Fentről palló ereszkedik le, Zrínyiék fölfelé indulnak.

VENDÉGLŐS

Gyorsabban, mielőtt az égbe is eresztenek egy sorozatot… majd eljöttök megint, ha itt lesz az idő…

Szférák zenéje, Zrínyiék mennek fölfelé, az egyenruhások állnak, az eleven részegek hortyognak, csuklanak.

170
Dobardan
Tragédia
1993–1994
171
Szereplők
BAKFIS
BARÁTNŐ
FELESÉG
KÜLPOLOS
MÉRNÖK
SANYI
TANÍTÓNŐ
ÚJSÁGÍRÓ
VENDÉG
VENDÉGNŐ
PINCÉREK, ZENÉSZEK, TÁNCOSNŐK, MENEKÜLT NŐK, FÉRFIAK, GYEREKEK

Játszódik 1993–94-ben Magyarországon.

A jelenetek között eleinte halk, később egyre hangosabb ágyúdörgés.

172
1. jelenet

Baloldalt, elöl elég nagy étkező, benne mosogató, faliszekrény, fridzsider, rajta tévé, a kisasztalon számítógép, az étkezőasztal megterítve, vacsora után. Vendég, Vendégnő, Mérnök, Feleség.

VENDÉG

Én már 91-ben megmondtam, hogy megint le fogják húzni a vasfüggönyt, csak most ők. Állandó munkavállalásit nem adnak, félévente kell hosszabbítani, a hivatalnokok egyre undokabbak, a család nem mehet, fizetni meg fizetnek, de közben megvetnek, mintha nem is tudom, mik lennénk, arabok.

MÉRNÖK

Ők találták fel az aritmetikát.

VENDÉG

Egymást is gyűlölik, most, hogy leépítések vannak, a külsősöket főleg, akkor is, ha németek… Ez alatt a pár év alatt hihetetlen, micsoda romlás, még ott is… Erre mondja az egyik volt NDK-s pali, aki vagy fél évvel a fal ledöntése előtt szökött ki, odahagyva mindenét, amit most se kap vissza, hogy „mi győztünk”, mármint az NDK győzte le az NSZK-t. Van benne valami. Most van három szféra, vannak a németek, mármint a nyugatnémetek, persze, a keletieket lenézik, aztán van egy külső kör, az Európai Unióból valók, azoknak már elég rossz, és vagyunk mi, a resztli, a rest of the world, ahogy az angolok mondják, minket rúgnak ki először, egyéni megoldások persze néha vannak, be lehet kerülni az Európai Unió körébe, az se sok, de ez a maximum… nem tudom, megéri-e nekem hadakozni, hogy bekerüljek… és ahogy a németek is nyírják egymást, hát semmivel se jobb, mint idehaza. Tömény undor. És egyre nácibbak, persze.

VENDÉGNŐ

És ti?

FELESÉG

Kanadába kéne menni, vagy Ausztráliába. Minél messzebb Európától. Ha az oroszok elkezdik, Európa se ússza meg. Pláne mi, itt. Csak már annyira fiatalok nem vagyunk. Nekünk már rámenne az életünk. De hát a gyerek miatt.

MÉRNÖK

A gyerek miatt! Akartam én gyereket? Már akkor megmondtam, vadállati felelőtlenség, ilyen helyre, ilyen világra, 173pedig az még békés világ volt, ehhez képest, és senki se látta előre, mi lesz.

VENDÉGNŐ

Mekkora is most?

FELESÉG

Hetedikes.

VENDÉGNŐ

Pedig most kéne, később megmarad neki az akcentusa, és nehezebb lesz beilleszkednie.

VENDÉG

A mi kölkeink minden szünetben kint vannak, járnak tanfolyamra, nyári táborba, itthon is tanulják – és közben nem tudom, mi lenne jó, mire készítsem fel őket… azt se tudom, engem meddig tűrnek meg a nácik, mindenkit leépítenek, akit lehet, az idegeneken kezdik…

Csöng a telefon.

MÉRNÖK

Bocs, felveszem. Kimegy.

FELESÉG

Kimehettünk volna, ötvenhatban, én akkor hétéves voltam, mondtam is az apámnak, hogy menjünk, de ő egy idealista volt, hogy ezután minden másképp lesz… Az osztálytársaimnak legalább a harmada disszidált, mármint a szüleikkel, írt is a legjobb barátnőm vagy fél évig Kanadából, aztán abbahagytuk… biztos jól megvan…

VENDÉG

Fura, hogy amikor a nácik szemétkednek, majdnem a képükre mászom, hogy képzelik, csak mert az én anyanyelvem nem világnyelv?! mert nem oda születtem? Baromi dühítő, hogy a leghülyébb német is okosabb, mint a legzseniálisabb magyar.

VENDÉGNŐ

Az a pláne, hogy tényleg okosabb.

VENDÉG

Ettől kapok agyvérzést.

FELESÉG

Ezért kéne Amerikába menni, ott még mindenki jövevény, vagy legalább rémlik neki, hogy az ősei.

VENDÉGNŐ

Ismered, ki az okos ember? Akinek az apja volt bevándorló.

Nevetnek.

VENDÉG

És mi van, hallom, elveszik az épületet?

FELESÉG

El. Pofátlan rablás az egész, a Vagyonügynökség csak úgy rátenyerel, amit a mi nyereségünkből építettek, a céget is fel fogják számolni.

VENDÉG

Tisztára, minta Treuhand. Privatizációnak hívják, nálunk államosítás, a náciknál belső gyarmatosítás. A legjobban a tanácsadók keresnek. Tíz-húsz százalékot. Hihetetlen. Mil174liárdokat sikkasztanak, törvényesen, mert a törvényeket is maguknak fogalmazták. Ezt hívják demokráciának. És a legkisebb lelkifurdalásuk sincs.

VENDÉGNŐ

Lesz ebből még forradalom!…

VENDÉG

Nem lesz semmi, mindenki benne van a korrupcióban, a maga szintjén, még a munkanélküli is, feketemunka, dízelolaj, számtalan kiskapu, benne van a rendőrség, mindenki, ezt tanulták a Kádár-rendszerben, tiszta Dél-Amerika vagy Törökország, ez a magyar perspektíva, hivatalosan támogatott cinizmus, és ez még a jobbik eset, ha le nem rohannak minket a románok vagy a szerbek. A nácik meg le se szarják az egész térséget, úgyis az övék, minek akarnának még pénzt is pumpálni bele.

FELESÉG

A mieink is ezt szeretnék, nem? Egy kis határvillongás, bevezethetik a rendkívüli állapotot, nem kell többé demokráciát játszani. Lágerbe mindenkivel, aki csak pisszen. És megdöglik pár százezer fiatal ágyútöltelék, mint Jugóban. Ezért kéne lelépni, amíg lehet.

VENDÉGNŐ

Lányokat nem hívnak be.

FELESÉG

De majd szül ő is, és lehet, hogy fiút, ágyútölteléket. Nem akarom. El kell menni a francba. Már ötvenhatban el kellett volna menni. A szüleimnek már negyvenötben. És az őseim barmok voltak, hogy idetelepültek. Hülye svábok. Mért nem maradtak a seggükön, Európában?

VENDÉGNŐ

Mért, honnan jöttek?

FELESÉG

Szászországból, vagy honnét.

VENDÉGNŐ

Nem zsidók voltak?

FELESÉG

Véletlenül nem; miért, ez szempont?

Csönd. Bejön Mérnök.

VENDÉG

Jó, hát akkor még nem tudhatták, hol van pontosan Európa.

Csönd.

FELESÉG

Mi van, ki volt az?

MÉRNÖK

Semmi, meló.

FELESÉG

Nem ettetek még semmit… Tölthetnél…

MÉRNÖK

Persze, bocsánat… Mit kértek, konyak, whisky, sör…

VENDÉG

Figyelj, még nem is kérdeztem, min melózol…

MÉRNÖK

Hát, ami még akad. Nemigen van megrendelés.

175
VENDÉG

Elképesztő a recesszió, olyan cégek mennek tönkre, mint az IBM, a Volkswagen, a Siemens… Tízezrével küldik el az embereket… Emlékszel, amikor még a nyugati szoftvereket loptuk, és eladtuk a ruszkiknak… aranyidők… Mostanában kezdik feszegetni, hogy ott nyugaton persze tudtak róla, de szándékosan hagyták, így dolgozták meg a piacot… mi meg kihúztuk magunkat, milyen ravaszak vagyunk… holott nekik dolgoztunk, ingyen, jutalékot se kaptunk érte…

FELESÉG

Ez a dolog megszűnt. Nem is lesz többé. És ott vágnak át minket, ahol csak akarnak. Ez a mi vitánk lényege. Ő azt mondja, hogy megint lesz. Nem lesz. Le vagyunk mi értékelve. Nem vagyunk már érdekes ellenség. Nem kell belénk tőkét pumpálni. Folyton ezt mondom.

MÉRNÖK

Igen, folyton ezt mondod.

VENDÉGNŐ

Hogy elment az idő! Mi holnap…

VENDÉG

Tényleg, milyen késő lett…

FELESÉG

Maradjatok még, olyan ritkán, félévben egyszer…

VENDÉGNŐ

Ez a rohanás folyton, szörnyű…

Szedelőzködnek. Vendég, Vendégnő és utánuk Mérnök és Feleség ki. Csönd. Feleség és Mérnök visszajön.

MÉRNÖK

Alszik?

FELESÉG

Mért, nem alszik? Csönd. Majd reggel mosogatok.

Csönd.

FELESÉG

Mi van?

MÉRNÖK

Miért?

FELESÉG

Ki telefonált?

MÉRNÖK

Egy haver.

FELESÉG

Kicsoda?

Csönd, Mérnök leül, tölt.

FELESÉG

Ki volt az?

MÉRNÖK

Emlékszel, pár éve, mikor is, három éve, amikor kint voltam Bordeaux-ban… Meséltem neked, hogy találkoztam egy helyes sráccal, jókat dumáltunk, iszonyú jó vicceket tudott…

FELESÉG

Nem tudom, kiről beszélsz.

MÉRNÖK

Pedig mondtam, tiszta kopasz srác volt, annyi idős, mint én, csinált egy jópofa programot a franciáknak, jól beszélt franciául, angolul, németül…

176
FELESÉG

És?

MÉRNÖK

Semmi, ő hívott. Csönd. Szarajevóból.

FELESÉG

Mit keres Szarajevóban?

MÉRNÖK

Odavaló.

FELESÉG

És most hol van?

MÉRNÖK

Hát ott van, Szarajevóban.

FELESÉG

Ahol lőnek?

MÉRNÖK

Ahol lőnek… Hozzájutott egy telefonhoz, és azt mondta, most végighívja azokat… Nyilván, akik benne vannak a telefonfüzetében. Kérdeztem, honnét jutott telefonhoz, azt mondta, nem érdekes. Azt mondta, ők mindjárt meghalnak, éhen meg szomjan és megfagynak, meg lelövik őket, és most végighívja az ismerőseit Európában, hogy fogadjanak örökbe egy-egy árva jugó gyereket.

Csönd.

FELESÉG

Milyen gyereket? Nincsenek is már jugók.

MÉRNÖK

Jugó gyereket. Mindegy neki, horvát, szerb, bosnyák, az mind ugyanaz, egy a nyelvük, egy a kultúrájuk, és rengeteg az árva.

Csönd.

FELESÉG

És?

MÉRNÖK

Ennyi.

Csönd.

FELESÉG

Majd holnap elmosogatok. Ágyazzunk meg, jó?… Most mi van?

MÉRNÖK

Képzeld el, ott ül a pali egy bunkerban, vagy akárhol, a romok között, valahonnét szerzett egy telefont, lehet, hogy lopott az ENSZ-től egy rádiótelefont, mit tudom én, és készül a halálra, és végighívja fél Európát…

FELESÉG

Igen, szörnyű… Na. Korán kelünk.

Sötét.

177
2. jelenet

Sötét. Baloldalt, kissé közép felé cigarettagyújtás, parázs. Krákogás.

FELESÉG

Mi van?

MÉRNÖK

Semmi. Aludj.

FELESÉG

Hány óra?

MÉRNÖK

Nem tudom, kettő, három…

FELESÉG

Mit cigizel még most is? Minek szellőztetek, ha most is cigizel?

MÉRNÖK

Arra gondoltam, mi lenne, ha, ha örökbe fogadnánk egy gyereket.

Csönd.

MÉRNÖK

Úgyis akartunk még egyet.

FELESÉG

Akartunk? Én akartam, te meg tiltakoztál…

MÉRNÖK

Mert minden olyan bizonytalan. De hátha mégse.

FELESÉG

Én már öreg vagyok hozzá, te csinálj magadnak. Minek örökbe fogadni?

MÉRNÖK

Jó, persze, csak ez a telefon. Lehet, hogy holnap lelövik, és ez az utolsó kívánsága.

FELESÉG

Már ne is haragudj, tehetünk mi arról, hogy azok ott lövik egymást? Segítsen rajtuk az ENSZ.

Csönd.

FELESÉG

És mirajtunk ki segít? Ha nem lesz munkánk? Ha ki kell mennünk? Vigyünk magunkkal még egy éhes szájat? Aki nem is vér szerinti? Azzal könnyebben befogadnak, azt hiszed?

Csönd.

MÉRNÖK

Sose értettem, miért nem segítettek a zsidókon. Hát, csak. Könnyebb volt nem tenni semmit. Tudták már az angolok, az amerikaiak, hogy mi folyik Auschwitzban, lebombázhatták volna a vasútvonalakat, de nem. Egyszerűbb, ha megdöglenek. Most is ez van.

FELESÉG

Van itt közülük pár ezer menekült, azokat nem hagyják éhen veszni, speciel a mi adónkból etetik őket… Elvennél egy családtól egy gyereket? Nagyapjuk, nagynénjük csak van. Gondolj bele. Aludjunk. És ne gyújts rá megint.

Csönd. A cigaretta elalszik.

178
3. jelenet

Étkező. Feleség mosogat. Jön Mérnök.

MÉRNÖK

Szia. Leveti a kabátját, benyúl a fridzsiderbe, kivesz egy sört, kinyitja. Már lefeküdt?

FELESÉG

Le. Angolórán volt, vívott, leckét csinált, nem tudott megvárni…

MÉRNÖK

Soká tartott, amíg megtaláltuk a hibát, a hardveres szúrta el… Figyelj, érdeklődtem a Menekültügyi Hivatalban, azt mondták, ők nem illetékesek, már sokan érdeklődtek, képzeld, hogy örökbe fogadnának jugó gyerekeket, de még nem volt rá példa, hogy lehetett volna… Azt tanácsolták, hívjam fel a horvát nagykövetséget. Nem is tudtam, hogy az már külön van. A telefonkönyvben nem is volt benne, de a szerbek megadták, na ott egy pali adott egy számot, hogy Zágrábban van a bosnyákoknak egy nagykövetségük, képzeld, már ilyen is van, felhívtam, hátha valaki tud angolul, jelentkezett valami géphang, azt nem értettem. Akkor eszembe jutott a Sanyi, kértem, hívja fel őket ő, mert a Sanyi szerb… vagy horvát… az anyja révén, azt hiszem… Na, visszaszólt, hogy a követség száma megváltozott, megpróbálja kikutatni. Kikutatta. Elköltözött ott Zágrábban az a bosnyák nagykövetség. Beszélt valakivel, aki azt mondta, már sokan érdeklődtek mindenfelől, Nyugatról, németek, amcsik, ilyenek, de nem lehet, mert a bosnyák kormány engedélye kell, és a bosnyák kormány, tudod, amelyik folyton tárgyal, úgy döntött, hogy csak a háború befejezése után lehet, addig gyereket nem adnak ki, árvát se, mert bosnyák állampolgár… Rendes a Sanyitól, meg kéne hívni egyszer… És tudni kell az árva teljes nevét, és meg kell adni mindenféle adatokat, hogy nekünk itt hatalmas a fizetésünk… de csak a háború után… honnét tudják, mikor lesz vége? Ja, a Menekültügyi Hivatalban azt is mondták, nálunk árva nincs, csak félárva. Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz. Miközben az egész világ tévén nézi a hullákat egyenesből.

Csönd.

179
FELESÉG

Kapsz egy hülye telefont, és odahagysz mindent…

MÉRNÖK

Mit hagytam oda? Melóztam egész nap, csak lebonyolítottam pár telefont… Isteni vicceket tudott.

FELESÉG

Kicsoda?

MÉRNÖK

Hát az a pasas, aki hívott Szarajevóból. Szédületes volt a humora.

FELESÉG

Nekem is szédületes a humorom, meg a gyereknek is szédületes a humora.

MÉRNÖK

Most mit akarsz?!

FELESÉG

Ne üvölts, mert felébred!

MÉRNÖK

Ébredjen fel, tudja meg, milyen világban él! Mért ne tegyek semmit? Pont én? Az is lehet, hogy nem lehet, de akkor is!

Kitámolyog hálóingben egy bakfis.

FELESÉG

Aludj, kicsim, semmi baj, apád ideges, elmúlik, semmi baj.

4. jelenet

Este. Étkező. Terített asztal. Mérnök, Feleség, Bakfis vacsorázik, a tévé a fridzsider tetején be van kapcsolva, riportok Szomáliából, Szarajevóból, Grúziából, mindenütt lőnek, hullák, egyebek. Talán a kis Irma Angliába szállítása látható. A Sky News vagy valamelyik német adó van bekapcsolva, nem a magyar tévé.

FELESÉG

Mért kell ezt néznünk?

MÉRNÖK

Mert ez van a világban. Mindenki ezt nézi.

FELESÉG

Hiába nézik, senki nem tesz semmit.

Csönd, esznek.

MÉRNÖK

Nemcsak a bosnyák kormány nem engedi, a szerb se. Megérdeklődtem.

FELESÉG

Ideje lenne abbahagynod.

BAKFIS

Mi van?

FELESÉG

Semmi.

MÉRNÖK

A magyarországi szerbek szövetsége, van ilyen, nemrég elváltak a horvátoktól, az is próbálkozott ilyesmivel, árva szerb gyerekeket örökbe fogadni, de az se megy, a szerb kormány is tiltja. Szerb menekültek is vannak nálunk, senki 180se tudja, mennyi. Azt mondják, évszázadok óta nem volt ekkora szerb betelepülés Magyarországra, valami Arzén nevű patriárka óta, itt is akarnak maradni. Olyasmit mondanak, hogy a mohamedánok meg az albánok, azok is mohamedánok állítólag, nyomják a szerbeket fölfelé, északra, a Vajdaságba, hozzánk.

BAKFIS

Nem hallom a híreket.

MÉRNÖK

Akkor most nem hallod!

FELESÉG

Mit kiabálsz vele? Örülj, hogy már érti, ezért járatjuk különórára!

MÉRNÖK

Ha itt maradnak, előbb-utóbb megtanulnak magyarul, és magyarok lesznek, nem?

FELESÉG

Már hogy lennének magyarok?

MÉRNÖK

Hát mint régen a micsodák, a kunok, a besenyők, akik menekültek és letelepedtek.

BAKFIS

Hadd hallgassam meg, mit mondanak!

Csönd, csak a tévét hallani. Súlyos sebesülteket szállítanak Szarajevóban vagy másutt Boszniában, operálnak üres műtőkben gyertyafénynél stb.

MÉRNÖK

Sanyi azt mondja, találkoztunk, azt mondja, az itteni szerbek örülnek is, meg nem is, most többen lesznek, pár száz éven át megőrizték a nyelvüket, vannak nekik költőik, ilyenek, és most jönnek az újak Jugóból, és azok másmilyenek. Fura lehet nekik.

FELESÉG

Mért nem hagyod már abba?!

BAKFIS

Most mi van?! Napok óta van valami. Mi van?

FELESÉG

Apád kistestvért akar neked hozni, Jugóból.

BAKFIS

Mit?

FELESÉG

Örökbe akar fogadni egy árva jugó gyereket.

Csönd. Bakfis a távkapcsolóval elzárja a tévét.

BAKFIS

Mért nem csináltatok egyet?

MÉRNÖK

Örülnél egy testvérnek, aki tizenhárom évvel fiatalabb nálad?

BAKFIS

Nem tudom… De pár éve állítólag, ti mondjátok, azt mondtam, hogy szeretnék.

MÉRNÖK

Ezt mondtad.

BAKFIS

Mért nem lett?

181
MÉRNÖK

Mert gyűlölöm, hogy ágyútöltelék kell nekik, vagy munkaerő.

BAKFIS

És most mi változott? És akkor engem minek csináltatok?

Csönd.

FELESÉG

Teljesen irreális. Látod, azok se akarják, azok a kormányok. Mért nem akarsz afrikai éhező gyereket? Ha már? Vagy román gyereket. Csempészik ki a román gyerekeket az USA-ba pénzért, itt szülik meg őket, biztos kereset, olyat mért nem akarsz? Mennyivel jobb egy jugó gyerek? Kínai árva nincs?

BAKFIS

Mért nem lett nekem testvérem?

FELESÉG

Így is alig tudunk megélni.

MÉRNÖK

Gyereket mindig akkor csináltak, amikor nem lehetett megélni. Téged is akkor csináltunk. Ha a gyerekek lettek volna elég bölcsek, és csak jó körülmények közé akartak volna megszületni, rég kihalt volna az emberiség.

BAKFIS

Akkor most mi van?

Csönd. Bakfis bekapcsolja a tévét, mutatják az éhezőket, a legyilkoltakat stb.

FELESÉG

Tudod, ha a lányod olyan élhetetlen lesz, mint te vagy, én kitekerem a nyakát.

MÉRNÖK

Én vagyok élhetetlen? Ki hozta össze ezt a lakást? Két szoba étkező! Mennyi előleget kaptunk rá, mennyi hitelt? Az apám, az élhetetlen volt, ő igen. Nem is hagyott rám semmit. Gürcölt, és országot épített. Hozzá képest én egy ügyeskedő élősdi vagyok.

BAKFIS

Nagypapáról beszélsz?

MÉRNÖK

Róla. Ilyen-olyan hatalmas lakásokat ajánlottak fel neki, nem fogadta el, amíg mások szűkösen élnek… Az volt a fixa ideája, hogy majd egyszer mindenki egyformán jól fog élni. A te nagyapád, szegény, kommunista volt, egy idealista ökör, egy csodálatos, önzetlen ember. Akiről most nektek azt tanítják, hogy gyilkolt, rabolt, miegymás. Hát nem ő gyilkolt, nem ő rabolt, hanem azok, akik most is, csak más jelszóval. A nagyapádhoz képest én egy rohadt kizsákmányoló vagyok.

FELESÉG

Nem eléggé.

MÉRNÖK

Soha életemben nem alkottam semmit, nem hoztam létre 182értéket, loptam a nyugati licenceket, amik nálunk embargósok voltak, lekoppintottam, árultuk a nálunk is hülyébbeknek, ebből lett ez a lakás. Ha le fognak építeni, igazuk lesz. Én csak másolni tudtam, utánozni, lopni.

BAKFIS

Lehet, hogy ki fognak rúgni?

MÉRNÖK

Ha van eszük, igen. Ha van eszük, felszámolják ezt az egészet.

FELESÉG

Talán pont ezt nem kéne itt megvárni.

MÉRNÖK

Te egy álomvilágban élsz! Hol van nekem konvertibilis tudásom? Mit tudok eladni nyugaton? Százezrével futkosnak kint a nálam jobb szakemberek, és azoknak sincs munkájuk. Pont engem várnának tárt karokkal!

FELESÉG

És akkor ide akarsz hozni egy idegen kölyköt.

MÉRNÖK

Mert itt még mindig jobb, mint ott, ahol lőnek.

FELESÉG

Apád bepöccent, édesem, most lett kommunista, amikor már nem érdemes.

MÉRNÖK

Egy fenét lettem kommunista, csak rájöttem, hogy már nincs meg, ami megvolt… Már nincs meg a hazám. Fogták, és kihúzták a talpam alól.

FELESÉG

Összevissza beszélsz.

MÉRNÖK

A Sanyi mesélte… lakott nála egy horvát csaj, volt neki egy elvált szerb férje, Belgrádban éltek sokáig, aztán a férj kiment Párizsba, ott tanít, de a volt feleségével jóban maradt, a nőnek lett egy horvát palija Splitből, de nem bírt Belgrádba utazni, na akkor a volt férj telefonálgatott Párizsból Splitbe az új udvarlónak, és átadta neki a volt nej Belgrádból küldött üzeneteit. De a nő már nem bírta Belgrádban, tudták róla, hogy horvát, ami korábban nem volt szempont, most az lett, kiközösítették, úgyhogy a nő eljött Pestre, ott lakott a Sanyiéknál pár hétig, és bőgött, hogy neki Jugoszlávia volt a hazája, és nincs többé hazája, úgy látszik, nem mindegy, van-e hazája az embernek… Aztán Pestről elment Zágrábba, mert ha ő horvát, hát akkor oda tud csak menni, de utálja őket, mert soviniszták, ő meg nem bír soviniszta lenni, és most Pestre telefonálgat a Sanyinak virágnyelven, és most Sanyi Pestről telefonálgat a csaj szerelmének Splitbe, mert a csajnak, noha horvát, a horvátok lehallgatják a 183telefonját, mert Belgrádból jött. És ahogy ezt a Sanyi mesélte, rájöttem, hogy már nekem sincs hazám. Mindenki idegen. Kihozták az emberekből a legrosszabbat. Ez a szabadság, amiről annyit pofáztak. Persze biztos mindig ez történt, amikor változott a rendszer, nyilván 47–48-ban is a szemét került fölül, meg 56 után is, de ez most valahogy túl hosszú. Én itt évek óta egyre jobban szégyellem magam, mások helyett. És mit csinálok? Kussolok. Terepszínt veszek föl. Meddig lehet ezt bírni?

FELESÉG

És én mit mondok? Kanadába vagy Ausztráliába még beengednek. Csak le ne késsük.

BAKFIS

Ki akartok vándorolni? Csönd. Talán szólhatnátok. Csönd. Vagy nélkülem gondoltátok?

Csönd.

MÉRNÖK

Nyugaton harminc fölött már szóba se állnak az emberrel, az nekik már öreg. És mi vagyok én? Egy szar balkáni. Úgyhogy nézzed azt a tévét, és magoljad az összes létező nyelvet, fizetjük, amíg bírjuk, és menj, amíg mehetsz. És hagyd itt a hülye balkáni szüleidet, édes lányom, minél hamarább.

Csönd. Valami idióta hirdetés megy a tévében.

5. jelenet

Presszó jobboldalt elöl, kis térben. Jelenet közben valaki az asztalra borul, hányni kezd, kicipelik. Vacak diszkózene szól, elég halkan. Mérnök, Újságíró.

ÚJSÁGÍRÓ

Nemzetközi újságíró-igazolvány kell hozzá, és Zágrábban bizonyítani kell, hogy az a lap, amelyik az ajánlólevelet írta, tényleg létezik. Mi kivittünk a lapból pár példányt, meg is nézték, bár egy kukkot se értettek belőle. Golyóálló mellényt ott csak egyet adtak, de mi vittünk magunkkal itthonról, elég jó, izraeli. Zágrábból csak a szállító repülővel lehet menni, polgári légiforgalom nincs. Van egy ilyen repcsin nyolc–tíz hely, a segélycsomagok között, amiket ledobálnak vaktában, kicsit fapados. De csak nemzetközi újságíró-iga184zolvánnyal engednek fel, más igazolvány nem jó. A helyi újságírók például nem repülhetnek. Ha esetleg tényleg ki akarsz menni, márkát vagy dollárt vigyél, mást nem fogadnak el, és hát minden pénzbe kerül. És mindent az UNPROFOR intéz, nem lehet őket megkerülni.

MÉRNÖK

És mondd… Hogy lehet kitelefonálni Szarajevóból? Ha minden ki van kapcsolva…

ÚJSÁGÍRÓ

Lehet, végül is mindent lehet, csak pénzkérdés. Mi is telefonon adtunk tudósítást. Vagy a szatellit-telefont használod, ilyen a nagy társaságoknak van, például a BBC-nek, elég drága, vagy a nagyobb szállodákból, az is drága, egy perc minimum 40 márka. Minden drága. Három márka egy kávé, 15 márka egy üveg sör, 5 márka egy doboz cigi, 50 márka fél kiló hús… De mondom, csak nemzetközi újságíróival engednek be, és ami a lényeg, kifelé. Vagy akkor, ha valaki az UNPROFOR alkalmazottja, ami, gondolom, te nem vagy. Azt el lehet intézni, szerintem, hogy kapjál Pesten nemzetközi újságíró-igazolványt… lehet, hogy szarakodni fognak a Szövetségben… mi vagy te, mérnök? Biztos van valami technikai újság, ott megdumálod a szerkesztőket, adnak neked valami papírt, hogy dolgozol nekik, azzal bemész a Szövetségbe… Szólok valakinek odabent… Lehet, hogy ez is pénz, de még nem márka vagy dollár, csak forint, ez azért különbség… Egyébként fura hely, érdemes kimenni… amikor mi kint voltunk, nem is volt annyira veszélyes, csak a sznajperek utcáit kellett elkerülni, a sznajper, az az orvlövész, így mondják, angolosan… A hegyekből be lehet lőni bizonyos utcákba, szoktak csak úgy lövöldözni, akit érnek, ki is van írva, vigyázz, sznajper, ott mindenki rohan. Még nem volt hideg, de már fáztunk, télen ne menj ki, mert fűtés, az nincs… Víz se… Még egy színházi előadást is láttunk, a Beckett Godot-ra várva, Susan Sonntag rendezte… elég szar előadás volt, de hát nekik valószínűleg azt jelenti, hogy mégis van élet…

MÉRNÖK

Mit, ki rendezett?

ÚJSÁGÍRÓ

Egy Beckett-darabot, világhírű, abszurd… Nem ismered? Nálunk is ment többször… A Susan Sonntag egy New York-i 185nő, nagyrészt tőle függnek a Nobel-díjak, balos csaj volt, olyan filozófus, liberális, a fél mellét leoperálták, akkor írt valamit a halálról is… és elment New Yorkból Szarajevóba, megrendezni bosnyák színészekkel azt a darabot; jó, lehet azt mondani, hogy már kifingott a népszerűsége, és ezzel akar visszakapaszkodni a világhírbe, de azért mégis bátorság, nem? Maradhatott volna otthon is a seggén, amiben vagy van áttétel, vagy nincs. Még idehaza láttam egy tisztességes francia dokumentumfilmet Szarajevóról, egy Levy nevű francia csinálta, azóta az egész francia filmes szakma nekiment, hogy ki akar tűnni, élősködik a hullákon, pedig a film jó… Azt mesélték, sose volt biztos, odaérnek-e a színészek a próbára, mert folyton lőttek… és nincs világítás, úgyhogy gyertyafénynél játsszák… De ha valami kevés áramot kapnak, a színház is előnyt élvez, meg a pékségek, meg a kórház… érdekes… Áram akkor van, ha vagy a bosnyákok kezén levő erőmű bír adni, vagy megegyeznek a szerbekkel, adnak nekik ennyi meg ennyi megawattot, és a szerbek ezért adnak ugyanannyit Szarajevónak… Háborúznak, és közben üzletelnek… És nézik az előadásokat, tele volt, amikor mi néztük, persze dolguk úgysincs… Ülnek vagy a romos lakásban, vagy a pincében, és várnak… Két éve várnak, vagy másfél éve, nem is tudom… Jegyre kapnak kevés kaját, a segélyből, csak abból él, akinek már nincsen valutája, és várnak. Kérdeztem, lopják-e a segélyt, mert a helyi önkormányzat osztja szét, mondták, lopnak, de nem többet, mint normális, azt mondják, aki ott kövér, az vagy beteg, vagy lop. És voltaképpen örülnek, hogy teljes blokádot húztak köréjük a szerbek, mert így a falvakból nem bírnak bemenni a menekülők, sok százezer ember, mert ha azok bejutnának, mindenki éhen veszne. Nem tudom, lehet, hogy a helyiek utálják, hogy jön kívülről egy valaki, úgy érzékeltem, tettek is erre célzást, de kevesen tudnak angolul, tolmácsunk meg nem volt; úgy volt, hogy velünk jön, de az utolsó pillanatban beszart, és beteget jelentett, úgyhogy senkivel se tudtunk igazán beszélni… Nehéz így riportokat csinálni, ott voltunk, ott voltak ők is, valami basic Englisht 186használtunk, a lényeget kitaláltuk, így is adtuk le… De hát három napot voltunk összesen… De azért izgalmas volt, minket is lelőhettek volna… Most ne gondold, hogy azért mentünk, hogy megmutassuk, milyen fasza gyerekek vagyunk… Persze fura érzés, hogy mászkálsz az utcán, azok vizet hordanak, sorba állnak kenyérért, a sorba bármikor belelőhetnek, szoktak, ilyenkor jó sokan kinyiffannak, az UNPROFOR katonák a páncélos járgányaikból nézik, nem segítenek, te ott vagy velük, nézed őket, a kortársaid, csak éppen te felülhetsz a repülőre és szépen hazamehetsz, ők meg nem, és talán holnap… Én nem vagyok művész, hogy ezt megírjam…

MÉRNÖK

Kamerát nem vittetek?

ÚJSÁGÍRÓ

Nem. Gondoltam rá, lehetett volna, de minek? Látjuk a tévében egyenesben, az egész világ látja… és mi van? Mennyi felvétel maradt Auschwitzról meg Katynról is… néha vetítik… és mi történik, kit érdekel? Gyerekkoromban a kezembe került Josephus Flavius könyve a zsidó háborúról, még a római időkből, van benne egy jelenet, több száz üldözött zsidó beszorult egy barlangba, és hogy ne kerüljenek római fogságba, a férfiak leölték először a saját gyerekeiket, aztán a saját feleségüket, végül önmagukat, illetve egymást, az utolsó önmagát, ha jól emlékszem… több százan… előtte megtárgyalták, megszavazták… Évekig kísértett ez a kép, gondoltam, nem igaz, írói kitaláció… Pár éve olvastam, hogy megtalálták azt a barlangot, és pont annyi csontvázat, gyerekét, nőét, férfiét, mint amennyiről Flavius beszámolt… Már akkor is…

MÉRNÖK

Biztos, hogy ki lehet telefonálni Szarajevóból?

ÚJSÁGÍRÓ

Mi? Csönd. Mondom, hogy mi is kitelefonáltunk, a lapnak.

MÉRNÖK

Úgy értem, egy helybéli lakos, aki nem újságíró.

ÚJSÁGÍRÓ

Hát, ha megfizeti… márkában… Valutáért mindent lehet. Mért, nálunk nem?

MÉRNÖK

Szóval azt mondod, hogy ha egy pali, mondjuk, elhatározza, hogy végigtelefonálja Európában az ismerőseit, akkor, valutáért, megteheti?

ÚJSÁGÍRÓ

Meg. Mondom, hogy meg. Letejeltünk a BBC-nek és mi is 187adtunk. Mit gondolsz, nem üzletelnek ott a békefenntartók is? Főleg a keletiek, az ukránok, az ilyenek… Baromi üzleteket kötnek, szerintem fegyvereket is árulnak… Mért, azt szeretnéd, ha nem lehetne kitelefonálni?

MÉRNÖK

Azt.

Csönd.

MÉRNÖK

De hát, ha megteheti, akkor nem hallucináltam.

ÚJSÁGÍRÓ

Elárulnád, hogy…?

MÉRNÖK

Semmi, kaptam egy hívást Szarajevóból a napokban, egy ottani haver, megkért valamire… de elkezdtem kételkedni, valóban hívott-e, vagy csak képzelem…

ÚJSÁGÍRÓ

Nem vagy benne biztos, hogy hívott?

Csönd.

Utána lehet nézni… Jegyzeteket vesz elő, lapozgat. Van egy saját rádiójuk nekik, mármint a muzulmánoknak, Radio Zid, azt jelenti, hogy Fal Rádió, van egy számuk, de Philadelphiában vagy Pittsburgh-ben, azon keresztül lehet elérni őket ott Szarajevóban, bizonyos Zdravko Grebo a vezetője, várjál, mindjárt meglesz a száma, és ugyanabban az épületben van az International Rescue Commitee, az egész a Soros BIH-alapítványhoz tartozik, a Soros egymaga több pénzt nyom a muzulmánokba, mint az összes nyugati állam együttvéve, azt a számot is meg tudom adni, várjál, és ők a műsorban megkérdezhetik, hogy a haverod tényleg hívott-e téged, állítólag ezt az adást tudják fogni, csencselnek az UNPROFOR-katonákkal rendesen, a kurvák állítólag nemcsak pénzt kérnek, hanem ceruzaelemet is, az ott nagyon nagy érték… majd szólnak a havernak, akik hallják… Na itt van, írd föl…

MÉRNÖK

Kösz, nem kell. Biztos, hogy hívott.

ÚJSÁGÍRÓ

Azért még fölírhatod.

MÉRNÖK

Kösz, nem kell. Hívott, és kész. Nem fogom kerestetni. Megtudná, hogy kételkedtem benne, holott csak menekülni akartam… Sokat segítettél, még egyszer kösz. Mérnök feláll, kisiet.

188
6. jelenet

Étkező. Feleség, Barátnő.

FELESÉG

A szabadságát kivette, ezt se tőle tudom, betelefonáltam a munkahelyére, ott mondták. Ő meg közben úgy megy el hazulról, mintha munkába menne…

BARÁTNŐ

Mégis nő lesz.

FELESÉG

De ez nem olyan. Mániákus, azóta a hülye telefon óta.

BARÁTNŐ

Mért, hány éve vagytok házasok?

FELESÉG

Tizenhat… nem, tizenhét éve…

BARÁTNŐ

Mondom én. Ezt úgy hívják, midlife crisis. A férfiak ebben a korban megőrülnek. Meg a nők is.

FELESÉG

Ezt mondta a pszichológus is, meg hogy családterápiára… De ezt meg se merem említeni neki, nemhogy odavonszolnám egy rendelőbe… őt?!

BARÁTNŐ

Ti még hetente hányszor?

FELESÉG

Nem számolom. Ritkán. Nem mindegy?

BARÁTNŐ

Szerezz be egy pasit. Vagy vágjál bele egy vállalkozásba.

FELESÉG

Azt mondta a pszichológus, hogy nyílt házasság, meg hogy a konfliktusokat verbalizálni kell… egy barom. Ami lényeges, azt azért meg szoktuk beszélni, vagyis eddig, a gyerek jövőjét, hogy ki kéne menni… Ha véletlenül megjön, te véletlenül ugrottál fel, útközben…

BARÁTNŐ

Már mondtad, nem felejtettem el.

FELESÉG

Ne haragudj.

Csönd.

Hogy ne bánjam, ha fiatal szeretőt talált magának, inkább örüljek… ezt mondta a barom… Mondom neki, én nem másik nőre vagyok féltékeny, hanem Szarajevóra… Láttad volna, hogy nézett rám… megrémültem, hogy azonnal bevitet a zárt osztályra… Hogy figyeljem meg, van-e még reggel erekciója…

Csönd.

BARÁTNŐ

Nem olyan hülye az a pszichológus… az enyim onanizál… rám se néz, csak amikor azt hiszi, nem látom, vagy alszom, akkor kezdi markolászni… ráncigálja… Utána meg elége189detten horkol… Ennél az is jobb lenne, ha megcsalna, de nem csal meg, gyáva, így nevelték, valami kurvanagy bűntudatot neveltek bele, persze minden házasság borzalom, ha meghallgatod őket, mind… Fel tudnám négyelni. És nem szólok. Biztos ő is elvágná a nyakamat, ha lenne bátorsága, de nincs… nekem sincs… az is egy kielégülés, úgy veszem észre, hogy fenntartjuk a látszatot… Ha társaságba megyünk, csevegünk… Intézzük a közös dolgokat… Tudjuk csinálni, de szörnyű erőfeszítés… biztos neki is… Mit bánom, hogy neki is, mért nem megy a francba… Közben tudom, a lakás, a gyerekek, hol lakna, nem bír venni magának… Ha gazdagok lennénk… persze ez is mellékes, nem azon múlik… Olyanokat álmodok, hogy a gyerekek kizuhannak egy felhőkarcolóból, ő utánuk ugrik, én csak állok és vigyorgok… miket álmodhat ő?!

Kulcs zaja a zárban.

FELESÉG

Te véletlenül vagy itt, felugrottál, éppen útba estünk.

7. jelenet

Étkező. Mérnök, Sanyi, Feleség.

SANYI

Nézd, én ebből most már a legszívesebben kiszállnék. Telefonálok, összehozlak itteni szerbekkel, menekült szerbekkel, úgy értem, azok értelmiségiek, és itt akarják kihúzni valahogy, nem akarnak besározódni… De nem tudok többet tenni, én végül is magyar vagyok, a vezetéknevem magyar, nem tehetek róla, hogy az anyám szerb … nem is tudok én olyan jól szerbül, csak amit a nagyanyáméknál tanultam gyerekkoromban, falun, nyaraláskor… Megszívták szegények a láncoskutya-korszakot, a nagyapámat el is vitték, négy évet ült, nekem nem muszáj nemzetiséginek lennem, amikor az apám magyar, a gyerekeim magyarok, a feleségem magyar, illetve szlovák, de szlovákul már a nagyszülei se igen tudtak… Ha itt beüt egy kemény vonal, elkezdik firtatni, nem kell az nekem. Ha már sehol a világon senkinek 190se kellek, akkor magyar vagyok… nem valami jó státusz, minden szlávokénál alacsonyabb, még a zsidókénál is alacsonyabb… de ha már így alakult… akkor magyar vagyok. Hiába mondanám nekik, hogy Petőfinek tót volt az anyja, rác az apja… Meg nem akarok átjáróházat a lakásomból…

Feleség italokat, rágcsálnivalót tesz eléjük.

Az a helyzet, hogy ebből a kurva háborúból a magyarok profitálnak. Biztos van az embargó miatt valami állami veszteség, de nekem ne mondja senki, hogy mi nem szállítunk fegyvert a horvátoknak meg a bosnyákoknak… ezt nem mint szerb mondom… és biztos szállítunk a szerbeknek is, ha mást nem, akkor üzemanyagot… nem létezik, hogy ki ne játszanánk az embargót… mint mások is, az összes nagyhatalom, amelyik az embargóra szavazott, meg az oroszok, akik szintén megszavazták… a nép, az biztos nyer vele, a déli határon nagyban megy a feketekereskedelem, mindenki jól jár, a vámosok is… és azt tudom, hogy az egykori Jugóból Pesten meg Pécsett meg Baján meg ilyen helyeken jönnek össze az üzlettársak, mert üzletelni muszáj, nagyon szépen kereskednek egymással a szerbek, a horvátok, a macedónok, pont itt, olyan bulikat rendeznek, öregem, a jobb kocsmákban, hogy öröm nézni… én nem nézem, de hallok róluk a lenti rokonoktól, és magyaroktól, akik látják… vagy akik szállítanak azokba a kocsmákba… a legújabb Mercikkel jönnek a palik, mindegy, horvátok, szerbek, macedónok, még az albánok is jönnek, meg az oroszok, persze, az egész maffia… és itt költik el a lóvéjukat… ami különben szerb szó, ha nem tudtad volna, zsákmányt jelent, mert loviti, az annyi, mint vadászni… Mit tehetnek azok arról, hogy mások háborúznak? Istenkém, ha ez van, hát megszedik magukat. És itt mossák a pénzüket, Magyarországon. Itt ruháznak be, persze magyar a kft., csak éppen a tőke származik délről… Emlékszem, volt olyan jelszó régen, hogy legyen Magyarország Kelet-Európa Svájca… Hát az. Itt aztán nem nézi senki, kinek honnét van a pénze. Hogy csak farmereket csempészett-e Triesztből Szlovéniába, vagy kirabolta a bosnyák falvakat… Itt nyit egy 191vendéglőt, persze magyar a kft., és kész. A bank itt nem nézi, a bejegyzéskor nem nézik, és én, mint magyar, azt mondom, ne is nézzék. Ha ez itt a népek országútja, mindig az volt, ezután is az lesz, akkor legalább szedjük be a vámot. Másból itt nem is lehet megélni.

FELESÉG

Vegyen, ne kelljen kínálni.

SANYI

Közben viszont persze életveszély. Mohács környékén van egy menekülttábor, oda horvátok menekültek Szlavóniából, a szerbek elől, meg minden elől, és akkor jöttek a horvátok szépen dzsipekkel, összeszedték az összes férfit, és vitték őket vissza. A nők meg a gyerekek maradhattak. Nem volt kényszer, csak megmondták nekik, ha nem mennek, soha többé nem térhetnek vissza Horvátországba. Nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar határőröknek ne tűnt volna fel, mennyi dzsip jött üresen, és hány embert visz ki… Vagy le voltak fizetve, vagy államilag… Hívtak nemrég egy szerb lakodalomba, még tűnődtem is, ne menjek-e el, egy osztálytársam lánya ment férjhez, isteniek az ilyen lakodalmak, eltartanak pár napig, eszem-iszom, dínom-dánom… aztán megüzenték, de nem postán, hogy nem ott lesz, ahova tervezték, hanem egy kisebb fogadóban, messzebb… na akkor mégse mentem, ha annyira félnek, hogy túl népszerű helyen nem merik megtartani, mert jöhet akárki, néhány kézigránáttal… kell az nekem? Ahogy kinyírták azt a családot Szegeden, azt mondják, a kicsi gyerekek a homlokuk elé emelték a kezüket, védekezésül, a kezükön át ment a golyó az agyukba… és ugyanakkor Palicson meg Szabadkán is, öt hónapos csecsemőt is lemészároltak…

FELESÉG

Mondja már meg neki, hogy hagyja abba, semmi értelme.

SANYI

Már mondtam. De fél szívvel. Az ember hallja a híreket… Tényleg, mért nem lehet csinálni valamit, mért nem lehet segíteni? Ezt én nem mint félszerb mondom. Hanem mint félember. Az egész ember biztos ki tudna találni valamit, de ma a világon csak félemberek élnek, mindenütt. Közben az a vicc, hogy a muzulmánok, ott Boszniában, azok a vér szerinti szerbek, és akik szerbnek mondják magukat, talán nem is azok… Mert amikor a törökök Boszniában térítettek, 192akkor ott a tiszta szerbeket térítették, és aki nem lett muzulmánná, az később jött, akárhonnan, és nem is volt szerb…

MÉRNÖK

Hogyhogy?

SANYI

Vannak elméletek, hogy az iszlámot azért sikerült Boszniában elterjeszteni, mert az ottani egyház nem törődött azzal, hogy a népet megnyerje, magába zárkózott, a bogumilokat is azért engedték be éppen oda, miközben máshonnét kiüldözték őket… Úgyhogy a nép körében nem volt ellenállás, vallás, vallás, nekik mindegy… Igazuk is volt, szerintem. Túl kell élni. Aztán arra is van elmélet, hogy mind a szerb törzs, mind a horvát törzs később települt be arra a vidékre, az ott élő szlávok fejére, mert a szerbek is, a horvátok is törökök voltak… csak aztán átvették a nyelvüket… ahogy a bolgárok is törökök, azokra meg a szlávok telepedtek rá, és a nép átvette a nyelvüket, az a fordított eset… Vérségileg itt semmihez se lehet kezdeni… Illetve lehet, ha van fasizmus, ha fajelmélet van… Ez az egész világ, úgy, ahogy van, fasiszta. Jobban mondva náci. Valamitől ez a jó nekik, mármint akik a dolgaikat intézik. Azt nekem ne mondja senki, hogy a nagyhatalmaknak ez a vérontás nem jó. Még nekünk, magyaroknak is jó, hát még nekik. Az oroszok pénzelik a szerbeket, a németek pénzelik a horvátokat, a muzulmánok pénzelik a bosnyákokat, ez egy világháború, kicsiben, és az amcsik pénzelik az oroszokat, hogy pénzeljék a szerbeket, akik ölik a bosnyákokat meg a horvátokat, akiket viszont az amcsik szövetségesei pénzelnek… Ha én látom ezt, ők ne látnák? Nekik ez a jó, gyárthatják és eladhatják a szar fegyvereiket, csökkenthetik a munkanélküliséget, segélyként elsózhatják az eladhatatlan termékeiket, nem annak jó a segély, aki kapja, hanem annak, aki adja… meg hivatkozhatnak ilyen-olyan veszélyre, felpörgethetik a hadiiparukat, énnekem ilyen elavultan marxista a nézetem…

MÉRNÖK

De mért pont ott? Ők nem tettek semmit, hogy így legyen?

SANYI

Biztos tettek, de olyat mindenütt tesznek, és mégse ez lesz belőle. Szerintem itt az van, hogy a térség le van értékelve. A Tito idején még fontos volt az Adria meg a Földkö193zi-tenger stratégiailag, tömték is őket pénzzel a ruszkik is meg az amcsik is, ebből lett a hatvanas-hetvenes években a jugó csoda, aminek a hülye magyarok a csodájára jártak, azt hitték, belülről van, egy frászt volt belülről, munkástanács, önkormányzat, önigazgatás, ugyan, egy nagy porhintés volt az egész, csak a magyarok szopták be… de közben fejlődött a haditechnika, a térség elvesztette a jelentőségét, és akkor ott már minden meg van engedve. Engem, mint magyart, ez aggaszt. Hogy itt szabadság van. Mire vezet a szabadság? Hát erre. Tiszta életveszély. A legbarmabb barmok elszabadulnak, egy idióta liberális filozófia nevében, ami talán nyugaton működik, ott is egyre kevésbé, de itt, a félbarbárok között, nem fog működni soha.

FELESÉG

Azért azt ne mondja, hogy ott Boszniában évszázadokon át sose gyilkolták egymást, és most nincs mit megbosszulniuk…

SANYI

Márpedig ezt mondom. Soha a büdös életben semmi bajuk se volt egymással, együtt éltek, egy a nyelvük, egy a kultúrájuk, a vallással sose törődtek, összevissza házasodtak, a kutyát se érdekelte, ki a szerb, a horvát, a bosnyák, a hercegovác…

FELESÉG

Hogyhogy egy a nyelvük?! Azok külön nyelvek, a szerb meg a horvát, nem? A szerb olyan, mint az orosz, a horvát meg, nem tudom, de azt nem cirill betűvel írják…

SANYI

Már hogyne lenne egy a nyelvük, kezicsókolom? Volt egy pasas, ott született egy isten háta mögötti hercegovinai faluban, úgy hívták, hogy Vuk Karadžić, ez nem a mostani Radovan Karadžić, a tébolyult szar költő, aki 68-ban balos volt, most meg náci lett, na ez a Vuk a faluja nyelvjárását tette meg szerbhorvát irodalmi nyelvnek, ő volt a jugó Kazinczy, és azért tehette, mert ezek ugyanannak a nyelvnek a nyelvjárásai. Speciel Bécsben élt, mert Bécs félt az orosz pánszláv hatástól, úgyhogy megcsináltatta a szlávokkal a bécsi támogatású szláv nyelvújításokat… nem sok sikerrel, ami az orosz hatást illeti, persze… de ezt szívták meg a magyarok, szóval mi, ebből lett Trianon. Tetszik tudni, mekkora a különbség a szerb meg a horvát között? Kisebb, mint a szögedi meg a pálóc között. És soha senki se vonta 194kétségbe, hogy az mind magyar nyelvjárás. Bosnyák nyelv meg egyáltalán nincs, nem is lehet, És hogy milyen ábécével írnak?! A magyart is lehet cirillel írni… vagy héber betűkkel, a feleségem a pesti zsidó iskolába íratta az egyik gyerekünket, a Lauderba, mert mit lehet tudni, és én nem elleneztem, holott nálunk senki se volt zsidó, ott a magyar szavakat íratják velük héber betűkkel, hogy szokják, és lehet. Tessék elolvasni az angolul írt szlavisztikai cikkeket, pompásan át lehet írni az orosz szövegeket latin betűre. Az ábécé, az hatalmi kérdés, nem pedig nyelvi. Vannak ázsiai népek, akik a múlt században kaptak latin ábécét, jött a szovjet hatalom, kaptak cirillt, most meg felbomlott a Szovjetunió, erre elkezdtek arab betűkkel írni. És ugyanaz a nyelvük, kezicsókolom. Mindegy, én csak azt mondom, és tessék nekem elhinni, mert ez engem egy időben mint programozót is kezdett érdekelni, kár, hogy nem igazán, mert kimehettem volna Amerikába és milliókat kereshettem volna a hadiiparban, ahol nyelvészekkel, például az introvertált latinosokkal írattak programokat éveken át, csak hülye voltam és maradtam, hogy amit sokáig szerbhorvátnak hívtak, az egy nyelv, csak két, illetve négy nép használja…

MÉRNÖK

Négy? Nem három?

SANYI

A crnagonácok is, mármint a montenegróiak, és a bosnyákok, a szerbeken és a horvátokon kívül. És tessék nekem elhinni, hogy ezek a népek egymást soha nem bántották. Illetve a második világháborúban igen, volt egy németellenes szerb királyi hadsereg, a csetnikek, ezek harcoltak a németek, a horvátok meg a kommunisták ellen; volt egy horvát fasiszta hadsereg, ezek a németek oldalán harcoltak a szerb csetnikek meg a kommunisták ellen; és volt a kommunista hadsereg, amelyben vegyesen voltak a nemzetiségek, és azok harcoltak mindenki ellen. Azt állítják, hogy egymás között a jugók több jugót öltek meg, mint a németek. Ezt el tudom képzelni. De nem nemzetiségi alapon, kérem szépen. Legföljebb a magyarokat irtották a háború után nemzetiségi alapon, ahogy a szerbeket meg a zsidókat a magyarok a háború alatt. Ez volt a bosszú. De hogy 195Boszniában és Hercegovinában nemzetiségi alapon irtották volna egymást, az hazugság. Még a törökök se. Soha, senki. Ez a nyugati sajtó irtózatos hamisítása. Ez új, kérem szépen. Ez nagyon modern. És az is valami elképesztő hazugság, hogy vallásháborút vívtak volna ezek a népek egymás ellen valaha. Sose jutott eszükbe, tessék nekem elhinni. Még a muzulmánoknak se. A muzulmánok évszázadokon át senkit meg nem öltek a hitéért. Most persze már igen, ez is modern dolog. Rabszolgát szedtek, janicsárokat képeztek, gyaurnak hívták, aki nem volt igazhívő, de csupán a hitéért vagy a származásáért nem bántották. Terjeszkedtek, persze, és háborúztak. De a vallásháború meg a fajgyűlölet európai találmány. És ami ott most folyik, az a mostani nagyhatalmak irtózatos hazugsága. Azóta az iszlám is átvette, most már az is európai iszlám, ha meg tetszik engedni. Az egész fundamentalizmus, úgy, ahogy van, bármely vallást illetően, európai őrület, ideológiai fegyver, amivel a nagyhatalmak Napóleon óta élnek. És most már persze nem is lehet visszavonni, lehet, hogy béke lesz egyszer a volt Jugóban, de olyan béke, hogy évszázadokig tart majd a vendetta. Most már igen. De ez új. Ez a modernség, tetszik tudni. Ez a huszadik század hozadéka. Ez a tömeggyilkosság szépséges ideológiája. Rosszabb, mint a legsötétebb középkor. Akkor azt mondták, te boszorkány vagy, és megégettek. De azt nem mondták, hogy az anyád meg a lányod is boszorkány, meg az egész nemzetséged a hetedik ízig felmenőleg és a hetedik ízig lemenőleg, és elégetjük mindet.

Csönd.

FELESÉG

Mit tölthetek?

SANYI

Köszönöm, mindegy. Azt mondják otthon, vigyázzak, sokat iszom újabban. Lehet.

FELESÉG

Maga úgy beszél, mintha bosnyák lenne.

SANYI

Nem vagyok bosnyák, én csak néha jártam arrafelé, és mindig megvendégeltek, akár mint magyart, akár mint szerbet, és mindenki, a horvátok is, a muzulmánok is… a szerbek is… még a zsidók is, mert azok is vannak, ugyanúgy néznek ki, ugyanazt a nyelvet beszélik, vallásos meg ott alig 196van… Az a város, az úgy internacionális, mint Párizs vagy New York, ott sose gyűlölték egymást az emberek, és azt mondják, most se, ott, a városon belül… Mért kéne nekem bosnyáknak lennem, tessék mondani? Őket bűnözők lövik, ők pedig nem lőnek vissza, vagy alig bírnak visszalőni. Tessék elképzelni, hogy a szegedi és a dombóvári magyar csapatok bekerítik Pécset, és elkezdik lőni, csak azért, mert Pécsett maradt egy dzsámi meg egy minaret. Tessék elképzelni, hogy a szegedi csapatokat az oroszok pénzelik, a dombóvári csapatokat meg a németek, és a pécsiek nem kapnak se élelmet, se fegyvert, és kénytelenek a török segítséget elfogadni, ha életben akarnak maradni…

MÉRNÖK

Ez mégse olyan, nálunk alig van nemzetiség, a cigányok kivételével…

SANYI

De hát ott sincs! Azok nem nemzetiségiek, az egy nép, ezt magyarázom fél órája… Egy a nyelvük, egy a kultúrájuk… most már elég rég a történelmük is…

FELESÉG

Ne haragudjon, akkor a csehek meg a szlovákok is, és mégis szétmentek…

SANYI

Az más, az két nyelv, tényleg, noha nagyon hasonló, és ami a lényeg, a mentalitásuk más… a csehek szláv osztrákok, a szlovákok meg teljesen magyarok, tessék nekem elhinni, teljesen magyar a lassúságuk, a korlátoltságuk, a hangsúlyuk az első szótagon, a hosszú meg a rövid magánhangzóik… Mégiscsak ezer év együttélés… Nem mintha a szlovákok tudnák, hogy hiába beszélnek szlávul, az magyar… persze a magyarok se tudják… Ez az egész nemzeti dolog, ez nem létezik, sose létezett, ezt a múlt században találták fel a leghülyébb, a legtehetségtelenebb emberek, hogy megéljenek valamiből, mert nem volt szaktudásuk, de hatalmat akartak… Tessék megnézni a magyar nácikat, hát kik azok? Az ugyanolyanok, mint akik a szarajevói polgári lakosságot lövik… Ez egy nagy internacionalizmus, tessék elhinni, amit a nácik csinálnak maguknak… Nekem azt ne mondja senki, hogy nem ugyanazok pénzelik az összes nácikat a világon, dehogynem… és hogy ők egymással nincsenek kiegyezve…

197
FELESÉG

Ezt mondom én is… csak azt nem tudtam, hogy Jugóban is…

Feleség tölt mindenkinek. Isznak. Csönd. Isznak. Csönd. Isznak.

8. jelenet

Vendéglő. Cigányzenés mulatóhely. Az elegáns újgazdag közönség mulat. Sok külföldi, a németek a leghangosabbak. Esetleg délszlávok is vannak köztük. Az egyik asztalnál, hátul, a többiek által jórészt takarna, Mérnök és Külpolos beszélget. A hangzavarban csak úgy halljuk őket, hogy mikrofon van rajtuk. Nem baj, ha jó ideig nem látjuk, melyik asztalnál ülők beszélgetését halljuk. Az előtérben a prímás meg a kontrás húzza hol egyik, hol másik asztalnál. Az énekesnő egy emelvényen a cimbalmos mellett danol. Pincérek szaladgálnak gazdagon megterített tálakkal.

KÜLPOLOS

És hova mehetek én? Egy magyar külpolitikai újságíró… Aki hivatalos szakíró volt az átkosban… noha pártonkívüli… és aki annak idején bátornak számított, mert megírt néhány dolgot, és nemcsak hazudott vagy elhallgatott… ezek relatív érdemek, elévültek; ha ma nem dörgölődzöl valamelyik párthoz, mindegy, melyikhez, védtelen maradsz, és kicsinálnak. Én, sajnos, finnyás voltam világéletemben. Az a baj, hogy mindig visszautasítottam, hogy az államvédelemnek dolgozzam vagy a katonai elhárításnak… azokat ugyanúgy átvették, mint egykor a komcsik a nyilasokat… Neked legalább szakmád van.

MÉRNÖK

Szakmám, nekem? Tíz évvel azután, hogy kijöttem az egyetemről, már rég elavult, amit ott tanultam. Most meg már…

KÜLPOLOS

Te elmehetsz maszekolni, tudod, mi a harapófogó meg a subler, de mit tudok én? Tudok angolul, németül meg franciául, ahogy egy magyar tudhat. Évtizedeken át gyűjtögettem magamnak újságkivágásokból egy archívumot… főleg Ázsia érdekelt… tudod te, a nagy nyugati lapoknak milyen archívumuk van? Persze számítógépen: gigabájtok tömege… az én kis archívumom, amitől nem bírok mozogni a lakásban, egy rakás szemét. Talán gondolkozni egy kicsit megtanultam… érdekel az valakit? Nyápic kis huszonéves 198juppik döntenek a világ sorsáról valahol Washingtonban, akik annyit se tudnak semmiről, mint egy zulukaffer. Kérlek szépen, én ifjú újdondász koromban az éjszaka telexen érkezett slejfni alapján, amit a katonai lehallgatás készített a Szabad Európa előző napi adásából, legföljebb hatflekkes anyagot diktáltam le a gépírónőnek, és még hét előtt elvitték, a PB-tagok kapták meg. A katonai lehallgatás is rövidített, én is, és akkor eltűnődtem. Én ugyanis hallgattam a Szabad Európát is, meg más rádiókat is, meg benne éltem az életben, de a mi főnökeink, akik a döntéseket hozták, azoknak nem volt rá idejük, azok még a magyar állapotokról is annak alapján tájékozódtak, amit én tálaltam nekik, hat flekkben, a magyar valóságtól kissé távol levő Szabad Európa hírei alapján. Ez azóta is ilyen. Mért pont Washingtonban lenne másképp? Ezeknek a semmit sem értő kis nyápicoknak vagyunk kiszolgáltatva, csak mert valami ájvilíghez tartozó egyetemre íratta be őket a dúsgazdag apukájuk. Rémes. Hozzájuk képest, akik az első világháború utáni hülye békét csinálták, egyetemi tanárok voltak, és abból is mi lett… Olyan bonyolult lett minden, hogy minden kormányban zsenikre lenne szükség, és pont most vannak a világ minden államában hatalmon az idióták. Én is abból élek, végül is, hogy külpolitikai tanácsokat adok az itthoni hülyéknek… díjaznak, és amit írok, kidobják a szemétbe. Végül is igazuk van, hiába írok okos dolgozatokat arról, mennyire hülyén intézik a világpolitikát, nem oszt, és nem szoroz.

MÉRNÖK

Akkor miért fizetnek?

KÜLPOLOS

Merő sznobizmusból. Hízeleg nekik, hogy van külpolitikai tanácsadójuk, meg gazdasági szakértőjük, ilyen is, meg olyan is… pénzük van rá. Nem tudom, honnét, de van.

Kis szünet, a cigánydal harsog, a közönség zabál, mulat.

KÜLPOLOS

Mit is kérdeztél? Hogy Jugoszlávia?

MÉRNÖK

Na igen.

KÜLPOLOS

Miért érdekel?

MÉRNÖK

Semmi, csak nem értem.

KÜLPOLOS

Marxistán fogalmazva, az egy osztályháború.

MÉRNÖK

Felnevet. Ezt még nem mondta senki.

199
KÜLPOLOS

Én sose voltam marxista, én megengedhetem magamnak… Nézd, ez egy tipikus modernizációs probléma, alaposabban Ázsiából ismerem, de hát Dél-Amerika se más… Adva van a kihívás, modern ipari állammá válni… ez a társadalom nagy többségének érdekeit sérti. Csak azokét nem, akiknek az újgyarmatosítás során akadhat konvertibilis tudása, ami nekem nincs, szerinted neked sincs… eladható hazai kapcsolatrendszer, azt jól megfizetik, ilyenek az úgynevezett privatizációs tanácsadók… a régi kommunisták, akik révén le lehet fizetni az orosz maffiafőnököket… a nyugatiak ezt értékelik, nem mást… meg egy-két igazi szakember, menedzser, nemzetközi jogász, politikussá lett irodalmár… vagyis a mai elit, akár kormányon van, akár ellenzékben… A marakodó elitek nem az elveikért harcolnak, hanem hogy őket fizessék meg jobban a nyugatiak… érthető, hogy a nagyobb koncért minden szarságra képesek… A tömeg viszont ebből kimarad, a tömeg elnyomorodik. Mondjuk, ez a nép, nemzetiesen, illetve ez a lakosság, liberális demokratikusan. A nép ki van semmizve. Nálunk is ez van, csak a feketepiac enyhít valamelyest… Jugóban Tito halála után elég bölcsen felmérték, hogy többé nem fogják támogatni őket se az amcsik, se a ruszkik… illetve nem felmérték, hanem tapasztalták. És akkor a kommunista vezetők megérezték, hogy nekik végük egy új rendszerben, nekik végük lenne egy nyugatiasodó Jugoszláviában… mert az azért kőkemény rendőrállam volt Tito alatt, csak ezt a külföldiek nem tudták… és a hadsereg fel volt duzzasztva alaposan, csak néztem Belgrádban a két hatalmas épületet, mind a kettő a hadügyminisztérium épülete volt, az egyik fele is elég lett volna egy akkora államnak… már Tito se tudta hova rakni a volt partizánokat… két ekkora épület, az katonai diktatúra akkor is, ha látszólag az élet békés… nekik semmi képzettségük, semmi tudásuk, ők csak Tito szolgái voltak… és érthető, ha nem akarták, hogy Tito síremléke alá temessék őket is… úgyhogy újra feltalálták a nemzeti sovinizmust, főleg az írók kezdték, de az írók maguktól nem találnak ki semmit… Azoknak mindent felülről sugalmaznak…

200

Sötétebb lesz, a cigányzene elhallgat, kezdődik a diszkózenés sztriptíz.

KÜLPOLOS

Vidoran. Itt ez is van már? Nem tudtam. Családom nincs, ilyen helyeken verem el a pénzem… mihez kezdjek vele? Hagyjam az államra? Szeretem nézni, milyen a világvége közelről… és a kurvák olcsóbbak, mint egy feleség… Tiszta Ázsia, most már itt is, azt én elég jól ismerem… Na. A kommunista vezetők elkezdték átmenteni magukat, és józanul körülnéztek, ugyan kire és mire is számíthatnak. És azt látták, hogy a képzetlen, nincstelen munkanélküliek tömegére számíthatnak, ha… és akkor ezeket kell megnyerni, mert ez a többség. Mivel lehet őket foglalkoztatni? Háborúval. Semmi egyébbel. Adjál fegyvert a kezükbe, a partizánmítosz úgyis ki volt már dolgozva, és persze adták a Rambo-filmeket, meg minden ilyent, és hitesd el velük, hogy ki akarják őket fosztani az idegenek, a többi jugó nemzetiség, meg a külföld, és ettől boldogan fognak fosztogatni ők maguk. Ez is lett. Felfegyverezték az amúgy is nyomorultakat, akik csak még nyomorultabbak lettek volna a további modernizáció alatt, kiképezték őket eszmeileg és katonailag, tartott a dolog vagy hét-nyolc évig, senki oda se bagózott, közben a palik megtanulták a fasiszta szónoklat technikáját, volt egy szónoklattanáruk, jó szónok, maga Tito, és amikor beütött a válság, a döntés órája, amikor egy nap alatt vagy nyugati, vagy ázsiai ország kellett, hogy legyenek, már megvolt minden, hogy Ázsiát csináljanak. Az Ante Marković nevű pali, miniszterelnök volt, még az egységes Jugóban, jobb programmal állt elő, mint a lengyelek, meg is tudta volna csinálni, de hülye volt, nem mérte fel, hogy ott a többség nem erre vágyik. Szabad a rablás, mondták a tömegeknek, akik demokratikusan megerősítették őket a hatalomban, és tényleg elkezdtek rabolni. Ami persze gyilkosság és háború nélkül nem megy. És ebben boldogan támogatták őket az amcsik, odament a Baker, és azt mondta, tessék megcsinálni, a Gorbival már megegyeztünk. És így is lehetett, egyre több jel mutat arra, hogy az egész új keletű sovinizmust a KGB találta ki és generálta, mert ha már ki 201kell vonulniuk, akkor essenek egymásnak a kelet-európai országok, döntsék egymást romba, és akkor jönnek az oroszok rendteremtőnek. Nézd meg, kik hirdetik nálunk is a náci nézeteket, egészen feltűnő… És az egészet Amerika, hallgatólagosan, azóta is egyfolytában támogatja. Belülről ez két osztály összefogása, a hatalomban levőké meg a plebsé, az úgynevezett civil lakosság, vagyis a polgárság ellen. Ez van a volt Szovjetunióban is, csak ott nehezebb… A legnagyobb hülyeség azokat a jugó nácikat okosság dolgában lebecsülni. Azok profi politikusok, még a Tito-rendszerben tanulták a szakmát, és mint politikusnak, semmi skrupulusuk sincs. Tudod, az a gyanúm, valahol ott van a lényeg, hogy Titónak volt egy tucat magánkastélya szerte Jugóban. Az nem volt reális, hogy egyetlen pali szerezze meg mindet. De hogy egyet-egyet igen, arról meg lehet alkudni, gondolták az okosabb palik. És ez is történt, és történik még mindig, persze háborúval. Ők öldökölve alkudoznak, a vad rácok. Így lehetett ez már Hunyadi János idején is, azzal a hogyhívják, Brankovics Györggyel. Nem sokat változik a világ.

A vetkőző lányokat megtapsolják. Fény. A lányok elpucolnak, fény, megint a cigánybanda zendít rá.

KÜLPOLOS

Egyébként, meg kell mondanom, ez a forgatókönyv volt érvényben a többi szocialista országban is, még nálunk is, ha tudni akarod, csak nem pont így érvényesült. Hogy nálunk miért nem jött egy magyar Milosević, holott volt rá több alkalmas jelölt is, az megérne egy misét, és szervezték is a maguk hatalomátvételét, pont úgy, mint Jugóban… itt talán a magyar pragmatizmus is működött, meg az akkori ellenzék se volt teljesen hülye, azzal a négyigenes népszavazással… talán mégis van valami néplélekféle, ki tudja… a Kádár-rendszernek millió bűne volt, természetesen, de annyit megengedett az embereknek, hogy kicsit a maguk feje után menjenek, és ne feltétlenül a szabad rablást tekintsék az egyetlen szerzési lehetőségnek… talán ezen múlik… de ott lent, délen, mivel foglalkoznának azok a paramilitáris csapatok egyébként, ha nem lenne háború, és ha a háború 202nem tartana sokáig, pár nemzedékig, hogy a fiaik meg az unokáik is rabolhassanak még?! Ez nem nemzetiségi háború, dehogy, az összes ottani nemzetiség boldogan csinálja, mert a képzetlen tömegnek ez az egyetlen szerzési és túlélési lehetősége. Boldogan csinálják még a bosnyákok is, pedig ők döglenek bele a leginkább. A szarajevói piactéren az első vérengzést, amit annyit mutogattak, nem a szerbek okozták, maguk a bosnyákok, mint kiderült, hogy az ENSZ végre beavatkozzék. A másodikat, a nagyobbat, február elején, persze már a szerbek… Mutogattak egy sovány palit, hogy konclágerben van, és bosnyák, aztán kiderült, hogy szerb, köztörvényes és tüdőbajos… csupa hamisítás, minden oldalról… Erről egy Peter Brock nevű pasas, az El Paso Herald Post munkatársa, egész könyvet írt, hogyan hamisítanak a bosnyákok… ami biztos igaz, viszont alighanem ezt a Peter Brockot meg a szerbek pénzelik, vagy az oroszok… Csak a hullák valódiak… Az a Pullitzer-díjas pasas is, aki valami szerbbel csinált riportot, egy tömeggyilkossal, hogy is hívták, talán Borislav… micsoda… Herek vagy Harak… címlapsztori volt hetekig, aztán kiderült, hogy a kiváló riportert átvágták, de attól még ez a Mr. John Burns a díjat megkapta, és eszébe se jutott visszaadni… Ezért állítom, hogy ez voltaképpen osztályháború, csak nemzeti ideológiába csomagolták, hogy nehezebben értsd. A kisemmizettek vívják gyilkos háborújukat mindazok ellen, akiknek egy europaizált Jugoszláviában jól ment volna, és akik a titoista Jugoszláviában valamit fel tudtak halmozni.

Bűvész lép az emelvényre, fényváltás, a bűvész bűvészkedik, elvarázsol, elővarázsol, olykor megtapsolják.

MÉRNÖK

Ha ez igaz, akkor a többségnek a háború fenntartása az érdeke.

KÜLPOLOS

Hát hogyne. Egészen feltűnő, hogy a civileket ölik, és nem a szemben álló katonák egymást. Nem azért, mert gyávák, hanem mert így tartható fenn a háború a legjobban, most, a nemzetközi média korában. Nekik remek, hogy ott vannak a békefenntartók, meg ilyenek… és nem azért, mert ők is kapnak a szenvedő lakosságnak szánt nemzetközi segélyből, 203mert persze kapnak, naná, elrabolják, kisíbolják, átcsempészik, hanem mert nemzetközileg el van ismerve, hogy náluk rendkívüli állapot van érvényben, és ezzel a maguk kis köztársaságaiban a demokráciának még a látszatát is kiiktathatják. Ez most már addig fog tartani, amíg az ellenséges nemzetiséget teljesen ki nem rabolják, és aztán a saját nemzetük tehetősebbjei iránt fognak fegyveresen érdeklődni, akkor kitör egy másfajta, egy igazi polgárháború, és csak aztán lesz vége. Jó sokára. És ezt a nyugatiak nem is fogják megakadályozni, mert a maguk kifinomult módján ők is nácik természetesen, nem befelé, csak kifelé, befelé iszonyúan humanista demokraták, kifelé viszont igazi kolonialista fajgyűlölők, ugyan megér-e egy angol vagy francia ENSZ-katona élete ezer bosnyák, horvát vagy szerb életet? Ugye, hogy nem. Ez nekik sok szempontból jó, mármint a nyugatiaknak. Arra való a tévé, hogy közvetítse, ezek mind vademberek, hagyjuk hát, hogy kiirtsák egymást, és ne segítsük őket. Mossuk össze, mondja a nyugati média, Kelet-Európát Afrikával és Ázsiával, meg is teszik, és ennyi. Sőt, most én is hozzájuk hasonlóan, fajgyűlölően fogalmaztam, mert mi kifogása lehet egy kelet-európainak, ha ázsiaival mossák össze? Az nem ember?!

A bűvész elvonul, megint fényváltás, jön a cigánybanda, most operetteket adnak elő.

MÉRNÖK

Jártál te Szarajevóban?

KÜLPOLOS

Régen, még a hetvenes években, finom pljeskavicát ettem a bas-csarsijában, és zágrábi sört ittam hozzá. És persze megnéztem Gavrilo Princip aszfaltba öntött, odahamisított lábnyomát ott a hídnál, ahonnét állítólag lelőtte a trónörököst. Most majd a bosnyákok azt a lábnyomot, ha van idejük, el fogják törölni. A bas-csarsiját, gondolom, azóta szétbombázták. Aztán majd nemzedékek múltán felépítik megint, és a sokmillió áldozatnak emelnek egy megható kőoszlopot, ahogy szokták, és arra majd később megint horogkeresztet vagy vörös csillagot mázolnak a modernizációból kiszoruló ifjak… ha még lesz emberiség, ami kétséges. Itt egy új Jalta van érvényben, az oroszoknak az amerikaiak vissza akarják 204passzolni az egész térséget, ezért akarták megőrizni Gorbacsovot, ezért akarják megerősíteni Jelcint, nekik egy elég erős Szovjetunió kell, de nem túl erős… Európával szemben… és úgy gondolják, az oroszoknak visszaadják a Balkánt, lehet, hogy minket is, viszont az oroszokat féken tartják, lekötik Ázsiában a muzulmánokkal, vagyis Perzsiával és Törökországgal, amely nyomul befelé… azokat pénzelik… miközben úgy tesznek, mintha az iszlámot Európából ki akarnák űzni, fel is áldozzák az összes délszláv muzulmánt… akiknek Perzsia meg a törökök szállítanak fegyvert… az az idióta Jelcin majdnem elszúrta nekik, Varsóban azt mondta, nem ellenzi, hogy a lengyelek belépjenek a NATO-ba… Amerika beszart, rátelefonált, ugyan már, Jelcin elvtárs, hogy képzeli ezt, Jelcin elvtárs haptákba vágta magát, bocsánat, mondta, nem is úgy gondoltam… Szerintem Amerika mindjárt hivatalosan is odaadja az oroszoknak Szerbiát… amit szegény ruszkik maguktól nem bírnának megszerezni … Nyitott kérdés csak Kína, mint mindig… és Japán… Nem is érdeklődik Amerika az atlanti térség iránt… Nem szennyesebb, mint bármikor, csak a fegyverek jobbak, és több is van belőlük forgalomban, és valamivel több millió embert kell hozzá kiirtani, mint eddig bármikor… Van egy barátom, az évek óta spájzol, több mázsa konzervet halmozott fel a garázsában, a kocsija rég kiszorult belőle, meg szappant, mindig van odalent pár liter friss víz, harmadnaponta cseréli, vett vaskályhát, fát, szenet, noha cirkóval fűt, vett lisztet, élesztőt, félévente kidobja, és vesz újat, több kiló mécsest tárol, szalonnát, füstölt húst, mert ugye ha nem lesz áram, a mélyhűtőben minden megrohad… Itt, Pesten. Eleinte kiröhögtem. De hallom, a Tisza egyik partján drágább az ugyanolyan lakás, mint a másikon, mert ugye az a románoké lesz, amikor bejönnek… és Pesten a pince dobja meg a lakás értékét, a lehetséges óvóhely… ezt árakban lehet mérni…

A cigánybanda meg az énekesnő a „Túl az Óperencián”-t dalolja.

Ne igyunk meg most egy üveg whiskyt? Ha már annyira világvégünk van, mint ahogy én felvázoltam…

A cigánybanda elnyomja őket.

205
9. jelenet

Étkező. Mérnök a számítógépen dolgozik, cigarettázik közben, bejön hálóingben Feleség, leül a konyhaasztalhoz.

FELESÉG

Meddig dolgozol még?

MÉRNÖK

Mindjárt.

FELESÉG

Kitaláltam. Hallod? Kitaláltam.

MÉRNÖK

Micsodát?

FELESÉG

Figyelsz? Mert akkor elmondom.

MÉRNÖK

Figyelek.

FELESÉG

Emlékszel, mielőtt összeházasodtunk, azt mondtad, nagyon tetszem neked, de főleg az, hogy okosabb vagyok nálad.

Csönd.

Emlékszel?

MÉRNÖK

Rémlik. Udvarláskor mond ilyen ócska bókokat az ember.

FELESÉG

Én végig azt gondoltam, hogy tényleg okosabb vagyok nálad, csak szerettem benned, mit is, a tisztaságodat… és megvoltunk… De te most annyira… Hogy léptem.

MÉRNÖK

Igen? Na és hova, szívem? Félre?

FELESÉG

Itt most nagy dohányt a privatizációval lehet kaszálni… Jött egy amerikás magyar pali, véletlenül járt pont nálunk, egyáltalán nem volt szimpatikus, de éreztem, hogy lehet, információhiánya van… nekem van információm, tudom, kit hol kéne megkennie, hogy menjen neki az üzlet… kihívtam, és mondtam neki, nekem nem kell pénz, nekem állás kell.

MÉRNÖK

Mi kell neked?

FELESÉG

Állás, pár évig valahol Amerikában. Hihetetlen link állások tömege van Amerikában, a szenátus megszavazta, ennyi meg ennyi támogatás Kelet-Európának, és nem bírják mire elkölteni, ott is el kell költeni a megszavazott pénzeket, és a legnagyobb bajban vannak a palik, ha nem költik el, akármire. Mint az Európai Közösségben, ahogy a KGST-ben volt, ez mind egyforma. Meg a legnagyobb cégek, hát látjuk, mekkora keretük van korrumpálásra, nem is titkolják, ez nekik megéri. Mint az üveggyöngy meg a tüzes víz az 206indiánoknak, csak most mi vagyunk az indiánok. Mondtam a pasasnak, én összehozom azokkal, akik neki kellenek, akik révén benyomulhat a cége a ruszkikhoz, de nekem ne adjon le százalékot, vagy mit tudom én, hány millió forintot, hanem intézze el, hogy kapjak valami fal állást, egyszerűbb is, két nyomtalan telefon az IMF-nél vagy akárhol.

MÉRNÖK

Az hol van, New Yorkban?

FELESÉG

Azt hiszem, mit tudom én, nem mindegy? És megígérte.

MÉRNÖK

Hát te hülye vagy! Azt hiszed, megtartja?

FELESÉG

Nem vagyok hülye. Ahogy hozza a kinevezésemet, ő megkapja a neveket. Előbb nem.

Csönd.

Mért, én ennyi gyakorlattal, kapcsolattal nem érek annyit, mint egy szar kis huszonéves magyar bankfiú, aki keres havi kétszázezer nettót?

MÉRNÖK

Te felajánlottad neki… te a hazádat árulod?!

FELESÉG

Én? Mit árulok én? Információt, kivel köthet üzletet, amiből neki is haszna lehet, meg a mi édes hazánknak is, mert beruháznak… És ha rajtunk keresztül sikerül behatolniuk az orosz piacra, és az nekik megéri, akkor mi történik? Visszaáll a KGST, így vagy úgy, de mindenképpen visszaállna, legföljebb a nyugatiak keresik rajta a legtöbbet, viszont működni fog. Mi ebben az erkölcsileg elítélendő? Az keresi a legtöbbet, aki a legerősebb. Eddig is ez volt, nem? És nem a nyersanyag az érték, hanem a kapcsolatrendszer, az ér valamit, mindenki, aki nagymenő, azt árulja, és mi rossz van benne?

MÉRNÖK

Tiszta baromság, te légvárakat építesz, tudod, mit fizetnek emberek azért, hogy ők kapják meg azokat a kisorsolt greencardokat? De ha bejön… tegyük fel… te akkor elmégy az USA-ba?

FELESÉG

Elmegyünk, te meg én meg a gyerek. A gyerek ott fog college-ba járni, én valamit színlelek ott a hülye bürokraták között, te meg, ha ki lehet harcolni a munkavállalói engedélyt… tudom, hogy nem könnyű, de ha lehet… és ha nem, majd vezeted a háztartást, az ott könnyű, és közben azt kutatsz, amit akarsz… vendégtanárként is esetleg…

Csönd.

207
MÉRNÖK

Nem gondolod, hogy ezt illett volna előtte megbeszélnünk?

FELESÉG

Nem gondolom. Te most teljesen bele vagy habarodva a Szarajevódba. Majd ha egyszer magadhoz térsz, megint mindent megbeszélünk.

MÉRNÖK

Akkor most miért mondtad el?

FELESÉG

Mert úgy gondoltam, hátha még vissza lehet téged tartani.

MÉRNÖK

Mitől, édes bogaram? Kirabolni készülök egy bankot? Éppen le akarok mészárolni valakit? Mitől kéne engem visszatartani? Nem téged kéne visszatartani attól, hogy elfogadd a magad húsz-harminc millióját, mindegy, ha nem csekken adják, hanem természetben, barterként, állásban… nem téged kéne visszatartani attól, hogy pont olyan gengszter legyél, mint a többi, aki elfogadja, és akiket, ne is haragudj, eddig te is mélyen megvetettél, és ha jól emlékszem, nem irigységből? Nem volt erről az egészről ugyanaz a véleményünk? Hogy ez legalább akkora rablás, ez a privatizációnak nevezett téboly, mint volt egykor az államosítás? De talán még nagyobb… ekkora talán még a magyar történelemben nem volt… ez a „tulajdonosváltás”… A felvilágosult egyeduralkodó király egyik napról a másikra felülről az udvaroncai közül kinevezi a vezető burzsoákat… Hoznak fent egy rendeletet, hogy márpedig holnaptól legyen piac… Gyönyörű. Ilyen még a történelemben nem volt.

FELESÉG

De hát te is látod, hogy a gyakorlatban nem is működik, hogy nem változott semmi, hogy ez a Kádár-korszak a köbön, csak egyre gyöngébb képességű palikkal a vezető helyeken…

MÉRNÖK

Azért valami megváltozott, a szabad rablás, az bejött, soha ennyit a társadalomtól még nem raboltak el… úgymond törvényesen… Miért, te nem így gondolod?

FELESÉG

De így gondolom, és?

MÉRNÖK

És akkor beállsz a rablók közé?

FELESÉG

Nem állok be a rablók közé, az én kezemhez egyetlen magyar forint, amiért nem dolgoztam meg, nem tapadt, és nem tapad. Vannak link állások a nagy nemzetközi bürokratikus szervezetekben, amelyek egyre nagyobbak, egyre bürokratikusabbak, és egyre kisebb hatásfokkal működnek. 208Azok a te marxista agyaddal valóban kizsákmányoló szervezetek, viszont ha én nem állok be az egyik lyukba, beáll más, és nem Magyarországot zsákmányolják csak ki, hanem a világ valamennyi országát, még az USA-t is, még Japánt is… mindenkit, ez már globális. És nincs az az isten, aki át tudná már tekinteni, milyen bürokratikus döntésnek mi a valódi eredménye. Te is látod, beszéltünk róla, hogyne látnád, hogy a legnagyobbak iszonyú vámháborút vívnak egymással, az amerikaiak a japánokkal meg Kínával meg Európával… mi a térképen még csak egy légypiszok se vagyunk, nem?

MÉRNÖK

És?

FELESÉG

Mit és? Mit hepciáskodsz, milyen ósdi erkölcsi felfogás nevében? Hogy ez a hazád, és hogy te itt akarsz beledögleni abba, hogy a harmadik világ része lettünk? Mert azok lettünk, nem sokkal jobbak, mint Uganda vagy Biafra. Úgy is kezelnek minket. Emlékszel, meséltem, hogy attól az elefántiáziás amerikai alapítványtól jöttek, és azzal az új kelet-európás főnökkel beszéltem, aki a pénzeket osztja, és nekünk nagyon akart adni, mondta, csak a magyaroknak tud adni, máshol nem olyanok még a feltételek… az húsz éven át Indiával foglalkozott, onnét tették át nagy hirtelen a kelet-európai területre, és hozta magával a munkatársait, akik egész életükben Indiával foglalkoztak, nem is értenek máshoz… És soha nem fognak érteni Kelet-Európához…

MÉRNÖK

Te most miről beszélsz?

FELESÉG

Az életünkről beszélek. Ki az a barom, aki nem lép le, noha megtehetné? Nem te sírsz folyton, hogy már nincs egyetlen barátod, mert mind elment? És abban reménykedsz, hogy mindjárt lesz „e-mail” a számítógépeden, és legalább levelezni tudsz velük, már akik odakint egyetemhez tartoznak. És te sírsz, hogy aki meg itt maradt, az tökéletesen elhülyült. És te sírsz, hogy te is el fogsz hülyülni, ha még sokáig tart… Hát nagyon sokáig fog tartani. Neked kötelességeid vannak, a családoddal szemben. Velem szemben, és a lányoddal szemben. Mennyivel rosszabb magyar az, aki valahol, akárhol, csak nem itt, túléli, mint az, aki itt rohad bele? Nem te 209vagy depressziós már évek óta, hogy mindenkiben csalódni kellett, hogy ezek mind állatok lettek? Hogy hányingered van az egésztől? Miért, nekem nincs? Én elismerem, hogy mindig ez jött elő az emberekből, amikor ilyen volt a világhelyzet, te mondod folyton, igen, így van, ez valami antropológiai szörnyűség, belénk van kódolva… de akkor mért kell meghajolnunk előtte, miért hisszük, hogy nincs menekvés? Miért biztos, hogy nincs?

MÉRNÖK

Én hajolok meg? Én fogadom el? Mit csinálok én? Én milliárdod parányi része vagyok ennek a szarnak, ennek az emberiségnek, rég nem képzelek magamról többet, de annyit képzelek, hogy legalább egyetlen embert meg tudok menteni, egyetlen ártatlan kis nyomorultat, aki még garantáltan nem bűnös… Ezért rohangálok, mi ez, ha nem szembeszegülés? Mi ez, ha nem lázadás? Én hajoltam meg?

FELESÉG

Meg akarsz menteni egy embert, és közben a saját családoddal nem törődsz. Engem meg a lányodat, minket nem kell megmenteni? Itt is bármikor kitörhet a háború, és úgy fognak mészárolni, mint Szarajevóban… de ha nem tör ki, akkor is mészárlás lesz, mindenki szétcincálja mindenki idegeit, ez folyik már most is, és lehet, hogy lassan döcögünk le a lejtőn, de biztos, hogy lefelé… Itt is Afrika lesz, Ázsia, Dél-Amerika… katonai diktatúrák fognak váltakozni átmeneti polgári diktatúrákkal… olyan békés puha diktatúra, mint a Kádár alatt, itt sokáig nem lesz még egy, arról se a Kádár tehetett, hanem véletlenül olyan volt a világhelyzet… te tudod a legjobban… és akkor ebben akarsz megrohadni, és minket is arra kényszerítesz, hogy veled rohadjunk el.

Csönd.

MÉRNÖK

Nem hiszem, hogy én bárkit bármire kényszerítenék. Ki tudom számolni, hány munkaórát töltöttem el eddig azzal, hogy jugó árvát kerestem… hát nem sokat. Te azt kívánod, hogy tanúsítsam ugyanazt a szolidaritáshiányt, amelyet olyan szépen látunk működni az egész világon, és amelytől szenvedünk. Nem tudom, milyen alapon kellene elfogadnom a mások játékszabályait, holott nekem megvannak a magaméi. Ha jól emlékszem, ezért jöttél hozzám feleségül. Nem értem, 210mitől tartod tragikusnak, hogy meg akarok menteni egy árva gyereket. Mitől is? El tudnád végre magyarázni?

FELESÉG

Mert őrület, azért, és szeretném, ha megint normális lennél. Jó, fogadjunk örökbe egy gyereket – de miért nem egy cigányt? Sok ezer árva cigány gyerek hányódik a menhelyeken, menjünk oda, válasszunk ki egyet, hozzuk haza, és vigyük ki magunkkal, ha nekem bejön ez a dolog, ez a… tranzakció.

MÉRNÖK

Nekem jugó gyerek kell.

FELESÉG

Nem veszed észre, hogy náciként gondolkodol te is?! Mennyivel rosszabb egy cigány, mint egy jugó? Milyen alapon teszel különbséget ember és ember, árva és árva között? Ha nem faji alapon?!

Csönd.

MÉRNÖK

Hát igen… tényleg, miért is… Elzárja a számítógépet, amelyen már rég képernyő-pihentető program futott. Ez jó kérdés.

Csönd.

Benyúl a fridzsiderbe, kivesz egy sört. Hozhattál volna még egy-két üveggel.

FELESÉG

Hozzál magadnak te. De inkább ne hozzál. Kezdesz nekem túl sok sört inni.

MÉRNÖK

Kibontja a sört, üvegből iszik. Mért baj az? Mások kábítóznak. Te is, ezzel az amerikai álmoddal. És ha véletlenül bejön, még inkább. Ott olyan jó, azt hiszed? Sajnálom, hogy egyszer se tudtalak kivinni, amikor én mehettem… neked illúzióid vannak, az a te kábszered, fogalmad sincs, ott milyen magányos az ember, ott csak igazán, bele is pusztulnak mind, Amerikában mindenki tébolyult, mindenki, egyetlen ép elméjű emberrel nem találkoztam… Azt hiszed, az nem ugyanennek a világnak a része, az összes nyomorával?

FELESÉG

Kérdeztem valamit, milyen alapon teszel különbséget árva meg árva között.

MÉRNÖK

Én azt válaszoltam, hogy ez jó kérdés volt. Az első kérdésed időtlen idők óta. Iszik. Én is eltűnődtem rajta, képzeld. Arra jutottam, hogy elég egyszerű. Mert az a szarajevói haver felhívott. Ezért.

FELESÉG

Kár, hogy nincs egy cigány haverod.

211
MÉRNÖK

Kár. De nincs. Ő hívott fel, nem más. És akkor esett le bennem a tantusz. Hogy ezt így tovább emberként nem lehet elviselni. Hogy én is mivé lettem, bámulom a szar tévét az összes égi csatornájával, és hülyülök, és már nem is vagyok ember. Racionálisan igazad van. Én is tudom. De nekem ez rögzült, és jugó árvához rögzült. És ha én most nem bírok megmenteni egy jugó árvát… az nem egyszerűen az én kudarcom… az több annál… És azt is tudom racionálisan, hogy esetleg hiába mentem meg, mert itt is lehet az, ami ott van, és megölhetik pár évvel később… de ilyen alapon operálni se érdemes senkit, dögöljön meg mindenki gyógyszer nélkül, orvosok nélkül, menjen el ukrán természetgyógyászokhoz… Nekem ez most próba. Hogy mondjam, érettségi bizonyítványt szeretnék, magamról, hogy meg tudom csinálni… és nemcsak magamról… a világ is állítson ki magáról valamilyen bizonyítványt… lehet, hogy nem én bukom meg, hanem a világ… de lássam. És ha megbukik a világ, akkor én is fel leszek mentve, és mehetek veled Amerikába háztartási alkalmazottnak. De addig nem. Akkor se, ha holnap agyonvernek véletlenül a magyar skinheadek. Kell neked egy férj, egy apa, akinek még érettségi bizonyítványa sincs? Mire értékelnéd az olyan embert? Minket az a szar, nyomasztó korszak, amelyben eddig éltünk, az a békekorszak, aminek nyilván vége van, lehet, hogy örökre, az minket elandalított és infantilizált. Kicsit későn kell felnőnünk. Az a sok förtelem, amit látunk, az attól van, hogy az emberek nem bírnak felnőni, ragaszkodnak a gyerekségükhöz, és a gyerek a legkegyetlenebb ember, az még alakoskodni se tud, a gyerek az nem az édes, bájos, pöntyögő prüntyike, a gyerek az gyilkos. De én fel akarok nőni, és én egy ilyen kis gyilkost akarok megmenteni. Az a hívás, az csak véletlenül jött, de pont beletrafált nekem… Kicsit meggyorsította. De nem csinált egyebet. Ha te ezt eleve nem érted, ha engem annyira nem ismersz, hogy tudd… ha nekem erről veled külön kell filozofálnom… akkor a mi kapcsolatunk nem is volt kapcsolat. Két infantilis idióta csinált egy 212gyereket, mert megmondták nekik, mit hova kell betolni, és ennyi volt.

Csönd.

FELESÉG

Jó, nem mondom, hogy nem értem. Azt se mondom, hogy sért, miért nem kérdezted meg, tetszik-e nekem az a pali, akinek azt a… bartert, tranzakciót… felajánlottam. Sért, de nem mondom. De azt azért engedd meg, hogy megjegyezzem: nem egészen normális, inkább hisztérikus fajtája a felnőni akarásnak, hogy az a hívás, amely, igen, csak felgyorsította nálad, hogy az a hívás ennyire vakká tesz minden egyébre. Ugyanolyan jól látod, mint én, még beszéltünk is róla, a mások elbaszott házassága láttán, hogy beszorultunk… hogy már csak a család az az egység, ahol emberek egymással emberként viselkedhetnek… Ehhez képest mégiscsak nehezményezem, hogy csak a családoddal nem törődsz, és valami egészen elvont mentési akcióra fecsérled az energiádat. Mert fecsérled. Nekem semmi kifogásom az ellen, hogy kapjál egy érettségi bizonyítványt, amit felsőbb hatóság híján te magad állítasz ki magadról. De az nem érettségi bizonyítvány, hogy halogatsz. Sőt. Neked ez az egész árvamentési akció, amelyről réges-rég tudod, éppen úgy, mint én, hogy lehetetlen, mégis folytatod, ez neked csak arra való, hogy a döntést ne hozd meg. Az érett ember meghozza. Én kiállíthatom most rólad ezt az érettségi bizonyítványt, és nálam megbuktál. Egy véletlen telefonhívásra hárítod az egészet, és ez neked kényelmes. Mert a lényeges ügyekben erre hivatkozva nem döntesz. És amikor dönt helyetted más, én, akkor fel vagy háborodva. Mitől vagy felháborodva? Én nem nőhetek fel? És a lányod, azt hiszed, ugyanúgy nem fog felnőni, mint te? Tévedsz, a lányod már rég eldöntötte, hogy elmegy innét a francba, és nagyon meg leszel lepve, ha egy szép nap itt találod magad egyedül.

MÉRNÖK

Tudod, mit, nem baj. Lehet, hogy már nem is szeretem. Addig kellett szeretnem, ameddig a rohadt isteni parancsra, a gének parancsára muszáj volt, mert kicsi volt, aranyos, védenivaló, szeretgetnivaló. Most már egy nagy ló, mit szeressek benne? Önálló, idegen ember, nem? Másik ember. 213Védje meg magát ő. És nekem nem kell idecipelnie az unokáimat, hogy babusgassam őket, a hülye nagyapjuk. Szülje meg az unokáimat, ahol akarja, és akitől akarja. Mért kéne korlátoznom a függetlenségemet, csak azért, mert van egy felnőtt lányom? Menjen isten hírével. Te is mehetsz. Elég öreg vagyok, hál’ istennek, nem kell nekem mindennap házaséletet élnem, alig várom, hogy az a csökkent ösztönzés is elmúljon végre, ami még maradt. Semmi se jó, se szép az öregségben, de hogy végre nem áll fel folyton, az azért nagy adomány.

Csönd.

Jól hallod. Jól is érted, látom a szemeden, a szemedet ismerem. Én tényleg fel vagyok lázadva, de minden ellen. Én, bogaram, a teremtés ellen vagyok fellázadva. Csodálod, ezek után? Én nemcsak az öldöklőket gyűlölöm, én a farkamat is gyűlölöm, mi a fasznak kellett egykor folyton felállnia? Hogy jövök én ahhoz, hogy legyen egy ilyenem, és az irányítsa az életemet, annak legyek kiszolgáltatva… Nincs az az állam, amely ne pont ezzel élne vissza. Tiltja, csomót köt rá, kotont húz rá, kiheréli, engedi, mindegy, ezzel él. Na ebből lett mélységesen elegem. És az a hívás, tudod, erre is ráébresztett. Mért pont azt kelljen szeretnem, aki rokon? Már Krisztus megmondta, nincs többé család, nincs többé vérségi kötelék! Ide a bökőt, hogy pontosan tudta, mit beszél. Csönd. És nehogy azt hidd, én vakon megyek, hogy nem gondolkozom. Képzeld, még szoktam. És egészen másképp kezdem látni az apámat. Azt a hülye kommunistát, azt az idióta idealistát, akinek én mindig hiába mondtam, nézzen körül, az eszméből semmi sincs megvalósítva, sőt. Most már sajnálom, hogy ilyesmivel nyaggattam. Hogy jöttem én ahhoz?! Nem tudtam semmit. Az apám, kérlek, egy mélységesen keresztény ember volt, bár maga se tudott róla. Azt hitte, istentagadó. Hülye volt. De fantasztikus ember. Ő abban hitt, amit az a szerencsétlen félnótás próféta hirdetett, Krisztus, amilyenből akkoriban tizenkettő volt Jeruzsálemben egy tucat: hogy egyenlők vagyunk, és nincsen vérség, és szeretet van. Természetesen nem vagyunk egyen214lők, és van vérség, és nincs szeretet. Ezért is kellett hirdetnie, hogy mégis. Hazudott, magyarán. De valami mélységesen emberi vágytól hajtva hazudott, és a vágy is van, legalább annyira, mint ami van. És ha én most kíváncsi lettem, mire képes a vágy, a valósággal szemben, akkor az apám példáját követem, aki nyilván az apjáét, és ez visszamegy, gondolom, az első hülye majomra, aki lemászott a fáról, hogy lumbágót és aranyeret szerezzen be magának.

Csönd.

FELESÉG

Inkább mondanád azt, hogy már régen nem szeretsz. Az őszintébb lenne.

Csönd.

MÉRNÖK

Hát, nem nagyon szeretlek. Hogy őszinte legyek. De kit szeretek én? Nem szeretek én már senkit. Ha ez megnyugtat. Elsősorban magamat nem szeretem.

Csönd.

FELESÉG

Jó. Kérlek szépen. Ne gondold, hogy teljesen érzéketlen lettem, én csak az őrjöngést nem bírom… Felhívtam néhány gyerekmentő ügynökséget. Volt, ahol üzenetrögzítő válaszolt, magyarul és angolul, nagy lehet az amerikai kereslet, eszerint, és hogy faxoljak, vagy adjam meg a telefonszámomat. Nagyon diszkrétek. Az ilyen ügynökségek mossák tisztára az eladott gyerekeket, gondolom, mint a pénzt. Jó. De az egyik ügynökségnél elmondták, mik a feltételek. A kismama nyilatkozik még a kórházban, hogy nem kell neki a gyereke, eladja, és az ügynökség gondoskodik róla, hogy a gyereket a kórházból már az örökbefogadó vigye haza, a gyerek fél napig sincs menhelyen. Kifizet az örökbefogadó az ügynökségnek 50 000 forintot, és viheti a gyereket. Az illetékes köztársasági megbízott előtt aztán megjelennek együtt, a szülő nő meg az örökbefogadó, és nyilatkoznak. Négy–hat hét múlva a dolog jogerőre emelkedik, akkor fizeti az örökbefogadó az ügynökségnek a további háromszázezer forintot az ügyintézésért, ami, azt mondják, egyébként nagyon nehézkes. Összesen tehát 350 000.

MÉRNÖK

350 000 forintot ér egy ember?

FELESÉG

Annyit ér egy csecsemő, ha meg akarod venni. Figyelmez215tettek, hogy 45 év fölött a köztársasági megbízott akadékoskodni szokott. Mármint, ha az örökbefogadó ilyen idős. Becslésem szerint ez plusz 100 000 körül lehet a köztársasági megbízottnak, hogy eltekintsen. Úgyhogy 450 000. Ennyiért vehetsz magadnak egy csecsemőt. Nekünk van 300 000 a bankban. Nem ellenzem, hogy kölcsönkérjünk 150 000-et. Valahogy törlesztjük. Ez így biztos gyorsabb, mint végigjárni az állami hivatalokat… Ha annyira akarod, legyen egy örökbe fogadott gyerekünk 450 000-ért.

MÉRNÖK

Szép.

Csönd.

FELESÉG

Akkor most mi lesz?

MÉRNÖK

Feküdj le. Én még befejezem.

Feleség kimegy, Mérnök a számítógép felé fordul.

10. jelenet

Menekülttábor. Balra a folyosót látjuk hosszában, kőpadlóval, egy vegyes tüzelésű sparherttel, kondérban egy nő valamit főz mindvégig, olykor kavargatja. A folyosó legvégén állványon tévé, nincs bekapcsolva. Balra ajtók nyílnak, az első ajtó félig nyitva, bent a padlón szőnyegek, az az imaterem. A többi ajtó előtt cipők, csizmák. Jobbra egyetlen ajtó nyílik, és a nagy terem látható, a közönség felé eső negyedik fala nélkül, a terem a színpad kétharmadát elfoglalja, bár még nem teljes mélységben. A teremben van vagy tíz ágy, a terem közepén néhány gyerekágy meg járóka, bennük kicsinyek, némelyik ágyban több gyerek is van, különböző korúak. A terem végén, szemben, néhány ágyon öregasszonyok gubbasztanak, nemigen mozognak, van, aki alszik. Jobbra ablak vagy ablakok, valamilyen függönnyel. A mennyezetről bura nélküli égő lóg. A terem közepe táján, de jobb felé olajkályha. Baloldalt, a bejárati ajtó mellett, már a teremben, sok cipő, a bent lévők mezítláb vagy zokniban, harisnyában mászkálnak. A teremben is szedett-vedett szőnyegfélék vannak a padlón, az ágyakon takarók, azok is szedett-vedettek. De tisztaság van. Seprű, partvis a falhoz támasztva. Egy-két ormótlan szekrény, ezek némelyike térelválasztóként is funkcionál. Pár szék, azok asztalként is használatosak, rajtuk ruhák, ételek, edények. Elöl, jobboldalt, egy díványon fiatal nő fekszik a falnak fordulva, fejjel a közönség felé mindvégig, néha megmozdul, de nem szólal meg.

Jön Tanítónő és Mérnök balról.

216
TANÍTÓNŐ

Tavaly még tudtuk használni a zágrábi tankönyveket, de idén megtiltották, csak a matematika- meg a fizikakönyvet használhatjuk, mást nem, mert minden egyebet bosnyákul kell tanítani.

MÉRNÖK

Nekem valaki azt mondta, ez mind egyetlen nyelv…

TANÍTÓNŐ

Hát, az is. Én azt hittem, szerbül tudok, illetve azt nálunk szerbhorvátnak hívták, Zágrábban ugyanazt hívták horvátszerbnek… és én ezen a nyelven tanítom ezeket a gyerekeket… de azt kéne mondanom nekik, hogy ez a bosnyák… a zágrábi bosnyák nagykövetségen kiadtak egy ilyen szótárféle útmutatót, ott van egy ember, úgy hívják, hogy kultúrtanácsos, az állapította meg, hogy milyen szavak használhatók, és milyenek nem… melyik szó bosnyák, és melyik horvát, és melyik szerb… és nekünk ezt be kell tartanunk, mert jönnek és ellenőrzik, és aszerint adják a segélyt, mert ők is adnak valamennyit. Én itt nem azt mondom, hogy bosanski jezik, ahogy hivatalosan kéne, de azt mondhatom, hogy nas jezik, vagyis a mi nyelvünk… Így vagyunk hivatalosan is bosnyák iskola, el vagyunk ismerve exterritoriális bosnyák iskolának, és a gyerekek bizonyítványát is el fogják fogadni…

Kijön egy férfi az egyik szobából, meglátja őket.

FÉRFI

Dobar dan.*7

TANÍTÓNŐ

Dobar dan.

Férfi bemegy egy másik szobába.

MÉRNÖK

Maga honnét tud ilyen jól magyarul?

TANÍTÓNŐ

Hát mert magyar vagyok. A férjem szerb, egy barátja megsúgta neki odabentről, tűnjön el, mert hajnalban viszik katonának, úgyhogy akkor átjöttünk, és azóta itt vagyunk. Itt most már jó, szerencsénk volt… előtte hányódtunk… én szeretek tanítani, az étkezés meg van oldva, a férjem odakint dolgozik egy gazdánál… most már mi is kint lakunk, meg tudjuk fizetni…

Indulnak tovább, Tanítónő ráköszön a főző asszonyra.

TANÍTÓNŐ

Dobar dan.

FŐZŐ ASSZONY

Dobar dan.

TANÍTÓNŐ

Benyit a bal első ajtón. Ez itt az imádkozóterem… minden épületben van…

217
MÉRNÖK

Bekukkant, nem lép be, visszafordul. Sok a vallásos?

TANÍTÓNŐ

Nem sok, vannak, de nem sokan… Az ünnepet megtartják, a Ramadant, mást nemigen… páran naponta többször is mosnak lábat, de nem sokan… és nem főzünk nekik disznóhúst… Jugoszláviában sose volt kérdés a vallás… legalábbis én sose tapasztaltam… Nem tudom, mi érdekli, hova menjünk…

MÉRNÖK

Hát, bárhova… Maga ismeri őket…

TANÍTÓNŐ

Itt több faluból vannak, és elég másfélék… eleinte keverték őket, de aztán falunként osztották be… a feszültségek miatt… nemrég volt önkormányzati választás, és olyanokat választottak vezetőnek, akik a legnagyobb létszámú csoportból vannak, egy faluból… azok közül is elég erőszakos fiatalokat… a többieknek ez elég rossz…

MÉRNÖK

De itt csupa bosnyák van, nem?

TANÍTÓNŐ

Persze… azért is jó, hogy a férjem kint lakhat, ő szerb… és hiába katonaszökevény, aki nem akart gyilkolni, mégis szerb… Volt egy tábor, hol is, talán Lakitelken, ott keverték őket, de aztán az egész tábort fel kellett számolni, annyi volt a botrány, verekedtek, késeltek, gyanús alakok, szerbek is voltak, hencegtek, hogy sok tucat muzulmánt öltek meg… az is lehet, hogy csak úgy mondták… Szóval nem lehet keverni őket. De itt is az van előnyben, aki előbb jött, és akinek a legtöbb rokona van… a később jöttek nemigen mernek megszólalni… meg a kisebb falukból valók…

MÉRNÖK

Mondja, és magyarul tanulnak?

TANÍTÓNŐ

A gyerekeknek van magyaróra… de azok hallás után is, a piacon ők tolmácsolnak a szüleiknek… az idősebbek nem akarnak megtanulni, azt jelentené, hogy itt maradnak… hogy lemondanak arról, hogy a hazájukba valaha visszamenjenek… inkább ülnek, nem csinálnak semmit… De nem tudom, mit akar megtudni…

MÉRNÖK

Én se tudom pontosan… arra gondoltam, csinálok egy magánalapítványt… ami segíti őket… a gyerekeket… vannak itt árvák?

TANÍTÓNŐ

Félárvák vannak… Egészen árva nincs…

MÉRNÖK

Szóval, valami magánalapítvány… biztos meg tudok nyerni más magánszemélyeket is…

218
TANÍTÓNŐ

Az jó, pénz mindig kell, bár nagyon rendes a magyar Menekültügyi Hivatal… folyton próbálnak új pénzeket szerezni, és nagyon rendes emberek foglalkoznak velünk, tényleg… Meg szokott jönni külföldi adomány, a Máltai Lovagrend is szállít mindenfélét, tavaly az olaszok annyi narancsot küldtek, hogy a városban is ingyen osztogatták, a magyaroknak is…

Jön jobbról három-négy gyerek.

GYEREKEK

Dobar dan! Kako ste?*8

TANÍTÓNŐ

Dobar dan, deco… Hajde, kaži, zašto nisi bio danas u školi? Je li?*9

EGY GYEREK

Pa ne znam, ovaj, nisam mogao… zaspao sam…*10

TANÍTÓNŐ

Nemoj više, jel čuješ?*11

EGY GYEREK

Neću više…*12

Gyerekek a folyosó végén eltűnnek egy szobában.

MÉRNÖK

Ezek szerint kijárhatnak a városba.

TANÍTÓNŐ

Kijárhatnak, van tábori igazolványuk, azzal bármikor kimehetnek, ha nincsenek büntetésben… este tízig kell hazajönni. Italt nem szabad behozni, persze behozzák, ruha alatt, az őr nemigen nézi, de inkább bedobják a kerítésen, aztán idebent odamennek és felszedik. És dolgozhatnak is, attól függ, mit, az órabér 50 és 100 forint között van… itt kapnak ételt, fekvőhelyet, meleget, minden szobában olajkályha van, és az olaj elegendő…

MÉRNÖK

Itt kint azért elég hideg van.

TANÍTÓNŐ

Ez a folyosó, folyosóra nem jár. Szóval kapnak mindent, de pénzt nem. Illetve heti 500 forintot, de hát mi az… elmegy dohányra… Volt, aki ebből hazautazott, elvergődött a lerombolt falujába, és megint visszajött, de akkor már nem engedték be, még egyszer menedékes státust nem kaphat… Úgyhogy dolgoznak odakint.

MÉRNÖK

Feketén.

TANÍTÓNŐ

Feketén. Munkavállalási engedélyt nem kapnak, csak az erdélyi magyarok, azok se mind most már… Mindenkinek megéri. Itt a polgármester is gazda, dolgoznak nála is. A rendőrök is gazdák, náluk is dolgoznak. És emiatt itt nincs ellenségeskedés, itt a magyaroknak semmi bajuk velük, nem 219úgy, mint másutt… és ezt ők is tudják, ez jó tábor, ezt tudják, mert páran más táborokat is megjártak, úgyhogy tudják.

MÉRNÖK

Hogy kerülnek ide más táborból?

TANÍTÓNŐ

Az a büntetés. Ott csinál valamit, akkor ideküldik. Ha itt csinál valamit, odaküldik. Másképpen nem lehet büntetni, nem magyar állampolgárok… nem is menekültek, csak menedékesek… nem lehet bíróság elé állítani őket… visszatoloncolni se lehet… De ez elég nagy büntetés, mert az ilyet gyanakodva fogadják, kiközösítik… az nem jó. Úgyhogy tudják, ez jó tábor, és itt ebben a községben jó magyarok élnek. Majd elmondják magának is… de ez nem hízelgés… Itt a bosnyák fiúk odakint magyar lányokkal járnak, szép fiúk vannak köztük, és még ebből sincs baj, amióta itt vagyok, másfél éve, nem volt kint egyetlen verekedés se emiatt… Csak pénzük nincs nekik… Ezt hiányolják a legjobban… Ezért nincs is sok értelme az őrnek… itt bent egyetlen rendőr van… kerítés se kéne, hova jutnának pénz nélkül? Akinek volt, az rég elment nyugatra.

MÉRNÖK

De azok lehúzták a rolót, például a németek, nem?

TANÍTÓNŐ

Hát, az úgy van, hogy most mennek ki a legtöbben Németországba, amióta hivatalosan nem lehet… Még innen is…

MÉRNÖK

Hogyhogy?

TANÍTÓNŐ

Van egy bosnyák ember, szarajevói, aki a háború előtt nem sokkal kiment, hogy megszervezze… és megszervezte… Fejenként kétezer márka, és tényleg kiviszi őket.

MÉRNÖK

De hát át kell utazniuk Ausztrián, onnét Németországba… két határ…

TANÍTÓNŐ

Megszervezte, és tényleg. Kapnak vízumot, igazit.

MÉRNÖK

Akkor egy csomó osztrák meg német hivatalnok le van fizetve.

TANÍTÓNŐ

Hát, megszervezte.

MÉRNÖK

De hát a németek, most olvastam, százezer náluk levő délszláv menekültet azonnal visszatoloncolnak, és olyan városokba meg falvakba, amelyek teljesen szét vannak lőve, arra hivatkozva, hogy ott már nem folyik háború.

TANÍTÓNŐ

Hát igen.

220
MÉRNÖK

Akkor ez a derék bosnyák Wallenberg megfeji az osztrák meg a német kollégáival ezeket a szerencsétleneket, anélkül, hogy garantálná, hogy majd nem küldik őket vissza oda, ahol még rosszabb, mint ebben a táborban… és akkor megint összekaparják a fejenként kétezer márkát, és megint kiviszik őket, ismét elszedve az utolsó márkájukat is…

Csönd.

Ügyes.

TANÍTÓNŐ

Biztos van, aki el tudja intézni, hogy mégis kint maradjon… családegyesítés, az szokott lenni…

Csönd.

Akik Bicskére kerültek, azoknak szerencséjük volt, azok mind kimehettek Kanadába, fizetniük se kellett. De többet Kanada nem vesz fel, megmondták.

Csönd.

Talán menjünk be ebbe a szobába, ez nagyobb, mint a többi, többekkel beszélhet… Itt a régiek vannak… az újakhoz nem érdemes bemenni, azok még félnek, nem beszélnek.

Benyitnak az ajtón.

Dobar dan želim!*13

TÖBBEN

Dobar dan.*14

TANÍTÓNŐ

Ovaj gospodin ovde hoće da vam pomogne, on će stvoriti jednu privatnu zadužbinu…*15

EGY NŐ

Šta je to? Zaklada?*16

TANÍTÓNŐ

Ne znam, kako se to kaže na našem jeziku…*17

MÉRNÖK

Mi a probléma?

TANÍTÓNŐ

Alapítvány… hogy hogy mondják…

MÉRNÖK

Foundation… fund…

TÖBBEN

Fond, fond! Privatni fond!*18

TANÍTÓNŐ

E, tako je. Privatni fond. Pa zato je došao da vas pita šta bi trebalo… ovaj… kako bi mogao najbolje da potroši…*19

EGY FÉRFI

Hát ez szép tőle, hogy ő maga is, egy magánember, segíteni akar… Jöjjön, üljön le…

Mérnök és Tolmácsnő leveszik a cipőjüket, leülnek egy-egy székre, amit gyorsan szabaddá tesznek a számukra.

EGY NŐ

Kérnek kávét? Biztos kérnek kávét.

221
MÉRNÖK

Nem, nem, köszönöm, semmit se kérek…

MÁSIK NŐ

De mégis, szívesen, mi itt törökösen isszuk, magunk daráljuk…

MÉRNÖK

Köszönöm, nem…

EGY FÉRFI

Főzzetek, asszonyok… Dohányzik?

MÉRNÖK

Igen… Előhúzza, kölcsönös kínálgatás, rágyújtanak. Nem tudom, a gyerekek…

EGY ÖREGEMBER

A gyerekek. Mind dohányozni fog úgyis, nem árt, ha korán hozzászoknak. Nevetés. A nagyapám száz évet élt, végig dohányzott.

MÉRNÖK

Honnan van kávéjuk?

EGY ÖREGEMBER

Adnak a magyarok… a Vöröskereszt is…

EGY NŐ

Segít a Vöröskereszt, levelezni is úgy lehet, a Vöröskereszttel…

TANÍTÓNŐ

Az az asszony ott, ő fél évig nem tudta, mi lett a fiával… táborban volt… nem tudta, él-e, hal-e… és akkor jött tőle levél, a táborból…

EGY ASSZONY

Amíg én is el nem jöttem, én jártam abban a táborban… beszéltem vele a kerítésen át, fizettem érte… De hogy menekülnöm kellett, hát nem tudtam… Sír. Hogy megölték-e már… De kiengedték… és megnősült… megnősült a fiam… elvett egy lányt a szomszéd faluból… ott találkoztak, Tuzlában… és én nem lehettem ott az esküvőjén… Sír.

EGY ÖREGEMBER

Olyan is van, hogy kiengedik… van minden… tőlünk a faluból elvittek egy szerb gyereket, elbújt, nem akart bevonulni… jöttek, megtalálták… mondták, viszik katonának, nem baj, hogy katonaszökevény, viszik… és elvitték a falu határáig, és ott homlokon lőtték… sokan látták… gyilkolják a magukéit is…

MÁSIK FÉRFI

Azok a hegyekből jönnek, rabolnak, gyilkolnak, aztán mennek vissza… a nők füléből kitépik a fülbevalót, a gyűrűt az ujjal együtt levágják…

MÁSIK NŐ

Van, aki segít, pedig szerb, és mégis… néha ingyen is… de általában pénzért…

MÁSIK FÉRFI

Pénzért igen…

MÁSIK NŐ

Fejenként 800 márka, annyit kell fizetni… a gyerekek után is annyi… és akkor jönnek, és átvisznek a vonalakon… 222folyón is átvisznek tutajjal, csónakkal, megvannak az embereik, akik tovább visznek…

MÉRNÖK

Nyolcszáz márka?

MÁSIK NŐ

Annyi.

MÉRNÖK

Nyolcszor hat az negyvennyolc… Negyvennyolcezer… Nekem egy csecsemő négyszázötvenezerbe kerülne… Ezek szerint Kelet-Európában egy ember nem egészen félmillió forintot ér… Maguknál, a Balkánon, a tizedét… 800 márkát… Nem sok…

TANÍTÓNŐ

Nem értem, mi kerül önnek ennyibe?

MÉRNÖK

A jobb élet reménye meg 2000 márka… az élet maga olcsóbb, mint a jobb élet esélye… érdekes… És nem csapják be a menekülőket?

MÁSIK NŐ

Nem csapják be… a végén kell fizetni…

MÉRNÖK

De hát ha az elején elvennék a pénzt, és a sorsukra hagynák magukat…

EGY FÉRFI

Nem éri meg nekik, mert akkor ennek híre megy… a falvakban híre megy mindennek… Jobb nekik, ha a pénzért meg is csinálják…

MÉRNÖK

De hát ezt a szerb katonák is tudják, nem?

EGY FÉRFI

Tudják, ők is kapnak belőle…

MÉRNÖK

Akinek tehát pénze van, megmenekülhet, csak az nem, akinek nincsen.

EGY FÉRFI

Ezért van az egész.

EGY NŐ

Mi úgy menekültünk meg, hogy fizettünk, mert átvitt, és gyalogoltunk, de egy szerb csapatba botlottunk… és a kapitány azt mondta, megölhetnélek, de nekem mindegy, éltek-e, haltok-e, elvette minden értékünket, minden pénzünket, adott két nejlonszatyrot, abba tett valami ételt, azt mondta, eredjetek a senkiföldjére, ott azon az úton menjetek végig, azt lövik a mieink is, meg lövik a horvátok is, meg lövik a muzulmánok is, ha megússzátok, éljetek… És én rohantam a gyerekekkel… A férjemet akkor már két hónapja főbe lőtték az udvaron, látták a gyerekek is… Mi rohantunk…

EGY ÖREGEMBER

Egy lelőtt civilért egy sznajper kap 300 márkát…

EGY FÉRFI

Hol van az már, 500 márkát kap!

223
EGY ASSZONY

Ehhez az kéne, hogy a lövész mellett álljon egy másik távcsővel, aki igazolja… Nem szeretnek azok fizetni…

EGY ÖREGEMBER

Mért, azoknál nem elképzelhető?

EGY ASSZONY

Akkor is… nincsenek annyian…

EGY FÉRFI

Jó, azt is mondják, nem is kapnak lóvét, kedvtelésből ölnek…

EGY ASSZONY

Nem lehettem ott a fiam esküvőjén, Tuzlában… Azt írta a fiam, túl sok lett a menekült, és ha még több lesz, éhen halnak… mert blokád alatt vannak ők is… Nekem nagy családom volt, húszan voltunk, és csak a fiam maradt, és nem lehettem ott az esküvőjén…

MÁSIK FÉRFI

Tuzlában vegyesen vannak, ott vannak szerbek is… meg ott van a vegyiüzem… azt nem merik felrobbantani, mert akkor ott mindenki meghal… akkor mi is meghalunk itt, elhozza idáig a szél… de vannak bent szerbek is, ezért nem merik… Körülvették a vasúton vagonokkal a várost, a vagonokban is gáz van, így védekeznek, ha meglövik, beledöglenek…

EGY ÖREGASSZONY

Én a gyerekekkel meg az unokákkal elmenekültem Szlovéniába, mert megüzenték, ha másnap ott találnak a házban, szép nagy, gazdag házunk volt, jaj nekünk. Szlovéniából eljutottunk Prágába, ott is van egy tábor, a várost nem láttuk, de azt mondták, az már Prága. Nem engedtek ki. Ott nekünk nagyon rossz volt minden, akkor onnan megszöktünk, ezt is akarták, és visszamentünk a tengerpartra, Szlovéniába… A magyarok átengedtek… Végig gyalogoltunk… sok napon át… a gyerekekkel, az unokákkal… De nem volt pénzünk semmi, se rokonunk, és azt gondoltuk, Prágában mégis adtak enni, ha rosszat is, úgyhogy megint elmentünk Prágába… de ott már nem engedtek be, mert mi ott már voltunk egyszer… átadtak a magyaroknak, azok meg idehoztak, most itt vagyunk… Itt jó… nem tudják a magyarok, milyen jó nekik, akkor fogják megtudni, amikor őket is elűzik a házukból, és földönfutók lesznek, addig nem fogják tudni, mi se tudtuk.

EGY FÉRFI

Nem tudtuk. Most már tudjuk.

MÁSIK FÉRFI

Az egész világ tudni fogja. Nem akarják tudni, de fogják tudni. Ha majd az oroszok is rákezdik, meg az ukránok… 224az lesz az igazi… akkor majd Európa is megtudja… mert ilyenek a szlávok, mint mi, gyilkolják egymást semmiért, most a világ nem akarja tudni, mi van minálunk, de majd látni fogják, eléri őket is hamar.

EGY FÉRFI

Itt nagyon rendes magyarok élnek, én nem is akarom nekik mondani… Én voltam másik táborban is, tévedésből, keletebbre, és kijártunk a gazdákhoz dolgozni ott is… ott nekünk nem adtak 50 forintot meg 100 forintot óránként… ételt adtak… valami használt ruhát adtak… de csak nekünk, muzulmánoknak… mert dolgoztak náluk magyarok, odaátról, Romániából, akik nem a táborban laktak, azoknak nem adtak egy fillért se, de ruhát se ám, csak ételt adtak nekik, meg fészerben alhattak, vagy az istállóban, vagy, láttam, a disznóólban, fóliával a fejük felett, a disznók között… pedig nem is cigányok voltak… és mint a rabszolgákat, dolgoztatták őket, magyarok a magyarokat… mert olyan magyar gazdák vannak arrafele. De itt rendesek a gazdák.

MÁSIK FÉRFI

Csak pénzt nem adnak. Nem mehetünk el sehova. Megnézném Budapestet, mondják, szép város. És sose fogom látni, pedig ennek az országnak a fővárosa.

TANÍTÓNŐ

A gyerekeket fél éve felvittük két napra.

MÁSIK FÉRFI

A gyerekeim látták, én sose fogom látni. A gyerekeim mondták, milyen szép város.

EGY NŐ

Szarajevó is szép város volt.

EGY FÉRFI

Szép város volt.

EGY NŐ

Én szarajevói vagyok, a háború tizenkettedik napján jöttem ki a férjemmel meg a kétéves gyerekemmel, még nem tudott beszélni, eljutottunk a palicsi táborba…

EGY ÖREGEMBER

Az borzasztó hely volt, a palicsi tábor, ott direkt hatalmas sátrakban lakattak minket, de nem volt semmi a földön, és befújt a szél, beömlött az eső… és mindennap disznóhús volt, röhögtek az őrök, mi nem ettük… direkt szalonna volt… sütötték az őrök nyílt tűzön… mi csak a kenyeret ettük… de vékony volt a kenyér…

MÁSIK FÉRFI

Palicson vékony a kenyér.

EGY FÉRFI

A palicsi tábor egy kínszenvedés volt, direkt csinálták, meneküljünk tovább, Magyarországra… adtak nekünk kék 225útlevelet, egy hónapra, három hónapra, menjetek Isten hírivel, többet ilyen útlevelet nem kaptunk, nem kaptak, meg voltak egyezve a magyarokkal már akkor, hogy a magyarok átvesznek, ha ők elüldöznek… De aki a magyaroknak azt mondta, hogy tovább akar menni, Ausztriába, Németországba, azt visszaküldték… Csak azt engedték be, aki azt mondta, itt akar menedékes lenni… Aki nem tudta ezt, azt visszavitték, hallottam, az már Palicson se maradhatott, ki tudja, élnek-e még.

EGY NŐ

Ott voltunk a palicsi táborban, aztán Horgosnál átjöttünk, ott voltunk Horgoson, és akkor a férjem azt mondta, hogy visszamegy.

MÉRNÖK

Hova?

EGY NŐ

Szarajevóba. Mert nagy a családja, és csak ő jött el, és azt nem lehet, hogy az egész családja ott van, csak ő nincs ott. És fogta a gyerekemet, és visszamentek Szarajevóba. De énnekem rajtuk kívül nem volt családom Szarajevóban… Én idekerültem… mert ha egyszer mégis sikerül kijönniük, legyen kihez, családegyesítés címén… én egyetemet végeztem, művészettörténész vagyok, olvasok angolul, németül, olaszul, nem szakma, nem kell senkinek… Néha beszélünk telefonon, nehéz, de lehet, Zágrábon keresztül, sőt néha még Belgrádon keresztül is, mindig azt mondják, jól vannak… a lányom már beszél, de azt nem bírja mondani, hogy mama, nincs neki ott mamája… van egy cicája, arról mesél…

EGY ÖREGASSZONY

A macska, a kutya, a növény a legfontosabb, csak hogy legyen…

EGY NŐ

Még él, van ott még 800 ezer gyerek, a negyede sebesült, a többit megölték… Azt mondja a férjem, Mostarban sokkal rosszabb, mint Szarajevóban, ott hónapok óta tényleg a föld alatt él mindenki, mint a patkányok, és azt is mondta, ő különben irodalomtörténész, hogy ha azt hallaná, hogy lebombázták a Louvre-t, most már vállat se vonna… azt mondják, jól vannak, és nem tudom, mikor halnak éhen, ha nem lövik le őket… én meg itt vagyok.

MÁSIK FÉRFI

Meg kell nekik mondani telefonon, ha meghalnak, ne en226gedjék, hogy fából legyen a sír fölöttük, azt el fogják tüzelni, és nyomuk se marad, hanem kőből, kőre írják a nevüket, hogy megmaradjanak… Ami fa, azt mind eltüzelik.

MÁSIK ÖREGASSZONY

A szegényeknek jó, akik sose dolgoztak, azokat nem bántják, nincs mit elvenni tőlük. Néha lelövik azokat is, de ritkán. Aki dolgozott, akinek vagyona lett, azt leölik. Jönnek és leölik. És kirabolják a házat, és aztán felgyújtják.

EGY ASSZONY

Nem szabad a szobában maradni, annak csak egy fala van, hanem a kamrában, az előszobában, gellert kap a srapnel, elgyengül, a második falon már nem hatol át…

EGY FÉRFI

A vezérek, a népvezetők, azok mind bűnözők. A legnagyobb bűnözők. Azok közül Tito alatt sokan börtönben is ültek, sikkasztottak, raboltak, és most pártvezérek. Máshol is így van, Amerikában is így van. És nemcsak a szerbeknél van így. Az a kérdés, hogy lehet korlátozni a hatalmukat. Ez a kérdés. Amerikában is bűnözők, de nem lehet mindent. Ahol nem lehet mindent, ott van a szabadság. De azért ott is bűnözők.

MÁSIK FÉRFI

A szerbek tényleg azt hiszik, hogy az egész világ üldözi őket… erről szentül meg vannak győződve… egyedül a világ ellen… holott minket üldöz az egész világ, minket ölnek, és nekünk nincs fegyverünk… és hagyják… A nyugatiak, látjuk mi ezt, hergelik Izetbegovićot, hogy mi csak harcoljunk, majd ők segítenek… Izetbegović, az elnökünk, bízik bennük, besoroz boldog-boldogtalant ő is, mint amazok, és akkor a nyugatiak cserben hagyják, mi beledöglünk, ez így megy két éve…

HARMADIK NŐ

Mi akkor tudtuk meg, hogy menni kell, mert nálunk béke volt, sose bántották egymást szerbek, muzulmánok, horvátok, nem is lehet szétválasztani, rég vegyesen házasodtunk, hogy megjelent az a Radovan, a költő, és azt mondta, a békéről akar tárgyalni, másnap eljöttünk, és aztán itt tudtuk meg, hogy minden rokonunkat leölték harmadnapon, lemészárolták…

EGY ASSZONY

Kamrába, előszobába kell rejtőzni, a szobának csak egy fala van…

EGY FÉRFI

Ez tervszerűen folyt, évek óta, még megvolt a jugoszláv 227néphadsereg, még senki arról nem beszélt, hogy szét kéne darabolni az országot, de már létrehozták a szabadcsapatokat, felfegyverezték őket, kiképezték őket, az egészet fölülről csinálták, a nép erről nem tudott semmit, nem akarta, a nép még ma se hiszi el…

MÁSIK FÉRFI

Olyan is volt, hogy a jugoszláv néphadsereg kisebbséget védett, muzulmánt, horvátot… ritkán, de volt… olyan is volt, hogy szerb, de átállt, és harcol a szerbek ellen.

EGY ÖREGEMBER

Van minden. Jönnek, betörnek a házba, törnek-zúznak, és nem bírják bekapcsolni a tévét, hegyi emberek.

Jön két nő kávéval, egy harmadik asztalon lerakják, töltenek, más asszonyok közben a gyerekeket csitítják, férfiak jönnek be, leveszik a cipőjüket, csizmájukat, leülnek a szőnyegekre törökülésbe; a gyerekekkel való foglalatosság az egész jelenet alatt folyik.

EGY NŐ

Néha beszélünk telefonon, azt mondják, jól vannak, és nem tudom, mikor halnak éhen, mikor fagy meg a lányom, aki nem bírja azt mondani, hogy mama… én meg itt nézem a tévét, szoktuk nézni a tévét, a képeket hazulról… mutattak nemrég filmeket Szarajevóból, itt a magyar tévén, csupa rom… és énekelt egy muzulmán fiú, egy beaténekes, és a legszebb verset énekelte, amit nálunk megírtak… „Ostajte ovdje, sunce tudjeg neba / neče vas grijat, ko što ovo grije, / grki su tamo zalogaji hljeba, / gdje svoga nema i brata nije…” Sír, csönd.

TANÍTÓNŐ

Ezt egy Aleksa Šantić nevű költő írta, még az első világháború alatt… amikor sokan menekültek. Magyarul úgy lehetne, hogy „Maradjatok itt, idegen ég napja / nem fog úgy melengetni / mint ez a mi napunk, / keserű az idegenben minden falat kenyér, / ahol nincsen rokon, / ahol nincsen testvér…”

EGY NŐ

És énekelte ezt a gyönyörű verset az a rossz arcú, hímnős beaténekes, és közben lobogtattak zászlókat, mifenéket, egy soviniszta uszítást csinált az én szarajevói kormányom ebből a gyönyörű versből, ebből a tiszta versből, egy toborzót… én tudom, hogy minket, muzulmánokat gyilkolnak ebben a háborúban a leginkább, de az borzalmas, hogy erre mi, muzulmánok egy uszító és hamis slágert faragunk ebből a 228gyönyörű és tiszta versből… Ahogy már két-három éve a horvátok is, láttuk a tévén, a legszebb műveiket kihasználva csinálták… és nem a horvátok kezdték, és mégis, ők is…

Csönd.

EGY FÉRFI

Néztük itt a folyosón a magyar tévét, most január elején, este, volt egy ilyen nemzetközi hangverseny Szarajevó javára… a Marika fordította nekünk, mit mondtak azok az amerikai, svéd meg mit tudom én, milyen jótékonykodó emberek… főleg egy amerikai nő volt, az fecsegett fél órát… csillogó fogsora volt neki, mutogatta, műfogsor, ott mindenkinek az van, műfogsora… népszerűsítette magát, azzal, hogy a mieink ott döglenek éhen, ott gyilkolják őket halomra, és az ENSZ nem csinál semmit… mi itt a magyar állam jótékonyságából élünk, és hálásak is vagyunk, meg maga is, segíteni akar, és azt is köszönjük szépen… de nekünk volt szakmánk, mi dolgoztunk, mi emberhez méltó életet éltünk, és a gyerekeinket iskoláztattuk, mi nem voltunk rosszabbak, mint bárki a világon, mint a nyugatiak… nekünk is volt hazánk… és akkor mondják azokat a kegyes szövegeket a tévében, és attól a mi szenvedésünk is giccsé válik, tetszik érteni…

EGY NŐ

Biztosan életveszélyben forgatnak azok a szarajevói filmesek, akiknek láttuk a filmjeit a tévében… de amióta Šantić versét slágerré tették, nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy azok is a halottakon és a majdani halottakon élősködnek, ezekből a filmekből fognak meggazdagodni, hacsak le nem ölik őket is… Nekem van a legkevesebb jogom, hogy ezt érezzem, én itt biztonságban vagyok, hozzájuk képest, és mégis… minden szennyes, ami ehhez a háborúhoz kapcsolódik, a segélyszállítások is szennyesek, a nemzetközi szolidaritási koncert is szennyes, amit biztos nagyobbrészt jóakaratú emberek szerveztek… de az is szennyes… Nekünk itt van tábori igazolványunk… mennyivel jobb ez, mint egy konclágerban?! Nem a bőrünkbe égették bele a számunkat… és nem hajtanak ki munkára, és hagynak élni, és ez maguknak, a maga államának egy csomó pénzébe kerül… és ezért köszönet jár… de azért ez egy koncláger, minden jótékonysági hangversennyel együtt…

229
EGY FÉRFI

Nem vagyunk mi bűntelenek. Bűnösök vagyunk mi is. Van egy nagy szerb író, végigitta az életét, kocsmákban élt, egy garabonciás volt, a múlt század közepén, nem volt neki családja, nem volt neki jövedelme, olyan szegény volt, mint mi vagyunk, de ő írta meg a legszebb verseket, meg novellákat írt, és írt két csodálatos drámát…

EGY NŐ

Đura Jakšić?

EGY FÉRFI

Đura Jakšić. Neki az egyik darabjában van egy jelenet. Megy föl Belgrádba egy asszony, akinek a fiát a törökök valamiért elfogták, és fogva tartják, megy föl az asszony, hogy könyörögjön a pasának, engedje szabadon. De a fia már fel van akasztva, és ezt az őrök tudják, amikor az asszony hozzájuk megy, és bebocsáttatást kér. És megtréfálják az asszonyt, és úgy tesznek, mintha a fia még nem lenne felakasztva. Viccelnek vele. És az asszony minden sértést elvisel, mert még azt hiszi, a fiát meg tudja menteni, és fizeti nekik a baksist, hogy a pasa elé bocsássák. Ezek törökök, ezek az őrök. És én most azt mondom, hogy mi ilyenek vagyunk. Nem a vallásunk ilyen, én nem vagyok vallásos, de az iszlám az szép vallás, akár a keresztény meg a zsidó, pont olyan, nem is különbözik igazából azoktól semmiben, de mégis van olyan, hogy török lélek, és ez van bennünk, szlávokban. Ez a kegyetlenség, aminek semmi értelme és célja nincs. Ez a tatár-szláv fasizmus, ezt a világ nem érti, ez nem olyan, mint a németeké, ott a gyárak működtek, az racionálisan meg volt szervezve, de ez csak úgy van, ez csak rombol, Dubrovnikot, Adria-vezetéket, akármit, ha nekünk rossz, dögöljön bele más is, az egész világ, és ha az oroszok is idáig jutnak, fel is fogják robbantani a világot. Olvassa el ezt a drámát, megéri.

TANÍTÓNŐ

Úgy tudom, nincs magyarra fordítva.

EGY FÉRFI

Hát fordítsa le nekik, Marika. Valahogy meg kellene tudniuk, mi vár rájuk is.

Csönd, csak a gyerekekkel kell bajlódni. Kávéznak, cigarettáznak.

MÉRNÖK

És az ellátás itt milyen?

EGY NŐ

Jó. Ma is mi volt, zöldségleves, tarhonya, marhapörkölt, és mindenki vehet még egyszer. Semmi panaszunk nem lehet. 230Nagyon jól tart minket a magyar állam. És mi azt is tudjuk, hogy itt is vannak munkanélküliek, egyre többen, és mégis ellátnak minket is. Úgyhogy nagyon hálásan köszönjük a jóságukat.

MÉRNÖK

Én nem hivatalos szervtől jöttem, én magánember vagyok, aki segíteni szeretne, ahogy tud…

TANÍTÓNŐ

Higgyék el, tényleg nem hivataltól jött az úr, igazat mond…

MÁSIK NŐ

Mi a hivatali embereknek örülünk, szokott jönni az a hölgy, nagyon kedves az is…

TANÍTÓNŐ

A Menekültügyi Hivatalból, tényleg nagyon segítőkész…

MÁSIK NŐ

És szeretné, ha a gyerekeink szakmát tanulhatnának, csak még nincs rá elég pénz, és itt a községben nincs elég iparos, aki tudná képezni a gyerekeinket, de a jószándék megvan…

EGY NŐ

Mi ezt tudjuk, és ha egyszer hazakerülünk, hírét fogjuk vinni.

MÉRNÖK

És ő, ő kicsoda? A falnál fekvő nőre mutat.

EGY ÖREGASSZONY

Nemrég jött, leölték az egész családját, tizennyolc embert, még nem bír beszélni, eleinte így van.

MÉRNÖK

Feláll. Hát köszönöm szépen a vendéglátást, a beszélgetést…

TÖBBEN

Köszönjük a látogatást. Jöjjön máskor is.

Mérnök és Tanítónő a cipőjét húzza fel.

TANÍTÓNŐ

Doviđenja.*20

TÖBBEN

Doviđenja. Hajde, zdravo. Prijatno. Sve najlepše.*21

Mérnök és Tanítónő kimegy. A folyosón a nő a sparherten még mindig főz valamit a kondérban. Gyerekek szaladgálnak.

11. jelenet

A tábor udvara, az épületeken kívül. Most már a teljes színpad látszik. A festett háttéren felhős ég. Tipikusan alföldi laposság. A színpad mélyén szögesdróttal ellátott kerítés húzódik végig balról jobbra. Az udvaron hóval kevert sár. Pár üres hordóféle, felismerhetetlen szerszámok, talán ócska talicska, kicsorbult lapátok. Késő délután, az ég magas és felhős. Szürkeség. Hátul, a kerítésen túl ócska kis teherautó pöfög be, és elakad a sárban. A vezetője kiszáll, káromkodik, deszkafélét kerít, az első kerekek alá 231szuszakolja. Visszamászik a vezetőfülkébe, indít, a kocsi nem mely tovább, kiszáll, megint a deszkákkal bajlódik, ezt a jelenet alatt jó párszor megcsinálja. Jobbról gyerekek rohannak be kiabálva, kergetőznek, kiszaladnak jobb hátul, a kerítésen belül. Jön Mérnök és Tanítónő.

TANÍTÓNŐ

Nem tudom, sikerült-e…

MÉRNÖK

Persze, most már világosabb… Csak nem tudom, mennyi pénzt tudok összegyűjteni, ide minden pénz kevés lenne…

TANÍTÓNŐ

Ad az ENSZ is… nem annyira a pénz, ahogy én látom… A Menekültügyben azt szeretnék, ha több tábor létesülne, több város mellett, és kellene is… ki fog törni a szerb–albán háború, jó lenne, ha nem, de hát… és ők arra is kell, hogy számítsanak, hogy egyszer az ukránok, az oroszok is… pontosan tudják, hogy a nyugatiak itt akarják tartani a keleti meg a balkáni menekülteket, nehogy hozzájuk elérjenek… ezért valamennyi pénzt fognak is áldozni, de hát nem annyit… De mégse pénzkérdés… Nemsokára választások lesznek itt, a mostani kormány ezzel már nem tud foglalkozni, a következőnek egy csomó más baja lesz, legközelebb két év múlva tárgyalhatnak erről, addigra meg ki tudja, mi lesz már… persze ha, mondjuk, a maga alapítványa a gyerekek tanulásához hozzáadna valamit… egy-két vállalkozónak, hogy megérje nekik, hogy felvegyék, tanítsák őket szakmára… mert most a magyar törvények nem jók, erre vonatkozólag… semmiféle adókedvezményt nem kapnak…

MÉRNÖK

Ez jó ötlet, köszönöm.

TANÍTÓNŐ

De a lényegen ez sajnos…

Kis csönd.

MÉRNÖK

Van olyan az én szakmámban, hogy valakik kitalálnak egy számítógépes vírust, amely megbénítja a programok működését, ezt a vírust elterjesztik, közben persze megvan már nekik az ellenszere is, együtt a vírussal, és amikor a baj már eléggé elterjedt, akkor jó pénzért eladják a vírusölő programjukat. Úgy látom, ez a politikában is így működik, csak a vírusölő program nem elég jó.

TANÍTÓNŐ

Hát lehet, ehhez nem értek.

MÉRNÖK

Ilyen volt a Marshall-terv is… Amit annyira szorgalmaznak 232egyesek, Kelet-Európa megmentésére… Csak azt felejtik el, hogy azt totálisan lerombolt gazdaságokban vezették be, és például ahol volt normális, működő gazdaság, ott szándékosan tönkretették, hogy jöhessenek a megmentő Marshall-segéllyel…

TANÍTÓNŐ

Nem tudom, én úgynevezett bosnyák nyelvet és történelmet tanítok… Otthon magyart taníthattam, arról van diplomám…

Jobb hátul megjelenik két fiatal, gyanús alak, beszélgetnek, észreveszik őket, megállnak, majd lassan visszamennek jobbra, és eltűnnek.

TANÍTÓNŐ

Látta őket? Ők az új önkormányzati vezetők. Fiatalok, erőszakosak… Mindenki fél tőlük, még a tulajdon falujukból jöttek is félnek… hát még a többi faluból… Az a lány, a művészettörténész Szarajevóból, nem is értem, hogyhogy ennyit beszélt, sose mond semmit, csak hallgat, mert ő egyedül van Szarajevóból, ő van itt a legrosszabb helyzetben, senkihez se fordulhat…

Csönd.

MÉRNÖK

Vannak emberek, akik néha a vállukra veszik a világot… Atlaszként… Ebben az országban is ez van, egyesek még a vállukra veszik az intézményeket, megpróbálják fenntartani a régi, normális működést… és beleszakadnak, mert az emberek meg vannak veszve … az egész világ meg van veszve.

Csönd. A kerítésen túl, a teherautó mellett feltűnnek páran, üvegeket hajigálnak be a kerítésen, majd elsietnek jobbra. A sofőr megint túráztatja a motort.

TANÍTÓNŐ

A legrosszabb, hogy ülnek, fekszenek, nem csinálnak semmit. Abba menekülnek, hogy még hazatérhetnek, van, aki már két éve így süpped, közben otthon mindenkijét megölték, az anyját, a lányát megerőszakolták, a házát lerombolták, vagy más költözött bele, és lassan meghalnak, meg akarnak halni. És ez itt tényleg jó tábor, mert van ennél sokkal nagyobb és sokkal rosszabb is, ahol a magyarok sem nézik jó szemmel, ott nem egy rendőr van, hanem rendőrök tucatjai, ott vernek is a rendőrök, gumibottal, husánggal, és 233igazuk van, védik magukat, ott a menekültek a kinti magyarokkal verekednek… lehet, hogy az mégis jobb nekik, valamiért harcolniuk kell… az sok mindent elfeledtet… Én nem akarok hazamenni, onnét a magyarokat úgyis el fogják űzni, azt látom, hogy a magyar kormány most megpróbál a szerbekkel kiegyezni, de hát hosszú távon ez úgyse… és közben a férjem vissza akar menni, amint lehet, pedig tud magyarul, mint maga vagy én, de mégis úgy gondolja, hogy ő szerb, neki ott van a hazája… sose ment neki jól, lehet, hogy itt jobban menne, de neki az a hazája… Nem is értem, minek van hazája az embernek. Ezt kéne valahogy megszüntetni. Mért kell, hogy hazánk legyen? Mire jó az? Csak baj meg szenvedés. Lehet, ha ez a háború egyszer véget ér, akkor el kell válnom a férjemtől, ha szeretni fogom még addig, akkor is, mert én oda minek menjek vissza? És akkor velem mi lesz? Most jó, fedél van a fejünk fölött, nekem munkám is van, szeretem, nem minden vajdasági magyar járt ilyen jól, mint én, én nem panaszként mondom… Ha nem sértem meg, magának mi a szakmája?

MÉRNÖK

Mérnök vagyok, meg számítástechnikával bíbelődöm, az olyan modern dolog… már amennyire itt lehet…

TANÍTÓNŐ

Akkor magának jó. És maga itt született, magának természetes, hogy van hazája. De nekem hol van a hazám? Megszeretek itt egy csomó embert, egy rakás gyereket… azok is engem… aztán jön egy szellő, ki tudja, hova repíti őket… elfelejtenek. Én, a vajdasági kisebbségi magyar tanítottam nekik az anyanyelvüket, amit fene tudja, hogy is hívnak… a történelmüket, az irodalmukat… és elfelejtik. Engem is… meg ha ki tudnak jutni Nyugatra, elfelejtik még az anyanyelvüket is… Nem kéne, hogy hazája meg anyanyelve legyen az embernek. Ezt kéne valahogy megszüntetni. De ezt pénzzel, segéllyel, alapítvánnyal nem lehet.

Pár alak megjelenik hátul a kerítésnél, összeszedik az üvegeket, eltűnnek jobbra.

MÉRNÖK

Nem is tudom, fölmerült bennem, hogy mi lenne, ha elmennék szociális gondozónak… vagy valami ilyesminek… 234vannak menhelyek, ahol magyar hajléktalanok vannak… valahogy segíteni… vagy egy pont ilyen táborban, például…

Csönd.

TANÍTÓNŐ

A mérnök úrnak van szakmája, és azt hiszem, jobb, ha valaki a szakmájában dolgozhat, amíg teheti… Csönd. Az a furcsa, hogy amióta ez van… azóta én rengeteg jó emberrel találkoztam, még odaát is, akik megsúgták, miket terveznek ellenünk… sok jó szerb van ám… jólelkűek, vendégszeretőek lennének amúgy… itt meg pláne… jöttek ide nagykövetek, lelkészek, hoztak takarókat, élelmiszert, pénzt, mindent… és azt nem lehet megérteni, hogy ha ennyi rendes ember van a világon, hogyhogy mégis a szemét emberek kezében van a fegyver. A mérnök úr se fegyverrel jött… a mérnök úr se úgy néz ki, mint egy kábítószer-kereskedő… mert abból is van itt jó néhány… átmegy ezen a táboron is minden… és ezeknek az embereknek a többsége soha nem ártott senkinek, és mégis itt vannak, és lehet, hogy itt is fognak meghalni… kevesen haltak meg eddig, de egyre többen fognak… mi van bennünk, amitől ez ilyen?

MÉRNÖK

Isten tudja. Nem vagyok vallásos. Ha vallásos lennék, arra tippelnék, hogy a Teremtő belátta, tévedett, rossz anyagból csinálta az embert, magának megölni nincs szíve, hát rábízza.

Gyerekek futnak be, futball-labdával, focizva jobbra kiszaladnak.

MÉRNÖK

Köszönöm a segítségét, a tolmácsolást…

TANÍTÓNŐ

Viszontlátásra. A kocsijáig kikísérem.

MÉRNÖK

Köszönöm, kitalálok egyedül.

Kétfelé elmennek. A teherautó végre elindul, kipöfög jobbra.

235
12. jelenet

Balra elöl az étkező, miközben az üres tábort is látjuk, emberek nélkül, a szögesdrótos kerítéssel, a magas, felhős éggel a háttérben. Az étkezőből hiányzik a fridzsider, a munkaasztal, a faliszekrény, csak a mosogató és az étkezőasztal van bent, a rendes lámpa helyett egyetlen csupasz égő lóg le, az asztal mellől eltűntek a székek, egyetlen kivételével. Az étkezőasztalon a számítógép. Jön balról Mérnök, belép, felgyújtja a villanyt, automatikusan a fridzsiderbe nyúlna sörért, de nincs fridzsider, megáll, körülnéz. Áll. Az étkezőasztalon észrevesz egy cédulát felveszi, elolvassa. Leül az egyetlen székre. A szünetekben egyre erősebben hallatszó ágyúzás most erősen hangzik. Mérnök bekapcsolja a számítógépet, végigfut a program, DOS-tól NC-ig, Mérnök beütögeti a Windowst, majd kettőt kattint a játékprogramra, előhívja a Tetriszt, hetes fokozatra állítja, és játszani kezd. A képernyő a közönség felé van fordítva, Mérnök a közönségnek háttal játszik. A kerítésen belül és a kerítésen kívül pár alak megjelenik, valamit átdugdosnak egymásnak, majd eltűnnek jobbra. A Mérnök kitartóan tetriszezik. Ágyúszó gurul.

Sötét.

236
Árpád-ház
Vérzékeny és naiv krónika
1994–1995
237
Szereplők
ELSŐ ÁRPÁD-HÁZI: KÁLMÁN KIRÁLY • II. ISTVÁN • BORICS • SAUL • II. LÁSZLÓ
MÁSODIK ÁRPÁD-HÁZI: ÁLMOS HERCEG • II. (VAK) BÉLA • II. GÉZA
OTTMÁR • ILIA
FILBERTUS • PÜSPÖK • GRÁK • II. PASZKÁL
UROS • TATÁR • MOJNOLT • I. ÚR • II. ILLETŐ • PÓCS
LAMPÉRT • II.ÚR
TISZT • III. ÚR • VATA • FOLKUS
UDVARNOK • IV. ÚR • BENEDEK • SÁMSON
APÁT I. • PORKOLÁB
PÁL • III. ILLETŐ • TITUS
HENGER • DRACO • BUD
PRIBÉK • BARÁT • MIKLÓS
ACHILLES • APÁT II. • SIMAD
MÁRK • I. ILLETŐ • JÁNOS
BELOS • V. HENRIK
BUZILLA
FIATAL PREDSZLÁVA
ÖREG PREDSZLÁVA
ILLONA
ZSÓFIA
Öt néma gyerek, két néma nő, ifjak, urak, papok, tömeg.
238
Első felvonás
1. jelenet

A királyi palota. Nagy tömeg, amely a háttérben áll sötétben. Kórus énekel. Éppen megkoronázzák Kálmán királyt, aki púpos, szőrös, randa, sántít, és ha izgalomba jön, dadog. Szertartás. Kórus befejezi, püspök olajjal megkeni Kálmánt, és fejére helyezi a koronát. Urak a trón körül, sötétben. Kálmán az előkelőségek első sorában álló Álmoshoz siet, aki magas, jóképű dalia, és magával húzza előre. Zúgás, összesugdosás.

KÁLMÁN

Édes öcsém, Álmos herceg! az uralkodásra a valóban rátermett te vagy. Az Úristen kegyetlen tréfája, hogy én vagyok a báty, és te vagy az öcs. Én a királykodás elől elfutottam Lengyelhonba, hogy nagybátyánk, László király téged jelöljön meg utódaként. Ő erre hajlott volna…

ÁLMOS

Csakhogy én arra kértem, az ősi törvényt ne bontsa meg, továbbra is a legidősebb Árpád-házi férfi legyen a király utóda a trónon.

KÁLMÁN

Így történt. És jöttek hozzám sokan a magyari urak közül, hogy téged akkor sem fogadnak el királynak, ha én akarom, és engem akarnak királynak, ha én nem akarom is. Én püspök voltam, és szerzetbe vonultam volna szívem szerint, hogy a könyvek olvastán mélán tűnődjem egész életemben, de nem adta meg az Úr. Így lettem király.

ÁLMOS

Hála legyen érte Istennek.

KÁLMÁN

Én most szentül fogadom, hogy téged soha semmiben gátolni nem foglak, édes öcsém; László királytól megkaptad Horvátországot, téged mint horvát királyt megerősítelek; néked adom tehát Magyarhon harmadát, hogy ott uralkodj kedvedre, és semmi erő engem arra rá nem fog venni, hogy bármikor, bármiben ellened forduljak. Isten engem úgy segéljen.

ÁLMOS

Én köszönettel veszem, és ígérem, hogy soha semmi erő ellened nem fordíthat engem. Isten engem úgy segéljen.

Kálmán és Álmos letérdel, kézen fogva, elöl fényben imádkoznak. Nagy zúgás, hangok: „Éljen! Csodálatos! Soha többé Árpád-házi 239nem fog nyuvasztani Árpád-házit! Nagy lélek Kálmán király! Nagy lélek Álmos herceg!”

Kálmán és Álmos összeölelkezik, összecsókolódzik. Hirtelen ők lesznek sötétben, mögöttük pedig megvilágosodik a tömeg, amely egyháziakból és világiakból áll. Egyetlen közös jellemzőjük: valamennyien olyan maszkot viselnek, amelytől egyiküknek sincsen arca. A maszkon sem szemek, sem száj, sem orr, sem fül nem látható, lehetőleg fehér.

TÖMEG

A maszkon kívül nyomorékok, rongyosak, fekélyesek, kelésesek, bénák, vakok. Ámen, ámen, ámen!

2. jelenet

Tíz évvel később. Várkony, Tisza-part. Sok magyari főurak fegyverben

ELSŐ FŐÚR

Én nem fogom a véremet ontani Árpád-háziak egymásra fenekedéseért! Álljanak ki párviadalra, mint Pozsony alatt álruhában Salamon meg László! Én a véremet értük ontani nem fogom!

MÁSODIK FŐÚR

Úgy van! Egyezzenek meg, Kálmán meg Álmos! Tíz évig nyugton voltak, most minek híttak hadba minket, egymás ellen? Új Vácot akarnak itt, Várkonyban? Vácott egymást gyilkolta Salamon meg László – de sok vitéz magyariak haltak meg ott miattuk!

HARMADIK FŐÚR

Meg előbb Kemejnél Salamon és Géza csatázott, ott is magyariak haltak mindkét oldalon, az Árpád ivadékai miatt!

ELSŐ FŐÚR

Vakítsák meg egymást, mint István királyunk Vazult, és öntsenek egymás fülibe forró ólmot, mit bánjuk! És rekkentsék el egymást, mint korábban véreskezű Géza fejedelem az öccsét, Mihályt! És zárják egymást a visegrádi várba, mint László Salamont, és pusztuljon Salamon koldusként a fejérvári dóm előtt! De mi ne pusztuljunk úgy, mint ama Béla király ellen lázadó sámánnő, ki tömlöcében saját lábát ette, mielőtt éhen pusztult!

HARMADIK FŐÚR

Avagy egyezzenek ki végre, mi a jog: ami Európában, hogy 240a leszármazás egyenes ági, mert úgy is jó, avagy a család legidősb férfi sarja leszen a király, mint volt Keleten minálunk, mert úgy is jó, de valamerre döntsenek végre, és foglalják törvénybe, és kész! És minket hagyjanak ki belőle!

MÁSODIK FŐÚR

Rogyjon össze a trónszék Kálmán király alatt, miként Béla király alatt Dömösön, és sebesüljön halálra! És kaszaboltassék vakká Álmos, mint Péter király egykor, és szélütötten essék le a lóról, mint Péter király egykor Zircnél! De mi őértük a drága vérünket ne ontsuk!

ELSŐ FŐÚR

Az Árpád-ház uralkodjék, ha már így alakult, lelkük rajta, de minket hagyjanak békén, mi egymás ellen nem csatázunk! És üzenjük ezt meg Kálmán királynak a Tisza egyik partján, és Álmos hercegnek a Tisza másik partján.

MIND

Úgy van! Úgy van!

ELSŐ FŐÚR

Ki vigye meg nekik e közfelkiáltás hírét? Mert rossz hír vivőjére veszedelem les.

HARMADIK FŐÚR

Sorsoljunk.

NEGYEDIK FŐÚR

Kálmánnak Grák viszi a hírt.

GRÁK

Jaj nekem!

NEGYEDIK FŐÚR

Álmosnak Ilia.

ILIA

Sejtettem, álmomban vadkant láttam.

ELSŐ FŐÚR

Urak, akkor menjünk. Van itt a közelben egy jó borász, ott asztal alá ihatjuk magunkat valamennyien, Kálmán seregéből és Álmos seregéből egyaránt!

Mind el.

3. jelenet

A szín két oldalán, elöl, magában Kálmán és Álmos, átkiabálnak a Tiszán egymásnak.

KÁLMÁN

Itthagyott a seregem, a magyar királyt otthagyták a hadai, hát nem érted, mit tettél, te mocsok, te hitvány szemét, te barom?! Ilyen még a történelemben nem fordult elő! Ilyen mélyen még magyar király nem aláztatott meg! Világraszóló szégyen ért engem, miattad, te hígvelejű baromállat!

241
ÁLMOS

Engem is itthagytak a magyari főurak, ez nem példátlan? Én nem királyi vérből való vagyok?

KÁLMÁN

Te egy rühes lázadó vagy, egy Koppány, egy vadállati Vazul!…

ÁLMOS

Vazul a mi ősapánk, bátyuska, ne feledd, a tiéd is, az enyém is!

KÁLMÁN

Miféle királyság az, ahol az urak maguk döntik el, mészárolják-e az ellenséget, vagy sem? Miféle tekintélye van a királynak ott, ahol a főtisztek hajnalban kilopóznak az ellenséghez, hogy egyezkedjenek vele?! Fogalmad sincs, édes öcsém, miféle bajt szakasztottál minden utódaink nyakába ezzel a hülye lázadásoddal!

ÁLMOS

Csak a saját nyakamba, édes bátyám. Mert az én seregem is elinalt, nemcsak a tiéd, és te vagy a király, sajnos, és engem elfogatsz, kardélre hánysz, kivájod a szememet, átszakítod a dobhártyámat, lemetéled a monyoróimat, Visegrádba záratsz, ahogy ez a mi családunk sorsában meg van írva eleve…

KÁLMÁN

Babonás barom, te mocsadék állat! Semmi sincs megírva eleve! Téged a rohadt, aljas csuhások bizgatnak, mert fáj nekik, hogy akárcsak László király, én se fogadtam hűbéresküt a római pápának, ez fáj nekik, és téged tolnak előre, te rongy, te báb, te tökéletes ürességű emberforma ártány!

ÁLMOS

Az fáj neked, te randa, szőrös, púpos, dadogó rém, hogy én dalia vagyok!

KÁLMÁN

Fáj a kurva istennek, de nem nekem!

ÁLMOS

Az fáj neked, hogy elszívtam előled az anyatejet, és ettől lettél nyomorékká!

KÁLMÁN

Már hogy szívtad volna el, később születtél, én akkor már nyers húst zabáltam, te faszfej! Hát nem látod, mire használnak, és kicsodák? A tökéletlen, arctalan massza, az ájtatos üresség, az nyom előre téged, a daliát, és nincs neked agyad, hogy észbe vedd! Ennek az útnak vége, hogy hűbérül ajánlod e földet a német császárnak, miként Péter és Endre, a gyöngék! Mitől nem nyughatsz a királyságodban, te horvát?! Mi kell? Nő kell? Adok én. Mi kell, zsákmány kell? Lövetek neked, te vaksi vadász! Tíz év béke után mit akarsz?! Nem 242megy a vadászat? Öregszel, öcsém? Akarsz – mindenki akar –, ilyen az ember, folyton akar – de mit akar?!

ÁLMOS

Mit ugrálsz, te sánta köpedék? Megyek Passauba a német császárhoz, ad nekem sereget, te hitszegő torz randaság, aztán megnézheted magadat, te tudós püspök, te herélt, nemtelen gazember, te törvényhozó vaksi könyvmoly! Úszd át a Tiszát, rajta, gyere, ölj meg, nem bírsz úszni se, te hülye! A kölkeidet is más ágyékok fabrikálták össze! Még hogy boszorkányok nincsenek, ahogy törvényben leírtad! Te vagy a legnagyobb kan-boszorka, és ezt mindenki tudja rólad! Hiába takarózol a törvényeidbe, kilóg a kénszagú, sánta, szőrös lábad a paragrafusaid alól!

Álmos fügét mutat Kálmánnak, és elmegy.

KÁLMÁN

Szétcincálom minden monyoródat, és a véredben mosakszom hetekig, te félkegyelmű!

Kálmán is elmegy.

4. jelenet

Pozsony alatt. Jön V. Henrik császár páncélban, II. Paszkál pápa szőrcsuhában, erős bocskorban.

V. HENRIK

Ahogy megjön, az embereink rárontanak, megöljük, és Álmos lesz a király.

II. PASZKÁL

Nem ajánlom. A magyarok nem kedvelik az ilyet. A te édesatyád is hiába próbálta hódoltatni őket kétszer, valamint a te nagyatyád is visszafordult, meg a dédatyád szintén. Ezek itten inkább fölégetik a földeket, sem hogy hódoljanak. Hiába hódol királyuk – azt ők leteszik. Pogányok ezek még, Henrik király.

Jön Kálmán csuhában.

KÁLMÁN

Kezet csókol a pápának. Isten hozta Szentségedet. – Üdvöz légy, Henrik király. Kérlek, Henrik király, add ki nekem Álmost, az én öcsémet, és menj vissza az országodba.

HENRIK

Eszem ágában sincsen.

KÁLMÁN

Kedves rokon, engedd, hogy így szólítsalak, elvégre a te 243nagynénéd, Judit, atyád nővére a mi Salamon királyunk felesége vala, ez a Salamon pedig az én másod-unokabátyám, kedves rokon tehát, én jót kívánok neked és minden alattvalóidnak. Most, hogy a te atyád éppen meghalt, a híres IV. Henrik király, kit két pápa is kiátkozott, legutóbb ez a mostani itten, aki tégedet atyáddal szemben a trónra segített, most néked nem vesztes csatára van szükséged, hidd el nekem. Engem megölhettek, és Álmost emelhetitek a magyari trónra, hogyne, de az én gyermekeim, az én két fiam, kiket biztos helyre menekítettem, pár év múlva Álmost úgyis elkergetik, ki rossz uralkodó lenne, és a főurak is lázadnának ellene. Csupa merő bajt és vészt hoznál saját fejedre, Henrik király.

HENRIK

Tégy nekem hűbéresküt, és soha nem bántalak.

KÁLMÁN

Én a római pápának se teszek hűbéresküt, igaz, Paszkál pápa? Hát akkor hogy tennék neked?

PASZKÁL

Igen helytelen, Kálmán fiam. Már elődöd, László király is megtagadta a hűbéresküt mind VII. Gergely pápának, mind II. Orbán pápának, miáltal Orbán pápa néked levélben meg is írta, idézem, „A magyarok népe már régtől fogva téves útra tért, és idegen nyáj nyomába szegődött.”

KÁLMÁN

Emlékszem e levélre, Szentatyám. Ez amiatt volt, hogy midőn László Szlavóniát hódoltatta, keresztény államot tehát, nem fogadott hűbéresküt a Szentszéknek.

PASZKÁL

És te sem, azóta sem, noha már az Adriáig kijutottál.

KÁLMÁN

Csakhogy Orbán pápa nem átkozta ki mégsem László királyt, sem engem, nem úgy, mint Henrik király atyját, ugye.

HENRIK

Kicsik vagytok ti ahhoz, hogy ekkora megtiszteltetésben részesüljetek.

KÁLMÁN

Én aztán a szent emlékezetű Orbán pápával igen baráti viszonyba keveredtem, nemde…

HENRIK

Mert frank volt, és nektek a francia kapcsolat fontos! Bezzeg az én német kereszteseimet lekaszaboltad, Kálmán! A frank keresztesekhez pedig hozzá se nyúltál, mikor átvonultak országodon!

KÁLMÁN

Ezek régi dolgok, Henrik király. Én az első csapatot csak óvatosan kísértem, és a határon túl, Zimonynál pörköltem 244nekik oda egy kicsit. De a második csapat a te germánjaiddal dúlt, fosztogatott, öldökölt, hát hagytam volna?! Tehetek én róla, hogy a harmadik sereg vezérével, ki véletlenül frank volt, szót értettem, s nem bántottuk egymást?

HENRIK

A te feleséged Roger szicíliai király lánya, annak nővére meg Rajmund Toulouse neje, ki a Saint Gilles-i apátság hűbérura, neked így sógorod, hát hogyne egyezett volna ki veled Orbán pápa, ki az én atyámat megalázta, kiátkozta, tönkretette!

KÁLMÁN

Mintha te nem lázadtál volna atyád ellen, egy pápa segítségével, aki itt áll! – Ám döntsétek el, Szentatyám, királyom, kettőtök közül kinek is fogadjak én hűbéresküt, s majd akinek kellene, annak nem fogok.

PASZKÁL

Nem eléggé barátságos a te királyi ténykedésed Róma iránt, édes Kálmán fiam. Nemrég unokanővéredet, László elődöd legidősebb leányát, Piroskát a bizánci császárfihoz adtad feleségül, ki nékünk nem kedves egyén.

KÁLMÁN

Nem bírok én se folyton kétfelé hadakozni, drága Szentatyám. Avagy háromfelé, ugye. Ha engem egyszerre támad Bizánc, a német király meg a római pápa a kereszteseivel, kik csak úgy véletlenül, de éppen az én földjeimen vonulgatnak át fosztogatva – ugyan hova leszen az én királyságom?

PASZKÁL

Olyan dölyfösen beszélsz, fiam, mint egy valódi király – holott te püspök valál korábban, ha jól tudom. Hol az alázatod, püspök úr?

KÁLMÁN

Én csak amolyan világi püspök voltam, Szentatyám, engem László király szentelt fel püspökké – az csak egy királyi érintés volt, Szentatyám, csak egy emberé… és nem a pápáé magáé, nem Szent Péter érintése volt az, nem az Úr Jézus helytartója szentelt föl engem.

PASZKÁL

Nem értelek egészen, fiam.

HENRIK

Nem is volt ez püspök, Szentatyám, ez egy pogány.

KÁLMÁN

Én azt kívánnám, Szentatyám, hogy ezentúl szentséged válassza ki a magyari föld püspökeit, és ne én, aki csak király vagyok.

Csönd.

HENRIK

Te ravasz dög! Remélem, nem dől be Őszentsége.

245
KÁLMÁN

Én lemondok apostoli királyi jogaimról, a többi királyi jogért cserében, Szentatyám.

PASZKÁL

És ezt hajlandó vagy kijelenteni zsinaton is, fiam?

KÁLMÁN

A zsinatra magam megyek el, és kijelentem ott is, Szentatyám. Olyan apostoli jogról mondok le, Szentatyám, mely Szent István királyunk óta, száz éve, minden magyar királyt megilletett. Te viszont ne kívánj tőlem, horvát királytól hűbéresküt, és Henrik királyt ne támogasd ellenemben.

PASZKÁL

Henrik király, vonulj hadaiddal haza szépen, mielőtt még ki kell átkozzalak téged.

HENRIK

Ti engem becsaptatok. Ti össze voltatok beszélve!

KÁLMÁN

Most van szerencsém Őszentségét először láthatni, akárcsak téged is, kedves rokon. De szívemben irántad csakis baráti, rokoni érzelmek lakoznak. Nem én törtem be sereggel országodba. Ha elvonulsz, és nékem Álmost kiadod, gazdagon megjutalmazlak.

PASZKÁL

Feltételem az, hogy Álmost nem bánthatod.

KÁLMÁN

Nem is akartam bántani soha. És nem is fogom soha. Nem lenne ésszerű, Szentatyám.

PASZKÁL

Nem kellene már ennünk, innunk, édes Henrik király?

KÁLMÁN

Sátramban négy személyre meg van már terítve. A negyedik hely Álmos öcsémé, ha asztaltársul ajánlhatom őt Szentségednek és néked, kedves rokon.

PASZKÁL

Menjünk. Szeretem a magyar étkeket. Van nekünk a Vatikánban egy magyar szakácsunk…

Mindhárman el.

5. jelenet

A királyi terem. Kálmán trónon, fején korona, körülötte főurak, főpapok arctalan. A másik trónon mellette Buzilla királynő és három gyerek, László, István és Zsófia. Jön Álmos és kísérete.

KÁLMÁN

Édes öcsém, én vérem, drágaságom, légy szeretve üdvözölve idehaza!

Általános éljenzés.

246
KÁLMÁN

Nem Passauban, száműzetésben, a német császár fészerében vagy óljában van a te helyed, hanem az én testvéri oldalamnál. Jó keresztény a német császár, elismerem, de mégsem ő ennek az országnak az ura, és hűbérese mi nem leszünk, ugye, Álmos öcsém. Az egyházfiak felé néz, azok hallgatnak. Azt kívánom, amíg én hadakozom a végeken, te békében élhess kedvteléseidnek, vadásszál szabadon; lelkemben megbántottság nem lakozik, feledjük el a múltat. Hidd el, hátsó szándék nem vezérel.

ÁLMOS

Elhiszem.

KÁLMÁN

Most pedig hozzátok elő Álmos herceg menyasszonyát.

Hozzák Predszlávát menyasszonyi ruhában, koszorúsan és kíséretét.

KÁLMÁN

Szvjatopolk nagyherceg leánya, Predszláva. Ő az én királyi ajándokom, cserében a békéért. Királyné, kérlek, vezesd öcsénkhez jövendő feleségét.

BUZILLA

Predszlávát Álmoshoz vezeti. Legyen a ti boldogságtok múlhatatlan, legyen a ti minden gyermeketek oly szép, mint ti ketten együtt.

Általános boldogság.

KÁLMÁN

Hogy tetszik? Szép nő. Sokasodjatok csak.

ÁLMOS

Korainak érzem én még… Nem gondolok házasságra…

KÁLMÁN

Nézd meg jobban, szép nő. Ennél nagyobb ajándékot nem adhatok.

ÁLMOS

Kémet az ágyamba.

KÁLMÁN

Miért keresel minden tettemben alamusziságot, miért? Rosszak a te tanácsnokaid, Álmos. Ha énnekem nem ez a kedves szicíliai Buzilla volna a feleségem, bizony szláv nőt vennék, ki bizánci hitű, mert elég az, hogy magunk vagyunk római keresztények. Ez olyan föld itt, hogy a síkság is kicsúszik a talpunk alól, ha nem vigyázunk. Ennyit ezért a földért, melynek harmada változatlanul tiéd, igazán megtehetsz.

ÁLMOS

Menyasszonyommal válthatok szót négyszemközt, uram?

KÁLMÁN

Majd az esküvő után, amit azonnal megtartunk.

A király vezetésével kivonulnak, zene.

247
6. jelenet

Terem. Jön Álmos, Predszláva még mindig menyasszonyi ruhában, Uros.

ÁLMOS

Magyarázd el neki, miért kell azonnal menekülnünk.

UROS

Tanul már magyarul, herceg, talán megérti, ha lassan mondod néki.

ÁLMOS

Nincs arra időnk! Mondd el neki szlávul!

UROS

Én rác vagyok, ő russz. Hasonlók a nyelveink, de félreérthet engem.

ÁLMOS

Mondd el neki, Uros ispán, hogy nászéj helyett nagy titokban indulunk.

Álmos el.

UROS

Hercegné, férjed kénytelen Lengyelországba menekülni, különben bátyja, Kálmán király orvul megöli, és téged is megöl. Kérded, ugyan miért ölne meg minket Kálmán király, aki téged öccsének feleségül nem kevés jószágokért szerzett. Azért, mert Kálmán király bosszúálló, és lesújt az olyanokra, akik már vélik, nékik jószívűen megbocsátott. Hideg ember ő, és bosszú van az ő vérében, Árpád-házi vér. Teérted sokat fizetett Kálmán király, de még többet fizetett a német császárnak, hogy Álmost, ki hozzá menekült, toloncolja Magyarhonba vissza. Ha nem rossz szándék vezérelné, ugyan minek fizetne Kálmán király ennyi vagyonokat németnek, orosznak egyaránt? Ezen ünnepi napon, midőn örök hűséget esküdtél férjednek, ajánlatos néked is véle együtt titokban a lengyelekhez menekülnöd, mielőtt Kálmán bosszúja téged is elér.

PREDSZLÁVA

Ez valami rossz álom lehet.

UROS

Rossz álom, csak ebből nincsen ébredés.

PREDSZLÁVA

Azt hittem, itt nyugaton, nálatok enyhébb az élet, miként az éghajlat is enyhébb!

UROS

A Rurik-dinasztia, melyből származol, ugyanígy öldökli egymást. Boleszló király, kihez menekülünk, dühében megvakítá öccsét, majd a mi földjeinken vonult böjtölve, rongyokban Jeruzsálembe vezekelni, honnét nemrég érkezett honába vissza… Mért lennénk mi mások? Fölöttünk is ugyanaz az ég van.

248
PREDSZLÁVA

Lovon töltsem a nászéjszakámat?! Kálmán király, mikor megérkeztem, fogadott, és beszélgetett velem. Azt mondta, Álmos betegesen gyanakvó, soha az ő királyi, bátyi jótetteit értékelni nem tudta, gonosz szándékokat tulajdonított neki, mik nem voltak valósak, és erre bizonyítéka az, hogy soha, egyetlen ujjal sem bántotta. Úgy is tűnt nekem, Álmoson sehol egy Kálmántól eredő karcolás.

UROS

Nem bánt, egészen addig, ameddig meg nem öl. És utólag öl, sohasem azonnal.

PREDSZLÁVA

Ölt már így bárkit is?

UROS

Még nem. De fog.

PREDSZLÁVA

Nem beteges gyanakvás él bennetek?

UROS

Az él bennünk, beteges gyanakvás, nemzedékek óta. Csak az a baj, hogy akiben e betegség idejekorán ki nem fejlik, pórul jár, és fejével fizet. Nem mondom én, hogy vérengzőbbek a mi uraink, mint a russzokéi. Sőt mondhatom, a russzok vérengzőbbek, ha berúgnak, vagy felhergelődnek valami apróságon. De a mi magyar királyi házunk, az megfontoltan és késve öldököl. A bűnt nem azonnal torolja meg, de megtorolja. Itt soha senki semmi bántást, vétket nem felejt. A megbocsátást nem ismerik itt. Színlelt minden megbékélés, hamis minden esküvés. Rókalelkű, alamuszi sunnyogók vagyunk mi, szemből sose támadunk, de hátulról, lopva azt is leterítjük, akit talán nem is gyűlölünk, csak úgy hozza az éji lehetőség. Készülj, még ma éjjel Lengyelhonba menekülünk mi, akikről Kálmán király azt hiszi, hogy Álmos hívei vagyunk.

PREDSZLÁVA

És ott mi lesz velünk?

UROS

Mi lenne? Sereget gyűjtünk, hogy visszatérve Kálmánt a trónról ledöntsük.

PREDSZLÁVA

Így Kálmánnak netán igaza van, ha Álmostól fél, és büntetni kívánja?

UROS

Nem így, Predszláva, Álmos csak menekül, mert nem tehet mást, de a menekülést meg is lehet úszni.

PREDSZLÁVA

Nem hiszem, hogy amit mondasz, való. Teszem, amit akartok, de nemsokára felébredek úgyis. Nevet. Lovagolni fogok a nászéjszakámon! Ha én egyszer apámnak ezt elmesélem!

Mindketten el.

249
7. jelenet

Abaújvár kívülről. Sereg táboroz, a királyi sátor előtt Kálmán, odébb a felesége, a két fia. Főemberek, katonák.

OTTMÁR

Mire várunk, felség? Avagy ki akarod éheztetni őket?

KÁLMÁN

Nem rossz ötlet.

OTTMÁR

Harmadik napja itt rostokolunk, Újvár körülvéve, Álmos lengyel és russz katonái bent, semmi esélyük. Mire vársz, felség?

KÁLMÁN

Hogy fellázadjanak a katonáim, mint Várkonynál a Tisza-parton, és hadakozás helyett elvonuljanak.

OTTMÁR

Azt most hiába várod, felség, nem magyar katonákkal foglalta el Álmos a várat, lengyel és russz katonákkal nem egyeznek ki a mieink.

KÁLMÁN

Hátha a német császár küld egy segélycsapatot… csak jelzésül, hogy ismét sarcot kér, Álmosért cserébe… ahogy szokta… Várom, hogy történjék bármi, testvérgyilkos ne legyek.

OTTMÁR

Amióta megkoronáztak, Álmos egyebet se tett, csak borsot tört az orrod alá. És te tűrted.

KÁLMÁN

Tíz évig nyugton volt.

OTTMÁR

De azóta nincs nyugton. Te közben meghódítottad Dalmáciát…

KÁLMÁN

Nem is tetszett Rómának, nem nekünk szánta.

OTTMÁR

Új törvényeket alkottál, az országban rend van, csak Álmos okoz folyton zűrzavart. Ideje volna…

KÁLMÁN

Ideje volna, igen, csak nincsen hozzá kedvem. Én őt, a buta szépet, szeretem. Miért ne éljen?

OTTMÁR

Mitől lettél ennyire engedékeny?

KÁLMÁN

Magam se tudom.

Riadalom kint, bevágtat lovon Álmos, leugrik, Kálmán lábai elé veti magát.

ÁLMOS

Kegyelmezz nekem, Kálmán! Átöleli a lábát. Bocsásd meg bűneimet, lázadásaimat, bocsásd meg őrültségeimet, méltatlan hazudozásaimat, légy kegyes, és ne bántsd a lengyel és russz katonákat, ne bántsd a feleségemet és csecsemő fiamat, engem se bánts nagyon, csak a szabadságomat vedd 250el, zárj börtönbe, hogy vezekeljek bűneimért további életemben! Egyetlen érdemem van, én beszéltem rá László királyt, hogy hívjon téged vissza Lengyelhonból, én kértem, te légy az utóda, mint idősebb, ahogy a szokás előírja… minden egyéb tettem, szándékom, gondolatom téged sértett, gonoszságokban törtem a fejem, bocsáss meg szegény lázongó fejemnek, Kálmán!

KÁLMÁN

Állj fel, mindent megbocsátok. Családod szabad, te is az vagy. A sereged békével vonuljon el otthonába. Aki magyar veled van, büntetlenül vonuljon el mind.

ÁLMOS

Zárj sötét tömlöcbe, zárj el Visegrádra, ahol Salamon raboskodott, ne lássam a napfényt többé, alázz meg, büntess, megérdemeltem!

KÁLMÁN

Bántódásod nem esik. Indulj zarándokútra Jeruzsálembe vezekelni. Te a világban szeretsz kalandozni, én kódexek közt, képzeletben. Kalandozz hát, és láss világokat, és elmélkedj azokról. Menj Jeruzsálembe egyedül. Feleséged, fiad itt marad.

ÁLMOS

Túsznak?

KÁLMÁN

A védelmem alatt. Baj ne érje őket a fáradalmas úton. Térj meg épen, egészségesen. A határig egy kisebb csapat elkísér.

ÁLMOS

Halleluja! Magyarok, dicsérjétek az Urat, az Úr kegyelmes!

Kálmán és Álmos összeölelkezik. Csönd, majd mind el, Álmos marad.

ÁLMOS

Azt reméli, elpatkolok. Méreg lesz az étkem, méreg az italom. Kémek mind a kísérőim. Segélj engem, édes Istenem, hogy visszatérjek, bosszút állni rajta! El.

8. jelenet

Dömös. Az új monostor kerengőjében. Éjszaka. Kevéske beszűrődő holdfény, más fény nincs. Őrök árnyéka mindenütt.

FILBERTUS

Vigyázzatok Predszláva hercegnőre és a kisfiúra, ki ne jöjjenek reggelig a szobájukból, bármi történik is.

SZERZETES

Békésen alszanak.

251
FILBERTUS

Menjetek az ajtajuk elé, és ha menekülniük kell, segítsetek. Felnyergelt lovakat az ablakuk alá.

SZERZETES

Ha atyám megmagyarázná…

FILBERTUS

Ez utasítás. Menjetek már.

Mások, odébb.

LAMPÉRT

Hányan őrzik a királyt?

TISZT

Vannak vagy húszan is, azt hiszem.

LAMPÉRT

Nagyon kevés. Ők többen vannak.

TISZT

Nincs itt katonájuk egy se…

LAMPÉRT

Az övék minden szerzetes, meg a szolgáik, meg a mi főuraink közül is ki tudja, hányan… Itt a prépost, itt van tizenkét kanonok, akik itt laknak ezentúl… Hívei Álmosnak, kaptak tőle, a hercegi birtokából 59 falut, ezen a monostoron kívül, hogyne imádnák… Átkozott monostorszentelő! Mondtuk mi a királynak, ne jöjjön Dömösre, rossz szándékkal hívja ide Álmos… Éppen ide! Hol Béla király alatt összedőlt a trónszék, és felnyársalta, halálosan megsebezve őt! Aki éppúgy a nagyapám volt nekem, mint Álmosnak! Ezért is ide alapítá monostorát Álmos! Minek jött ide a király, istenem? Ha őt ma éjjel megölik, nekünk se fognak kegyelmezni.

TISZT

Merénylettől tartasz, Lampért ispán? És ezt csak most mondod? De miféle jelekből gondolod? Vagy kémek jelentették?

LAMPÉRT

Kell is ide kém! Egy monostor a legjobb kelepce!

TISZT

Azért ment volna már Jeruzsálemba is, ahonnét visszatérve, megrendülve monostor alapítását határozta el? Azért kért volna bocsánatot a királytól azt megelőzően? Hogy évekkel később tőrbe csalja?

LAMPÉRT

Azért, mindent azért!

TISZT

Ha ezt te ily világosan látod, miért nem látja a király?

LAMPÉRT

Nagy király, bölcs király, törvénykezésünket tökéletesbítette, a szomszédainkat hódoltatta, de a látását a rokonsága elhomályosítja. Kérlek, uram, katonáid éberen őrködjenek.

TISZT

Én ott voltam, midőn a Szentföldről megtérő Álmos herceget fogadta a király. Álmos sírva borult a lábához, Kálmán király őt magához emelte, Álmos kisfiát átölelte, s kérdé, mit kíván most leginkább Álmos. Felelé Álmos, leginkább 252vadászni akar. Úgy legyen, mondá erre a király, és díszes kíséretet adott néki, mennének a Bakonyba azonnal. És elmenének…

LAMPÉRT

Most nem a Bakonyban vagyunk, tiszt uram. Itt a falakból is tőrök ugranak ki bármikor. Vigyázzatok a királyra, azt mondom.

TISZT

Úgy lesz.

Tiszt el. Jön az udvarnok, könyveket cipel.

LAMPÉRT

Ki vagy? Megállj!

UDVARNOK

De jó uram…

LAMPÉRT

Megállj, vagy velődet kiloccsantom!

UDVARNOK

Megálltam, uram, tessék.

LAMPÉRT

Te vagy az, dvornik? Annyira sötét van… E könyveket hová cipeled?

UDVARNOK

Dolgozik a király, ő kérte.

LAMPÉRT

Dolgozik! Ahelyett, hogy vigyázna magára!

UDVARNOK

Léhűtők tömege vigyázza, kidagadnak a monostor falai, annyian.

LAMPÉRT

Csitt, halkan, jönnek…

Jön pár illető, a homályban alig látni a körvonalukat.

ELSŐ ILLETŐ

A gyíkleső kéznél legyen, ha az ablakon át menekül, elfogni azonnal.

MÁSODIK ILLETŐ

A nyakát, először azt kell elmetélni, ez a parancs.

HARMADIK ILLETŐ

És aztán a hullát hova vigyük?

ELSŐ ILLETŐ

Ott kell hagyni. Merre van itt a kijárat, az ördögbe is?

HARMADIK ILLETŐ

Honnét tudjam? Itt vagyok én otthon?

Tapogatózva elmennek.

UDVARNOK

Uramisten… Elmegy a könyvekkel.

LAMPÉRT

Jó ég, ezek tényleg? Hát tényleg? Kifelé indul, de megint jönnek, a falhoz lapul.

APÁT

Úgy vigyázzatok a királyra, mint a szemetek fényére, ezt kéri Álmos herceg. Nehogy bármi baj érje a királyt.

FILBERTUS

Vigyáznak rá az emberei elegen, ennyi fegyverest én még monostorban nem láttam.

APÁT

Azért vannak, hogy a sötétben rátámadjanak a királyra, aztán a merényt ránk fogják, meg szegény Álmos hercegre.

253
FILBERTUS

Ördögi ötlet.

APÁT

Német ötlet, hogy Álmos megint német segélyre szoruljon.

FILBERTUS

Hiba volt az avatásra hívni a királyt.

APÁT

Meg nem hívni még nagyobb hiba lett volna. Halkan az ablaka alá menjetek, ha ott menekülne, védjétek meg, és vigyétek a szérűbe, ott nem fogják keresni.

FILBERTUS

Melyik szérűbe, a nagyba?

APÁT

A nagyba, a régibe, arról a jövevények azt se tudják, merre van. Nem baj, ha Kálmán király nekünk köszönheti az életét. Eddig nem szeretett minket, hát majd megszeret.

FILBERTUS

Az jutott eszembe… nem is lenne rossz, ha ügyetlenül akarnák megölni… az jutott eszembe… ha ők késlekednek a merénnyel… egy álmerény a részünkről nem volna épp butaság…

APÁT

A falnak is füle van, Filbertus fiam.

FILBERTUS

Ezt a falat mi emeltük, meg Álmos herceg, ez a fal a miénk.

APÁT

De minek a helyén emeltük, fiam? Ódon pince helyén, amit még a pogányok használtak áldozószentélyként. Sose lesznek ezek a falak a mi tulajdonunk, fiam, hiába, hogy mi emeltük. Át van ez a hely szellemítve a pogány istenek által, századokon át kell majd böjtölnünk és imádkoznunk, hogy az itt-lakást megelégeljék azok a pogány istenek. Menjetek, fiaim, vigyázzátok a királyt éberen.

Elvonulnak.

LAMPÉRT

Az ördög se ismeri ki magát… megyek a királyhoz… elmondom neki… mit mondok el neki?

Jön Kálmán és az udvarnok.

UDVARNOK

Nem helyeslem, felség, hogy éjjeli órán, elővigyázatlanul…

KÁLMÁN

Az álmatlanság ellenszere a séta.

UDVARNOK

Ez a hely huzatos… Felséged csúza…

KÁLMÁN

Nem olvashatok napi húsz órát, öregszem, nem bírom már.

UDVARNOK

Éppen felséged kérte, vigyem be a könyveket…

KÁLMÁN

Mit érnek a könyvek? Mit érnek az én törvényeim? Megszegik. Élnek, ahogy élnek, halnak, ahogy halnak. Semmi törvény nem segít.

UDVARNOK

Azt tanácsolom, felség, térjen vissza a szobájába.

KÁLMÁN

Nevet. Ha el akarnak rekkenteni, ott találnak meg a leg254könnyebben. Itt sötét van, udvarnokom. E monostor legbiztonságosabb része ez a tágas folyosó.

UDVARNOK

Ki akarná elrekkenteni felségedet?!

KÁLMÁN

Ó, hát ki ne akarna, udvarnokom? Számtalan okuk van rá, számtalanoknak. A törvénykezés ezzel jár, érdeket sért. Kinek az érdekét nem sértik a törvényeim? Van olyan élő?

LAMPÉRT

Felség…

UDVARNOK

Jézus!

KÁLMÁN

Éles a tőröm!

LAMPÉRT

Én vagyok, felség! Én! Lampért, a rokon! Az őrséget megszerveztem… Álmos herceg is őrséget szervezett felséged védelmére… Többszörös gyűrűben vagyunk… Csak az ablakon át ne meneküljön, felség, arra veszélyes…

KÁLMÁN

Ugyan miféle veszélyről fecsegsz, Lampért ispán? Kedvenc és egyetlen öcsém hívott meg ide, újonnan felszentelt monostorába, és illőn látja gondomat. Maga vadászta őzet és vaddisznót szolgált fel nekünk, és a legjobb borokat hozatta el a kedvünkért. A vezető papság szeretve fogadott engem. Ily nagy egyetértés szinte sose volt közöttünk, mint tegnap és ma éjjel. Lelkem ujjong, a testvéri egyetértés annyi fölös viszály után biztosítva van közöttünk. S ti aggódni látszotok?

LAMPÉRT

Ebben a sűrű sötétben aggódásunk se látszhat, felség.

KÁLMÁN

Hangotokból látom. E homály csak az aggódások szövedéke. Nem bíztok az Árpád-házi vérben? Hát mikor ontotta egymás vérét két Árpád-házi, híveim?

UDVARNOK

Felséged tréfálkozni méltóztatik.

KÁLMÁN

Csak mert örülök e szépséges új monostor láttán. Úgy vélem, kedvenc tartózkodási helye lesz ez Álmosnak, ha vadászszenvedélyéből az Úristen kigyógyítja egyszer.

UDVARNOK

Fázom, felség. Hadd kísérjem szobájába.

LAMPÉRT

A felséggel tartok én is, ha megengedi. Én az ablakba állok, onnét figyelem majd a hajnalt, mely ezen a vidéken páratlanul szép.

KÁLMÁN

Netalán jártál már itt korábban?

LAMPÉRT

Még nem jártam, felség.

KÁLMÁN

Akkor honnét tudod?

255
LAMPÉRT

Az ilyet az ember megérzi.

KÁLMÁN

Felnevet. Menjünk.

Mindhárman el.

9. jelenet

Ugyanott. Reggel. Jön Kálmán kísérettel, Álmos kísérettel, köztük Béla gyerekként, egy kislányt hoznak ölben, a másik kicsi lány, csecsemő, Predszláva kezében, és sok főpap, a papok közül egynek sincs arca.

KÁLMÁN

Szeretett öcsém, Álmos herceg, hálás szívvel köszönöm néked a kedves fogadtatást, a pazar vendéglátást. Szívesen időznék itt e csodaszép új monostorban, de kötelmeim túlságig számosak. Ó, a kicsiny Hedvig és a nagyobbacska Adalhais… és Béla mily szépen fejlődik, szívem ujjong láttukon.

ÁLMOS

Felséges úr, édes bátyám, köszönő szavaidnál csak az én örömem emelkedettebb, amiért végre igaz békében és testvéri szeretetben volt alkalmunk egy fedél alatt időzni Isten segedelmével, kinek dicsőségére ez a monostor emeltetett.

KÁLMÁN

Ámen.

Kálmánhoz lép az arctalan Első Illető, valamit súg neki.

KÁLMÁN

Hangosabban, kérlek, nincsenek titkaim szeretett öcsém és a dicső apátok előtt.

ELSŐ ILLETŐ

Összeesküvés nyomára bukkantunk az éjjel, felség, téged itt álmodban orozva legyilkolni akartak.

ÁLMOS

Nem igaz! Hazudik!

ELSŐ ILLETŐ

Itt hozzák az orgyilkosokat.

Behoznak pár arctalan, mert szétvert fejű embert összekötözve.

ÁLMOS

Ezeket én sose láttam, és az apáturak se látták, esküszöm!

APÁT

Sose láttuk ezeket, felség! Mi éjjel biztonságodon éberen őrködtünk, és imádkoztunk érted egész éjjel!

KÁLMÁN

Az én embereim nekem nem hazudnak. De elhiszem, hogy az igazságot mondjátok ti is. Amíg az ügyet pártatlanul kivizsgálják, addig Álmos herceg, egyetlen öcsém, kérlek, hagyd el e szép dömösi apátságot, vadássz kedvedre a 256Bakonyban, járj szerencsével. A vizsgálat végeztével érted megyünk, értesítünk. Ég veletek. Híveim, indulunk.

Kálmán és kísérete el.

ÁLMOS

Kígyóféreg, méregtoportyán, utolsó alja ember ez az én bátyám! Mit álltok itt? Hagyjátok, hogy élve megússza? Hogy sértegessen egész életemben? Ez a balul sikerült majom, ez a minden emberi torzulások kódexe, ez a lidérc?

APÁT

Csillapodj, uram. Lehetnek köztünk olyanok…

ÁLMOS

Hát nem lehetek biztonságban sehol? Menjek a Bakonyba megint, és bujkáljak minden órában máshová felütött sátorban, hóban-sárban, hónapokon át? Egy zárdában se lehet nyugovásom? Megint Passauba fussak? Hányadszor immár, uramisten?

APÁT

Passauban nagyobb biztonságban vagy, uram.

ÁLMOS

Mintha jó pénzért nem adna ki neki megint a német császár! S ha megint futok, ezzel bizonyítom, hogy a vád igaz volt!

APÁT

Világi vádaskodás, világi bíróság felett egyelőre nincs hatalmunk, herceg. De ki fogjuk vívni, hogy legyen, a te segedelmeddel, ha türelemmel viseled a sorsod.

ÁLMOS

Nekem már nincs türelmem! A tiétek az egyház, az túlél sok századokat, az enyém csak a magam élete! Itt álltok, és eltűritek! Miért nem végeztek vele? Mi akadályozott?! Nem adtam nektek birtokot eleget? Sok semmi ember, ami ti vagytok, papok, a senkik óriás gyülekezete! Csak imádkozni bírtok, sem erőtök, sem eszetek, sem szorgalmatok, rosszabbak vagytok az udvaroncoknál, azok legalább a leget hűtik! De mit tudtok ti? Ájtatoskodni, és isztok, zabáltok, az én pénzemen! Utállak! Mennyit adjak még? Adom az egészet, tiétek az ország harmada, az én hercegi birodalmam, vegyétek, csak védjetek meg végre!

APÁT

Hagyd a szófiabeszédet, uram, készülj az útra.

ÁLMOS

Látom én már, nektek Kálmán királylása jó, én csak a ti hű kutyátok vagyok, aki harapdálja a király lábát, el ne bitangoljon a nyájtól túlságosan messzire! Erre való vagyok nektek én, ti nem szerettek engem!

APÁT

Mi minden embert egyformán szeretünk, herceg, még a pogányokat is, de legfőképpen szeretjük a mi mennybéli 257atyánkat. – Segéljétek a herceget és feleségét és gyermekit az útra.

Mind el.

10. jelenet

A királyi palota. Mindenfelé termek nyílnak. Jön Kálmán és Filbertus.

KÁLMÁN

Maradt egyetlen ivadékom, nem tehetek másként! Vagy tehetek, Filbertus? Csönd. Szántszándékkal betettem a fejemet a hurokba, a monostorszentelőn – és meg se próbált megöletni Álmos, az az alamuszi gyáva! Máskor akar elrekkenteni orozva, mikor nem számítok rá, máskor, tudom én! Tudod te is, Filbertus! Csönd. Hány éve immár, hogy türtőztetem magam, hány éve immár?! Örökké gerjedt feszültségben élek, őmiatta – meddig éljek még így?! Ha olyan az ember, mint az Árpád-háziak mind, akkor gyilkol – hát minek állok ezen isteni késztetésnek ellent? Isten teremté az embert ilyenné, testvérgyilkos vadállattá – hát akkor legyen is meg Isten akarata végre! Ugyan mit tenne ő énvelem, ha ő volna a király? Régen kutyáknak vetette volna a csontomat és fiaim csontjait ő – én pedig mit tettem? ajnároztam, babusgattam, minden gonosztettét megbocsátottam, valamint azt is, hogy ő nem sántának, nem púposnak született – és mi a hála? Megmérgezte elsőszülött fiamat! S ha nem ő, hát az emberei! S ha nem az emberei, hát az Isten, ki ezzel sarkall a neki tetsző tettre! Igazat beszélek, Filbertus? Csönd. Gyerekségem avval telt, ifjúkorom avval telt, felnőttkorom avval telt, hogy megálltam, öcsémnek vérét ne ontsam, mit kellett volna, mit a Teremtő reám testált cselekednem – tiltakoztam, e nagy munkában elégtem, tönkrementem, elég volt immár, a Teremtővel többé nem feleselek, hódolok néki, és a néki tetsző művet megcselekszem, halleluja!

Filbertus hallgat. Kálmán és Filbertus kimegy. Jön Uros, Pál. Pál az ablakba áll, kifelé néz.

258
UROS

Meg van veszve.

PÁL

A császárral higgadtan tárgyalt, ott voltam. Semmi nyomát nem láttam rajta az őrületnek.

UROS

Itt hetekig őrjöngött. Hogy elsőszülött László fiát is Álmos és bandája mérgezte meg.

PÁL

Már hogy mérgezte volna meg, ha közben Passauban lapult!

UROS

Az orvosokat kivégeztette.

PÁL

Az sosem árt.

UROS

Az sosem árt, de azt is mondja, a felséges asszonyt terhessé is Álmos és bandája tette. És el is űzte a felséges asszonyt, hasában a gyerekkel.

PÁL

Álmos! Miközben Passauban lapult!

UROS

Én csak azt mondom, amit tőle magától hallottam. László fia halála igen megviselte. Kisebbik fiát, Istvánt próbálja megszeretni most, bár eddig nem szerette. És elűzte a felséges asszonyt, hasában egy Árpád-házival. Ha lány lesz, jó. De ha fiú! Abból még sok baj származhat ránk.

PÁL

Nem kétlem. Sőt azt beszélik, az asszonyt rajtakapta… valakivel. De az a valaki, tíz nevet is mondanak, azok a valakik itt vannak, semmi bajuk nem esett, ahogy látom. Nem értem. Félek.

UROS

Nem tudni, valóban őrjöng-e, amikor őrjöng, vagy csak játszik. A császárral tehát higgadtan tárgyalt?

PÁL

Ettek-ittak, barátságban váltak el Győr alatt, a császár ismét gazdagabb lett számos marhákkal, Álmos pedig és családja megint fogságba esett. Predszláva hercegasszonyt a kicsi lányokkal Visegrádba vitték. Álmost meg Béla herceget ide. A felséges úr kíséretében hozzák őket vasra verve.

UROS

Azt hallottam, a császár immár egészen apró haddal jött ellenünk, könnyű lett volna rajtuk ütni, de a felséges úr erre nem törekedett.

PÁL

Szertartásjellege kezd lenni a dolognak. A császárhoz fut Álmos, a császár sereggel indul ellenünk, a császár és Kálmán király találkozik, a császár ajándékokat kap, Álmost pedig kiadja. Egyszerűbb lenne megállapodniuk, hogy Álmost a császár évi adó fejében sose fogadja be, avagy végleg befogadja.

259
UROS

Miért nem állapodnak meg ebben?

PÁL

Nem tudom.

UROS

Álmos minek fut mindig Passauba, ha tudja, a császár újra meg újra ki fogja adni?

PÁL

Hova futna?

UROS

Futna a görögökhöz.

PÁL

Jó pénzért nem adnák ki ők is, azt hiszed? Jó pénzért mindenki mindenkit kiad.

UROS

Az Egyház is? A klérus? Amely Álmost védi újra meg újra? Ámbár mennyire is védi a klérus Álmost? Újabb és újabb lázadásra hergeli, aztán tűri, hogy fogságba essék. Álmos helyében nem bíznék az apátokban annyira.

PÁL

Abban viszont bízhat ugye Álmos, hogy Kálmán és a klérus egymást gyűlöli?

Kis csönd.

UROS

Lehet, hogy ez sem így van. Nem árt, ha vigyázunk magunkra.

PÁL

Leghűbb hívei vagyunk.

UROS

Már csak egy fia maradt, és nincs már felesége.

PÁL

Úgy gondolod… István fia is László sorsára juthat?

UROS

Nem vagyunk halhatatlanok. S ha László után István is meghal…

PÁL

Akkor Álmos lesz az utód.

UROS

Ha pedig Álmosnak baja esnék, Béla herceg, a kisfia.

PÁL

Akkor hát ezért cipeli magával a király maradék egy szem fiát, István herceget mindenhová. Azt hiszi, mellőle nem mérgezik el.

UROS

Ha méreg végzett Lászlóval.

PÁL

Visszafordul az ablakból. Megérkeztek. Menjünk elébük.

Mindketten el. Jön Henger – vagyis a hóhér –, jó pár pribék.

HENGER

Ide vezetik őket, mi pedig oda be. Lefogjátok, amíg a szemüket kitolom. Itt a zsákocska, ebbe kerülnek a szemek, vinni kell a királyhoz. Te hozod velem. Két pár szem. Két kicsi, két nagy. A szemek épek legyenek. Én épen túrom ki belőlük. A fejük meg se moccanhat, ketten a fejüket, ketten a karjukat tartsák, ketten a mellükre térdeljenek. Van, aki először segédkezik? Na figyeljetek. Ezek olyanok, mint a 260disznók. Emberformájuk csalás. Emberlelkük nincs. Üvöltenek, visítanak, de az csalás, fájdalmat nem éreznek. Mindegy, látnak-e, sem. A gyerek még kicsike, de gonosz kígyó, szánni nincs miért. Aki ilyen kígyógyereket szán, pribéknek ne álljon. Ha állt, ne szánakozzon. Aki szánakozik, annak a szeme azon mód ki lesz tolva általam. Ez szép szakma, jól fizetik, tessék megszolgálni. Én fájdalom nélkül ténykedem. Lessétek el mesterfogásaimat. Legközelebb csak vezénylek, és ti üttök ki szemeket. Ez most szerencsés alkalom, minden mozdulatomat jól figyeljétek, szorgos munkálkodás eredménye szakavatott, fájdalmatlan ténykedésem. Kinéz egy ablakon. Jönnek. Csak barátságosan.

Jön Álmos, a négyéves Béla herceg, kíséret.

HENGER

Üdvöz légy, Álmos herceg, üdvöz légy, Béla herceg. A fogadásra a gazdag ruhákat odabent vegyétek fel.

Mind el a másik terembe, csak Ottmár ispán országbíró és Filbertus pap marad.

FILBERTUS

Zsákocskát vesz elő. Itt van, egy jobbágy kölök monyorója.

OTTMÁR

Az ilyen?

FILBERTUS

Az ilyen. A disznóké se más, de szakértő szem észrevenné. Írást vesz elő. Itt a tanúsítvány, írja alá kegyelmed.

OTTMÁR

Miféle tanúsítvány?

FILBERTUS

Amiről beszéltem. Hogy akinek a szemét kitolták, az Béla herceg, és akinek a heréjét nem metszék ki, az is Béla herceg.

OTTMÁR

Biztos, hogy a Henger csak a szemét tolja ki, de kiherélni nem fogja?

FILBERTUS

Biztos. Javadalma ezért óriás.

OTTMÁR

Mihez kezd szegény Béla herceg vakon a heréivel?

FILBERTUS

Isten útjai titkosak. Vaknak képes lenni egy Árpád-házi, de meddőnek lennie nem szabad. S hogy Árpád-házi, te tanúsítod. Írd alá.

OTTMÁR

Még ki sincs tolva a szemük.

FILBERTUS

Lesz az mindjárt. Írd alá. Avagy meggondoltad magad?

Sipítozás, zaj a másik teremben.

FILBERTUS

Megvan már.

Jön Henger, pribékek, a zsákocskával. Pap átadja a maga zsákocskáját a Hengernek, azok el.

261
FILBERTUS

Írd alá, és menjünk, nyújtsunk lelki vigaszt a nyomorultaknak.

OTTMÁR

Aláírja. Förtelem. Rémtetteket támogat az egyház.

FILBERTUS

Istené az ítélet joga.

Betámolyog a megvakított Álmos, a megvakított Béla herceg, Álmos zokogva üvölt, Béla herceg némán tapogatózik.

FILBERTUS

Erre, uram herceg, meneküljünk.

ÁLMOS

A fiamat akarom látni, a fiamat!

FILBERTUS

Látni nem fogod már, de odaát megláthatod őt is.

ÁLMOS

Kutyák, ti is tudtatok róla!

FILBERTUS

Annyit teszünk, amennyit tehetünk. Az Úristen nem vak, ő lát. Mi szemmel bírók is vakok vagyunk.

ÁLMOS

Őt miért kellett megvakítani?! Őt miért?! Őt kiherélték, hallottam a parancsot, az én kicsi ivadékomat, átkozottak, rohadékok, őt miért?!

FILBERTUS

Ne visíts, az ördög vigyen el!!

Csönd.

Örülj a puszta életednek. Siess.

Filbertus elvonszolja Álmost, Ottmár elvonszolja Bélát. Jön Henger, pribékek.

HENGER

Te nem szorítottad le a lábát. Te félrenéztél, mikor a gyerek szemét kitoltam. Ti nem kaptok a fizetségből. Örüljetek, hogy a szolgálatban maradhattok. Még egy ilyen hiba, és lakoltok.

Berohan Uros, Vata, Pál.

UROS

Hol vannak?! Mi történt?!

PÁL

Ilyen gazság nem történhetett!

VATA

Ez a Henger! Ez itt a Henger!

UROS

Nekimegy a Hengernek. Te gyilkos, te utolsó!

HENGER

Munkára, pribékek.

Pribékek leteperik Urost, Vatát, Pált, és nekifognak megvakítani őket.

HENGER

Csak nyugodtan, ahogy a marhákon, jobbágyokon, disznókon gyakoroltuk. Ne siess. Tartsd a nyakát keményen. Határozottan, ne fájjon. Mi nem nyúzunk, mi emberek vagyunk. Ne tétovázz. Egyetlen nagy ütéssel, nem turkálni benne, az fáj. Úgy. A másikat is neki. Jó. Tartsd erősen, ha elmozdul, neki rossz. Mi szenvedést nem okozunk, mi em262berek vagyunk, minket az Úristen figyel. Csak szépen, nyugodtan, határozottan. Sivalkodásra süketen. Senkinek se lehet rossz az álma máma éjjel. Mi nem fájdalmat okozunk, mi végrehajtjuk az ítéletet. Úgy. Fogjad. Mutasd. Itt van. Szép szem, ép. Majd visszük a királyhoz.

Pribékek kitámogatják a megvakítottakat.

HENGER

Pribékhez. Ennyi kezdővel jobban nem lehet. Meg vagyok elégedve.

Pribék, nincs arca, váratlanul leszúrja Hengert.

PRIBÉK

Bocsáss meg, a király maga kérte.

Henger eldől, Pribék a lábánál fogva kihúzza.

11. jelenet

A királyi palota. Kálmán fekhelyen kínlódik, feje bebugyolálva. Körülötte Draco, olasz orvos ténykedik, odébb áll Ottmár, valamint Sima-fia Márk, Jákó-fia Achillesz, Bot-fia Benedek.

KÁLMÁN

Szaggat, lüktet, iszonyú.

DRACO

Pus. Pus.

KÁLMÁN

Gennyes?

DRACO

Gennyes. Ez már a velő, ami a füleden kigyön, király.

KÁLMÁN

A velőmet szívja ki a tapaszod, te henger?!

DRACO

A bajt szíjja ki, aztat.

OTTMÁR

Nagy már a te bajod, Kálmán király, ideje, hogy a túlvilágra gondolj, készítsed magad az örökkévalóságra.

KÁLMÁN

Az én velőmből függ a flastromon, urak? Szagoljátok, tapintsátok, velő az?

Urak odamennek, szagolgatják a gennyet.

DRACO

Sértetten. Hivatásomat értem.

MÁRK

Velő lesz az, úgy ám.

ACHILLESZ

Szerintem folyékony velő.

BENEDEK

Azért még maradt bévül királyunk fején, kinek agyból túlság adatott.

OTTMÁR

Az igaz, de mi lesz, ha mindennap ennyi elfoly belőle?

MÁRK

Nem kéne tapasszal színi, akkor hátha benn reked.

263
ACHILLESZ

Kell lennie módjának, hogy az agyba visszatöltessék.

DRACO

Felháborodva. Ez a mérges veleje neki, a többit is elmérgezi, ehhez én értek!

KÁLMÁN

Vissza ne töltsed, doktor, ha ez fáj annyira!

DRACO

Ez fáj, király, mi a fészkes fene fájna? Szagoljátok, nem bides?

MÁRK

Büdös, annyi szent.

OTTMÁR

Igen büdös. Rohadott velő ez már.

KÁLMÁN

Így kelletik megdöglenem, mint kutyának? Megmérgeztetek, engem is, mint László fiamat! Össze vagytok ellenem esküdve, valamennyien! A csuhások pénzelnek, a németek pénzelnek, Bizánc pénzel, a pápa pénzel, Álmos pénzel titeket! Takarodjál, gonosz doktor, meg ne lássalak!

OTTMÁR

A legjobb orvos Európában.

KÁLMÁN

Európában! Onnét ide veszekedett kalandorok özönlenek, rajtunk híznak! Te is takarodjál vackodba, Ottmár, amíg szépen mondom!

Draco és Ottmár sértetten el.

KÁLMÁN

Ti maradjatok. Gyertek közelébb. Kaptok fejenként tíz falut. Menjetek el Dömösre, öljétek meg Álmost. Kaptok fejenként tizenöt falut. Bélát nem kell bántani, annak már heréje nincsen, de Álmos vak csupán, a fasza megvagyon, ne fabrikáljon nekem Árpád-házi fiút többé akárki némberrel. Hülye az én maradék fiam, István, ezért is ölték meg a szépet, az okosat, Lászlót, de akkor is az én hülye fiam kövessen a trónon, és ne Álmos magja. Púpos az én fiam, István? Nem púpos. Hebeg, mint én? Nem hebeg. Okosnak nem okos, hála az égnek, okos királynál szerencsétlenebb a világon nincsen. Legyen a király hülye, hadd rángassák ilyen-olyan hatalmak, ne is vegye észre. Kaptok húsz falut fejenként. De Álmosnak ne csak a levágott tökeit hozzátok el nekem, a faszát is. Meg a fejét, hadd lássam. Az én daliás öcsém. Szüléim kedvence. Az ország kedvence. A nők dédelgetettje. Aki mást se tett, mint terveimet hiúsította. Holott én hagytam volna békén vadászni. Hagytam is tíz éven át, míg a klérus fel nem piszkálta ellenem. Ő meg hagyta magát rászedni, a barma. Azt se tudta, mi a tét. Vesszen el. Hu264szonöt falu fejenként. Ha ő a dömösi monostornak 59 falut adott, nekem is megér annyit a teteme. Siessetek. Nem sokáig élek. Kezemben akarom tartani a fejét és a faszát.

Márk, Achillesz, Benedek el.

KÁLMÁN

Draco doktor! Csapold meg az agyamat ismét, fáj, fáj, fáj!

12. jelenet

Dömös, a monostor kertje. Álmos, papok.

FILBERTUS

Predszláva hercegnő atyjánál lakik mostan, sokat alszik, jól eszik, csak emlékezni nem akar. A lányait nem ismeri meg.

ÁLMOS

Rám sem emlékszik?

FILBERTUS

Nem tudni… Mondják, arra sem emlékszik, hogy férjezett. Úgy véli, kérője csak ezután fog érkezni. Lovagolni nem akar, a lovaktól fél.

ÁLMOS

Túl sokat menekültünk lovon.

FILBERTUS

Russz nyelven beszél, magyarul érteni nem bír, vagy nem akar. De a russz nyelvet is elfelejtette már. Alig érteni, mit mond.

Csönd.

FILBERTUS

A lányok, Adelhais és Hedvig jól vannak, cseperednek, Hedvig már kezd beszélni, tanítják németre, latinra is…

ÁLMOS

Mért nem lettek fiúk? Mért csak egy volt? Könnyű egyet kiherélni! Mért nem volt öt fiam, küldtem volna őket messzire, hogy megmaradjanak!

FILBERTUS

A leányok, ha fiúnak születnek, ma szintúgy nem élnének, herceg.

Csönd. Lódobogás.

ÁLMOS

Négy ló… öt… hat

FILBERTUS

Honnét veszed, herceg?

ÁLMOS

Látom. Legalább hat ló… Közületek ma ki ment el vadászni?

FILBERTUS

Senki.

ÁLMOS

Engem jönnek meggyilkolni.

FILBERTUS

Rémeket látsz, herceg.

ÁLMOS

Rémeket látok, igen. Azt látom már, ami van.

265
FILBERTUS

Nyugodj meg, herceg, elég a királynak, hogy megvakított.

ÁLMOS

Nem elég. Ha csak fele annyira gyűlöl, mint én őt, a kivágott szívemet is akarja, hogy lakomázzék benne. Feláll. Kísérjetek be a kápolnába, az oltártól hátha megrettennek.

FILBERTUS

Testvérek, kísérjétek be a herceget.

BARÁT

Megyek a kutyákért.

Két arctalan pap kitámogatja Álmost. Be pár fegyveres, Benedekkel az élükön.

BENEDEK

Hol van Álmos herceg?

FILBERTUS

Mi közöd hozzá?

BENEDEK

Több, mint neked, csuhás.

FILBERTUS

Itt nincsen.

BENEDEK

Hohohó! Hát hol van? A templomba menekült? Kinéz. Ott van, szorítja az oltárt, öleli. Gyertek, fiúk, szakítsuk le róla!

Benedek és fegyveresek ki. Jön az arctalan barát sok hatalmas farkaskutyával.

FILBERTUS

Ereszd rájuk, barát.

BARÁT

Vér, vér, vér, tépjed, tépjed, harapjad, szíjjad, szíjjad, vér, vér, vér, Jézus Mária!

A baráttal a kutyák kirohannak; ha a kutyák tehetségesek, ugatnak is. Odabent ugatás, üvöltés, hörgés, visítás.

FILBERTUS

Térdre esik, imádkozik. Könyörülj, én Istenem, ezeken a szegény párákon, kutyák az istenadták, nem tudják, mit cselekszenek a te szentélyedben, Atyám! Ha pedig majdan elhullanak, fogadd be őket is a te égi birodalmadba, én Istenem, és bocsásd meg az ő vétkeiket, Atyám, mert nem tudták, hogy mit cselekszenek. Teremtményeid ők is, Atyám, s amiképpen nem feledkeztél meg arról, hogy megteremtsd őket is, azonképpen ne felejtsed el, Atyám, hogy nem adtál nekik lelket, hogy a bűntől óvakodhassanak, hanem adtál nekik idomíthatóságot, ami a te hibád, Atyám, és nem az övék. Bocsásd meg nékik, hogy darabokra szaggatják a gonosz embereket, akik szintén a te teremtményeid, Atyám, és akiknek te adtál gonosz lelket, mert abban is gyönyörködöl, amiképpen minden jóban és rosszban, mert minden a te gyönyörűséged ezen a világon. És fogadd be őket is országodba. Nagy a te 266hatalmad, Atyám, és minden élő és holt téged dicsőít, ámen.

Csönd lesz. A barát jön be a kutyákkal, valamennyien véresek. Betámolyog Álmos is, a keze véres.

ÁLMOS

Megsebezte a kezemet, tőrrel, amidőn az oltárt öleltem, megsebezte!

FILBERTUS

Nyugodjál meg, testvérem, széttépték őket a kutyák. – Barát, vidd helyükre a kutyákat. A másik baráthoz. Testvérem, az oltárt mossák le.

Barát el a kutyákkal. Másik barát el.

ÁLMOS

Véremet ontották a szemetek, beszennyezték az oltárt!

FILBERTUS

Felzabálták őket a kutyák. A csontjaikat zsákba hordjuk, elküldjük a királynak, megjegyezvén, hogy saját vadászkutyáik tépték őket széjjel. A mi kezünk, herceg, tiszta.

ÁLMOS

Az enyém véres.

FILBERTUS

Beforr.

ÁLMOS

Milyen semmi az én vérem, az én szemem világa nektek, akik minden javaitokat tőlem kaptátok, csuhás!

FILBERTUS

Semmi az életünk az Úr előtt, herceg.

ÁLMOS

Majd küld új gyilkosokat a király, azok a kutyákkal kezdik.

FILBERTUS

Valószínű. Ezért hallgass meg, herceg. A király, hírlik, halálán van. Gyermekfia, István követi majd a trónon. Kicsike még, tizenhárom éves, nyolc év múlva leszen nagykorú, addig főurak fognak uralkodni helyette, nem vagy biztonságban…

ÁLMOS

Halálán van a király? Úgy? Hát ki a legidősebb Árpád-házi, aki a trónon kövesse? Nem én?

FILBERTUS

Te vagy, herceg. De vak vagy, herceg.

ÁLMOS

És ki engedte, hogy vakká legyek, ha nem ti?

FILBERTUS

Te vak vagy, herceg, és elvakult is. Legjobb lesz, ha elmenekülsz innét. Nem fognak kegyelmezni neked II. István király tanácsnokai, kik minket gyűlölnek.

ÁLMOS

Nem menekülök többé Passauba. A német császár engem újra ki fog szolgáltatni.

FILBERTUS

Nem kívánjuk, hogy Passauba menekülj, herceg. Ezúttal biztosabb helyre menekítünk, Bizáncba.

ÁLMOS

Bizáncba? Engem? Ti? Éppen ti?

267
FILBERTUS

Jó messzire van.

ÁLMOS

Bizáncba? A szakadár keresztényekhez? Mit szól ehhez Róma?

FILBERTUS

Római az ötlet, herceg.

Csönd.

Bizáncban él Irén császárnő, Alexiosz császár fiának, Jánosnak felesége, és Irén császárnő, mint tudod, Piroska néven László nagybátyádnak leánya. Irén császárnő az unokaöccsét, téged, befogad.

ÁLMOS

Egy bizánci császárné befogad, engem?

FILBERTUS

Nyilatkozatot tett róla, herceg, nézd.

ÁLMOS

Te ördögfattya, gúnyolsz? Befogad, arcon csókol, majd száműzet a világ végire.

FILBERTUS

Az jó lesz, ott nem találnak meg a magyari gyilkosok.

ÁLMOS

Ezért cselekedtem mindent a ti tanácsaitok szerint? Ezért alapítottam ezt a monostort, nektek? Ezért adtam nektek földet, jószágot, embert?

FILBERTUS

Az Úristennek ajánlottad mindezt, Álmos herceg.

ÁLMOS

Játszottatok velem.

FILBERTUS

Mindenkivel így játszik az Úristen.

ÁLMOS

Ha felnőhetett volna az én kicsi fiam, Béla, akit előttem vakítottak meg a pribékek, ha nem pusztult volna a kiherélésbe bele, bizony mondom, kiherélne titeket is, herétlennek született csuhások! Ti rosszabbak vagytok az én idétlen bátyámnál is, aki a hatalmatokat próbálta korlátozni, sajnos sikertelenül! Miért nem álltam mellé, veletek szemben! Micsoda idióta voltam én is!

FILBERTUS

Elvakult voltál, Álmos herceg, mielőtt még szemedet kitolták. Vakságod valós lényed lényege. Nem sajnál téged az Úristen, ki rossz szemmel alkotott meg téged eleve, hogy ilyenben is gyönyörködjön. Ami kisfiadat illeti, ő már az Atyaisten mellett az angyalok karában áll és énekel. Meglátod őt, mihelyt földi futásod véget ér, és szemet nyersz halálodon. Addig vakoskodj, és tedd, amire rendeltettél. Holnap visznek Bizáncba. Isten kísérjen minden utadon. El.

ÁLMOS

Kicsi fiam, édes, szép, ártatlan gyermekem, hol vagy, 268mikor láthatlak újra, mint látlak néha álmaimban, de üres szemgödörrel, véres arccal?! Látsz-é engem odaátról, ismét szemmel bírván, épen, gyönyörűen, amilyen itt voltál, amíg a pribékek kicsi tested meg nem becstelenítették? Adj nékem jelet, hogy létezel! Álmaimban szólj hozzám, álmaimban nyújtsd törékeny kezedet felém, borostáimat simítsd végig újra riadozva, és nevess, midőn felteszlek a lóra, és szaladj felém bizalommal, szeretve, mint annyiszor, midőn végre hozzád hazatértem! Álmokat adj nekem, kicsi fiam, és ne vond el magadat álmaimban tőlem! Senkit se szerettem, soha életemben, sem szüléimet, kiket alig láttam, sem véreimet, sem lányaimat, sem asszonyokat, hanem csak téged, kicsinyem, én magvam, fiacskám! Egyetlen rokonom te voltál, és gyülevész gyilkosok halálra kínoztak téged, és azóta létemnek sem látón, sem vakon értelme nincs! Én már kezet sem emelhetek magamra, vak vagyok! Én csuklómat hiába harapom, futnak a csuhások, és vérzésemet elállítják! Én kötelet nem lelek, s ha fűszálakból csomózok kötelet a nyakam köré, meglepnek, jönnek, a kezemből kitépik, én meg se fojthatom magam, hogy téged mielőbb lássalak! Elvették utolsó szabadságomat is, a magamgyilkolás szabadságát! Álmomban, álmomban adj jelet, hogy látsz engem, és szeretsz engem, és vársz rám odaát! Kicsi fiam, én apró énem, akit mellettem vakítottak, mellettem heréltek, mellettem kínoztak kínoknak kínjaival, ne hagyj el engem álmaimban, amíg ebben a siralomvölgyben tanyázom, akaratom ellenére! Csak néha, néha jelenj meg ép valódban, annyi nekem elég, és járj közben értem az Úristennél, hogy életem fonalát hamar szakassza meg!

Papok jönnek, lemossák Álmos véres csuklóját, aki hagyja, majd kivezetik.

269
13. jelenet

A pécsváradi apátságban. Jön Filbertus, Ottmár, Apát.

APÁT

Minek köszönhetem a kiváló szerencsét?

FILBERTUS

Hoztunk apát úrnak egy gyermeket… négyéves alig múlt, igen kedves gyermek…

APÁT

Bokorban találtátok, sírt-rítt az istenadta…

FILBERTUS

Nos hát, nem egészen… ez a gyermek vak.

APÁT

Vak? Bizonyos? Ha igen, vigyétek más monostorba, ez az én monostorom példaszerű intézmény, a clunyi apátság mása, itt vakokkal foglalkozni nem tudunk.

FILBERTUS

Ez a gyermek nemrég még látott.

APÁT

Annál inkább.

OTTMÁR

Ez kivételes gyermek, apát úr. Máshol nem volna biztonságban, csak apát úr szigorú, kérlelhetetlen monostorában. Itt nem fogják keresni.

Csönd.

APÁT

Mi politikával nem foglalkozunk, Ottmár úr.

OTTMÁR

Ó, hát már ide is eljutott a híre!… Akkor nem kell apát úrnak magyaráznom, miféle nagy dolgok származhatnak ebből, ha…

APÁT

Nagy dolog a földön, Ottmár úr, nincsen.

FILBERTUS

A vallás, apát úr, nagy dolog. És a túlvilág előretolt hadállásai, e clunyi mintájú kolostorok, e szigetek, apát úr, e menedékek a csalóka földi látszatból a valóban létezőbe… ezek egy félig már odaát levőnek a napjait megkönnyíthetik.

APÁT

Filbertus diakónus úr csalódik, ha azt hiszi, mi úgy törünk világi hatalomra, mint azok ott Konstantinápolyban, vagy mint Róma püspöke, a pápa, ki a világi törvénykezés feletti uralmat is akarja. Ha az urak azt hiszik, én a mi itteni testvéreim közül bárkit valaha a világba visszaadok, tévednek. Nem adom vissza királynak se őket, urak. Ha értik, amit mondok: királyként sem. Mert az a bűn maga, urak. És én itt bűnre fölkészíteni jövendő világiakat nem fogok.

Csönd.

270
OTTMÁR

Rossz helyre jöttünk, Filbertus. Induljunk tovább.

FILBERTUS

Hogyhogy ilyen könnyen feladod?!

OTTMÁR

Csak hadd ebédeljünk meg itt a gyermekkel, apát úr, és megyünk tovább.

APÁT

Ebédeljetek.

OTTMÁR

Hozd be gyorsan, úgyis fázik odakint.

Filbertus kimegy.

APÁT

Igen nagyon helytelenítem az urak ötletét. Én itt túszokat tartani nem fogok. És a testvéreknek hazudni nem fogok. És zavaros magyari ügyletekbe bonyolódni nem fogok. Engem nem azért küldtek ide Frankhonból, Ottmár.

OTTMÁR

Megértem apát út szempontjait.

Jön Filbertus a megvakított négyéves Bélával. Csönd.

FILBERTUS

Gyermekem, itt most enni, inni kapunk, aztán indulunk tovább.

Csönd.

APÁT

Édes jó Istenem! Elfordul, sír, visszafordul. Hagyjátok itt e gyermeket.

Sötét.

271
Második felvonás
14. jelenet

Tizenhét évvel később.

Királyi palota. Jön II. István király, igen hasonlít apjára, Kálmánra, csak nem púpos – természetesen azonos színész játssza. Nem túl öreg, harminc év körül jár, de sokkal öregebbnek néz ki, beteges. Mögötte jön Ottmár, öregebb, mint az I. felvonásban, de alig észrevehetően.

ISTVÁN

Jöjjön a borbély. Fáj a fejem.

OTTMÁR

Hadd emlékeztessem felségedet, hogy tegnap már leeresztette felséged beteg vérét.

ISTVÁN

Nem azért, hogy megcsapoljon, csak azért, hogy tükröt hozzon. Látni szeretném, mennyit foszlott az arcom tegnap óta. Egész éjjel ittam, alig élek.

OTTMÁR

Egynapi rohadás látszik csak felséged képén, nem több.

ISTVÁN

Jól mondod. Akkor ne jöjjön. Beleül a trónba. Te minek jöttél?

OTTMÁR

Hívatott felséged.

ISTVÁN

Hívattalak? Lehet. Minek hívattalak?

OTTMÁR

Gondolom, a lázadókról, a királyi címre pályázókról kívánt felséged hallani.

ISTVÁN

Az is lehet. Hányan is vannak?

OTTMÁR

Mindössze hárman. Az első Saul, Pócs ispánnak, valamint felséged Zsófia nevezetű nővérének fia, vagyis felséged unokaöccse, akit az urak kívánnak felséged utódjául mint legidősebb Árpád-házit, tekintve, hogy felséged gyermeket nem méltóztatott nemzeni.

ISTVÁN

Nem méltóztattam! Szűz ebben a királyságban nem maradt tőlem szárazon! Egyebet se műveltem, csak velük hemperegtem! Tehetek én róla, hogy nem szültek? Meg is nősültem, ahogy az urak kívánták, későn, de beadtam a derekamat, hát volt értelme? A feleségem se szült! Politikusan nősültem, ahogy tanácsolátok – ne csodálkozzatok.

272
OTTMÁR

Felségedet senki sem hibáztatja. De tény, a legidősebb ismert Árpád-házi mégiscsak Saul.

ISTVÁN

Hány éves mostan Saul?

OTTMÁR

Tizenhárom.

ISTVÁN

Mint én, mikor megkoronáztak. Hát Borics?

OTTMÁR

Boricsot a zendülők közé nem számítom, mert ő külső sereggel szokott az országba betörni, és nem belülről mételyez, és felséged amúgy is megverte párszor.

ISTVÁN

Kezdek emlékezni. Ki van még?

OTTMÁR

Van még Bors, és van még Iván. A két ispánok.

ISTVÁN

Midőn Egerben ágynak estem, akkor ütötték fel a fejüket, hallottam már akkor. Csak hát felépültem, egyelőre. Mit tegyek velük?

OTTMÁR

Felséged határoz.

ISTVÁN

Borsnak vágják le a fejét, Ivánt száműzöm, és egész nemzetségét. Vagy fordítva, mindegy… Ivánnak vágják le a fejét, Bors meg és egész nemzetsége örök időkre legyen száműzve. Intézd. Nem érdekelnek.

OTTMÁR

Jegyeztem, felség. És mi legyen Saullal? És anyjával és atyjával?

ISTVÁN

Mi legyen, mi legyen? Tessék kitalálni nektek. Főzzék meg őket olajban, mint én Krisztierna úrasszonyt, ki a legjobb szeretőm vala, de a haditervemet kiadta Bizáncnak, hát megsüttettem, és néztem, amíg sül. Vagy vágják le a végtagjaikat, és feszítsék a maradékot kerékre, tegyék ki a napra, ott száradjanak napokig. Nem így büntettem a lázadókat? És néztem, amint száradnak, sátrat üttettem, kiültem eléje, és néztem, ahogy száradnak, és nézte az ország napokig, és azok közül sokan három napon át jajgattak. Nem így volt? Vagy találjatok ki más kivégzési módszert, legyen már nektek is fantáziátok. Én minden disznóságot műveltem az emberekkel, amit képzeletem és a hatalmam diktált, végére értem mindkettőnek, most már ti törjétek a fejetek.

OTTMÁR

Küldd őket kolostorba, mind a hármat.

ISTVÁN

Inkább tömlöcbe, biztosabb. És külön. Minek jöttél voltaképpen?

273
OTTMÁR

Felséged hívatott.

ISTVÁN

Vagy úgy. Szünet. Meg fogok halni, Ottmár, érzem. Nekem nem a velőm folyik ki a fülemen, mint atyámnak, én úgy roskadok össze belül, hogy a tulajdon bordáim a gyomromba esnek, és elemésztődnek. És semmi volt az életem. Hadakoztam a keresztesekkel, akik a királyságomon dúlva vonultak át, hadakoztam Boriccsal, meghódítottam Rámát, fosztogattam Bizáncot, a lengyeleket, a russzokat, és henteregtem a nőkkel, és nem lett gyermekem, és nincs, aki emlékezne rám.

OTTMÁR

A historikusok feljegyzik tetteidet, felség.

ISTVÁN

Akkor is hazudnak, ha nem kérik erre őket külön, ez a vérükben van. Nem tettem soha semmi jót senkivel. Nyolc éven át aljas urak a nevemben kormányoztak, amíg felnőttem, hagytam, gyerek voltam. Aztán magamhoz ragadtam a hatalmat, őket elkergettem, kivégeztettem, és mit műveltem? Henteregtem és büntettem, hódítottam és ittam. Részeg voltam, hogy kegyetlen lehessek. Ma már nem ízlik a bor. Minek voltam én kegyetlen? Mit büntettem én? A vétkeikért büntettem őket? Mindenki aljas, aki él. Kell hát büntetni élőt? Csak azért, mert éppen eleven?

OTTMÁR

Felségedet már simogatja a túlvilág.

ISTVÁN

A túlvilág, Ottmár, nem kegyes. A túlvilág semmilyen. Én ezt a mesét nem veszem be. Hazudnak a papok. Én megismertem az embert, Ottmár, és tudom, hogy félelmében mesél magának szépeket. Én megszűnök, ahogyan nem voltam valaha, és ennyi volt. És ti is így vagytok ezzel, csak féltek bevallani.

OTTMÁR

Nem egészen értem, mi bántja felségedet valójában.

ISTVÁN

Jó kérdés, Ottmár, helyénvaló kérdés. Leszáll a trónról. Valami hiányzott nekem egész életemben, és tudom, ha meghalok, nem lehet meg többé. A szeretet hiányzott nekem, Ottmár. Akiket szerettem, azok nem szerettek. Nemcsak engem, senkit. Színlelték. Maguk előtt is játszottak. Üresek voltak az emberek körülöttem, Ottmár. Olykor körömmel húztam le a bőrt a pofájukról, hátha 274van alatta valami, és nem volt. Most, hogy a végére értem, tudom, végem, hiába köpölyöznek csalók jó pénzért, hiába hazudtok nekem valamit jó pénzért, ez hiányzik, nem a hatalom. Miért nem szerettél te engem, Ottmár?

OTTMÁR

Szerettelek és szeretlek, felséges uram.

ISTVÁN

Na ne.

OTTMÁR

Tisztem szerint korrektül szolgáltalak, felség.

ISTVÁN

Tiszte szerint mindenki korrektül szolgált, és korrektül is lázadott ellenem. Ez volt az unalom. Mitől vagytok ti ennyire unalmasak valamennyien? Mitől vagytok a tisztetekkel ennyire azonosak? Mitől nincs bennetek ennél több? Bennem több volt, mint egy királyban. Mi az, hogy király? Tiszt, semmi egyéb. A hülye éppen olyan jó vagy rossz király, mint az okos. Középen áll, egyensúlyoz akarnok senkiháziak között. Az okos király rosszabbul is kormányoz, mert azt hiszi, ő tudja, mitől lenne jobb, és az egyensúlyt emiatt elvéti. Ilyen volt apám. Huzakodott az egyházzal, amely a legnagyobb világi hatalom, a csatát el is veszítette végül. És mi az egyház? Az üres, riadt, félős emberek védegylete, vára. A hülyék szövetsége. Semmi az emberre nem hasonlít jobban, mint a papjai. Hát kik ezek a papok? Van nekik saját arcuk, saját sorsuk, saját akaratuk? Mid van neked, Ottmár? Én belenézek a tükörbe, és látom, oszlik az arcom napról napra. De az az én arcom, Ottmár. A te arcod meg? Amióta ismerlek, és ismerlek gyerekkorom óta, egyforma, nem fog rajta az idő. De miért nem fog a te arcodon az idő, Ottmár? Mert nincs is ilyen arc! Báboknak van ilyen képük, Ottmár, mint neked!

OTTMÁR

Felséged kitüntet, hogy őszintén beszél velem. Bárcsak korábban rászánta volna magát, és nemcsak most, földi pályafutása alkonyán. Az én arcom álarc talán, de tartós, mert szövete nem ebből a világból való; papnak készültem soká, majdnem az is lettem. Felséged arca elrohad, mert nincs meg benne az a másik anyag, az égi.

ISTVÁN

Hazudsz magadnak, Ottmár, ettől az önhazugságtól tartós a húsod. A hazugság is tartósít, miként a született gono275szok sokáig élnek, láttam. De én hiába próbáltam hazudni magamnak, és beláttam ezt, én legalább emberként zuhanok össze, te viszont… te nem tapasztaltad meg…

OTTMÁR

Micsodát, felség?

ISTVÁN

A vereséget.

Szünet.

OTTMÁR

Felség, ma bal lábbal keltél. Ilyen expanzióban ez a királyság még nem volt… Kálmán csak az Adriáig jutott ki, felséged még tovább, a mienk már Ráma is… Felséged mindent kibírt, a kereszteseket, Borics támadásait…

ISTVÁN

Nem létező dolgokról beszélsz, Ottmár, ezek nem emberi dolgok.

OTTMÁR

Mit szólna ahhoz, felség… ha felséged, még a halála előtt, a diadalt tapasztalná?

ISTVÁN

Miféle diadalt?

OTTMÁR

A szeretetét.

ISTVÁN

Ugyan. Menj, hívd a borbélyt, mossa meg a hajamat, éjjel is tucatnyi tetűt szedtem ki a fejemből.

OTTMÁR

Csak néhány percet kérek felségedtől.

ISTVÁN

Mondjad, csak ne hosszan. Visszavánszorog a trónhoz, beleül.

OTTMÁR

Tizenhét évvel ezelőtt felséged atyja, Kálmán király megvakíttatta öccsét, Álmos herceget…

ISTVÁN

Igen.

OTTMÁR

Ki Bizáncba menekült; felséged Bizánctól a száműzetését követelte; János császár, felséged Piroska húgának férje, erre megindult ellenünk sereggel, felséged megverte, békét kötött, János császár a tengeri végekre száműzte akkor Álmost, ott is halt meg két éve…

ISTVÁN

Tetemét hazahozattam, illőn eltemettettem a királyok közé, mi kell még?

OTTMÁR

Ugyanakkor Álmos herceg négyéves kicsi fiát, Béla herceget is megvakították.

ISTVÁN

És kiherélték, és belehalt, nem tehetek róla.

OTTMÁR

Béla herceget nem herélték ki, felség, és nem halt meg, és ma is él.

Csönd.

276
ISTVÁN

Hogyhogy?

OTTMÁR

A henger egy jobbágykölyök heréit mutatta be felséged atyjának. Béla herceget pedig atyjától, Álmostól, ki azt hitte, meghalt, elválasztották és felnevelték.

ISTVÁN

Kicsoda?

OTTMÁR

Az egyház, melyet felséged az imént szeretethiányban elmarasztalni méltóztatott.

Csönd.

ISTVÁN

Ügyes! Legyen kivel zsarolnia az egyháznak a királyt, ha nem az egyház akarata szerint ténykedik! Ezt nevezik nálatok szeretetnek!

OTTMÁR

Az egyház szándékait, felség, az egyházfiak közül sem ismeri senki, még maga a római pápa sem. Tény, hogy Béla herceg felnőtt, és ő a legidősebb Árpád-házi, aki felséged trónjára ülhet.

ISTVÁN

Mi a bizonyíték?

OTTMÁR

Van róla írás, felség. Előhúzza. Az én nyilatkozatom, és Filbertus püspöké, ki akkor még csak pap vala. Valamint odakint várakozik Pál, akit szintén megvakítottak aznap, de akkor még látott, és bizonyítja. De a legfőbb bizonyíték, felség, maga Béla herceg, aki szintén odakint várakozik. Felhozattam Pécsváradról, ahol a szerzetesek nevelték tizenhét hosszú éven át.

Csönd.

ISTVÁN

Ez azt jelenti, hogy már csak napjaim vannak hátra.

OTTMÁR

Ez azt jelenti, hogy felségednek még hónapjai vannak hátra, és Béla herceg trónra lépését felséged makulátlanul előkészítheti.

Csönd.

ISTVÁN

Mire jó ez nektek?

OTTMÁR

Nem hal ki az Árpád-ház. Rend lesz.

Csönd.

ISTVÁN

Ha van még pár hét időm, hadd jöjjön.

OTTMÁR

Hívom Pált, a vakot.

ISTVÁN

Ne őt, azt a valakit hívd, aki azt állítja magáról, hogy ő Béla herceg.

OTTMÁR

Nem állítja magáról, mert nemigen tudja. És vak. Mert 277megvakítani megvakították. A henger, aki tette, nem él már, sajnos. De felséged meggyőződhet róla, hogy vak, valamint megtekintheti, hogy a heréi épek… behívhatom?

ISTVÁN

Nincs dolgom már ezen a földön, mindegy, hívjad be.

Ottmár kimegy oldalra, int, majd visszajön.

OTTMÁR

Máris bekísérik.

Jön Béla, 21 évesen, ugyanaz a színész játssza, mint Álmost, valamint kísérők.

OTTMÁR

Ti elmehettek.

Kísérők el.

ISTVÁN

Feláll a trónon. Ez Álmos!

OTTMÁR

Ez Béla herceg, felség.

Csönd.

ISTVÁN

Lejön a trónról, Bélához lép. Béla?…

Csönd.

OTTMÁR

A szerzetben más nevet viselt, még nem szokott hozzá a saját nevéhez, felség.

ISTVÁN

Fiam… engedd meg, hogy így nevezzelek, bár magamnak fiam nincsen… Szünet, Béla hallgat, István körüljárja. Miért nem beszél?

OTTMÁR

Nem süket, nem néma, csak vak… E helyzet túlságosan váratlan néki is… Bélához lép, neki mondja. Fiam, megismered a hangomat, felelj a királynak.

BÉLA

Igen.

ISTVÁN

Mit igen?

BÉLA

Kérdeztek, felelek.

ISTVÁN

Hogy vagy?

BÉLA

Köszönöm, jól.

OTTMÁR

Köszönöm, jól, felség.

BÉLA

Köszönöm, jól vagyok, felség.

ISTVÁN

Igen. Visszamászik a trónra, ráül, szünet. Érdekes. Szünet. Én vagyok a király, II. István, tudod te ezt?

BÉLA

Mondták.

ISTVÁN

Én vagyok a te nagybátyád, ezt is mondták?

BÉLA

Ezt is.

ISTVÁN

Mit mondtak még?

278
BÉLA

Mondták, sok mindent mondtak az utóbbi időben, mondták, hogy én Álmos herceg fia volnék, akit felséged atyja megvakíttatott, és Bizáncban a Szilárd nevet kapta, Konstantin, erre keresztelték át, és a Fekete-tenger partjára száműzték, ahol megalapította Konstanca városát, az új neve miatt, ahová sok magyarok menekültek felséged kegyetlenségei elől, mert felséged igen kegyetlenül uralkodott, de aztán két éve Konstantin tetemét hazahozatta, és eltemettette pompával a magyar királyok sírhelyére, Fejérvárra…

ISTVÁN

Igen. – Mit kérdezzek tőle?

OTTMÁR

Bármit, felség. Béla herceg memóriája rendkívüli. Mindent megjegyez, amit egyszer mondanak néki. Írni, olvasni persze nem tud, de sokat olvastak fel néki a barátok Pécsváradott, ahol nevelkedett egy cellában, hová másoknak, mint a beavatottaknak, belépésük nem volt.

ISTVÁN

Tizenhét hosszú éven át?

OTTMÁR

Pontosan.

ISTVÁN

Leszáll a trónról, Bélához megy. Hogyan éltél eddig?

BÉLA

Jól, uram, köszönöm szíves érdeklődését.

ISTVÁN

És az, hogy nem látsz… az nem zavart?

BÉLA

Nem, uram. Én látok, álmaimban. Szeretek aludni, felség.

ISTVÁN

Szeretsz aludni… – Szeret aludni?

OTTMÁR

Csak mint bárki más, felség.

ISTVÁN

Álmodban látsz tehát?

BÉLA

Látok. Nem tudom elmesélni, mit látok, de szépeket, és jó nekem olyankor, ezért is alszom, amikor lehet. És mikor felébredek, nem látok. Ebből tudom, hogy ébren vagyok, uram.

ISTVÁN

És akkor rossz neked?

BÉLA

Nem rossz, uram, csak más… Pál atyámnak, ki szintén vak, és sokszor látogatott engem, rosszabb, ő tovább látott, mint én, és szenved. Szerintem vaknak lenni jó… Szagol, hall, tapint, ízlel az ember… az nagyon jó. És gondolkozni tud.

ISTVÁN

Az élet, az olyan, nem lát az ember, csak tépelődik… Daliás szép termeted van… atyádtól örökölted… emlékszel reá?

279
BÉLA

Nem emlékszem, felség.

OTTMÁR

Álmaiban gyakran látja őt.

BÉLA

Nem látom atyámat álmaimban.

OTTMÁR

Bizonyosan látja. Beszéltünk doktorokkal, szerzetes atyákkal, kik ifjan látott vakok szakértői, azzá képeztük őket, Filbertus meg én; bizonyosan látja.

Csönd.

ISTVÁN

Látod atyádat álmaidban?

BÉLA

Nem látom. Nem emlékszem a gyermekkoromra.

OTTMÁR

De álmaiban lát, maga mondta!

ISTVÁN

Hagyjuk. Tudod, ki vagy te valójában?

Csönd.

Hadd halljam: ki vagy?

BÉLA

Azt mondják a barátok újabban, nemrég, hogy Béla vagyok, Álmos herceg fia.

ISTVÁN

De te mit mondasz?

BÉLA

Amit a barátok. Velem voltak mindvégig. Tápláltak. Meséltek. Fürdettek. Fésültek. Itattak. Megágyaztak. Láttak helyettem. Testemet edzették. Öltöztettek, vetkőztettek. Mindent nekik köszönhetek.

ISTVÁN

Mit mondtak a barátok korábban, ki vagy te?

BÉLA

Isten báránykája. Így hívtak engem soká: a Bárány.

ISTVÁN

Milyen egy bárány?

BÉLA

Fehér gyapjas, jámbor állat, legel.

ISTVÁN

Legeltél te életedben?

BÉLA

Én nemigen, én szürcsölök, lefetyelek, a bárány legel.

ISTVÁN

Mit legel?

BÉLA

Füvet.

OTTMÁR

Mondom, hogy mindent megjegyez!

ISTVÁN

Milyen a fű?

BÉLA

A fű… a fűnek fűíze, fűillata van… füvet kóstoltam, rágicsáltam… Van ott nekünk a monostorban földünk, birtokunk, veteményesünk; ültetünk, kapálunk, szüretelünk, disznót, marhát, kecskét tartunk, fejünk, fonunk, ez mind nagyon jó, felség… a termőföldnek szaga, felség, az a boldogság… és az állatok melege, a tejük illata… és zsolozsmázunk, és beszélgetünk, és szeretjük egymást…

280
ISTVÁN

Milyen a színe? A fűnek!

BÉLA

A fű színe… a fű színe…

ISTVÁN

A színe, milyen?

OTTMÁR

Ne zavarja, felség, tanulta, most keresi…

BÉLA

Zöld. A fű színe zöld.

ISTVÁN

És milyen az a zöld?

OTTMÁR

Felség, magad se tudnád körülírni.

ISTVÁN

Igaz. – Szörnyű lehet semmit se látni.

OTTMÁR

Ő megszokta már, és boldog ifjúsága volt. Vannak, akik látnak, s mégis rosszabb sors jutott nekik. Felség, hónapjaid vannak még, de éveid nincsenek, ha emlékeztetnem szabad téged…

ISTVÁN

És ezt a szörnyűséget az én apám tette.

BÉLA

Úgy értesültem a barátoktól, tettél te is szörnyűségeket. Embereket főzettél elevenen, lassú tűzön. Ganéjt töltöttél szájukba. Ganéjon égettetted őket. Bort vezettél végbelükbe. Égő viaszgyertyát csepegtettél beléjük…

OTTMÁR

Úgy vélem, nem ez a pillanat, herceg…

ISTVÁN

Csak hadd mondja, miféle igaz mesékkel traktáltátok. De mondok mást is, hallod, Béla? A keresztesek… tudod, kik azok…

BÉLA

Tudom.

ISTVÁN

A keresztesek a szlávok földjén, mikor átvonultak, a szlávok szemét kivájták, kezüket, lábukat levágták, és úgy hagyták őket élni… és a fővezér, maga Walter Golier, meg Rajmund de Agilis gróf és Ademar tettek így!…

BÉLA

Én már mennék, atyám.

ISTVÁN

Téged szólít atyjának?

OTTMÁR

Engem, meg mindazokat, kik Pécsváradott gondját viselték tizenhét éven át.

ISTVÁN

Milyen büszkén mondod ezt.

OTTMÁR

Büszkén, felség, igen.

BÉLA

Mennék cellámba vissza.

ISTVÁN

Béla fiam, azt most már nem lehet. Király leszel.

BÉLA

Azt nem lehet, vak vagyok.

ISTVÁN

Nincs jobb egy vak királynál. Termeted délceg, lehet majd a népnek mutogatni, fiam. És eléd tolnak aláírni való 281aktákat, birtok meg tisztség adományozásáról, ettőli megfosztásról, alapításról, lerombolásról, kivégzésről, és te minden látó királynál szabadabban írhatod alá. Avagy nem ez volt az egyház szándéka, Ottmár?

OTTMÁR

Az egyház úgy vélte, nem szakadhat az Árpád-háznak magva. Az örökletes királyságnál bölcsebb rend még nem volt. Rómát a demokrácia éppúgy tönkretette, mint a választható császár intézménye. Addig volt rend, amíg vérségi alapon örököltetett a hatalom. Vagy nézd Athén példáját, felség. Világhatalmát a népuralom, a választás ásta alá. Akolba terelve él csak túl a nép, kerítések között, ha kívül veszett kutyák ugatnak rá, és belsőleg ugat minden egyént a hite. Az egyház rendet áhít, miként minden szolgái, hívei. Odaát sincs más rend.

ISTVÁN

Ott könnyű, ott a király örökké létező.

BÉLA

Én nem leszek király, felség. Nekem azt mondták, hogy szüleim a mezők, a fák, a bokrok, és úgy találtak. Mondták, testvéreim minden állatok. Én magamhoz legközelébb a lovakat érzem, meg a kutyákat, cellámban sokat ugattam, nyerítettem gyermekkoromban. Mondták, ember vagyok, férfi vagyok, mindennek, ami élő, békés társa. Elmagyarázták, faszom miért nem csupán vizelésre alkalmatos, mikor ideje jött, s én megriadtam a kéjtől. De hogy nekem atyám és anyám volt, azt csak nemrégiben közölték velem, és még nem szoktam e gondolathoz hozzá. Hogy minket Isten ennyire közvetve teremt, és nem enkezével.

ISTVÁN

Igen… Vittetek neki nőket?

OTTMÁR

Hogy képzeled, felség!

ISTVÁN

A drágalátos Árpád-házi faszával, értékesnél értékesebb Árpád-házi magjával mit tettetek eddig ennek a deli legénynek? Ha, mint mondod, a henger mégsem herélte ki?

OTTMÁR

Szünet után. Én nem éltem velük, én csak látogattam.

ISTVÁN

Nos, Béla fiam?

BÉLA

Az atyák és a testvérek voltak oly kedvesek, és magvamat ajkukkal, kezükkel, fenekükkel rendszeresen kifejték.

ISTVÁN

Rendszeresen.

282
BÉLA

Úgy hat-hét éve legalább naponta, naponta többször is.

OTTMÁR

Én erről nem tudtam, felség, esküszöm!

ISTVÁN

Nem tudtál! Nekem mondod ezt, te féreg?

BÉLA

Nem értem, felség, mi ebben a bűn. Én is nékik, viszont. Mi szeretjük egymást a monostorban.

Csönd.

ISTVÁN

Úgy. Szünet. Elrendelem, hogy Béla herceg azonnal nősüljön meg. Elsőszülött fiát még látni akarom. Talán annyi időm van még. Ottmár, intézkedj.

OTTMÁR

Már intézkedtem, felség. Kint várnak a feleségjelöltek.

ISTVÁN

Ne mondd. Csönd. Valóban rosszul áll a szénám. Hányan?

OTTMÁR

Egyelőre hárman. Származása mindnek magyari királyhoz méltó.

ISTVÁN

Szlávok?

OTTMÁR

Szlávok. Béla herceg édesanyja is… De ezek mind Bizánc-ellenes szlávok!

ISTVÁN

Német hercegnő nem akadt, mi?

OTTMÁR

Ha szükséges, lehet szerezni. De felséged is tudja, a német szövetséget nem pártolja a pápa… a németek hagyományosan hajlandók Bizánccal játszani össze… és felséged hódítási célja Ráma, Raska, Zeta… hol felséged bizánci érdekkel ütközik… a német vonal másodlagos, felség… és lesz majd újabb keresztes hadjárat, szervezi a pápa… a német császár mind ez idáig Boricsot támogatta… meg Álmost… tudjuk… ez a hagyományos germán–szláv szövetség, amelybe Bizánc is beépült… nekünk Bizánccal van háborúnk, felség.

BÉLA

Nyugtalanul. Én nem akarok nőt… Szeretnék cellámba visszamenni.

ISTVÁN

Nem mész vissza sehová. Azonnal csinálsz nekem egy Árpád-házi örököst, te nem fogod látni, de én igen. – Hívd be azokat a szajhákat.

OTTMÁR

Szüzek, felség, kiváló származású szűz valamennyi, megvizsgáltuk őket!

ISTVÁN

Jöjjenek a szajhák.

Ottmár ki.

ISTVÁN

Tudod, Béla, én nem reméltem már semmit ezen a vilá283gon… és most hirtelen… Csönd. Nem kívánom, hogy viszontszeress engem. De én embert még úgy, mint téged, nem szerettem. Sír, zokog, Béla riadtan áll. Amíg pedig élek, a szeretetemtől nem menekülhetsz. A barátok kiverték a faszodat, az semmi, én viszont ellátlak minden földi jóval. Megszánt engem az Úristen mégis… És megkeresem annak a hengernek a porló maradékát, aki téged nem herélt ki akkor, és akkora síremléket emeltetek neki, hogy a csodájára járnak. – Hallgatsz. Nem számít. Király leszel.

Jön Ottmár, Pál, három nő.

OTTMÁR

Pált is hoztam, aki tanúsítja…

ISTVÁN

Na gyertek, szüzek.

OTTMÁR

Nem tudnak magyarul. Latinul se tudnak.

ISTVÁN

Nem baj. – Most én leszek a szemed, Béla herceg. Elmondom sorjában, mit látok. Látok három fiatal leányt, kik szendén állnak és néznek lehajtott fejjel, ami semmit sem jelent, házisárkányod lenne bármelyikük. Egyikük az lesz. Nézem a csípejüket, szülésre való-e. Nézem a keblüket, szoptatnivaló-e. Nézem az ajakukat, szopni tudó-e. Nézem az ujjaikat, simogatni alkalmasak-é. Most elébük járulok, és ruhájukat megoldom, föllebbentem, sorra megszemlélem, combjaik közt mit tartogatnak. Én értek a nőkhöz, Béla herceg, máshoz sem értek. Most az elsőnek megsimítom a combja közét, nedvedzik-e. Most a másodikhoz lépek, ugyanazt mívelem. Igen. Harmadik. Szét a lábat, szajha! Félre az egyik combot, hadd nyúljak beléd, szajha. Úgy. Hajolj hátra, törleszd a hasad előre, így kényelmesebb. Jó. Ha még férfi volnék, mindet hanyatt hajítanám. Nem vagyok férfi már. A szátokat hadd lám. Kinek mennyire puha, telt, vérszívó. Igen. Ez ilyen. Az olyan. Ez emilyen. A fogatokat hadd lássam, kancák, mennyire épek… Ottmár, ne fordulj el, nézzed. Mégis hím vagy te is, lám csak. Pál, te vak, nézzed! – Nos, szüzek, aránylag alkalmasok vagytok egy eltérített férfiút visszatéríteni. Melyiktek is nedvedzett azonnal, mihelyt hozzája értem? Ez volt, igaz, Ottmár? Ez az. Na gyere, szajha. Ki ez a szajha, Ottmár?

OTTMÁR

Inkább ezt a másikat ajánlanám, felség, Illona a neve, 284Uros szerb nagyzsupán leánya, ki legfontosabb balkáni szövetségesünk lehet.

ISTVÁN

A másik kettő?

OTTMÁR

Az egyik rámai, a másik zetai. Zeta jelentősége csökkent, felség. Rámát pedig felséged úgyis hódoltatta nemrég. Uros nagyzsupán, ha leánya magyari király felesége lesz, szerződésben garantálja, hogy Ráma jogszerűleg is a magyar korona része, támadhatatlanul.

ISTVÁN

Minek nekünk Ráma, mi van ott? Hegyek.

OTTMÁR

De hiszen felséged nemrég hódoltatta!

ISTVÁN

Hát aztán? Ez a másik nő nekem jobban tetszik.

OTTMÁR

Felség, Rámában nincsen semmi, csak hegyek, ám Ráma határos mind a horvátok, mind a zetaiak, mind a velenceiek földjeivel…

ISTVÁN

Jó, nem bánom… – Vetkőzz.

OTTMÁR

De felség…

ISTVÁN

Nem ért magyarul? Majd megtanulja. Tépi le Illonáról a ruhát, míg pillanatok alatt ott áll meztelenül. Tudja ez, mi a dörgés, hagyja, ez is jó feleség. Ottmár, húzzad le a csuhát Béla hercegről.

OTTMÁR

De felség…

ISTVÁN

Nekem kell ezt is? Még ezt is?!

OTTMÁR

Béla herceg nem szokott ilyes erőszakhoz…

ISTVÁN

Király lesz, hadd szokja. Bélához lép, letépi róla a csuhát, Béla is ott áll meztelenül. Feküdj le, Béla, szépen kérlek. Hogy szokták a barátok?

BÉLA

Én nem leszek király. Vissza akarok menni a cellámba!

ISTVÁN

Fogjad le, Ottmár. Te is, Pál. Szemed nincs, kezed van. Segítek. Leteperni!

Ottmár, Pál, István leteperi Bélát. Pál rátérdel a mellére, Ottmár a lábait fogja. István feltápászkodik, benyúl Illona lábai közé, szétfeszíti a combjait, majd ráülteti Béla hasára, és tartja, és fel-felhúzva működteti. Béla kétségbeesve ordít. Illona sikít. István elégedetlen, felhúzza Illonát, szájon csókolja, a mellét, a combját simogatja, majd levágja térdelőhelyzetbe Bélához, és a száját Béla alhasához igazítja, a haját fogva. Illona működni kezd, István szigorú felügyeletével.

285
ISTVÁN

Kézzel is, nyelvvel is, te szajha, tanuld meg egy életre!

Béla üvölt, Illona működik, a többi nő meredten bámul, Ottmár, Pál liheg. István egyszerre felrántja Illonát, és lovaglóütésben Béla hasára vágja, és fel-le mozgatja. Sikítás, hörgés, aztán vége lesz. István az izzadtságát törli a homlokáról, visszavánszorog a trónhoz, beleül, Béla fekszik, Illona melléje gurulva fekszik, Ottmár és Pál felegyenesedik, liheg, a másik két lány döbbenten néz, majd egyikük Bélára veti magát, de Béla elüti magától, a lány eldől, majd feltápászkodik.

ISTVÁN

Ilyen nehéz, ennyire kéjtelen szeretkezésem még nem volt. – Na, szajhák, kifelé. Az az egy maradjon, akiben Árpád-házi kölök fogan éppen. Az a hogyhívják.

OTTMÁR

Illona.

ISTVÁN

Az.

OTTMÁR

Igenis.

Ottmár kivezeti a két lányt.

ISTVÁN

Majd elmagyarázom neked, Béla herceg, miféle módozatai vannak a szerelemnek, ezt a barátok aligha tudják. Biztosabban gyereket alkotsz, ha te vagy fölül, de hát elsőre nálad ez nem ment volna. Én sokat voltam fölül, mégse ment, ez valami átok volt rajtam. Asszonyod nagy kurva lesz, örülj neki, ha megcsal, azt úgyse látod. – Szép nagy faszod van neked, Béla, örülhet az egyház, örülhetek én is. Áldott legyen a henger, aki monyoródat mégse vágta ki.

Ottmár visszajön.

ISTVÁN

Na, híres Ottmár, na, vénséges Pál, mindjárt csinálunk egy iratot, hogy látva láttátok, miként készül a következő Árpád-házi. Pál nem látta, tapintotta, így van?

PÁL

Így van, felség.

ISTVÁN

Béla herceg keljen fel. Öltöztessétek fel. Megtörténik. Azt a szajhát is bugyoláljátok vissza, ha még férfi volnék, meggyaknám ma ötször, tőlem is Árpád-házit szülne, de hát nem létezem én már. Az esküvőjük fényes legyen. Utána menjenek hova is, menjenek Tolnába, kap tőlem Béla herceg és neje királyi jövedelmet, királyi szolgálatot, amíg élek, és halálom után azonnal megkoronáztassék Béla, a végrendeletemet fogalmazd meg, Ottmár. És 286legyenek a háztartásukban poroszlók, kik az ő szeretkezéseiket intézik, és mindennap jelentik nekem, megvolt, és milyen volt. Ha egy nap is kimarad, leüttetem a fejedet, Ottmár. Csalni ne próbálj, lesznek ott nekem is kémeim. Ez a szajha pedig három hó múlva tudjon magyarul, magam kérdezem ki, ha még élek addig. Gyors halálomban ne reménykedjetek – Nevet. , ez a csoda erőt ad nekem. Az esküvőt Filbertus püspök celebrálja, ki Álmos herceg teteméért Konstancába elment, és Fejérvárott elkaparta. Most mindenki hordja el az irháját, csak Béla herceg maradjon.

Ottmár, Pál, Illona a ruháit maga elé kapva el.

ISTVÁN

Leszáll a trónról, levánszorog Bélához, aki csak áll. Nagy jót tettem veled, Béla, csak még nem tudod. Próbáltam én is férfiak végbelébe dugni, de hidd el nekem, a nőké kedvesebb. Majd rájössz magad. Ki tudja, miért van ez így, de így van. S hogy ez a csoda most velem, általad, megesett, hajlok rá, hogy a Teremtő akarja ezt így. Ez kiváló szajha lesz, ez a nő, csak vigyázz, ne legyen fölötted túlságos hatalma. Verjed, alázd meg, ezzel kegyetlenül kell bánni, a teste engedékeny, de a szelleme, ahogy a szemébe néztem, durva és kemény.

BÉLA

Milyen színű szeme van?

ISTVÁN

Kis szünet után. Kékesbarna.

BÉLA

És az milyen?

Csönd.

ISTVÁN

Ősszel a szél ilyen, a hulló levelek a hűvös melegben lassan, csalóka napsütésben… jó adag fanyar, keserű bor a forrásvízben… emberi szem, az ember végtelenül veszélyes… szőre nincs… pucéran gyilkos állat… nem melegít, de fölhevít… részegít, hogy hányásodkor magadra hagyjon, homlokod ne fogja… és ha megsántulsz, székbe rak, és kitesz a nyári tűző napra, otthagy… ilyen szeme van neki.

BÉLA

Inkább cellámba szeretnék vissza.

ISTVÁN

Nem lehet. Nem én intézem így, hanem a papok meg Ottmár, kik életed megóvták. Én ebben, hidd el, nem vagyok hibás.

287
BÉLA

Inkább meghalnék.

ISTVÁN

Nem adják azt könnyen.

BÉLA

Mondták a barátok nemrég, a túlvilágon vár engem atyám, és anyám is odaér majd, ki állítólag él még eszementen valahol, és minden testvéreim, és ott együtt leszünk.

ISTVÁN

Majd én is ott leszek.

Kis csönd.

BÉLA

Ne tégy velem ilyet odaát.

15. jelenet

A királyi palota. Bevezetik Pált, majd otthagyják, kimennek. Pál áll, pár lépést tesz tapogatózva, megáll. Jön István.

ISTVÁN

Mit tudsz Béláról, vadászik?

PÁL

Már hogy vadászna, vakon?

ISTVÁN

Hitessék el vele, az ő vakon kilőtt nyila találta el a vadat, miből áll ez?! És tanuljon meg lovagolni.

PÁL

Vakon?

ISTVÁN

Lássák őt lóháton a népek! Szerezzetek vakvezető lovat! Lóidomárokat hozzatok be, külön kell mondani?!

Csönd.

Téged mikor vakíttatott meg az apám?

PÁL

Nem biztos, hogy felséged atyja volt, csak úgy alakult, talán véletlenül.

ISTVÁN

Mindegy. Mikor?

PÁL

Annak is tizenhét éve.

ISTVÁN

Te akkor már érett ember voltál.

PÁL

Így is lehet mondani.

ISTVÁN

Mondd csak… mit látsz te azóta?

PÁL

Nem látok semmit.

ISTVÁN

Jó, persze, ha vak vagy, nem látsz… de álmaidban… mit látsz?

PÁL

Álmaimban… néha látok… valamit… nem is tudom… nem szeretek aludni.

ISTVÁN

Nem?

288
PÁL

Ébren tudom, hogy élek… csonka élet, nyomorult, de mégis élet. Felséged megjutalmazott jószággal, pénzzel…

ISTVÁN

Ezt most hagyjuk.

PÁL

Vannak még érzékeim, szaglásom élesebb lett, tapintásom szintén, ízlésem kitűnő… sajnálnám ezeket idehagyni, felség. És ha elnyom az álom… nem tudhatom, honnét, kicsodák rohannak rám, hogy álmomban is mészároljanak. Vagy netán az Úristen dönt úgy, hogy ne ébredjek fel többé soha. Ébren szeretnék meghalni. Tudjam, mi okozza vesztemet. Ha csak egyetlen pillanatra is, de tudjam.

ISTVÁN

És álmodban mit látsz?

PÁL

Képzelődöm. Emlékezem. De mindenre valahogy másképp, mint ahogy történt. Hol szebben… hol még randábban… talán ahogy a lelkem kívánja.

ISTVÁN

De mit látsz?!

PÁL

Hát amit a látók… Ha felséged szokott álmodni, és gondolom, szokott… Nem merészelem megkérdezni, mit szokott álmodni felséged…

ISTVÁN

Ne is kérdezd.

PÁL

Nem kérdezem, felség.

Csönd.

ISTVÁN

Te engem túl fogsz élni. Egy vénember fog túlélni, egy vak, egy nyomorék! Engem, aki látok!… Ha lehunyom a szememet, én akkor is látok, valami színeket, ha ilyen erős a fény… Lehunyja a szemét, forgolódik, a kezével a szemhéját dörzsöli. Nem bírok teljes sötétet csinálni magamnak…

PÁL

Ne bánd, felség.

ISTVÁN

Érdekes lehet… Ki akarja nyitni a szemét, nem bírja. Az ördögbe… nem látok… beragadt a szemem, vagy mi… Hogy van ez… Rémülten forgolódik. Segíts már, te vak, mi ez velem…

PÁL

Nyugtalanul. Mi történt felségeddel?

ISTVÁN

Nem látok! Eddig láttam, most nem látok! A szemhéjam a szememre ragadt!

PÁL

Csipától lehet…

289
ISTVÁN

Ne gúnyolódj, te nyomorék, agyoncsaplak… hol vagy? Nem látlak! Semmit se látok! Hívj segítséget, orvosokat, papokat…

PÁL

Felség, nyugodj meg, ez csak valami ideges dolog…

ISTVÁN

Te vertél meg szemmel, te átkozott!

PÁL

Nincs is szemem!

ISTVÁN

Irigyelted, hogy látok, te vak! Téged küldtek rontásomra – de kicsoda? de kicsoda?!

PÁL

Nyugodj meg, felség, és ha bűnhődni akarsz számtalan vétkedért, tedd azt, de ne engem okolj, és ne atyád bűnéért vezekelj, hanem a magadéért.

ISTVÁN

Atyám bűne? Még kiderülhet, hogy Béla herceget te vakíttattad meg egykoron!

PÁL

Felség!

ISTVÁN

Látni akarok, nekem látnom kell, én látni akarom Béla fiát, mert fiú lesz, annak kell lennie, én el akarom rendezni a földi dolgokat még… Én nem vakulhatok meg! Segítség!

Befut Tatár és néhány besenyő.

ISTVÁN

Nem látok, Tatár!

TATÁR

Hívjak orvost, felség?

ISTVÁN

Álltam, néztem, behunytam a szemem, és nem tudom kinyitni!

TATÁR

Beragadt, felség? Hadd nézzem… nem látok semmit, felség… Pálhoz. Mit műveltél vele, vak vénember?!

PÁL

Én ővele semmit, hanem ővele a lelkifurdalása játszik, az gúnyolja őt. Voltak ilyen vakok, gyűjtöttük őket, miután Béla herceget a pécsváradi monostorba vittük, és tanulmányoztuk őket, én mint fő vakszakértő, hogy Béla herceg nevelését megalapozzuk… Nevet. Voltak ilyen álvakok, Tatár, kik láttak volna, szemük ép vala, csak nem akartak nézni, de nem tudták, miért nem. – Tét nélkül óhajt felséged vak lenni, értem, csak az mégsem olyan.

ISTVÁN

Akkor az átok alól oldozz fel azonnal, különben az én besenyőim beledet ontják!

PÁL

Nem tehetem, felség, magad vagy az okozója…

ISTVÁN

Mi ez bennetek, ez a bámulatos életvágy, hogy mindegy, 290milyen, csak élet legyen valamennyire?! Mi jó van a te életedben, vaksi vénség? Pusztulj a szemem elől!

PÁL

Akkor hát látsz, királyom?

ISTVÁN

Nem látok! Orvost hívjatok!

Pál gyorsan kitapogatózik.

TATÁR

Felség, amíg az orvos megjön… ölnek minket a magyarok! Igen rossz szemmel nézik, hogy mi vagyunk felséged testőrei. Igaz, hogy mi is öldököltük őket, a magyarokat, nem mondom, de csak mert nem adták a nőket.

ISTVÁN

Száz magyart öletek meg egy kunért, csak gyógyuljak meg! – Vezessetek ki a napra, hátha ott látok! Istenem, segélj meg engem!

Besenyők kivezetik Istvánt.

16. jelenet

II. István barátcsuhában fekszik az ágyán. Körötte Tatár és más besenyők, Ottmár, Filbertus, Illona, Belos, Béla az ágynál, fogja II. István kezét.

ISTVÁN

Nem vagyunk mi uralkodásra teremtve – tépte a májamat, a szívemet a világ – én visszatéptem, késve, utólag, rosszul – vártam, az általam megkínzottak kísértsenek álmaimban, sose kísértettek, soha! – Sokat tenni nem bírsz, mennek a dolgok valahogy, kevés alkalom adódik, hogy tőled függne bármi, egyébként csak nyom, lapít a világ. Király vagy – fogoly vagy. És kétfelé fogsz hadakozni életedben, sőt háromfelé, mert a német összefog Bizánccal, és Velence velünk szemben Bizánctól kér segítséget, és minket ugyan támogat a pápa, de csak módjával, gyanús neki ez a fiatal nép, hunnak vél minket, fél tőlünk, nem szeret, és ránk küldi a kereszteseket újra, kik átvonulva földjeiden dúlni fognak, fosztogatni, ölni, rabolni… és el kell viselned ezt, kísérd őket a határig erős sereggel, összecsapást velük ne kezdeményezz, de ne hagyd magad, ha ők törnek reátok. És viseld el a kereszteseket azért, mert alapjában Bizánc ellen vonulnak ők, noha Bizánc is 291pénzeli őket, és kémkednek rómaiak, bizánciak mindenütt keresztbe-kasul. Senkiben meg ne bízzál, hanem időről időre öldökölj ok nélkül, hogy féljenek. Aki nem fél, az rád támad, és lemészárol. És hódíts, mert aki nem hódít, az elveszett, azt meghódítják. És ha a magyari uraknak koncot vetni nem bírsz, felzabálnak téged. Ha győztes csata után megelégszel, leülsz, hátradőlsz, máris benned a késük markolatig, benned és minden ivadékaidban. És a szlávokban meg ne bízzál, akkor sem, ha az ivadékaid félig szlávok. Ivadékaidban meg ne bízzál. Rosszabb az ember, mint a vad, ezt tanuld meg, aki Bárány voltál. Légy Ordassá. Ezek az én intelmeim tehozzád, miként I. István intelmei voltak Imre herceghez, azok az ő intelmei szépek, emberségesek, az enyimek meg olyanok, amikért az én tapasztalatommal kezeskedem, és szavaimat vállalom az Úr előtt. – És most add ide a kölköt, Gézát.

BÉLA

Adjátok oda neki.

A gyerek Gézát odatolják Istvánnak, aki tapogatja, a gyerek visít.

ISTVÁN

Jó egészséges hangja van neki, tud majd parancsolni. Hallom, Illona ismét viselős.

BÉLA

Rögtön teherbe esett, megszülte Lászlót is, másodszülött fiamat, kit még nem tapintottál. Ügyeltek a kémeid, uram, hogy naponta éljünk házaséletet.

ISTVÁN

Visszanyújtja a gyereket, Illona elveszi. Az nem jó, a másodszülöttet le kell mészárolni. Testamentumom ez is. Valamint, hogy engem Váradra temessetek el, ne Fejérvárra. Nem akarok ott nyugodni, ahol… Holtomban is gyilkolnám őket, bosszút állnék. Az én besenyőimre meg viseljetek gondot, ők védtek a magyaroktól éltem alkonyán. Ígérd meg, Béla.

BÉLA

Ígérem.

István felül az ágyon, kinyitja a szemét.

ISTVÁN

Látok megint, Istenem, látok! Körülnéz. De randa a pofátok, de randa! Visszahanyatlik, nem mozdul.

292

Csönd.

FILBERTUS

Kiszenvedett.

Csönd.

BÉLA

Megszagolja, szimatolja, megtapogatja, fölegyenesedik. Vezessetek ki.

Páran kivezetik Bélát. Utánamegy Illona, Belos, Ottmár, Filbertus. Fegyveresek rohannak be, a besenyőket Tatárral az élükön lemészárolják.

17. jelenet

A királyi palota, de nem látni, sötét van. Kórus énekel, mint az 1. jelenetben. Semmit sem látni, a vészkijáratjelzők sem éghetnek, csak hangokat hallani.

FILBERTUS

Hangja. Isten áldjon meg, Béla király, ki ezen a néven másodikként uralkodol az Árpád-háziak közül!

Éljenzés.

FILBERTUS

Hangja. Az Úrnak 1131-ik évében az Úrnak akarata ezennel beteljesedett. Béla király, kérlek, foglald el a trónt. Kis szünet. Vezessétek a trónhoz, ültessétek bele. Kis szünet. Fordítsátok arccal az ország felé. Úgy.

Hangok: „Szakasztott Álmos herceg! Királyi termet! Királyi pillantás!”.

OTTMÁR

Hangja. Kísérjétek a felséges királyhoz fiúgyermekét, Géza herceget, feleségét, Illona királynét, a király sógorát, Belos ispánt…

Hangok: „Ott a trónörökös, Géza király lesz belőle, II. Géza! Mellette az a kisgyerek, az László herceg! Nézzétek, a királyasszony megint viselős! Fiú lesz abból is, fiú lesz, fiú, fiúúúú!”.

FILBERTUS

Hangja. Kérlek, felség, intézz most szózatot az országhoz!

OTTMÁR

Hangja. II. Béla király nékem diktálta le beszédét, hallgassátok, mert felolvasom. „Híveim, magyari országnagyok! Jonhomban megbocsátás és béke vagyon irántatok. Noha nem látok alaki külsőt, de látom a lelki és szellemi belsőt. Bízzatok bennem, a ti hív tizenharmadik királyotokban, és ha híven szolgáltok engem, az Úristen sege293delmével boldogabb korszak köszönt reánk, sokat szenvedett magyariakra, mint eddig bármikor.”

Éljenzés.

18. jelenet

Hirtelen fény a színpadra. Állókép. Béla ül a trónon. Mellette a terhes Illona, kezében a csecsemő László. Mellette Belos, fiatal férfi, Illona öccse, kezében a két év körüli Gézával. Ott áll Ottmár, Filbertus püspök. A háttérben az országnagyok meg egyházfiak egyházi öltözékben, mind arctalan maszkot visel az arcán. Teljes csönd. Ez tart vagy húsz másodpercig, mindenki mozdulatlan. A Tömeg, a nép, fehér maszkos rongyosok, fekélyesek, bénák, vakok, nyomorékok gyülekezete. Majd teljes sötét, a vészkijáratjelzők sem éghetnek.

294
Harmadik felvonás
19. jelenet

A királyi palota. Béla, a trónon ücsörög kényelmetlenül, fészkelődik. Illona, Ottmár, Filbertus, Belos egy asztalnál nagy köteg iratot tanulmányoz.

ILLONA

Ezeket is, mind.

OTTMÁR

Ezek közül sokan Álmos herceghez menekültek István király kegyetlensége elől Konstancába, és ama hírre tértek vissza Magyarhonba, hogy Béla lett a király.

ILLONA

Túl sokan vannak. A sokaság veszélyes. Ők is vesszenek.

OTTMÁR

Nem volna helyes, királyasszony, ha minden hívünkből ellenséget faragnánk.

ILLONA

Nem faragunk ellenséget, levágjuk.

BELOS

Levágottnak feje nem fől. Nem ellenkedik.

FILBERTUS

Úgy érti Belos bán, hogy nem lesz belőle ellenség.

BELOS

A veszekedett fene a ti nyelvetekre.

OTTMÁR

Nyelvetekbe.

BELOS

Abba bele.

ILLONA

Ottmár ispán, ne kötekedjél az én öcsémnek magyari beszédén, nemrég kezdé tanulni, ahhoz képest előrehaladt.

FILBERTUS

Ottmár ispán nem elsősorban ispán, hanem a püspökségek támasza.

ILLONA

Biszkupovih podupiracs.*22

BELOS

Jebem mu Boga.*23

OTTMÁR

Ezt nem hallottam, noha értek szlávul. – Királyasszony, nem kellene ezeket mind levágni. Túl sok. Az ország többsége. Aki megússza, az is megriad, és rohan Boricshoz Halicsba, és jön ellenünk sereggel. Fékezze, kérem, szenvedélyét a királyasszony. – Kérem felségedet, szóljon végre valamit.

Csönd.

ILLONA

A felség szunyókál. A felség ilyenkor színes álmokba merül.

295
OTTMÁR

Királyasszony, mégiscsak döntő proskripcióban vagyunk benne nyakig. Nem mindegy, kit vágunk le, és kit nem!

BELOS

Majd én megmondok. Akinek hosszú a neve, levágjuk. Akinek rövid, hadd éljék.

FILBERTUS

Hadd éljen.

BELOS

Akkor hadd éljen.

OTTMÁR

Mi az, hogy hosszú?! Hány betűnél kezdődik a hosszú?! Az én nevem, Ottmár, hat betű. Mennyi a rövid, öt betű? Vesszek hát?!

BELOS

Nevet. Öt és fél betű a határja.

OTTMÁR

Hallod ezt, Béla király? Tűröd ezt, Béla király?! Szólalj meg, Béla király!

Csönd.

ILLONA

Szendereg ilyenkor.

OTTMÁR

Dehogy szendereg, csak úgy tesz! Semmi felelősség nincsen benne, semmi!

FILBERTUS

Te nevelted ilyenné, nem?

ILLONA

Mit vársz, Ottmár, egy vaksi buzeránstól, édes Ottmár, mit vársz? Akit szolgáknak kell birizgálniuk, hogy a faszába ültessem a seggemet? Hogy a ti nevezetes Árpád-házi magvatok utódot teremjen? Hadd szunyókáljon, nem árt senkinek.

OTTMÁR

Felrohan a trónhoz, rázza Bélát. Ébredj fel már, rossz kölök! Lássad meg, mi folyik a nevedben!

BÉLA

Hagyjatok aludni!… Mit lássak, Ottmár, ha nincs szemem? Na és ami a nevemben folyik… Mi az én nevem, Ottmár? Nekem tizenhét éven át nem is volt nevem, Ottmár. Volt egy arcom, ráhúztok egy másikat, és nekem még szemem sincs, hogy ezt az új pofát megszemléljem. Senki sem kiszolgáltatottabb, szegényebb nálamnál. Csupa mese, mese, meskete. Most azt akarod mesélni, hogy emberek élete függ tőlem, az aláírásomtól. Ti itten proskribáltok, mint a régi Rómában tették, ahogy tanultam. Tőletek tanultam, Ottmár ispán, Filbertus püspök, nemde? Nem mindegy nekem, édes Ottmár, milyen irat alá biggyesztem a kézjegyemet? Azt hazudtok arról az iratról, amit csak akartok. Elolvasni nem tudom. Szavatokat ad296játok. Ahogy a szavatokat adtátok, hogy nekem fák és bokrok voltak a szüléim. Ismerem én azokat az embereket, akiket ki fogtok nyiffantani, Ottmár? Sose láttam őket. Mit tudom én, kicsodák, micsodák.

OTTMÁR

A te édes atyádnak és néked a vakságtokat okozák ők!

BÉLA

Igazán? Hát aztán? Atyámat holtában is gyűlölöm. Mért nem számolt az aljassággal, mért nem menekített el bárhová, hogy ne találjanak rám? Szeretett engem az atyám? Eszközül cipelt magával mindenüvé. Na és ti, Ottmár, drága Filbertus, szerettetek engem valaha?! Egy balsorsú, kicsiny gyermeken esett meg a szívetek? Ugyan. Egy Árpád-házit rejtegettetek, minden eshetőségre, és ha nincsen eshetőség, hol lennék én már, Ottmár? A szemétdombon. Ha István királynak lett volna fia… Na persze akkor is engem játszanátok ki őellene mint idősebb Árpád-házit, ezzel zsarolnátok szegény gyereket, velem… Minden kedvességtek, a barátok minden barátsága, a szerzetesek minden szerzetsége hazug volt, Ottmár, Filbertus. Én nem én voltam nektek, csupán csak merő testiesült eszköz a ti kicsinyes hatalmi játékotokban. Ti engem nem szerettetek, Ottmár, Filbertus. Ti engem megcsaltatok. Úgyhogy te velem ne kiabálj.

Csönd.

Én alszom, édes Ottmár, édes Filbertus, édes Illona, drága feleségem, kedves Belos bán, sógorkám. Én király vagyok, én akkor alszom, amikor nekem tetszik. Ez nekem dukál. Ha látnék, ha én látni tudnék, ha nekem ép szemem volna, ti már itt hevernétek a véretekben, mert én döftelek volna át mindőtöket, édeseim. Ha bennem királyi vér csörgedez, és haragom, mely nő, növekszik, azt súgja nékem, hogy valóban, akkor én gyilkolnálak titeket és akárkit halomra, édeseim. Tán mindazokat is, kiket ti itten most éppen proskribáltok. És még másokat is, temérdek látót, mindazt, aki lát. Csak hát nincs hozzá szemem. Úgyhogy műveljétek, amit a gonoszságotok diktál, de engem hagyjatok ki belőle egészen.

ILLONA

Édes felség, mi csupán azokat írjuk össze, kik a te vakságodhoz tevőlegesen hozzájárultak tizenhét évvel ezelőtt.

297
OTTMÁR

Én pedig, felség, az ellen tiltakozom, hogy akik nem okozták vakságodat, ne bűnhődjenek!

BÉLA

Ne bűnhődjenek.

BELOS

Kicsodák ne?

BÉLA

Senki.

Csönd.

FILBERTUS

Felség, aki bűnös, bűnhődjék! Hogy a te gyermekidnek ily gonoszsággal ne kellessék soha szembenézniük! A gyermekeidet, felség, azokat csak szereted?!

BÉLA

Sose láttam őket.

ILLONA

Szagolgattad, csókolgattad, simogattad, becézted Gézát, elsőszülöttedet, csak Lászlót és Istvánt nem – de akivel most viselős vagyok, azt is fogod simogatni, én uram, kedvesem, kiáll majd egyszer belőled a lélek görcse…

BÉLA

Ha fiú lesz az is, majd összevész az első három fiammal, valamint azok is egymással, és gyilkolják egymást rogyásig, mint Árpád-háziak. Mit szeressek rajtuk? Emberek. – Kedves Ottmár, gyermekkori hazug meséim szerzője, vajon mi történjék a fővesztéssel elholtak birtokával?

OTTMÁR

Ahogyan rendelkezel felőlük, felség.

BÉLA

Odatoltok az orrom alá valamit, hogy írjam alá. Kérdem, mi az. Ti mondtok valamit. Ellenőrizni nem tudom. Nem tudom, de aláírom. És a törvény működésbe lép. Így lesz, Ottmár? Nem így lesz, Filbertus?! Így lesz. Fizessek a pécsváradi évekért.

OTTMÁR

Kiműveltek téged a pécsváradi barátok, a fene esne beléjük.

FILBERTUS

Mondtam én, át kéne vinni őtet Dömösre vagy Veszprémbe… Elkényeztettétek, most makacskodik, királykodik.

BÉLA

Mit morogsz? Engem a barátok tanítottak történelemre, római jogra, egyházjogra… én mindenre emlékszem, látásom nincsen, de memóriám, az van. Hatalmam nincsen, de én vagyok a király. Úgyhogy alszom, amikor akarok.

BELOS

Sto kázse? Sto kázse?*24

ILLONA

Suti, bleszave!*25 – Folytassuk, sok a dolgunk.

298
OTTMÁR

Ezek itt kicsodák? Turkál a feljegyzéshalomban. Ezek nem ártottak a légynek se.

FILBERTUS

Alig bírtunk ötven-hatvan főurat összeírni, hogyhogy nem ártottak?

OTTMÁR

Már bocsánatot kérek, püspök úr, de ismétlem, ha ártatlanokat is levágunk, rémes belviszálynak leszünk okozói, olyannak, mint Raskában és Zetában tombolni szokott a zsupánok között.

ILLONA

Kikérem magamnak, most nem tombol, amióta Raskában az én apám a nagyzsupán!

BELOS

Puszti, Jeleno, ne treba.*26

FILBERTUS

Ispán urat emlékeztetem, hogy nemes emlékezetű előző királyunk, Árpád-házi II. István kegyeskedett javai nagy részét Béla királyra hagyományozni testamentumában, valamint egy kicsiny résznek harmadát az egyházra, harmadát a híveire, harmadát a szegényekre származtatni. Ha azonban nincs Béla király, kit ispánságoddal karöltve az egyház óvott és nevelt, az egyház minden bizonnyal nagyobb javadalmazásban részesült volna. Mióta Kálmán király az egyházzal huzakodék, az egyház rosszul járt. Ideje e hibát orvosolni.

BELOS

Ottmár ispán, még neveket, még, egyetértek Filbertus püspökkel.

OTTMÁR

Legalább az életüket hagyjuk meg nekik. Vakíttassanak meg, jó, de ne öljük meg mindet, mire való?

BELOS

A vakítás, az nem politika.

ILLONA

Miért nem? Bizánciak, russzok, Árpád-háziak is vakítgatnak, még a keresztesek is!

FILBERTUS

A vakítás nem célszerű, a vagyonuk az övék marad, csak a végleges megoldás ésszerű.

OTTMÁR

Akkor vegyétek fel Pál nevét is, kit ugyanaznap, mikor Álmost és Bélát, szintén megvakítottak. De előtte az enyémet is.

ILLONA

Kérem, ispán, ne tréfálkozzék, mi dolgozunk. Én atyámtól azt tanultam, ha új a zsupán, a főemberei is újak. Nálunk minden zsupán leöldösteti, elűzeti az előzőnek főembereit. Azok meg azon tudatban foglalják el tisztüket, hogy 299egy következő zsupán őket csapja agyon, szolgálnak is veszettül. Még nem láttam lefejezett, kerékbe tört előző főembert, ki az őt ért sérelmen felháborodott volna.

BELOS

Nevet. Ilyet még én se láttam.

ILLONA

Olyan erősek volnánk, ispán úr? Az én atyám vaskezű despota, amúgy szelíd ember. Az én hazám kisebb, átláthatóbb, ott többet lehet tudni, ispán úr. Atyám azt mondja: akkor kell erőt mutatni, ha nincs. Akkor kell ölni, ha már azt hiszik, jámbor vagy és ártalmatlan. Ha nem ölsz, ők ölnek téged. Tíz ártatlan és két bűnös halála ezrek életét mentheti meg. Nem hisznek a népek semmit, se rendet, se törvényt, se bálványt, se tekintélyt – csak a vért, mondja az én atyám, mert annak íze sós.

OTTMÁR

Ésszerűtlen, királyasszony, értse meg! A mi dinasztiánk akkor is jobban működik, mint a királyasszonyék zsupánsága, ha a dinasztián belül a testvérek rendszeresen ölik egymást. Mert van egy folyamatosan létező elit, a főurak: az ország, és az országot sérelem ritkán éri, és ők a rájuk bízott javakkal bánni megtanultak és tudnak! Ezt az elitet, az országot, időnként megkurtítani, vérét orvoslási célból megcsapolni lehet, de kiölni egészen, az őrült gondolat.

ILLONA

És mit vél efelől a király maga?

Csönd, Béla szemmel láthatólag alszik.

ILLONA

A király hallgat. Ránk bízta a döntést.

OTTMÁR

Nem bízta ránk, alszik!

FILBERTUS

Ha alszik, arra jó oka lehet.

OTTMÁR

A döntést nem bízta ránk! Felébresztem!

BELOS

Ne ébressze kigyelmed. Visszatartja Ottmárt. Vegye észbe, ispán úr, hogy mi ispán úrban korlátlanul megbízunk. E bizalmunk meg is inoghat akár.

OTTMÁR

Én már ajánlottam magam a proskribáltak listájára.

BELOS

Önként jelentkezőket nem fogadunk el, ispán úr. Vegye észbe, ispán úr, hogy az ország megmaradó főjei bennünket fognak gyűlölni tettünkért, és nem Béla királyt, ki vak, s kiről gyanítható, a vérengzés tervébe nem avattuk be. Amit mívelünk, az érte történik, s részünkről önfeláldozás, nemde. Soha még Árpád-házi király ártatlanabbul 300nem uralkodott, mint II. Béla király, a vak. Ennek hatalmi és lelki előnyei felmérhetetlenek.

OTTMÁR

Kis csönd után. Milyen jól beszélt most magyarul, Belos ispán.

BELOS

Nevet. Én máskor szoktam tréfálkozni, ispán úr, s nem akkor, mikor gondolják.

ILLONA

Fontos, hogy valódi bűnösök is legyenek a mészárlandók között, ispán úr, de fontos, hogy ártatlanok is. Itt száz éve megszokták az országnagyok, hogy hivataluk, birtokuk érinthetetlen. Higgyen nekem, ez nemcsak jó, ez rossz is.

FILBERTUS

Én elhiszem.

ILLONA

Ez lustaságot, ellenkezési kedvet szül. Nem vagyunk mi oly bolondok, ispán úr. Számolunk a maradék országnagyok lázadásával.

BELOS

II. István király egész életében Borics ellen volt hadakozni kénytelen. Béla király is kénytelen lesz, így is, úgy is, ez nem kerülhető el. A maradék országnagyok közül sokan Boricshoz állnak majd. Hát akkor azokat is levágjuk. De aki utánuk országnagy leend, az nekünk fog szolgálni híven.

ILLONA

Jobb a szemetet az elején eltakarítani, mint a közepén, ispán úr. Az én atyámat Vukán nagyzsupán, a nagybátyja, kinek fiai nem voltak, az öccsével, Sztefannal együtt túszként kiadta Bizáncnak, s ott élt az én atyám ifjan évekig. És hazatért atyám nagyzsupánnak Vukán halála után Raskába Bizánc bizalmi embereként, és azonnal szembefordult Bizánccal, mert tudta, milyen, s hogy mennyire kell félni tőle. Borics is Bizánc embere, ugye?, ki minket támadott, és támadni fog még. És atyám immár húsz éve uralkodik Raskában, ez nagy idő manapság, és csak azért, mert mikor hazatért, először leölette az összes zsupánt, kik Bizánc ellen voltanak, ezt kelle tennie Bizánc híveként, majd leölette azokat is, kik Bizánc mellett voltanak, mert Bizáncot tartá főellenségnek. És minden leölt zsupán családja számos vala, és azon családokból lettek az új zsupánok, kik atyámnak mindmáig hívei, de mert csak tőle függenek.

301
OTTMÁR

Mi mostan két proskribálást végzünk egyszerre, királyasszony?

ILLONA

Csak egyet. Az elsőt. A fontosabbat. A második proskribálást majd ők maguk végzik el. Szabadok lesznek választásukban. Állhatnak Boricshoz nyugodtan. Legyőzetnek.

OTTMÁR

Nem kockázatos, amit királyasszony tervel?

ILLONA

Én már szültem három Árpád-házi fiút, és nemsokára megszülöm a negyediket is. Énnekem a vérem a dinasztia vérével már össze van vegyítve. Nem akarom, hogy az én szülötteimet a magyari országnagyok csak úgy levágják, megvakítsák, amikor kedvök szottyan. Ám ha ispán úr kételkedik, bízzuk a királyra a döntést. Keltsük fel a királyt. Csönd. Lépjen a trónhoz, ispán úr, és ébressze fel őfelségét. Csönd. Akkor magam megyek. A trónhoz megy. Béla, ne aludj, döntened kell. Csönd. Alszik, ispán úr. Ébresszem még? Csönd. Ébreszthetem még, ispán úr. Béla! Ébredj fel, országolj! Csönd, Béla fészkelődik a trónon, más alvópozitúrát vesz fel. Ispán úr, én ismerem. Ő ilyen. Visszamegy a tróntól a többiekhez. Neveket még, ispán úr, ha kérhetem.

Filbertus a tollat a tégelybe mártja, várakozva felnéz.

OTTMÁR

A püspök úr nálamnál találékonyabb.

FILBERTUS

Kifogytam a nevekből, feldiktáltam eddig mennyit, negyvennégyet.

BELOS

Van eddig 56 nevünk. Kevés. Legalább hetven kell, az ország fele.

ILLONA

Amíg a hetven nincs meg, innét addig ki nem megy senki.

OTTMÁR

Bélára néz, de az alszik. Írja hát, püspök úr, diktálom…

Sötét.

302
20. jelenet

Béla a trónon ül. Jön Illona és egy öregasszony, Predszláva, Béla anyja, akit most egy másik, idős színésznő játszik. Predszláva elmebeteg, motorikus mozgásokat végez azután is, hogy megáll, de nem kell túljátszani.

ILLONA

Felség, meghozták anyádat, Predszláva hercegnőt.

BÉLA

Anyám… lépj hozzám közelébb, hadd tapintsalak, mert én vak vagyok. Csönd. Én vagyok a te fiad, édesanyám. Csönd.

ILLONA

Magyarul tán már elfelejtett. Majd én szólok hozzá.

BÉLA

Sztojis pirido minojon, tvojimu szünomu, maticse mojo! Gavarí ljubo sto, izse jeszi matyeron mojeji!*27

Csönd. Illona el van képedve. Hosszú, kínos hallgatás. Illona elfordul. Csönd. Béla szimatol.

BÉLA

Penészszaga van neki. Vigyétek honába vissza.

Sötét.

21. jelenet

Országgyűlés Ónodon (mint kiderült, és nem Aradon, ahogy a legtöbb forrás említi, de édes mindegy). Sokan vannak jelen, most mindenkinek van arca, az egyházfiakat kivéve, de azok feltűnően kevesen képviseltetik magukat, és csak a háttérben. Középen emelt széken ül Béla, derűsen mosolyog. Mellette áll Illona díszes ruhában, meg az immár négy fiú, a legkisebb csecsemőként, szolga tartja. Sok urak körben. Zaj, majd a zaj elül, mert Belos intésére Illona felemeli a kezét.

ILLONA

Tisztelendő és vitézlő uraim, szerető híveink! Mondjátok meg énnekem, mielőtt az ország dolgairól okosan szólni fogtok, hogy mivel a természet mindőnknek két szemet ád, hogy azok vezéreljenek minket ebben a nyavalyás életben, mi oka tehát annak, hogy mindnyájan Béla királyt vaknak látjuk? Némi zúgás. Arra volna a legnagyobb szükség, hogy ő minden embernél többet lásson, és mégse lát. Ennek okáért kérdem méltóságtokat, jelentenék meg méltóságtok, kik legyenek e díszes gyülekezetben az ő vakságának okozói, és kik merészeltenek őrajta ezt mű303velni? Nagyobb zúgás. És arra kérem méltóságtokat, hogy ugyanitt, e helyütt bosszút álljatok érette azokon, kik királyunkat meg merték vakítani, hogy egyebek példát vegyenek őróluk, és kezüket máskor fejedelmekre ne vessék!

Rémült zaj, zavar.

BÉLA

Kérem királyasszonyt, feledné el az ő haragját érettem, mert én magam soha senkire nem haragudtam, és ma sem teszem, ki nyomorúságomnak okozója volt.

Meglepett moraj.

ILLONA

Elismerem, a kegyelmes Isten az ő két szeméért adott néki cserében négy szép fiakat, kiket szemetek előtt láttok, de mégis ő itt e díszes gyülekezetben az egyetlen, ki őket nem láthatja, ezért e nagy latorságot nem kellene büntetlenül hagyni!

BÉLA

Látni nem látom ugyan őket, de tapintani, szagolni tudom, és ez nekem elég örömöket ád.

ILLONA

Miutánunk is tanulni kell a példából, mert ha ekkora förtelmes bűntény megtorlatlan marad, lesznek, kik kezüket bocsátják majd királyokra, holott ők Istennek helytartói ezen világban!

BÉLA

Én híveim, én megnyugszom az Úristennek ítéletében, és magam ítélkezni senki bűnös fölött a magam ügyében nem kívánok.

ILLONA

De igenis e nagy latorságnak végét vessétek, ezt kérem tőletek én szerencsétlen asszony, felesége e vaknak!

Belos intésére többen kivonják a kardjukat, és nagy mészárlást visznek végbe, folyik a vér, fejek lecsapatnak, karok, lábak levágatnak, egyeseket horgokba hurkolnak, és úgy tesznek rabbá, másokat megkötöznek, Belos irányít meg Illona, Béla nyugodtan ül a trónján, mintha aludna. A mészárlás rövid, és a holtakat, rabokat, testrészeket pillanatok alatt eltakarítják. Kevés úr marad ott, még kevesebb egyházfi.

ILLONA

Minekutána a királyvakító latrok, az ország felbuzdult igazságérzetének hála, meglakoltak, a kisebb bűnösök, a 304hűtlenek tömlöcbe vettessenek, azok feleségei és gyermekei számkivettessenek, és minden nemzetségük, és messze kergettessenek.

OTTMÁR

Így leszen, felséges asszony.

ILLONA

A meglakoltak és hűtlenek minden marhájuk pedig és valamennyi jószáguk az egyházéi legyenek, így határozott Béla király, Isten kegyelméből az Árpád-házban a második e néven.

Szórványos éljenzés. A maradék urak és egyházfiak eltakarodnak gyorsan, csak Béla, Illona, Belos, Ottmár, Filbertus marad.

BELOS

Mit képzelsz, Béla király? Meg vagyunk egyezve, és te békítőleg szólasz, a királyasszony ellen?!

ILLONA

Ezért megkapod te még a magadét, Béla!

BÉLA

Nem értem, feleségem, miről beszéltek. Az imént nagy volt a zaj. Mi történt? Miért nem kezdődik az országgyűlés? Csönd. Szóljatok, miért hallgatnak az emberek. Én megbocsátottam nékik, hát örüljenek.

BELOS

Kis csönd után. Ez tréfál velünk.

BÉLA

Valakinek a foga csikorgását hallom, ki légyen az?

OTTMÁR

Felnevet.

FILBERTUS

Félreismerte a férjét, királyasszony, lám csak, hiába okítottuk. Nem olyan buta a felség.

ILLONA

Püspök úr kivonja magát a felelősségből, mi? Ahogyan Béla az imént! A javakat az egyház megkapta, és püspök úr mossa a kezeit, mintha nem velünk proskribált volna!

FILBERTUS

Nem értem, miről beszél, királyasszony. Azt látom, hogy az országgyűlésben egyszerre dühödt martalócok rávetik magukat országnagyokra, és mészárolják őket, ahogy még a régi krónikákban sincsen leírva. Én ugyan nem beszéltem velük össze. A király hiába csitította a szenvedélyeket, vak lévén, nem avatkozhatott bele. Ezt fogják feljegyezni a krónikák.

OTTMÁR

Amondó vagyok, hogy e termet a vérnek felmosására ideje lenne átaladnunk, valamint magunknak ideje a palotába visszautaznunk, hogy e véres események hatását a falak közt várjuk be, hol védetten vagyunk.

BÉLA

Feláll, lejön a trónról, megáll, szimatol, lehajol, ujjával a földet305 tapogatja, felemeli, megszagolja. Éppen olyan, mint bármely vadállaté. – Induljunk, híveim.

Kifelé indul balra, Ottmár és Filbertus követi. Nagy rongyokkal, nagy dézsákkal szolgák jönnek, és mossák fel a vért szorgalmasan, szakértelemmel, undorodás nélkül.

BELOS

Téged fognak kegyetlen gyilkosnak mondani, meg engem! Béla pedig a kegyes, a jószívű! Kivonta magát a hatalmunkból! Egy nyomorult vak, egy senki, egy semmi! Ezentúl valóban király! Jól elintéztél minket, édes néném! A kezében vagyunk.

ILLONA

Én szeretek a kezében lenni.

BELOS

Ezentúl hozzá járulnak kegyet kérni, nem hozzánk! Megölethet orvul, nem ellenőrizhetjük, és te tréfálsz? Mit mondott Filbertus, a szemtelen püspök, mire okítottak téged?

ILLONA

Béla királyt tanították nekem. Mikor már a harmadik fiammal voltam viselős. Nevet. Hogy őrizkedjem tőle, mert a hazugságot kiszagolja, kitapintja. Hogy még Pécsváradott, a szerzetben, ahol nevelték tizenhét éven át, sose tudtak eredményesen hazudni neki. Filbertus felhajtott egy négy-öt éves korában betegségben megvakult jobbágyfit, azon gyakorolta magát, mit hisz el, hogyan hathat rá… Azt mondta Filbertus, vaknak hazudni nehéz, mi látóknak szoktunk hazudni, mi a szemünkkel, az arcunkkal hazudunk, és az őrájuk nem hat… Ilyenekre okítottak, hogy megtanuljam, milyen is az én férjemuram. Akitől már a harmadik fiammal voltam terhes…

BELOS

Félek. Nem tudom, mi jár a fejében. Szimatold ki, ha ő szimatból ítél. Tapintsd ki, ha ő tapint. Szigorúan őrizzék, nélkülünk nem beszélhet senkivel.

ILLONA

De akkor is ki fog siklani. Ismerem.

BELOS

És te ennek örülsz?

ILLONA

Szembe tudott szállni velem! Én látok, ő nem lát, és legyőzött engem az én uram! Azt akartam én, a méhkirálynő, pusztuljon, mint nemzés után a here – és nem pusztul! Ha valóban lányt akar, mint mondja, akkor legközelebb lányt szülök neki.

306

Illona és Belos el. A takarítók szorgosan mossák fel a vért. Egy-két ottfeledett lábat, kart, fejet is bedobálnak a dézsákba, majd kimennek.

22. jelenet

Palota folyosója. Úti előkészületek folynak, nyergeket, fegyvereket cipelnek, élelmet visznek, ládákat cipelnek. Jön Belos és Illona, Belos már páncélban, Illona háziruhában.

BELOS

Mit csinál most?

ILLONA

A besenyőivel társalog, akik István király halálakor a mészárlásból megmaradtak.

BELOS

Tudja egyáltalán, hogy Borics megindult ellenünk, s a magyari urak többsége átpártolt Boricshoz?

ILLONA

Mondták neki, nem törődött vele.

BELOS

A maradék urak is vonakodnak, táborba vonulni nem akarnak, mi lesz?

ILLONA

Számoltunk ezzel előre, mit ijedezel! Bélától a megoldást ne várd, nekünk kell a hadat összehoznunk, ő besenyőül tanul, érdeklik a nyelvek.

BELOS

Érdeklik a nyelvek!

ILLONA

Megfigyeltem, a mi nyelvünket is érti, úgyhogy vigyázzunk, előtte a mi nyelvünkön se beszéljünk, hanem csak kézzel, lábbal, arcunkkal…

BELOS

Honnét tanulta meg a mi nyelvünket? Mikor?

ILLONA

Hallotta, ahogy mi egymás közt meg a cselédeinkkel beszélünk, neki a hallása, emlékezete túl jó. Ha vak nem volna, hatalmas király lenne. Eriggy, ne lopd a napot te is, szervezd a hadakat.

307
23. jelenet

Táborban a Sajónál. Sátrak. Mojnolt, Folkus, Sámson, Titus és más urak. Jön Bud.

BUD

A király a vezéri sátrához kéri az urakat.

MOJNOLT

Most, mikor nemsokára csatába megyünk, és mindenki a maga dolgát tudja?

BUD

Tanácsot tart, nem tudom, miről.

FOLKUS

Menjünk, urak, mégiscsak ő a király ma még.

SÁMSON

Szolgáinkat vigyük, és fegyvereinket is.

MOJNOLT

Ugyan, Sámson ispán, ugyan! Mit hordod a páncélodat magadon éjjel-nappal? Ekkora baromi nagy ember, és saját teste súlyán kívül még vasakat is cipel magán!

SÁMSON

Nem tudni, miféle vérengzés tör ki, és mikor.

FOLKUS

Maradék híveit nem bántja a király, örül, hogy mi megmaradtunk néki. Avagy nem azért maradtunk meg, hogy marhákat, javakat szerezzünk hív szolgálatunkért? A Boricshoz pártoltak javait nekünk ígérte – azért érdemes, hát nem, urak? Rajtunk kívül kire is támaszkodhat? Menjünk, ha hív, végezzünk gyorsan, közeleg a csata, abban vagy győzünk és dúsak leszünk, vagy megette a fene az életünket.

Mind el.

24. jelenet

A Sajó túloldalán, Borics táborában. Borics, néhány főembere. Boricsot az a színész játssza, aki Kálmánt és Istvánt is játszotta.

BORICS

Ráma a tiéd leszen, Horvátország meg a tiéd, és Dalmácia fele a tiéd. És a Felvidéken a német császár fog uralkodni, és egy része a russzoké meg a lengyeleké, civakodjanak rajta, és Raskán osztozom majd Bizánccal, és Zetán osztozom majd Bizánccal. És a kereszteseket át nem eresztjük, földeinket feldúlni nem fogják, nem hagyom. És az egyházi birtokokról még tárgyalunk majd, mert kaphattok 308abból is, miért ne. És aki ellenséges magyari főurat saját kezűleg levág, annak minden marháját, birtokát bírni fogja. És az én vak unokaöcsémet saját kezűleg koncolom fel én, Borisz, Dei misericordia rex Pannoniae!

Az urak éljeneznek.

25. jelenet

A Sajónál, a vezéri sátor előtt. Az urak az álló Bélát hallgatják, állva. Körül hadak, szolgák, magyarok, besenyők.

BÉLA

Most, hogy Borics elleni hadakozásba szállunk, híveim, elmondom nektek, bizalmas barátaim, miről tűnődtem én hosszú magányomban egykoron. Mint jól tudjátok, Kálmán király elkergette második feleségét, Eufrozinát, Boriccsal viselősen. Akkor már őnéki volt két fia, László és István, előző feleségétől, ki elhalt volt. De elhalt már Kálmán király elsőszülött fia, László is addigra, és maradt István, ki uralkodó lett, és harcolt Borics ellen, és rám testálta Boriccsal szemben e földet. Én kérdém sokszor István királyt, míg élt, mi oka lehetett, hogy Eufrozinát, második feleségét, Kálmán elkergette. István nem tudta. Állítólag házasságtörésen kapták rajta. De kivel? Mert senkit ezért Kálmán meg nem büntetett. Van köztetek olyan, aki tudná? Csönd. Nem tudja senki. Én arra gondoltam, barátaim, hogy Kálmán félt, fiat szül néki Eufrozina, és a két Árpád-házi fiú az ő halála után összevész, egymásnak esik, és megismétlődik, ami Álmos és Kálmán közt folyt.

LAMPÉRT

Amíg László élt, szintén két fia volt Kálmán királynak, László és István, akkor nem félt?

BÉLA

Igen jó kérdés, Lampért ispán.

LAMPÉRT

Jó kérdés hát, király. Én is a te véredből vagyok, nekem is Vazul a szépapám, mint neked, király, csak az én Lampért nagyapám harmadik testvérnek született, Géza és László után…

309
BÉLA

Tudom én azt, kedves rokon. És a kérdésen eltűnődtem. És számoltam az éveket. Kálmán mindkét fiát akkor nemzé, midőn Álmossal, az én apámmal még jóban volt, jóban voltak ők tíz hosszú éven át, Kálmán király uralkodásának idején. De mire László meghalt, már fenekedtek egymásra. És elég volt egyetlen trónörökös a bölcs Kálmán királynak. Hát elküldte honába vissza a viselős Eufrozinát, szülne meg ott. Ha lányt szül, visszajöhet. Ha fiút, nem. És fiút szült. Hát kitagadta őket. És István trónra léphetett, és Boricsnak Árpád-házi származása kétes lett, és nagy erőket a magyari urak közül összeszedni nem tudott. Mit szóltok ehhez, barátim?

LAMPÉRT

Ha így gondolod, felség, könnyelműség volt részedről, hogy nemzettél egymás után négy fiat.

BÉLA

Én lányokat szerettem volna nemzeni, és meg is adta nékem e kegyet az Úr nemrég, megszületett az én Zsófia lányom, dicsértessék az Ő neve.

Kórusban: „Dicsértessék!”

BÉLA

Azt kérdem hát én tőletek, barátim, kik fájdalmasan kevesen maradtatok mellettem a hadban, s kiknek társaságát ezért nagyra becsülöm, azt kérdem tehát, vajon Boricsban Árpád-házi vér folyik-é valóban, mint ő mondja, s mint lehetségesnek tartom én, avagy nem, avagy ő idegen vérből való, s így Isten és ember előtt bitorló, ki most nagy sereggel jött ellenem.

LAMPÉRT

Azt én nem tudom, felség, csak azt tudom, ha nem vágatsz le annyi országnagyot az ónodi gyűlésben, a maradék nagyobbik része féltében nem menekül Boricshoz, hogy a magyar trónra segítse, és most nem fájna a fejed.

BÉLA

Édes Lampért ispán, én azt kérdém, vajon szerintetek Borics fattyú-é, vagy sem. Mert ha fattyú, bitorló. Ha azonban az én vér szerinti nagybátyám, a trón joga az övé. Gondoljátok meg ezt, és nyilatkozzatok erről. Mert én bitorló lenni nem óhajtok, és ha úgy vélitek, a trónról is lemondok.

MIKLÓS

Nem tudhatunk bizonyosat Borics származásáról, uram. De azért mi téged szolgálunk.

310
LAMPÉRT

Nem kell elsőnek megszólalni ilyen ügyekben, fiam.

MIKLÓS

A király kérdezett, apám, illik válaszolni.

BÉLA

Köszönöm, Miklós ispán.

MOJNOLT

Mostan te vagy a király, Béla, és szolgálunk. Ha Borics él még, mikor a királylás időszerű leszen, majd Géza herceg, felséged legidősebb fia fog e kérdésre a maga módján Boricsnak felelni, s az őnéki.

BÉLA

Köszönöm, Mojnolt ispán.

SIMAD

Nem tudom, minek e kérdezősködés, felség, amikor mi a te táborodban vagyunk, és nem Boricséban, ahol pedig a magyari ország többsége. Avagy azt kívánod, mi szintén siessünk oda?

BÉLA

Dehogy kívánom, Simad ispán!

SÁMSON

Ha te sem hiszed, hogy Borics bitorló, minek híttál a seregedbe minket? Miféle király vagy te akkor? Ki intézi az ország ügyeit akkor, ha nem te? Látod egyáltalán, mi folyik a te nevedben? Monostorba való volnál inkább? Ha igen, mint az apád, minek királykodol?!

BÉLA

Való kérdések ezek, Sámson ispán.

BUD

Béla király kérdezett, nektek csak válaszolni van jogotok. Én válaszolok: Borics bitorló. Így gondolta István király, és így gondolta az ő apja is, Kálmán király. Ez nekem elég.

FOLKUS

Nem olyan királyunk van nekünk, aki verekedni képes, urak, és akik helyette uralkodnak, a királyasszony meg az öccse, Belos ispán, ki minden tanácsban fölénk kerekede, azok se verekedősek – harcolni neked csak mi vagyunk, vésd eszedbe, felség.

BÉLA

Vagyon valami igazságod, Folkus ispán.

TITUS

Borics lehet, hogy nem Árpád-házi, de maga is verekszik. A hűséget pedig, mondják, nem legyilkolással fizeti.

BÉLA

Nem kétlem, hogy Borics jó vezér, Titus ispán.

JÁNOS

Árulók és vakítók végzék randán, Titus úr.

TITUS

János prépost nekem a táborban ne prédikáljon.

BUD

Halkan legyetek, elaludt a király.

Béla láthatólag álltában alszik. Csönd. Egyre erősödő hangok: „Elaludt a király! Elaludt a király! Elaludt a kiráááály!!!”

BUD

Vesszetek, árulók!

311

Hatalmas mészárlás kezdődik, Béla szétterpesztett lábakkal nyugodtan áll, fülel.

BUD

Vágjátok! Lampért a király lábai közé menekült, húzzátok ki, üssétek le fejét!

JÁNOS

A tulajdon fivére székkel loccsantja ki velejét, hajrá!

BUD

Miklóst, a fiát lenyakazni!

JÁNOS

Megvan! Hajrá, besenyők, tovább!

MOJNOLT

Engem ne, én Álmosnál voltam Konstancában, Béla királylásának hírére jöttem haza!…

BUD

Nem számít, vágjátok!

SIMAD

Én is gyilkoltam az árulókat, ez a hála?

BUD

Ez a hála! – Fut Folkus, Titus, Simad, Sámson, utánuk!

Rengeteg csonkított és csonkítatlan hulla. A besenyők a menekülők után vetik magukat, János prépost is. Jön futva Belos és pár katona.

BELOS

Mi e sok hulla, Béla, mit tettél?!

BÉLA

Én csak csevegtem az urakkal, édes Belos öcsém, aztán ők egymásra támadtak, de hogy mi történt? Hát látok én?

BELOS

Alig maradtak urak a táborunkban, s most azok felét is levágták!

BUD

Le bizony, Belos ispán. Az volt a jelszó, hogy „elaludt a király”. És kiket a király a tanácskozás alatt a nevükön nevezett, azok a levágatásra ki voltak jelölve, Belos ispán.

BELOS

Béla, te vakmerő vagy, eszement vakmerő!

BÉLA

Vak vagyok, és merek. A levágottak vagyonából az egyház ezúttal nem kap, hanem minden marha és jószág az én híveim között osztatik szét, kik azon urakat, kik Boricsról bizton nem állíták, hogy bitorló, levágták. Tudtak erről előre sokan, mint Bud, János, Miksa, Gáb, Bátur, meg a besenyők.

BELOS

Boriccsal való döntő csata előtt ekkora vérveszteséget okozni! A józan észnek ellene mond!

BUD

Van nekünk miért harcolnunk immár foggal, körömmel, Belos ispán! Oly dúsak leszünk mi és ivadékaink nemzedékekre, Belos ispán, hogy atyáink ilyet nem is álmodhattak.

Jön János meg páran lihegve.

312
JÁNOS

Sámsont a nyilak nem fogták, páncél volt rajta a köntöse alatt, de a Sajóba ugorva a vasak lehúzták, és belefulladt, hál’ istennek!

BÉLA

Isten nyugosztalja szegényt. – Menjetek most, pihenjetek, hamarosan csata vár. Öljetek vidáman!

Mind el.

26. jelenet

A palota folyosója. Jön Filbertus, Ottmár.

FILBERTUS

Suttog. Tényleg Béla mészároltatta le őket?

OTTMÁR

Ő. A csata előtt. Alig maradt serege, de azok küzdöttek, mint a farkasok.

FILBERTUS

Suttog. Mégis ő uralkodik hát, az én neveltem.

OTTMÁR

Meg az enyém!

FILBERTUS

Suttog. Mit fog még művelni, Uramisten!

OTTMÁR

Lehet, hogy rajtunk is bosszút áll, mert hazudoztunk néki tizenhét éven át. Ordas lett a Bárány. De az Úristen akarta így, én megnyugszom az Ő akaratában.

FILBERTUS

Suttog. Én áthelyezésemet fogom kérni a Kúriától, mindegy, hová, csak messzire…

OTTMÁR

Ezt én nem tehetem. Én vagyok itt az országbíró… és máshol senki, semmi se volnék…

27. jelenet

Fény. Vetítés. Nem ártana komputeres grafikát alkalmazni, hogy az alakok átfolyók, valószerűből valószerűtlenbe könnyen átalakulók legyenek. A vetítés teljes felülete a színpadnyílás, esetleg egymás mögött lévő tüllfüggönyökre történik, több vetítővel. Valami lószerű lény feltűnik. Emberek formái, átmennek más formákba. Hangok, beszédre emlékeztetőek, pár valódi szó, latinul, magyarul, esetleg akár a darabból is, amit Béla hallhatott. Hatalmas nő, vízben úszik kéjesen. Kutyák. Valami vadászatrészlet. Álmos alakja tűnik fel, de furcsán. Minden alulról van fényképezve, ami alakot nyer, és nagyon nagy. Az egész álomnak van valami szépsége, de a 313színek igen bizonytalanok. Levelek, nem biztos, hogy pont zöldek, lehetnek lilák is. Fontos, hogy legyenek illatok, meg kell tudni oldani. Vadak csörtetnek, pofájuk közel. Vér folyik, de zöld vagy fekete. Testi dudorok, talán női mellek, vagy has, ki tudja. Szél, csobogás hangja valóságosan közben. Haj, sötét, mely a teljes képet olykor eltakarja sátorként borulva le mindenre. Valami dombos, idilli táj is. Hangok egyre konkrétabban, érthetőbben.

ILLONA

Hangja. Ébredj, itt vannak a követek. Itt van Zsófia, szépen felöltöztették, nézd meg.

BÉLA

Mitől Egy, ha nincsen Másik?

A vízió eltűnik, lassan fény a színpadra, Béla a trónon ül, fészkelődik, magához tér. A trón előtt Illona, Belos, a négy fiú, meg Zsófia, aki lehet vagy ötéves, szépen van öltöztetve valóban. Jelen van még Ausztriai Albert, a sógor, meg Hedvig, a felesége, Béla kisebbik húga, valamint nagyobbik húga, Adelhais, férjével, Szobieszláv cseh fejedelemmel. Lehet, hogy ott van Belos és Illona bátyja, Uros, aki nemsokára II. Uros néven Raska nagyzsupánja lesz, meg Belos és Illona öccse, Desa; esetleg Uros király öccse, Sztefán a három fiával, Sztracimirral, Miroszlávval és Nemennel.

BÉLA

Jöjjenek a követek. Gyere ide, Zsófi.

Zsófia az apjához megy, kezét nyújtja, Béla felveszi, az ölébe ülteti, haját simogatja. Bejönnek a követek 20. század végi frakkban csokornyakkendősen, vannak legalább öten-hatan, fiatal yuppie-k, van arcuk, de maszkjuk tökéletesen egyforma, mintha egypetéjű ikrek lennének, és öltönyös, arctalan gorillák kísérik őket szorosan Belos társaságában, valamint 20. század végi utcai papi kimenőbe öltözött arctalanok. Keleties tárogató és guszla szólal meg. A követek Illona meg a fiúk elé járulnak, és sorban kezet fognak velük. Belos mondja, kivel kezelnek éppen.

BELOS

A királyné. Géza herceg. László herceg. Álmos herceg. Sógorunk, Ausztriai Albert, a mi királyunk húgának, Hedvignek férje. Sógorunk, Szobieszláv cseh fejedelem, a mi 314királyunk húgának, Adelhaisnak férje. Az én öcséim, Uros, a raskai nagyzsupánság várományosa, és Desa öcsém. Az én atyámnak, Uros ráskai nagyzsupánnak öccse, Sztefán, valamint az ő fiai, Sztracimir, Miroszlav, Nemen, kik Duklában és Zetában lesznek érdekelve.

Ezüsttálcán bort szolgálnak fel, a követek és a fogadók koccintanak. Mindenki mosolyog. A zene szól. Valahonnét vakuk villannak.

BELOS

Itten pedig a hódoltatott népekből vannak egyének.

A követeket a kalitkákhoz vezeti, amelyekben vadállatokként különböző nemzeti öltözékekbe öltözött emberek ülnek.

BELOS

Ezek itten bizánciak. Ezek besenyők. Ezek avarok. Ezek szlávok. Ezek micsodák.

A követek elismerően hümmögnek, nézelődnek, a rácsokon belül a foglyok vagy letargikusan ülnek, vagy a rácsot rángatva üvöltöznek ismeretlen nyelven.

BÉLA

Kommen Sie nun hier.*28 Lássák a követ urak, ez itten az én egyetlen leányom, Zsófia, kit a dicső III. Konrád császár fiának, Henrik hercegnek szánok, ha majd felnő. – Uram-Istenem, ő az én egyetlen leányom, kivel engemet kegyelmesen megboldogítottál, és tégedet, Istenem, segítségül híva és bizonyságul, ma én menyegzőre bocsátok. Uram-istenem, soha el ne hagyjad őtet. – Imhol előttetek vagyon, követ urak, vigyétek hát leányomat, és vezessétek a császárotokhoz, mivel pedig ennen életemnél is jobban szeretem, sok nagy kincsemet véle egyetemben elküldöm, ezen kincseket használhatja Henrik herceg mindazon tizenegy év alatt, míg leányomat valóban is elveheti, ki addig klastromban fog nevelkedni nálatok. – Hozzátok a kincseket!

Hoznak aranyat, ezüstöt, mindenféle drágaságokat nagy számmal. Mialatt mindenki a kincseket nézi, tapintja, vizsgálja, főleg a követek válnak nagyon kíváncsivá és lelkessé, Béla Zsófival beszélget halkan.

BÉLA

Kicsi lányom, jó lesz néked a klastromban, én tudom. Kést forgatnak a szívemben, hogy el kell váljak tőled, kit legjobban szeretek, de nincs a klastromnál jobb hely, 315szebb hely, igazabb hely a világon, s még azt se bánnám, kicsinyem, ha véletlenül nem mennél majd tizenegy év múltán férjhez, hanem maradnál élted végéig a klastromban. Téged a politika miatt kell a német császár fiához adjalak nagy kincsekkel együtt, így köthetek csak velük békét, hogy tovább Boricsot ne pénzeljék, így nyerek szabad kezet a Balkánon…

ZSÓFI

Csak Bal kán van, apu? Jobb kán nincsen?

BÉLA

Nincsen Jobb kán, kicsinyem, sajnos. De a klastrom, az jó lesz, ne félj. Én boldog voltam a monostoromban, és ezt a boldogságot kívánom neked, és csak neked kívánom ezt a boldogságot, mert tégedet szeretlek a legjobban. Ne sírj ezért utánam, kicsi lányom, mert a klastromban sokat lehet imádkozni, elmélkedni, és a klastromban az ég kegyelméből én is ott leszek, ha nagyon kívánod, és a halálom után is ott leszek veled, csak nagyon kell kívánnod. Értesz engem, Zsófi? Én már nemsokára mindig csak veled leszek, és el nem hagylak soha. Csak idézzél meg engem álmaidban, éber elmélkedéseidben, és én ott leszek.

A követek a trónhoz lépnek, Béla meghallja, átnyújtja nekik Zsófit. A követek egyike feltartja a kislányt, egy másik belenéz a szájába, a fogait vizsgálva, a harmadik a haját huzigálja, valódi-e. Béla sír, üres szeméből patakzik a könny.

28. jelenet

Zsófia, Béla nagynénje, aki most kb. negyvenéves, valamint Pócs ispán, kb. ötvenéves, valamint Saul, az ő kb. huszonhárom éves fiuk vár. Pócs ispán és Saul bilincsben. Hallgatnak, nézik egymást. Saul szerepében az a színész, aki Kálmánt is, Istvánt is játszotta. Betámogatják Bélát, aki kissé részeg, leültetik a porkolábok, nem mennek ki.

BÉLA

Itt vannak?

PORKOLÁB

Itt, felség.

BÉLA

Nem érzem a szagukat ma valahogy. A szaglásom is el316hagy. Nevet. Ideje már. Szóval itt vagytok. Itt vagy, Zsófi néném?

ZSÓFIA

Itt vagyok.

BÉLA

Itt vagy, Pócs ispán?

PÓCS

Itt vagyok.

BÉLA

Itt vagy, Saul öcsém?

SAUL

Itt vagyok.

BÉLA

A hangodat ismerem… ismerlek…

PÓCS

Nem ismerheted, sose láttad.

BÉLA

Tudom, tudom, annyira nem vagyok részeg. Titeket, Pócs ispán, Saul öcsém, még II. István király záratott tömlöcbe, mikor ellene lázadtatok, és ő még azt se tudta, hogy én létezem. Nevet. Ha én nem léteznék, most lehet, hogy te lennél a király, Saul öcsém.

PÓCS

Ha meg bírta volna verni Boricsot, felség, ami nem biztos.

BÉLA

Ha én vakon meg bírtam verni, ő is megverhette volna. És akkor anyai ágon öröklődik az Árpád-ház. Volt már ilyen. Oly mindegy lett volna.

ZSÓFIA

Minek köszönhetjük e kitüntetést, felség, melyet én annyira áhítottam, hogy többször is kihallgatást kérelmeztem nálad, de neked sose volt időd, hogy fogadj.

BÉLA

Ó, én hadakoztam, gyilkoltam, országoltam, öt gyereket nemzettem, előnyös házasságokat szerzettem, férjhez adtam a kisebbik húgomat egy osztrák herceghez, férjhez adtam a lányomat a jövendő német császárhoz… nem volt mindmáig egyetlen szabad percem se. – De mi oka, hogy te sem látogattál engem az én monostoromban tizenhét éven át? A te unokaöcsédet, kedves néném?

ZSÓFIA

Nem tudtam, hogy élsz!

BÉLA

Azt érezni kellett volna, édes néném. – Ti évek óta most látjátok egymást először, ha jól tudom.

ZSÓFIA

Több, mint tíz éve először, Béla.

BÉLA

Az már szép idő.

ZSÓFIA

Tíz éve szenved tömlöcben az én uram és az én fiam, Béla.

BÉLA

Szép darab idő. Még István király záratta őket tömlöcbe, nem én.

ZSÓFIA

Te voltál, aki nem engedted szabadon őket. Aztán sem, 317hogy legyilkoltál szinte minden magyari urat. Azután sem, hogy legyőzted és elkergetted Boricsot. A te királylásodat már régen elfogadta mindenki. Miért nem engedted ki őket?

BÉLA

Feledékenységből, Zsófia. – Adjatok flaskát. Adnak neki, meghúzza. – De most végre az eszembe jutottatok. Van még nekem, gondoltam magamban hirtelen, van még nekem rokonom e földön, illő tőlük is búcsút vennem lassan. Így hát megkértelek, jönnétek el hozzám, és ti voltatok oly szívesek, és eljöttetek.

ZSÓFIA

Ne gúnyold a mi szenvedésünket, mert megbüntet az Isten.

BÉLA

Engem előre büntetett az Isten, én mindenért vezekeltem, még mielőtt ocsmány vadállattá lettem volna, Zsófi néném, édesem. Hány éves voltál, Saul, mikor bezártak?

PÓCS

Tizenhárom volt, uram.

BÉLA

Volt nektek együtt tizenhárom szép, nyugodt évetek. Mit akartok még a sorstól? Nem volt elég? – Akkor most huszonhárom éves vagy, igaz?

PÓCS

Nem tudja számolni az éveket, uram. Napokat se tudunk számolni, uram. Rég abbahagytuk. Egyedül vagyunk a tömlöcünkben, uram.

ZSÓFIA

Most huszonhárom éves.

BÉLA

Mondom én. Iszik. Tudok én sok mindent. A jövőt is tudom.

PÓCS

Őt, akárcsak engem, a fény is bántja, uram. A tömlöc sötét, ritkán szűrődik be fény.

BÉLA

Engem aztán a fény nem bánt. Azt nekem elintézték idejében. – Huszonhárom éves… én annyi idős voltam, amikor királyt csináltak belőlem. Huszonhárom éves … Na, és most legalább örültök egymásnak? Csönd. Annyi év után!… Megöleltétek egymást? Megcsókoltátok? Ahogy illik?

ZSÓFIA

Rajtuk van a bilincs, uram.

BÉLA

De rajtad nincsen! Azt én tudom! Odamentél hozzájuk?! Megölelted őket?! Szagoltad a penészes földszagukat nekik?! Nem merted?! Csönd. Most meg itt álltok, és zavar318tok engem. Jobb lett volna nektek, ha még István ellen lázadóban elmenekültök Boricshoz, és harcoltok ellenem! Az rendes élet lett volna! Hagytátok magatokat elfogni. Isten ellen való vétek, ahogy ti az éltetekkel bántatok!

ZSÓFIA

Méltán bíztunk a te kegyedben, uram.

BÉLA

Egy király kegyében? Ugyan!

ZSÓFIA

Sose voltunk veszélyesek reád nézve, uram.

BÉLA

Eddig nem voltatok, de most azok lettetek ám. Ha én megdöglök, aminek kis híja immár, az én fiaim ellen támadhattok, mert Saul a legidősebb Árpád-házi, ha anyai ágon is, idősebb az én négy fiamnál, és lesznek, akik titeket fognak felhasználni erre a célra, édes néném.

ZSÓFIA

Ugyan, ugyan, Béla öcsém. A te szép négy fiad fognak egymásnak bajt okozni, nem más. A te négy fiad fogja egymást öldökölni, meg az ő fiaik, meg az ő unokáik, keresztbe-kasul, ahogy az szokás. Nem szorulunk rá Saulra, aki csak anyai ágon a véretek. Lesz itt haddelhadd nélküle is.

BÉLA

Az lesz, édes néném, mi más lenne. De ezt már bízzuk csak rájuk. Az ő dolguk, hogyan mészárolják egymást. Nekünk ahhoz nincs közünk. De nékem, mint a fiaim szerető atyjának, az ő egymás belük ontását, az ő szabadságukat illendő biztosítanom.

PÓCS

Én nyilvánosan dicsérlek, uram, és írásban ígérem, hogy elvonulok messzire, én elmegyek száműzetésbe, uram, csak engedj fiammal együtt szabadon.

BÉLA

Nyilatkozol! Micsoda ötlet! Az én atyám hányszor fogadott hűséget Kálmán királynak, aztán mi lett belőle? Fellázadt ellene újra meg újra. Nyilatkozni! Az emberi világban! Édes Pócs bátyám, gyermeteg maradt a te lelked.

ZSÓFIA

Inkább azt csodáld, hogy nem feledett még el beszélni! Tíz év, egyedül, tömlöcben!

BÉLA

Gyanús is ez nekem, édes néném. Kivel társalkodott? Hogyhogy nem tébolyodott meg? Ki segítette? Kitől tudja a szentem, hogy én Boricsot legyőztem? – De én ezt nem nyomozom. Titeket is tartogatnak valakik valamire, amiképpen engem is tartogattak. Mindenkit tartogatnak va319lakik valamire. Uros nagyzsupán meghalt, s bár legidősebb fia, II. Uros, az én sógorom, lett az utóda, de ki tudja, nem tör-é be Bizánc Raskába… bizony mondom, Saulra is rátenné a mancsát Bizánc! Bábbá tesznek, akik maguk is bábok. Ravaszkodol, édes néném, titkolódzol, csalod őket, orruknál fogva vezeted, aztán azon veszed magadat észre, hogy ők csaltak meg téged, akik butábbak nálad, és rosszul hazudoznak, és átláttál rajtuk végig… De hiába. Mert annyian vannak! Annyian, édes néném! Ők a mindenki, édes néném. – Nahát én most mit műveljek veletek?

Csönd.

PÓCS

Engedj minket szabadon, és elbujdosunk, uram. Vedd el minden vagyonunkat, add az egyháznak, sose látsz minket többé.

BÉLA

Nem látlak, az már igaz.

ZSÓFIA

Mibe kerül ez neked? Gondolj magadra, milyen lettél volna, ha az én apám meg nem vakíttat. Saul, az én fiam olyan. És a véred. Mit ártott neked?

BÉLA

Énnekem nem ártott, és ha netán szabadon marad, akkor se ártott volna. De az a baj, hogy eleven. Iszik. Az eleven ember, néném, minden gonoszságra képes.

ZSÓFIA

Te is az vagy, eleven.

BÉLA

Nincs is oly elvetemültség, förtelmesség, amire én képes ne volnék.

PÓCS

Néked, fiam, nem volt apád, aki nevelt volna, és bajkeverők rángattak egész életedben. Engedj minket szabadon, és mi elviszünk magunkkal, és a te családod leszünk.

BÉLA

Elszoktam én az érzelmektől, Pócs ispán, a hátralevő kevéske időmre már nem szokom vissza.

ZSÓFIA

Ne kérleld. Alávaló féreg ez is, nem ember.

PÓCS

Ne beszélj így róla! A leghívebben szolgálunk, uram!

BÉLA

Szolgálnak engem mindenek, kivívtam, nem kell. – Hanem ezt a lelki kínzatást nem akarom. Én az ítéletet közölni hívattalak. Az ítélet a legsúlyosabb, néném. Te élhetsz. Ők haljanak meg.

ZSÓFIA

A fiam ne!

320
BÉLA

A leginkább ő, kedves néném.

ZSÓFIA

Vakíttasd meg, ha bosszút akarsz állam egy ártatlanon! Szemet szemért, és ő Kálmán unokaöccse, elismerem. De engedd élni!

BÉLA

Édes néném, én nem kívánom az ő szeme világát elvenni. Neki az rosszabb lenne, mint nekem. Én alig láttam valamit, máris kitúrták a szememet. Én ahhoz hozzászoktam, abba beletörődtem, énnékem a látás, néném, nem hiányzik. De én négyéves voltam, ő pedig már huszonhárom. Őneki a tapintása, a szaglása, a hallása olyan éles, fejlett, mint nekünk, vakoknak, már nem lehet. – Édeseim, énvelem törődtek a barátok a monostorban, tizenhét éven át, és figyeltek. Annyira figyeltek, hogy vak jobbágygyerekeket hoztak be hozzám, hogy szórakozzam vélük, szintén vakokkal, és azt hiszem, ők velük kísérleteztek is, sőt némelyiket, ma már gyanítom, miattam vakították meg ők maguk, hogy tanulmányozzák őket, hogy velem majdan ügyesen bánni tudjanak. És mi jól megvoltunk, és mindent tudtunk, amit csak a látók, édes néném. De megismertem még a monostorban később a vak Pált, kit velem s apámmal egy napon vakítottak meg, ő soha a világban azontúl tájékozódni nem tudott, és szenvedett. És amit apámról, Álmosról hallottam, ő a vakságával megbékélni élete végéig nem tudott, és keserűen halt meg. – Én nem vakítom meg a te fiadat, édes néném. Én megöletem.

ZSÓFIA

Heréltesd ki, ahogy téged is ki kellett volna, te pokolfajzat, csak hadd éljen!

BÉLA

Nem heréltetem ki. Engem ettől a henger megkímélt, már akkor kiszemeltek engem legvégső utódul a barátok, hogy is herélt volna ki éppen engem. Én sem a vakságomért, hogy a szemeimet kivájták, sem a heréimért, hogy megmaradtak, senkin bosszút állni nem fogok. És azért az jó dolog, ha az ember lába között ott fityeg. Nem kínoztattam én senkit, mint István király, ki élete végén belém szeretett, de förtelmes kínokat okozva múlatta az idejét egyébként, embereket főzetett roston, mint disz321nókat, és fertelmességekben fürdőzött unalmában, amit maga is megbánt, és szerzetesnek öltöztette magát, bár hitetlen, mikor kiszenvedésre várt, a halálba menekült unalmában.

ZSÓFIA

Akkor minek bünteted az ártatlant mégis?!

BÉLA

Könyörületből, édes néném, mert sejtem, és a sejtésnél is jobban tudom, mit művelnének véle az én édes fiaim. Az én elsőszülött fiam, Géza, kiből nemsoká király lesz, az a szemeit kivájná, a heréit maga szakasztaná le, és a szívéből nyersen lakmározna, amíg még eleven, édes néném. De az én másodszülöttem se jobb, édes néném, László, az is csak a halálomra vár, hogy azonnal II. Géza királynak, a bátyjának essen neki, és orvul lemészárolja, s majd aztán Sault is, a többiek között. Én nem büntetlek titeket, én a gyors halál kegyelmét hozom néktek.

PÓCS

Akkor végezz gyorsan.

BÉLA

Végzek, édes Saul, egyetlen szegény unokaöcsém, végzek. Csak azt akarom, hogy tudjátok, miért pusztultok. Mert énnékem nem mondták meg, miért vájják ki a szememet. És nem mondták meg, mire tartogatnak. Én már tudom, miféle kínok várnának tireátok. Belőlem a részvét beszél.

PÓCS

A bor, az beszél belőled.

ZSÓFIA

Te gyáva, gyönge féreg, te részeges vadállat, hát igaz mindaz, amit rólad beszélnek országszerte.

BÉLA

Mit beszélnek, ugyan? Hogy iszom? Iszom én. Mióta a császárnak Zsófi lányomat eladtam, kit egyedül szerettem életemben, iszom. És? Mit tudjátok ti, mire való a bor?

ZSÓFIA

Hogy álmodj esztelen, és akkor láss, tudom.

BÉLA

A szagáért iszom, az ízéért iszom, mert jó, és mert nekem más jó nem maradt, azért iszom! Mert nem születhettem nőnek, azért iszom! Ha én nőnek születek, ahogyan nőként is használtak engem a monostorban sokszor, akkor én ma látok, és ma valahol távol élnék ettől az átkozott földtől, és német hercegecskék anyukája lennék, és nem tudnék semmit semmiről! Kellett neked, édes néném, fiat szülni! Megszülted oktalan, hát búcsúzz is el tőle. Ti legalább tudjátok, miért haltok. Ez az én kegyelmem. És 322mert nem hiszem, hogy lenne túlvilág, ahol majd látnék, és titeket meglátnálak ott, hát most én is búcsúzom tőletek. – Támogassatok már, fejembe szállt a bor.

Pár porkoláb kivezeti Bélát. Más porkolábok Zsófia, Pócs, Saul mellé állnak. Leveszik Pócs és Saul kezéről a bilincseket. Várnak.

SAUL

Ölelj meg, anyám, bármennyire penészes földszagúak vagyunk is, ahogy a király mondta, és igazul mondta.

Zsófia összerogy. Porkolábok kiviszik. Aztán kivezetik Pócsot is, Sault is.

29. jelenet

Zúgnak a harangok. Géza a püspök kezéből elfogadja a koronát, a püspök a fejére teszi. II. Géza (az Álmost és Bélát játszó színész) fellép a trónra

TÖMEG

Nyomorékok, rongyosak, kelésesek, fekélyesek, bénák, vakok. Éljen II. Géza király, éljen!

II. Géza lejön a trónról, karon fogja Lászlót, akit a Kálmánt, II. Istvánt, Boricsot és Sault játszó színész alakít, és előrevonja. A háttér sötét lesz.

II. GÉZA

Édes öcsém, László, én, II. Géza király, ezennel szentül fogadom, hogy véled egyetértésben és más öcséimmel is a legteljesebb összhangban és barátságban fogok uralkodni, Isten engem úgy segéljen.

LÁSZLÓ

Édes bátyám, II. Géza király, én a magam és öcséim nevében is fogadom, hogy hozzád mindenkor és mindenekben hű leszek, és soha közöttünk meghasonlás nem lehet. Isten engem úgy segéljen.

Az arctalan tömeg fénybe kerül, köztük egyházfiak, országnagyok, Belos bán, Illona. A négy fiú, elöl II. Géza és László, kissé hátrébb István és Álmos, homályban.

TÖMEG

Ámen, ámen, ámen!

Függöny.

323 324
Vircsaft
(Mohózat)
1995–96
325
Szereplők
PÁTER
WACHTER
BRANYIK
IZOM
PACSIRTA
KARESZ
KOVÁCS
TANÁR
CSAJÓCA
KÜNDÜ
JENŐ
POLGÁRMESTER
IGAZGATÓ
SZOBRÁSZNŐ
FESTŐ
RENDŐR
ZÉKOVÁCS
ALPOLGÁRMESTERNŐ
BONCMESTER
KAPITÁNYNŐ
MÉRNÖK
MÉRNÖKNÉ
FILOSZ
CÉGVEZETŐ
PASI
ÓRIÁS
MENTŐS
Jó néhány izmos srác meg bögyös lány, némák.
326
1. jelenet

A Polgármester irodája. Kis felfordulás, mert a régi címer helyén most avatják majd fel az új koronás címert. A fehér abrosszal terített asztalokon üdítők, szendvicsek. A létra tetején Festő. Az új címert még lepel fedi, Festő azt igazgatja. Szobrásznő fogja a létrát, és felfelé néz, nehogy Festő leessen. Jön Zékovács, az újságíró meg tévések kábelekkel, és világítanak. Jön Wachter (kezében mobil telefon), Branyik (kezében mobil telefon), Páter, Jenő (kicsi, kopasz, jelentéktelen, kezében mobil telefon). Velük bejött néhány öltönyös bőrfejű. Jön Alpolgármesternő, Kapitánynő. Jön Polgármester és pár öltönyös személy. Polgármester (alacsony, magas sarkú cipőt visel, öltönyben van, mintás nyakkendőben, haja hosszú és sötét, jól fésülve, jelentéktelen, harminc körül, kezében mobil telefon), kezet ráz egy csomó jelenlévővel, közben Festő lemászik, és Szobrásznő kíséretében kiviszi a létrát. Polgármester a címer alá áll, papírt vesz elő, olvasni kezd.

POLGÁRMESTER

Hölgyeim és uraim, nagy szeretettel köszöntök mindenkit. Most, hogy a rendszerváltás már jó pár éve lezajlott… Taps. végre a mi városunk városi önkormányzatának dísztermében is leleplezhetjük a köztársaság új címerét. Taps. Ezzel a koronás címerrel tesszük fel a magunk részéről a koronát a demokratikus, parlamentáris köztársasági államrendszer önkormányzatiságának kemény küzdelmekben kivívott győzelmére. Taps. Polgármester megrántja a leplet, a lepel lehull, a címer – elég kicsike – láthatóvá lesz. Mendelssohn nászindulója felcsendül. Kuncogás. Polgármester vicsorít. Csönd Elnézést kérek, hölgyeim és uraim, azonnal megszólal a Himnusz… Páran csak most kapcsolnak, nyerítés. A bőrfejűek rezzenéstelenül állnak nem értenek semmit Amíg a Himnusz felcsendül, a kedves vendégek fáradjanak a terített asztalhoz…

Mindenki az asztalhoz siet, tolongás. Felhangzik a „Szózat”. Polgármester diadalmasan mosolyog, tölt, emeli a poharát. A többiek is.

JENŐ

Ez még nem az!

ALPOLGÁRMESTERNŐ

Ez is jó lesz.

JENŐ

De hát ez a Szózat!

327
ALPOLGÁRMESTERNŐ

Ne dumálj folyton.

BRANYIK

Az a hologramos címer, amit én ajánlottam, sokkal szebb lett volna… De itt hiába vannak az embernek ötletei…

Jenő és Alpolgármesternő is emeli a poharát, Branyik is iszik.

2. jelenet

Iroda. Senki sincs jelen. Jön Branyik és két bőrfejű, akik egy henger alakú fülkét cipelnek be, elöl üveges az ajtaja. Branyik int, a két bőrfejű kimegy. Branyik leül. Wachter hangja kintről.

WACHTER

Kintről. Mi? Hát nem? Hát nem űberfasza?

IZOM

Kintről. Hát…

PACSIRTA

Kintről. Kurva jó.

WACHTER

Kintről. Mennyezetig csempe, mi? A legdrágább olasz… És ekkora kád… Öt csajjal beleférnétek, öregem.

IZOM

Kintről. Hát…

PACSIRTA

Kintről. Kurva jó.

Branyik feláll és jobb felé megy, ott megáll, kinéz.

WACHTER

Kintről. Nálunk a konyhában volt egy teknő, abban mosakodtunk… rátettük a sámlira, és amikor kihúztuk a dugót, egy vájdlingba folyt a víz… a vizet a sparherten melegítettük… fingotok sincs, mekkora nyomor volt itt valaha…

BRANYIK

Kiszól. Mi nem is mosakodtunk, hármunknak volt két pár cipőnk… úgy éltünk, mint ma a cigányok… az ötvenes évek… istenem…

WACHTER

Hangja. A kurva anyjukat, és most mégis ilyen fürdőszobám van, egy irodában… gyere, Branyik, nézd meg…

BRANYIK

Kifelé megy, megáll. Tükör a mennyezeten? Itt pornófilmeket lehetne forgatni… Nem egy ötlet?

Wachter bejön, öltönyben van, nyomában Izom és Pacsirta, fehér rövid ujjú ing, sötét nyakkendő, lakkcipő, sötét, vasalt nadrág, sörtehaj.

328
WACHTER

Ebbe a fürdőszobába senkit be nem engedek. Tudod, mennyi volt? Másfél millió! Ebben senki nem fog fürdeni! Másfél millió, és akkor a rejtett világítást nem is számoltam… a kád alól jön…

BRANYIK

Csicsás. Nem túl nagy ez a kád? Egy csomó idő, amíg megtelik vízzel…

WACHTER

Ez meg mi?

BRANYIK

A hangcsapda. Beülsz, magadra csukod az ajtót, és telefonálsz. Nincs az az isten, aki lehallgatna. Próbáld ki.

WACHTER

Megszemléli a látványt. Hordozható, szálkamentes tábori fabudi… Wachter bemegy a fülkébe, magára zárja az ajtaját, üvegen át látjuk, hogy lehajt egy deszkát, ráül, kinéz Branyikra, aki mutogat, erre Wachter az addig az övén hordott mobilját valamihez csatlakoztatja.

BRANYIK

Itt Branyik. Kultúra Kft. Kul, kötőjel, túra.

WACHTER

Itt Wachter. Szekura. Szóval mi van? Mire jó?

BRANYIK

Nem tudnak lehallgatni.

WACHTER

Persze hogy nem, ha mobilon beszélünk! Azt nem bírják lehallgatni.

BRANYIK

Tele van az irodád poloskával, öreg. Vagy ha nincs, majd lesz. De most cseszhetik a poloskájukat.

WACHTER

Ne mondd nekem, hogy nincs benne gyárilag!

BRANYIK

Nincs benne, képzeld. Egy csomó titkosszolgálat boldog lenne, ha megvehetné.

WACHTER

Á, nincs azoknak pénzük. És most mi van, én vegyem meg?

BRANYIK

Nem muszáj. El is vihetjük.

WACHTER

Mennyi egy ilyen bili?

BRANYIK

Nyolc plusz áfa.

WACHTER

Ne bassz ki velem.

BRANYIK

Nekem többe van.

WACHTER

És ha az ember nem tud kijönni, mert elromlik a zár?

BRANYIK

Nem romlik el, és kívülről be se lehet zárni. De ha elromlik, legföljebb megfulladsz.

Branyik hirtelen kis géppisztolyt kap elő, és sorozatot lő arra a fülkére, amelyben Wachter ül. Izom és Pacsirta dermedten áll. 329Wachter felugrik, menekülni próbál, nem tud, látjuk, hogy üvölt, de hang nem jön ki a fülkéből. Branyik abbahagyja a lövöldözést. Wachter lecsúszott a padlóra, mozdulatlanul fekszik. Branyik kinyitja az ajtót.

BRANYIK

Összeszartad magad, mi? Golyóálló üvege van neki…

WACHTER

Ezt velem még egyszer ne játszd el, baszd meg… A bárszekrényhez támolyog, üveget vesz ki, iszik belőle, leül, még mindig remeg, majd ráordít Izomra és Pacsirtára. Felőletek kinyírhatott volna, baromállatok! Itt álltok, mint a barmok, ti állatok, engem meg szitává lőnek! És még ti vagytok őrző-védők, baromállatok! A saját irodámban lőnek szét, ti meg álltok!

IZOM

De hát nem is lőtt szét…

WACHTER

Kuss! Megmondom a Páternak, aztán nézhettek!

IZOM

A Páternak ne tessék… Sír. A Páternak ne tessék…

WACHTER

Még hogy ezek profik… egy zsák pénzt fizetek értük, és akkor tessék…

BRANYIK

Beszállhatsz a null-szériába. Itt van nálam az egész, mi az isten a neve… egy csomó papír… A táskájában kutat.

WACHTER

Dokumentáció.

BRANYIK

Az.

WACHTER

Egy mozgó vécé, nyolcszázért?! Kifelé mutat. Azt a vécét nézd meg, ott a bidé mellett!

Jön Páter, valami maga kitalálta papiruha-szerűségben van.

WACHTER

Szia, Páter.

BRANYIK

Helló.

PÁTER

Ez micsoda?

WACHTER

Mozgó retyi, nem szép?

BRANYIK

Hangcsapda, a poloskák ellen. Neked nem kell ilyen?

PÁTER

Ugyan! – Te Wachter! Te mit bíztál a Kareszra?

WACHTER

Mért, mit bíztam rá?

PÁTER

Hát hogy külön is fenyegesse a palikat.

WACHTER

Nem tudom, ez mért probléma. Ebből élünk.

PÁTER

De azt nem lehet, hogy egyetlen srácom menjen oda!

WACHTER

Mért, nagyon jól csinálja a Karesz.

PÁTER

Legalább három kölköm menjen fenyegetni, értem? Ez közösségi meló. Kapott a Karesz külön manit tőled?

330
WACHTER

Mért kapott volna?

PÁTER

Elővesz egy csomó pénzt. És ez mi?

WACHTER

Egy seggfej!

PÁTER

Nem seggfej, hanem a srácom, és átadta nekem, ahogy kell. Nem fogod te nekem leszakítani a srácaimat egyenként, fiam. Nekem fizetsz értük, mint eddig, és nekik egy kanyit se külön. Értjük? Nekem egy csomó melóm van ezekben a gyerekekben. Az volt a megállapodás, hogy velem együtt adom el őket, igen? Nahát.

WACHTER

Tele van a tököm a kölkeiddel, Páter. Mit mászkálnak a szabadnapos zsernyákokkal cigányokat verni? Azt hiszed, nem ismerik fel, hogy ők a Szekura alkalmazottai?

PÁTER

Ez a nevelés része, ebbe ne szóljál bele.

WACHTER

Nekem viszont kínos. Jön a sajtó szaglászni. Nem győzöm mindet lefizetni, túl sok lett a lap.

PÁTER

Akkor szerezz srácokat máshol.

BRANYIK

Hagyjátok abba, inkább gyertek hozzám ebédelni, még van a tegnapi halászléból… tizenkét liter volt, van még kettő… holnap kidobhatom…

Jön Kündü, kezében mobil.

KÜNDÜ

Sziasztok.

BRANYIK

Szia, Kündü.

WACHTER

Szia. Mi van? Elmarad a kártyaparti?

KÜNDÜ

Nem, csak lenne egy meló.

WACHTER

Na mondjad.

BRANYIK

Kündü, menj be a fülkébe, akkor nem bírjuk lehallgatni! Komolyan!

WACHTER

A Branyik megint árul valamit… Egy ezermester… Na, próbáljuk ki veled is… Int Branyiknak, hogy majd lőjön Kündüre is. Branyik vigyorog, bólint.

Kündü beül a fülkébe. Branyik kívülről mutogatja, hova kell az antennát csatlakoztatni. Kündü lassan megérti, csatlakoztatja. Páter bámul.

KÜNDÜ

A mobilon át halljuk. Be kéne hajtani harmincmilliót… Azonnal…

WACHTER

A mobilon át halljuk. Nofene… Mi a neve a csórikámnak?

KÜNDÜ

Kovács.

331
WACHTER

Mostanában mindenkinek Kovács a neve, meg Szabó, meg Mészáros… én még egyetlen Hentessel se találkoztam, mindig csak Mészárossal, nem is értem… Hamincöt százalék.

KÜNDÜ

Sok.

WACHTER

Mindig ennyi volt.

KÜNDÜ

Legyen harminc.

WACHTER

Nem lehet, híre megy. Kell egy hét. Mi ráérősen dolgozunk, az hatásosabb. Cím?

KÜNDÜ

Lidérc utca 37/B.

WACHTER

Újgazdag környék… Rögtön kiküldöm ezt a két kölköt, behajtásban jók…

KÜNDÜ

Legyen harmincöt, ha három napon belül.

WACHTER

Oké, igyekszünk.

Branyik előkapja a géppisztolyt, és egy sorozatot lő abba a fülkébe. Kündü összerogy. Páter dermedten áll. Izom és Pacsirta áll. Csönd. Wachter kinyitja a fülkét.

WACHTER

Golyóálló, nem kell beszarni.

Kündü lassan feltápászkodik. Branyik és Wachter röhög, Páter a fejét csóválja.

PÁTER

Ebben van fantázia… el lehetne adni nálunk, Németben…

BRANYIK

Á, onnét hoztuk.

PÁTER

Kár.

IZOM

Te se ugrottál, Páter, ilyen volt, az előbb, hát micsináltunk volna, Páter?!

PÁTER

Mi van?

BRANYIK

Az előbb eljátszottam Wachterrel, és a fiukák csak álltak.

PÁTER

Nagyon helytelen. Ezt megjegyeztem.

Kündü lassan magához tér, tölt magának, kiissza, kimegy.

BRANYIK

Meg van sértve. Nevet.

WACHTER

Jó, majd hagyjuk nyerni. – Na, fiúk, ugrás. Lidérc utca 37/B. Nagy lóvé van kilátásban.

Jön Filosz.

FILOSZ

Jó napot kívánok.

WACHTER

Jó napot.

FILOSZ

Nem tudom, önök szoktak tartozásokat behajtani?

332
WACHTER

Előfordul.

FILOSZ

Beázott a tető, az eső rá a kézirataimra, a jegyzeteimre, és a többi lakó nem akar fizetni, rájuk nem csöpög, én kifizettem, ők nem akarnak… kétszázezer forint…

WACHTER

Mennyi?!… Sajnálom.

FILOSZ

De én fizetnék ezért önöknek…

WACHTER

Uram, mi egymillió alatt ki se szállunk. Tessék a bírósághoz fordulni.

FILOSZ

Az több év!…

WACHTER

Mit tegyünk, ha jogállamban élünk… Tízmillió alatt ötven százalék, húszmillió alatt negyvenöt, harminc alatt negyven, negyven alatt harmincöt…

FILOSZ

De hát nekem az a kétszázezer öthavi fizetésem a könyvtárban…

WACHTER

Mi maga?

FILOSZ

Filológus… az olyan, hogy az ember irodalmi művekkel foglalkozik… én főleg Puskinnal és a kortársaival…

WACHTER

Micsodával?

FILOSZ

Puskinnal. Orosz költő… a múlt században… Nagyon nagy költő…

Csönd.

WACHTER

Sajnálom, uram. Minden jót.

FILOSZ

Köszönöm, viszontlátásra… Kifelé indul, észreveszi a fürdőszobát, kifelé bámul.

WACHTER

Fiukák, hallottátok, nyomás.

IZOM

Mi a neve?

WACHTER

A neve… a francba… valami Szabó, vagy Kovács, vagy Mészáros… talán Hentes? Nem Hentes, az soha nincs…

FILOSZ

Ez egy fürdőszoba?! Fantasztikus…

WACHTER

Bizony! – Na, viszlát, uram.

FILOSZ

Elnézést… nincs szükségük egy szláv filológusra? Tudok oroszul, ukránul, lengyelül… ha nagyon muszáj, szerbül is értek…

Csönd.

WACHTER

Uram, végeztünk.

FILOSZ

Van itt mindenféle maffia, orosz, ukrán, ilyenek, én tudnék velük beszélni mint tolmács…

333
PÁTER

Oroszul tud, mi? Kiszolgálta a bolsikat, és most csodálkozik.

Páter fenyegetően Filosz felé lép. Filosz megrémül.

FILOSZ

Bocsánat, én csak segíteni akartam… Kisiet.

WACHTER

Puskin!…

PÁTER

Szemét bolsi.

PACSIRTA

Lidérc utca 37/B.?

WACHTER

A palitól jár harmincmillió… Mehettek.

IZOM

De hogy hívják?

WACHTER

Valami egyszerű… ez a Puskin összezavart… valami baromi egyszerű neve van… Szabó vagy Mészáros vagy Kovács vagy ilyesmi… Mit álltok itt? Indulás!

IZOM

Jó, de a neve…

WACHTER

Derítsétek ki, az istenit, hát mindent én csináljak?!

PACSIRTA

Mégis föl kéne írnod… a múltkor is, összevertük, aztán nem is aztat kelletett volna…

WACHTER

A megrendelő adta meg rosszul! Itt nem lesznek kurva kompjuterek, hogy valakik belepiszkáljanak és lebuktassanak! Mi mindent fejben őrzünk, mi fejben őrző-védők vagyunk. Még majd jön az APEH, és számlát követel! Na, mozgás! Hozzátok helyre a bakit, fiukák.

PÁTER

Ha tökösek vagytok, nem lesz büntetés.

Izom és Pacsirta el.

WACHTER

Harminc milcsi, az nekem tíz és fél…

BRANYIK

Mégis ez az üzlet… behajtani…

WACHTER

Téged se féltelek, apám. A Kultúra káeftéddel. Szemetesnek áll a világ.

BRANYIK

Kul, kötőjel, túra. Jó, nem? Egy csomó Bt. meg Kft. van olyan néven, hogy kultúra, de kötőjellel egy se!

PÁTER

Tudjuk. Már ezerszer elmondtad.

Jön Kovács.

KOVÁCS

Jó napot.

WACHTER

Az íróasztal mögé ül. Jó napot.

KOVÁCS

Ha jól tudom, önök vállalnak őrzést, ilyeneket.

WACHTER

Minőségi szolgáltatást nyújtunk képzett kutyákkal, képzett emberekkel… – Nem akarjátok megnézni a fürdőszobát?

334

Branyik a fejével int, nem kéne-e az ügyfelet a fülkébe ültetni. Wachter nemet int. Branyik és Páter kimegy. Kovács egy csomó pénzt tesz az asztalra. Wachter számol. Csönd.

KOVÁCS

Előleg.

WACHTER

Mikortól?

KOVÁCS

Azonnal.

WACHTER

Nem vagyunk olcsók.

KOVÁCS

Nem számít.

WACHTER

És mivel fenyegetik?

KOVÁCS

Felrobbantják a házamat, kinyírják a családomat, megfőzik a kutyáimat, a szokásos.

WACHTER

A szokásos. Bekapcsolja a mobil telefonját. Itt Wachter, Szekura. Hol vagytok?… Igen? Jó. De ne gyertek vissza, szedjetek össze még két srácot, és menjetek… pillanat. – Ha a címet méltóztatna…

Kovács névjegyet vesz elő, átnyújtja, Wachter belenéz.

WACHTER

Lidérc utca 37/B… – Mi? Pont arrafele vagytok?… Jó. Majd odaugrom. Kikapcsolja a telefont, jobban megnézi a névjegyet. Négy ember megteszi… Napi háromszáz… Huszonnégy órás őrzés…

KOVÁCS

Mikortól?

WACHTER

Rögtön.

KOVÁCS

Köszönöm. Viszlát. Kimegy.

Kis csönd. Wachter feláll az íróasztal mögül, kifelé megy.

WACHTER

Jó napunk van ma.

Branyik és Páter bejön.

PÁTER

Egész csinos budoár. Mennyi volt, egymillió?

WACHTER

Másfél, a rejtett világítás nélkül. A hangfalat meg a rejtett magnót se számítottam bele.

Wachter nyújtja a névjegyet Branyiknak. Branyik megszemléli.

WACHTER

Nem ismered?

BRANYIK

Ez az a bádogos, aki fél éve jött ide, és most maszek szülészetet létesít…

PÁTER

Ez orvos?

BRANYIK

Dehogyis, mondom, hogy bádogos, de két szülésznek bérbe ad egy rendelőt, legalább harmincmillió van benne… minden beavatkozás után 90% az övé, 10 pedig a dokiké… 335Szülni és dugni mindig fognak az emberek… Ez a pali, szerintem ez maszek temetőt is fog csinálni, mert meghalni is mindig fognak az emberek…

WACHTER

Vigyorog. Az előbb a Kündü azzal bízott meg, hogy pont ettől a palitól hajtsak be egy összeget… erre az illető idejön, és védelmet kér tőlünk a behajtók ellen… akik mi vagyunk… Ma már eleget melóztunk, nem?… Az a halászlé, jó az még?

BRANYIK

Én főztem, tele van tejjel, ikrával… azt külön lefagyasztottam…

WACHTER

Na menjünk…

Kifelé indulnak, de beleütköznek Filoszba.

FILOSZ

Elnézést, ma már jártam itt… Ha esetleg kölcsönt tudnék fölvenni… de nem az OTP-nél, az nagyon drága…

WACHTER

Drága uram, mi nem foglalkozunk uzsorával.

FILOSZ

Jó, de hátha tudnak valakit…

WACHTER

Uram. Mi soha nem kölcsönzünk pénzt, de ha mégis, legalább havi százhúsz százalékos kamatos kamatra és maximum három hónapra.

FILOSZ

Úristen.

WACHTER

Sajnos, ez van. Randa világban élünk, uram. Ilyen mocsok világ még nem volt, higgye el nekem, én csak tudom, nekem ez a szakmám, én rendőr is voltam. Addig jó magának, amíg a kétszázezer soknak tűnik, annyit össze lehet kaparni, és annyiért ritkábban nyírják ki az embert… Volt szerencsém…

Kituszkolja Filoszt, mind el.

336
3. jelenet

A Polgármester irodája. Nagy szoba, hatalmas asztalokkal, karosszékekkel, a falon valami magyar nemzeti hősöket ábrázoló képek, esetleg várostérkép meg valami, ami városi címerre emlékeztet.

Jön Polgármester és Igazgató, kezében táska.

IGAZGATÓ

Átadták a pénzt… előleg… A táskát átnyújtja Polgármesternek. Számold meg, kérlek.

POLGÁRMESTER

Kiveszi az ötezreseket a borítékból, számol – vagy vonalzóval méricskéli a kötegek vastagságát. Te mennyit kaptál?

IGAZGATÓ

Én kevesebbet…

POLGÁRMESTER

Miközben számol. Nyilván figyelembe vették, hogy én a politikai pályámat teszem kockára… Neked legalább szakmád van, ha kirúgnak, elmehetsz szakoktatónak, te tudod, mi az a subler… De én? Mihez értek én? A népművelői diplomámmal?!… Te hova viteted, Ciprusra?

IGAZGATÓ

Nem, Bécsbe…

POLGÁRMESTER

Igaz, Bécs közelebb van, egy nap alatt megjárod…

IGAZGATÓ

Biztos, hogy simán fog menni?

POLGÁRMESTER

Légy nyugodt… Unom a számolást, biztos megvan… mennyi?

IGAZGATÓ

Hát amennyi jár, három milkó… az előleg… Ha simán megy a privatizálás, megkapod a maradék nyolcvan százalékot… összesen tizenötöt, annyit kértél, nem?

POLGÁRMESTER

Visszarakja a táskába a pénzt. Úgy hallom, valami nyugati cégtől van itt egy pali, szaglászik… Őt is érdekli a gyárad…

IGAZGATÓ

Á, nem érdekes, biztos nem fog kelleni nekik, egy ilyen lerobbant kóceráj… Na, megyek…

POLGÁRMESTER

Szia, és köszi.

Mindketten el.

337
4. jelenet

Utca. Izom és Pacsirta ácsorog, kezükben a mobil.

PACSIRTA

Most akkor mi legyen?

IZOM

Semmi, jönnek a fiúk, és akkor mi visszamegyünk, addigra a célszemély is megjöhet.

Jön balról Csajóca. 17-18 éves lány. Izom és Pacsirta jól megnézi. Csajóca kihúzza magát, kimegy a bal oldalon.

PACSIRTA

Nézd, hogy megy.

IZOM

Nem ez a célszemély.

PACSIRTA

Hát nem igaz.

IZOM

Ja.

Jön két izmos gyerek, mindkettő nagy farkaskutyát vezet pórázon.

IZOM

Na, itt van, Lidérc 37/B, huszonnégy óra. Mi mindjárt jövünk, csak előbb még van egy meló.

Két izmos gyerek kimegy a két farkaskutyával.

PACSIRTA

Te, figyelj. Biztos, hogy ez a ház lesz az? Ez a ramaty?

IZOM

Mért, meg lett mondva, hogy Mészáros, nem? Lidérc utca, Mészáros. Ezek mind úgy tesznek, mintha koldusok lennének.

Jön Tanár. Megáll, a kulcsait keresi.

IZOM

Odalép. Nem hívják magát Mészárosnak?

TANÁR

De igen.

IZOM

Tessék azt a harmincmilliót megfizetni.

TANÁR

Mit mond?

IZOM

Fizesse meg a tartozását, öregapám, de gyorsan.

TANÁR

Milyen tartozást? Én nem tartozom senkinek.

Pacsirta lassan Tanár másik oldalára ballag, megáll.

TANÁR

Mit akarnak?

IZOM

Harmincmillió. Mi elmegyünk magával akárhová, a bankba, az OTP-be, megvárjuk, amíg kiveszi… vagy a széfből…

TANÁR

Maguk megőrültek. Engedjenek.

IZOM

Elővesz egy revolvert, a betanult szöveget hadarja. Mi nem szokunk erőszakot alkalmazni, csak ha muszáj. Mi eleinte csak árnyékként követjük a célszemélyt, már az is elég idegesítő…

338
PACSIRTA

Az a szipichológiai ráhatás…

IZOM

Aztán egy kis benzint locsolunk az ajtó elé…

PACSIRTA

Az a második fokozatú szipichológiai ráhatás…

IZOM

Eltart egy ideig, amíg új bejárati ajtót vesz a célszemély, és csak azután folyamodunk a keményebb módszerekhez…

PACSIRTA

A kocsit, azt szétverjük, ugye, az a minimum…

Csönd. Tanár meg van rémülve.

TANÁR

A kocsit? Nekem nincs is kocsim!

IZOM

Kár, mert az a jobbik eset, ha a kocsit verjük szét.

TANÁR

Kérem szépen, uraim, ez valami tévedés, én sose kérek kölcsön, ugyanis biztos, hogy nem tudnám megadni… én tanár vagyok, biológia–földrajz, tessék, itt a személyim… bele van írva, középiskolai tanár… huszonöt év munkaviszony után van harmincnyolcezer bruttóm… kihozom a házból azt a slejfnit, amit fizetéskor adnak… a feleségem is tanár…

PACSIRTA

Mi?

IZOM

Mindenki, hogy ő szegény, közben meg, tudjuk. Maga ezt vegye komolyan. Minálunk ez az első figyelmeztetés.

PACSIRTA

A következő, az a második figyelmeztetés lesz. És aztán jön a harmadik figyelmeztetés. Aztán a… aztán jön a…

TANÁR

A negyedik.

IZOM

Ez az. Jön a negyedik.

Csönd.

TANÁR

Nem kéne maguknak ilyesmivel foglalkozniuk… én pedagógus vagyok, maguknak biztos küzdelmes volt a gyerekkoruk…

PACSIRTA

Küzdelmes! Röhög.

TANÁR

Jöjjenek be hozzám, nézzenek körül… nincs nálunk semmi vagyontárgy…

IZOM

Nekünk erre nincs időnk! Mi dolgozunk!

Jön jobbról Csajóca.

CSAJÓCA

Papa, gyere már…

TANÁR

Mindjárt.

Csajóca kimegy jobbra.

IZOM

Magának van egy lánya? Vigyázzon arra a lányára. Az ilyen lányok el tudnak csavarogni, és aztán nem is kerülnek elő. 339A rendőrség keresi, keresi, de még a hulláját se találja. Pacsirta röhög. Mi nem vagyunk gengszterek, mi megbízás alapján, törvényesen dolgozunk, minket kár feljelenteni. És úgyse hagyjuk békén magát. És nemcsak ketten vagyunk, hogy hívják magát, Mészáros úr.

Csönd. Izom int, Pacsirtával kimegy balra. Mészáros áll, jön Csajóca.

CSAJÓCA

Az ég áldjon meg, mit állsz itt?

TANÁR

Minket megfenyegettek!

CSAJÓCA

Valami bajod van?

TANÁR

Millió bajom van, és most még ez is! Micsoda országban élünk?! Harmincmillió!

CSAJÓCA

Nevet. Harmincmillió bajod van?

TANÁR

Ennyit követelnek rajtam! Most menjek a rendőrségre? Mivel bizonyítom, hogy nincsen harmincmillióm?! Hogy ez is csak velünk tudjon előfordulni! Mit vétettem én, hogy mindig velem?

CSAJÓCA

Papa, gyere haza, egy kicsit ledőlsz…

TANÁR

El kéne menned, valahová… nem tudom, utazz el a nagymamához… pár napig ott lehetnél, amíg ez elmúlik… majd kikísérünk a pályaudvarra…

CSAJÓCA

Még nincs is szünet!

TANÁR

Én megyek a rendőrségre… Pakolj be könyveket, ruhát… hívd fel a nagymamát, várjon az állomáson… taxival menj… Kirohan balra.

CSAJÓCA

Most hova rohansz? – Tiszta dilinyós. Kimegy jobbra.

340
5. jelenet

Rendőrség. Rendőr nagy paksamétát olvas, jegyzetel. Jön Cégvezető elegáns öltönyben és Mérnök.

MÉRNÖK

Jó napot kívánok, bejelentést szeretnénk tenni. Ennek az úrnak, külföldi vendégünk, ellopták a kocsiját a Délibáb szálló elől. Ma éjjel.

RENDŐR

Személyi igazolványt.

MÉRNÖK

Átadja a magáét. Would you show your passport please?

Cégvezető átadja Rendőrnek az útlevelét.

RENDŐR

Feljegyzi az adatokat. A kocsi adatai?

MÉRNÖK

Tessék, típus, gyártási év, motorszám, alvázszám, rendszám…

RENDŐR

Tessék úgy jó pár hét múlva érdeklődni.

MÉRNÖK

Ez az úr két nap múlva visszamegy… nyugati befektető… jelentős tőkével akar beszállni… és akkor itt ellopják a kocsiját! A Délibáb elől!

RENDŐR

Minek jött kocsival? Vonat is van.

CÉGVEZETŐ

What did he say?

MÉRNÖK

He has promised they do their best.

CÉGVEZETŐ

Do you think we should offer some extra money to him?

MÉRNÖK

Oh no, it is not a custom in our country, they really do their best.

Rendőr visszaadja az iratokat.

MÉRNÖK

Ezzel kész?

RENDŐR

Mért, mit akar, még csürdöngölőst is járjak neki?

MÉRNÖK

We had better go to the meeting now, I will call them after, I hope they will find your car. – Hol adnak igazolást, hogy bejelentettük… a biztosító miatt?

RENDŐR

Földszint három bé.

Mérnök és Cégvezető kimegy. Az ajtóban beleütköznek a beloholó Tanárba.

TANÁR

Azt mondták, az ügyeletest… itt van az ügyeletes? Maga az ügyeletes?

RENDŐR

Jó napot. Én szoktam köszönni, ha valahova bemegyek. Nálunk az ügyfelek, ha belépnek valahova, az a minimum, hogy azt mondják, hogy jó napot.

341
TANÁR

Jó napot. Elnézést, de nekem el akarják rabolni a lányomat, mert nincs harmincmillióm…

RENDŐR

Ne hadarjon. Nem bír köszönni, és hadar. Milyen lány?

TANÁR

Az én lányom, Juli… Tizenhét éves… Én nem tudok fizetni, harmincmillió! Én tanár vagyok!

RENDŐR

Ki mondta, hogy el akarja rabolni?

TANÁR

Hát ők, ilyen izmos fiatalemberek, felnyírt haj, fehér rövid ujjú ing, nyakkendő…

RENDŐR

Mit mondott, mi a foglalkozása?

TANÁR

Középiskolai tanuló.

RENDŐR

Magának mi a foglalkozása?

TANÁR

Középiskolai biológia–földrajz szakos tanár.

RENDŐR

Nem azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják az iskolát?

TANÁR

Az iskolát? Mért robbantanák fel?

RENDŐR

Azzal szoktak fenyegetőzni, dolgozatírás előtt.

TANÁR

De nem; a lányomat fogják elrabolni! – A rendőrség nem tudná kifizetni? Harmincmillió… Aztán füleljék le őket, amikor átadják a pénzt, úgy szokták, nem?

RENDŐR

Nem kell nekünk tanácsokat adni, mi tudjuk, hogy mi a dolgunk. – A személyi igazolványát.

Tanár átadja, Rendőr tanulmányozza.

RENDŐR

Tényleg középiskolai tanár.

TANÁR

Mért, mondtam.

RENDŐR

Annyi a futóbolond… Szóval, hogy történt?

TANÁR

Hát jöttek, elém álltak, hogy fizessem meg a tartozásomat… én nem tartozom senkinek, mire vennék fel kölcsönt… az a pech, hogy akkor jött haza…

RENDŐR

Kicsoda?

TANÁR

A Juli… Az is akkor jön haza, amikor nem kéne… máskor meg éjfélig csavarog… És rögtön elkezdtek fenyegetőzni… Személyi védelmet, ha kérhetnék… ezek úgy néztek ki, hogy biztos visszajönnek, el vannak tökélve…

RENDŐR

Nyugodjon le. Egy tanártól nem szoktak milliókat követelni… Nem buktatott meg valakit mostanában?

TANÁR

Én? Nem.

RENDŐR

Akkor kettest adott valakinek, és az berágott…

TANÁR

Mért adtam volna?… aki egyetemre akar menni, az hajt, 342mint az állat… aki nem tanul tovább, azt minek húzzam meg… Azokat a szkinhedeket én sose láttam, biztos, hogy nem tanítottam egyiket se…

RENDŐR

Valamelyiknek az öccsét, a húgát… Nem tanúsítottak erre utaló magatartást?

TANÁR

Nem.

RENDŐR

Mi a nevük?

TANÁR

Nem mutatkoztak be.

RENDŐR

Ez egy hülye vicc lesz… szoktak így hülyéskedni… Felírom a lakcímét, helyes? És akkor maga mindjárt lenyugszik. Ha pedig előkerül a lánya, telefonáljon be.

TANÁR

Még megvan, de mire hazaérek!…

RENDŐR

Megvan a lány?

TANÁR

A Juli? Amikor eljöttem, még megvolt…

RENDŐR

Ja, hogy az a lány még el sincs rabolva!

TANÁR

Mért, maguk megvárják, amíg el lesz?

RENDŐR

Amíg meg se történt az esemény, addig mi úgyis hiába… Mi már a jövő havi benzinkeretünket használjuk, nem bírunk mi csak úgy kiszállni. Ballagjon szépen haza, és nyugodjon le. Én is itt az új szabályzat fölött gubbasztok, és próbálom megérteni, mit minek… Ha a lánya két napig nem megy haza, majd akkor tegyen bejelentést.

TANÁR

És ha addig megölik?

RENDŐR

Ha maga úgyse tudna fizetni, akkor minek? Úgyhogy most el lehet menni haza.

Csöng a telefon.

RENDŐR

Látja, mennyi munkám van? És akkor még maga is itt van. Rendőr fölveszi a telefont, hallgatja egy darabig.

RENDŐR

Tessék várni… Ne tessék sírni, így nem tudom jegyezni… Szóval elrabolták? Hányan? Ketten… jegyeztem… hogy mit mondtak? Mennyit? Tanárra néz. Hány éves? Igen… Jegyzi. Nem Julinak hívják?

Tanár felugrik. Rendőr nyugtatólag integet neki, de Tanár állva marad.

RENDŐR

Igen, mi általában mindent tudunk… Na nézze, ha két napig nem kerül elő… biztos valami hülye vicc… nem a lány haverjai?… Hogy mivel? Milyen márkájú volt? Hang343tompító nem volt rajta?… A hangtompító? Az olyan… henger alakú, törvénytelen dolog, olyan micsoda, a csövére húzzák… Nem tetszett megfigyelni… Legközelebb tessék megfigyelni… Jó, hát tessék idehallgatni… a címet felírom… de nem is írom fel, mert már fel van írva… és ha előkerül a lány, akkor tessék szólni, hogy ne dolgozzunk hiába… A férje nem tűnt el, a férjét már megtaláltuk…

Tanár kirohan.

RENDŐR

Most indult haza… Igen, majd küldünk helyszínelőt, mindent, egy-két nap múlva, ha nem megy haza… de haza szoktak menni… el szokott csavarogni?… ilyenek ezek, mondom én… ne tessék sírni, a férje mindjárt hazaér… Megnyom egy gombot a telefonon. Figyelj, Lidérc utca, Mészáros, ha néhány napig nem megy haza a lányuk, majd ki kell menni… Semmi, csak egy tanár… Megnyomja a gombot, sóhajt, és a paksamétát tanulmányozza.

6. jelenet

Az iroda este. Félhomály. Jön Izom, Pacsirta, Csajóca, utóbbi összekötözve. Csajócát egy székre lökik. A szája ragtapasszal van lezárva. Pacsirta hozzákötözi Csajócát a székhez. Csajóca nem nagyon tiltakozik.

PACSIRTA

Na. És most?

IZOM

Semmi.

PACSIRTA

Jó helyen van itt?

IZOM

Mért, hova vigyük?

PACSIRTA

Mindig aszonták, hogy ide ne.

IZOM

Mért, akkor hova? Éjfél után visszamegyünk, apuka rögtön fog tejelni, akkor visszavisszük neki. Nem?

PACSIRTA

De ha nem fog tejelni?

IZOM

Mégis a lánya neki, nem? Ezek szeretik a kölyküket, utyuli-mutyuli, ezek olyanok.

PACSIRTA

Az enyimek egy kanyit se adnának értem, az biztos.

IZOM

Mért, azt se tudod, ki volt az anyád! Pláne az apád!

344
PACSIRTA

Azér mondom.

Csajóca vonaglik, a fejét hányja-veti.

IZOM

Mi van, ki kell menni?

Csajóca a fejét rázza.

IZOM

Akkor mi van?

PACSIRTA

És ha rosszul lesz? Le fognak tolni, ha rosszul lesz!

IZOM

Nincs ennek semmi baja.

Csajóca hányja-veti magát.

PACSIRTA

Mondani akar valamit.

IZOM

Ne mondjon. Az a dolga, hogy fogja be a pofáját, és ne akadályozza a melónkat.

Csajóca hányja-veti magát.

PACSIRTA

Nézz oda!

IZOM

Mit nézzek?! Majd lenyugszik. Fejbe vágjuk, és lenyugszik.

PACSIRTA

Hova visszük a hulláját?

IZOM

Nem lesz neki hullája, csak kap egy kokit, és elájul. – Mit nyavalyogsz, most mondd meg, mi a faszt nyavalyogsz, te hülye? Minek megy az ilyen őrző-védőnek? Mit vagy betojva? Te vagy a klassz pali, vagy nem te vagy a klassz pali? Megmondta a Páter, mi vagyunk a klasszak, nem? Megkúrtuk? Meg se kúrtuk. Nahát akkor?

PACSIRTA

De idehozni!… amikor megmondták, ide senkit! És nem is kaptunk parancsot, hogy raboljuk el!

IZOM

De ha éjjel megkapjuk a lóvét, és átadjuk, akkor jók leszünk, nem? A Páter is látni fogja, hogy mi vagyunk a legjobbak!

Csajóca hányja-veti magát.

PACSIRTA

Nézz oda, nézz oda! Valamit akar mondani.

IZOM

Mit akarhat mondani egy ilyen? „Haza akarok menni.”

Csajóca a fejét rázza. Pacsirta bámul.

PACSIRTA

Te, ez rázza a fejét.

IZOM

Na és?

PACSIRTA

Lehet, hogy nem is akar hazamenni.

IZOM

Nem akarsz hazamenni?

Csajóca rázza a fejét.

PACSIRTA

Nem akar hazamenni!

IZOM

Értek én magyarul, nem kell neked itt micsoda, tolmácsolkodnod… – Nem akarsz hazamenni?

345

Csajóca rázza a fejét.

IZOM

Hát akkor mit akarsz?

Csajóca furán integet a fejével.

IZOM

Fordítsad, ha olyan jól érted.

PACSIRTA

Hagyjuk beszélni, hátha megmondja.

IZOM

Elkezd itt nekem sipítozni.

PACSIRTA

Kérdezd meg, fog-e sipítozni.

IZOM

Fogsz itten te sipítozni?

Csajóca a fejét rázza.

PACSIRTA

Nem fog.

IZOM

Én is hallom, nem vagyok én süket. – Ide figyelj, ha elkezdesz vonyítani, fejbe váglak, érted?

Csajóca bólogat.

PACSIRTA

Érti.

IZOM

Én is hallom, hogy érti, mit kell folyton dumálni! – Na.

Izom leveszi a ragtapaszt Csajóca szájáról, Pacsirta mögötte áll, kezében a többi ragtapasszal.

CSAJÓCA

Tudok egy tuti helyet, ahol senki se talál meg.

Csönd.

IZOM

Mi?

CSAJÓCA

Egy rejtekhelyet. Oda bezárhattok, ott biztos nem jön senki.

Csönd.

IZOM

Ne adjál nekünk ötleteket. Hogy jössz te ahhoz, hogy nekünk ötleteket adjál? Te fogjad be a szádat. Te itt egy áldozat vagy, érted?

CSAJÓCA

Az én apámnak egy vasa sincs, nemhogy harmincmilliója!

IZOM

Hogyhogy nincs neki?

CSAJÓCA

Egy nyomorult tanár, sose volt pénze, egy jobb cuccot nem bír venni nekem, és az a szövege, hogy ő becsületes! Túlórázik, éhbérért, és becsületes! Én meg ilyen szar cuccokban járok, és nem mehetek sehova. Nyaralni három éve nem voltunk.

PACSIRTA

Én a büdös életben nem nyaraltam, az intézetből sehova se vittek, csak munkatáborba, az volt a nyaralás, hogy melóztunk nekik…

IZOM

Mért, én nyaraltam? Ilyen nagynéni, olyan nagybácsi, oda346löktek valami szar moslékot, és a kezüket nyalhattam, mint egy kutya…

CSAJÓCA

Egy rohadt Trabantunk sincs, semmi.

IZOM

Akkor eltitkolja. Van neki lóvéja, ha tartozik. Mi a neve, Mészáros? Na ugye. Nem Hentes, hanem Mészáros. Ott lakik a Lidérc utcába? Ott lakik. Seftel a fater, csak titkolja. Kábító, akármi. Fegyver, az most nagyon megy.

CSAJÓCA

Az én apám?

IZOM

Akkor az édes anyukád, picinyem.

CSAJÓCA

Az anyám egy még nagyobb ökör.

IZOM

Kurva sok a pénzük, csak rejtegetik. Fognak azok tejelni. Eddig nekünk mindenki tejelt.

CSAJÓCA

A ti bajotok, ha nem.

IZOM

A te bajod, picinyem, mert addig nem mész haza, amíg le nem perkálják az egészet.

CSAJÓCA

Ki akar hazamenni?! Azért mondom, van egy biztos hely. Van nekik egy telkük, egy olyan micsoda, zártkert…

IZOM

Nincs nekik semmijük, mi? Semmijük sincs, csak egy birtokuk, mi?

CSAJÓCA

Birtok! Az egy oltári nagy ráfázás volt, nyolcvan négyszögöl, azt hitték, majd felmegy az ára, erre lement az ára, mert sose fognak építési engedélyt kiadni rá… annak adnak csak engedélyt, aki lefizeti őket… van rajta egy csenevész körtefa, nem is terem… a hülye apám néha kimegy, kézzel rángatja ki a gazt… na amellett van egy régi bunker, nincs benne semmi, odabújtam kicsi koromban, és nem is találtak meg soha… ott nem fognak keresni.

Csönd.

IZOM

Bunker?

CSAJÓCA

Olyan régi óvóhely… ott több ember is elfér. Csak kaját meg piát hozzatok.

Csönd.

IZOM

Nem vágsz át?

CSAJÓCA

Odavisztek, megnézitek, ha nem jó, még mindig vissza tudtok hozni.

IZOM

Útközben meg sipítasz.

347
CSAJÓCA

De minek, ha úgyse akarok hazamenni?! A csajok odalesznek, ha elmesélem… Minden csaj szeretné, ha elrabolnák, csak sose rabolják el őket… Azt képzelik, hogy végre megdugják őket a Zorrók meg a Robin Húdok…

IZOM

Te, picinyem, nem leszel megdugva. Mi profik vagyunk. – Mi? Megnézzük?

PACSIRTA

Hát jobb lenne, mint itt…

Csönd.

IZOM

Nézzed meg a testét, nincs-e rajta adó…

PACSIRTA

Ezen?

IZOM

Az ilyen gazdagoknak az is van, beépített adó, amit vesznek otthon, vagy a központban… mint a kocsikban… elemes…

PACSIRTA

Nézzed meg te.

CSAJÓCA

Kitátja a száját. ÁÁÁ!

IZOM

Mi van?!

CSAJÓCA

A fogtömés is tud adóvevőként működni, láttam egy krimiben. Van két tömésem.

IZOM

Vetkőzzél.

Csajóca mutatja hogy meg van kötözve.

PACSIRTA

Ne lazítsd meg, el fog rohanni!

IZOM

Zárva van minden, te barom! Késsel szétvágja a köteleket. Na vetkőzzél.

Csajóca szép nyugodtan vetkőzik, ott áll bugyiban, melltartóban. Izom és Pacsirta nézi.

PACSIRTA

Nincs ezen adó, ezen ugyan nincsen adó…

IZOM

Na öltözzél, nyomás.

Izom és Pacsirta diszkréten elfordul. Csajóca felöltözik.

CSAJÓCA

Na akkor kötözzétek össze a kezemet, és tapasszátok be a számat.

Csönd.

IZOM

Ha megígéred, hogy nem visítasz, nem muszáj.

CSAJÓCA

Nem visítok.

IZOM

Felveszi a revolvert. Ha a kocsiban megmoccansz, lelőlek, mint egy kutyát. Nem érdekel, hogy tilos.

Csajóca bólint.

IZOM

Látod itt ezt a hengert? Ez a hangtompító. Annyit se hallasz, hogy pukk, és már nem is élsz. Értesz engem, anyuci?

348

Csajóca bólint.

IZOM

Na, akkor tűzés.

PACSIRTA

Nem kéne szólni a Wachternek?…

IZOM

Nem szereti, ha munkaidő után zavarják.

PACSIRTA

Jó, de akkor is…

IZOM

Ha éjfélre meglesz a pénz, akkor most minek?!

PACSIRTA

Ez így nem szabályos.

IZOM

Akkor hívjad fel te.

Csönd. Pacsirta előveszi a mobilját, tárcsáz. Megszólal az irodában az egyik telefon. Izom odalép, felveszi.

IZOM

Szekura!

PACSIRTA

Bassza meg, magunkat hívtam fel…

Csönd. Csajóca felnevet. Izom leteszi. Pacsirta kínban van. Csönd.

IZOM

Na menjünk.

Mindhárman kimennek.

7. jelenet

Bár. Kündü a pult mögött, lányok kiszolgálnak, néhány kifestett lány a bár mélyén ül unottan. Jenő egy asztalnál italozik. A szomszéd asztalnál három felnyírt hajú, fiatal, izmos srác, köztük az egyik Karesz, ők kólát isznak. Jön Wachter, Branyik, Páter.

JENŐ

Jó napot az uraknak.

KÜNDÜ

Sziasztok.

Wachter, Branyik, Páter leül. Jenő odaül Wachter asztalához.

WACHTER

Szia, Jenő. Bezártál mára?

JENŐ

Az én munkaidőm kötetlen, napi negyvennyolc óra… Kündü, egy kör skót viszkit is az uraknak.

KÜNDÜ

Máris.

WACHTER

Az alpolgármester asszonyka hogy van?

JENŐ

Jól. – Wachter, tényleg vesztek új cégautót? Tudok szerezni legújabb Citroënt.

WACHTER

Érdekes, már a Juditka is említette.

BRANYIK

Melyik Juditka?

349
WACHTER

Az alpolgármester asszony, mért, melyik. Kicsi a palija forgalma, úgy látszik.

JENŐ

Lízingelni is lehet, meg visszalízingelni…

WACHTER

Nekem elég, ha a rendőrségen próbálnak kicsinálni a régi kollégáim, a polgármesteri hivatallal nem óhajtok üzleti kapcsolatba kerülni, amíg nem muszáj.

PÁTER

Én speciel örülnék, ha a Jenőtől vehetnék új kocsit. A Jenőnek vannak kapcsolatai.

Mutatja. Jenő vihog.

WACHTER

Át lesz ütve a motorszáma meg az alvázszáma, mi?

PÁTER

Mért, ha rendes papírokat kapott a rendőrségen, mit izgatod magad?

WACHTER

A Jenő meg úgy adja, mintha új lenne, mi?

JENŐ

Alig használtként adom, és az igaz is. Minden papírja rendben van.

WACHTER

És mennyi a te hasznod, édes Jenőkém?

PÁTER

Itt mindenki állati tapintatlan. Ez nálunk Németben nem így van.

WACHTER

És azt lehet tudni, kié volt a kocsi eredetileg?

JENŐ

Lehet tudni, csak minek.

WACHTER

Jó, hát majd meglátom…

JENŐ

Juditkától tudom, az önkormányzat azon gondolkozik, vajon nem kéne-e megbízni egy ilyen őrző-védő kft-t az önkormányzati pénzszállítmányok biztosításával…

WACHTER

Hát igen… Bizony, jó lenne egy újszerű Citroën… Klímája van?

JENŐ

Van klímája. ABS, légzsák, fedélzeti kompjúter, minden.

WACHTER

Mennyit ér az a kocsi? Négy és felet?

JENŐ

Legalább ötöt, kurva sok extra van benne…

WACHTER

És mennyi, három?

JENŐ

Mondjuk.

WACHTER

Ebből a fele a zsernyákoké, akik meglovasították, fele meg a tied, mi?

JENŐ

Á, nem marad nekem annyi… igazi papírok, az maniba kerül… De te nyersz kétmilkót, csak nézd meg a kocsit, bent áll az udvaromban, most is kivihetlek…

WACHTER

Na jó, holnap megnézem…

350
JENŐ

Akkor erre iszunk. – Kündü, még egy kört!

PÁTER

De nem, azt már én fizetem.

KÜNDÜ

Máris!

Jön Izom, odamegy Wachterhez.

WACHTER

Mi az ábra?

IZOM

Fizetni fog.

WACHTER

Mondta?

IZOM

Nem mondta, de fog. Előbb is, mint három nap.

WACHTER

Na jó, ha előbb fizet, kaptok prémiumot.

PÁTER

Külön pénzt ne osszál nekik. Majd én, ha úgy találom.

WACHTER

Ha holnapig fizet, akkor a Páter megjutalmaz, fiacskám. – Mehetsz.

Izom kimegy. Kündü odamegy az asztalhoz, széket húz magának, leül.

KÜNDÜ

Mire számíthatok?

WACHTER

Megmondtam, három nap.

KÜNDÜ

Nem lehetne gyorsabban?

WACHTER

Harmincmilliót nem lehet egy nap alatt behajtani. Attól félsz, hogy még ma behajtjuk, és egy hétre befektetjük?

KÜNDÜ

Nem, csak úgy alakult, hogy sürgős…

WACHTER

Hogyhogy tőled kellett kölcsön kérnie a palinak, hát neki nincs?

KÜNDÜ

Biztos le van kötve, és nem akarja megmozgatni, vesztene a kamaton…

WACHTER

Ha neked jön harminccal, akkor, mondjuk, huszat adtál neki…

KÜNDÜ

Üzleti titok…

WACHTER

Mondjuk, huszat adtál, egy hónapra…

KÜNDÜ

Jön nekem harminccal, kész.

WACHTER

Apukám, ha ezt mi behajtjuk, akkor ezen te buktál fél milliót.

KÜNDÜ

Buktam. De ennél többet nem akarok bukni.

WACHTER

Mibe száll be a pali?

KÜNDÜ

Én nem foglalkozok a mások ügyeivel. Jött, hogy készpénz kell neki, megesett rajta a szívem. Nekem iszonyú jó szívem van, tudjátok. Én az összes focistának, az összes színésznek hitelezek, hát nem így van? És egy kezemen meg tudom 351számolni, aki megadja… Az nekem egy leégés, de én szeretem őket. Ez ilyen.

BRANYIK

Majd mennek a csajaid ingyen kaparásra a faszi magánkórházába, mi?

KÜNDÜ

Á, nekem már évek óta nem áll fel.

Nevetés.

KÜNDÜ

Vesekő, meg prosztata, meg felfázás, az én koromba már…

BRANYIK

Vesekő!

Nevetés.

BRANYIK

Megszüli a Kündü, és színaranyból van a vesekő!

JENŐ

Színaranyból? Ez jó! Nevet.

BRANYIK

Nem kéne elővenni a paklit?

KÜNDÜ

Á, ma le vagyok égve…

PÁTER

Na. Ki oszt ma elsőnek?

JENŐ

Én nem, én tök hülye vagyok a kártyához…

Jenő feláll, előzékenyen kihúzza a székét. Mielőtt Kündü leülne, Branyik félrehúzza.

BRANYIK

Nem tudok kártyázni, amíg nem fizettél erre a hónapra.

KÜNDÜ

Látod, milyen a forgalmam, nincs énnekem bevételem. Nem lehetne később? És sok ez a négyszáz… Havi négyszáz!…

BRANYIK

Hát, sok. De egy széttört berendezés, az még több.

Kündü odébbmegy, néhány köteg pénzt kivesz a belső zsebéből, sóhajt, átadja.

KÜNDÜ

Nem kell megszámolni, megvan.

Jön alacsony, jelentéktelen Pasi és Óriás, leülnek. Páter vehemensen keveri a kártyát, nem néz fel. Kündü odamegy.

KÜNDÜ

Mit hozhatok az uraknak?

Pasi és Óriás valamit mond egymásnak halkan.

ÓRIÁS

Tú szkocs viszki, vid ájsz.

KÜNDÜ

Minerál vóter?

ÓRIÁS

Nó.

KÜNDÜ

Yes. Visszamegy a pult mögé, a lányok készítik az italokat.

Pasi és Óriás nézelődik. Wachter és Branyik nézi őket, Páter elmélyed a keverésben.

WACHTER

Még hogy nincs forgalma! Ez egy nemzetközileg jegyzett hely.

352

Nevetés. Kündü kiviszi a két italt, majd az asztalhoz ül, előveszi a kártyát, oszt. Branyik azalatt számolja a pénzt, a többiek diszkréten nem néznek oda. Miután a pénzt megszámolta, Branyik is leül. Jenő állva marad kibicelni. Az egyik felszolgálólány bekapcsolja a magnót, rágógumiszerű diszkózene szól halkan.

PÁTER

Oszt. Arccal a póker felé…

WACHTER

Pókerarccal a póker felé.

JENŐ

Ha én tudnék blöffölni, istenem!

WACHTER

Elég, ha az életben sikerül.

BRANYIK

Siker a szerelemben, nem elég?

Kártyázni kezdenek. Felveszik az osztott lapokat.

KÜNDÜ

Na tessék, mondtam én.

BRANYIK

Pont te beszélsz? Itt van nálam annak a micsodának az izéje, dokumentációja… az a kütyü, amivel játék előtt végig lehet pergetni a lapokat, nincsenek-e cinkelve… vehetnél egyet… A táskájában kutat.

PÁTER

Jogállamban ilyenkor mindenki kussol.

WACHTER

Na, ki mond?

Kündü lever egy poharat az asztalról. Egy lány ugrik, töröl, összeszedi a cserepeket.

PÁTER

Mi van, ideges vagy?

KÜNDÜ

Nem tudom, front van ma, vagy mi.

Játszani kezdenek. Jön Polgármester és Igazgató, ötvenes, elhízott, jelentéktelen pali. A bejáratnál megállnak, körülnéznek.

KÜNDÜ

Polgármester úr! Igazgató úr!

POLGÁRMESTER

Jó estét. Szervusztok. Csak maradjatok ülve… Gondoltuk, beugrunk, egy fárasztó nap után…

KÜNDÜ

Visszasiet a pult mögé. Az urak a vendégeim.

POLGÁRMESTER

De nem kell…

KÜNDÜ

Majd legközelebb a polgármester úr fizet. Mit tetszenek parancsolni? Van kitűnő kubai rumom, eredeti…

POLGÁRMESTER

Amit az igazgató úr…

IGAZGATÓ

Én vezetek, én most nem…

KÜNDÜ

Ugyan, igazgató úr… Ha parancsolni tetszik, idehívom a kapitány asszonyt, egy kis iszogatásra…

POLGÁRMESTER

Most inkább nem kéne… én talán viszkit…

IGAZGATÓ

Én is…

353
KÜNDÜ

Kitűnő skót viszkim van, de burbon is akad…

POLGÁRMESTER

Skót, jéggel, szóda nélkül.

IGAZGATÓ

Jég nélkül, szódával.

Polgármester és Igazgató leül elöl egy asztalhoz. A többiek úgy tesznek, mintha nem néznének oda.

KÜNDÜ

Kijön a pult mögül. Jenőhöz. Nem szállnál be helyettem addig is?

JENŐ

Jó, de ne engem szidjál… Leül az asztalhoz, felveszi Kündü kártyáit.

KÜNDÜ

Valami hidegtálat?

POLGÁRMESTER

Én nem, én ma két fogadáson voltam, de az igazgató úr…

IGAZGATÓ

Én sem, köszönöm, fogyókúra…

KÜNDÜ

Nevet. Hát igen, az ülőmunka…

IGAZGATÓ

Sportolni kéne, persze, de mikor?!

A többiek asztalánál kártyáznak.

POLGÁRMESTER

Majd a nyugdíjban… alig várom…

IGAZGATÓ

Azt aztán várhatod, kérlek, van még harminc éved…

POLGÁRMESTER

Á, én azt nem érem meg, ilyen tempó mellett…

KÜNDÜ

Vigyáznia kellene a polgármester úrnak, kicsi gyereke van, azt fel kell még nevelni…

POLGÁRMESTER

Te könnyen beszélsz, a hat vagy hét zabigyerekeddel…

KÜNDÜ

Nevet. Én nem is tudom, hányan vannak, csak folyton jönnek pénzt kérni… Én meg adok… Hát nem? De hagyom az urakat. Visszamegy a pult mögé, fejével int, az egyik lány hangosabbra állítja a zenét.

POLGÁRMESTER

Cserélnék vele, Kündüvel. Életművész. De hát ilyennek születni kell.

ÓRIÁS

De csekk plíz.

Lány odamegy fizetni. Másik lány hozza a két whiskyt, leteszi, majd visszamegy a pult mögé. Az izmos ifjak asztalánál kóláznak. A lányok hátul csöndben kókadoznak. Pasi és Óriás kimegy. A többiek kártyáznak. Kündü a kártyázókhoz megy.

KÜNDÜ

Viszki vid ájsz!?… Én nem sokat tudok angolul, de a viszki jéggel az viszki on roksz… Ez meg aszongya, viszki vid ájsz… Idegesen nevet, tölt magának, de mellé. Egy lány ugrik, feltörli.

WACHTER

Ne dumálj, ha már nem játszol.

354
PÁTER

Milyen ideges ma ez a Kündü. Mitől ilyen ideges ma ez a Kündü?

IGAZGATÓ

Halkan. Jött egy ajánlat, háromszázmillió. Az összes banki garanciával, világcég… A cégvezetőjük személyesen jött el, még most is itt van a városban… Talán pont az, akit délelőtt említettél…

Kis csönd.

IGAZGATÓ

Ez bizalmas, persze, mert hiszen hivatalosan még nem bontották fel a pályázatokat, ugye…

Kis csönd.

POLGÁRMESTER

Háromszázmillió? Az sok.

IGAZGATÓ

Hát, egy ilyen bodegáért, mint a miénk, túl sok…

POLGÁRMESTER

És mi van a mi barátainkkal? Akik ekevasat kovácsolnak a kardból meg a tankokból?

IGAZGATÓ

Hát amit te is tudsz, ők ajánlottak érte hetvenmilliót. És ők nem fognak emelni, nekik csak hetvenért éri meg. Kicsit nagy a különbség a hetven meg a háromszáz között…

POLGÁRMESTER

Odafönt a mi barátainkat nehezen fogják támogatni, ezután a háromszázmilliós ajánlat után.

IGAZGATÓ

Pedig kéne… mert csak akkor jár neked a tizenötmillió…

POLGÁRMESTER

Amiből én speciel mindenféle nímandoknak leadok nyolcat.

IGAZGATÓ

Marad neked akkor is hétmillió. De ha elkél háromszázmillióért, akkor mi nem kapunk egy vasat se.

POLGÁRMESTER

Neked mennyi is jár?

IGAZGATÓ

Öt.

POLGÁRMESTER

Csont nélkül, mi? – Honnét lett nekik húszmilliójuk, hogy most kifizettek minket?

IGAZGATÓ

Szerintem kölcsönkértek… Magas kamatra… Aztán majd a nyereségből kapjuk a többit…

POLGÁRMESTER

Kölcsön? Magas az uzsorakamat, húszmillióra még plusz tíz egy hónapra, legalább… Na, mindegy, nem a mi dolgunk…

Kis csönd. Wachter felszisszen.

PÁTER

Na, ez a blöff nem jött be.

Wachter és Jenő boldogan röhög.

IGAZGATÓ

Neked kéne odahatnod, kérlek, politikai vonalon. Végül is te nemcsak polgármester vagy egy porfészekben, te vagy a 355pártod micsodája… az olyan országos dolog… Csak van annyi puvoárod…

POLGÁRMESTER

Micsodám van nekem?

IGAZGATÓ

Hatalmad… francia szó.

POLGÁRMESTER

Jó, hát van ilyen francia micsodám, … de azért ez nagy különbség, kétszázharminc-millió!…

IGAZGATÓ

Mért, odafönt nem emberek dolgoznak?

POLGÁRMESTER

Mindenütt emberek dolgoznak. Pont az emberek súgták meg neked, hogy mi az ábra, nem?

Kis csönd.

POLGÁRMESTER

Pedig nekem az volt a fülesem, hogy simán fog menni.

IGAZGATÓ

Most már csak akkor megy, ha te pártvonalon…

Kis csönd. Polgármester feláll, oldalra megy, előveszi a mobil telefonját, tárcsáz, majd halkan beszélni kezd a készülékbe.

BRANYIK

Hogy a francba lehet így játszani? Hát ez eszméletlen!

JENŐ

Jó, most ne dühöngjél…

BRANYIK

Én nem dühöngök, csak nem bírom az idiótákat. Mindig az idióták tettek tönkre mindent, én megszerveztem, helyretettem, rendbe raktam, aztán jöttek, és mindent elbaltáztak, ebből állt az életem! Ha engem hagynak dolgozni, a Kádár-rendszer ma is virágozna… Amikor én voltam a megyei szervező titkár, ment is minden, mint a karikacsapás… csak a többi hülyék… meg a pestiek… a funkcigyerekek… közel a tűzhöz… azok toltak el mindent, lefizette őket a Nyugat… én meg mint az állat, hozhatom be a szemetet, kenhetem a vámot, a MÁV-ot…

PÁTER

Nagyobb üzlet a tied, mint az övék. Na, osszál.

KÜNDÜ

Mi van, Jenő, nyertél?

JENŐ

Én megmondtam, hogy hülye vagyok a kártyához.

BRANYIK

A szerelem, a szerelem!

Polgármester elzárja a mobil telefont, visszaül az asztalhoz.

IGAZGATÓ

Na?

POLGÁRMESTER

Attól függ, kiket cserélnek le mostanában…

IGAZGATÓ

Én már az előleget se tudom visszafizetni!

POLGÁRMESTER

Én se, délután már befektettem… – Kündü, ez a viszki jó volt, hoznál még?

KÜNDÜ

Igenis, polgármester úr. Igazgató úrnak is?

356
POLGÁRMESTER

Neki is, fizetem.

KÜNDÜ

Szó se lehet róla, az urak a vendégeim. Odébbmegy.

IGAZGATÓ

Ha nem a mieink nyerik a pályázatot, rám szállnak, szétverik a pofámat…

POLGÁRMESTER

Nekem is, öregem, ha ez megnyugtat.

Lány hozza az italt, leteszi, visszamegy a pult mögé.

POLGÁRMESTER

A hetvenmillió, az a telekárnál is kevesebb, és abból is egy csomót hitelből fizetnének… ezek meg a háromszázmilliót letennék készpénzben, mi?

IGAZGATÓ

Le.

Kis csönd.

POLGÁRMESTER

Jó, hát én nem vagyok egy pénzügyi zseni, mert akkor nem itt ülnék, de szerintem csak egy jól működő üzem ér háromszázmilliót… egy lerohasztott üzem a felét se éri… és a barátaink, gondolom, úgyis leszerelnék a gépeket, és vinnék ki Ukrajnába, akárhová… kovácsolni belőle valamit… bádogot…

Csönd.

IGAZGATÓ

Ezzel mit akarsz mondani?

POLGÁRMESTER

Túl jól szíveskedtél dolgozni, igazgató úr… buzgott benned a szocialista munkamorál… Jobb lett volna, ha tönkreteszed az üzemet, és akkor nem jött volna be egy ilyen háromszázmilliós ajánlat.

IGAZGATÓ

Éppen az, hogy nem modernizáltam… mindenki leállt az ilyen ócska kütyük gyártásával, hiány lett, ettől vagyunk most janik az egész döglött KGST-ben. Rohasszam le? Hogy lehet egy működő üzemet a háromszáz dolgozójával egyik pillanatról a másikra tönkretenni?! Az nem megy csak úgy!

POLGÁRMESTER

Másoknak is sikerült már.

IGAZGATÓ

Ezt javasolták a pártodból?

POLGÁRMESTER

Adósodj el, ne fizesd a tébét, rúgj ki egy csomó embert, ne fizesd ki a végkielégítést, ők beperelnek, mire a per véget ér, már más a tulaj, a tébétartozást meg elengedik neki… Én nem tudom, én nem vagyok gazdasági szakember, ha az lennék, nem itt ülnék… Jól működő üzemet nem lehet telekáron eladni! Csak ha le van rohasztva, világos?

IGAZGATÓ

És ha még így is megveszi a világcég?

357
POLGÁRMESTER

Valaki majd megsúgja nekik, hogy baj van, és akkor visszavonják a pályázatot… Talán nem lennének hálátlanok, ha megsúgná nekik valaki… aki véletlenül tudja, mi folyik… és ki az, aki tudja, hogy mi folyik?… Ebből az ötletből ötven százalék az enyém, ha nem haragszol.

IGAZGATÓ

Persze…

POLGÁRMESTER

Apropó. Ugye, jól emlékszem, hogy ti eddig még nem szponzoráltátok a női röplabdacsapatunkat? Jó kis csajok játszanak benne. Édes kis colos csajok. Ha pofon vágnak, elélvezel.

Kis csönd.

IGAZGATÓ

Mennyi kéne?

POLGÁRMESTER

Hát úgy négymillió…

IGAZGATÓ

Jaj nekem… Jó, majd megnézetem… ha muszáj…

Polgármester és Igazgató koccint.

IGAZGATÓ

Van még valami… A főmérnököm sejt valamit, talán neki is vannak kapcsolatai valahol… Nagyon nem akarja, hogy a rosszabbik ajánlat menjen át.

POLGÁRMESTER

Az a Földi, vagy hogy hívják?

IGAZGATÓ

Földesi.

POLGÁRMESTER

Annak a sógora… a sógorának van az a régiségboltja, nem?

IGAZGATÓ

Annak.

POLGÁRMESTER

Hát majd betörik az ablaka… majd kimegy az APEH, és talál valamit… Feláll. Kündü, ez isteni volt, nagyon szépen köszönöm.

KÜNDÜ

Csak nem akar már távozni a polgármester úr?! Gyerek még az idő!

POLGÁRMESTER

Nehéz napom volt. Holnap is nehéz napom lesz. – Ezt az embert nézd meg, igazgató úr, egy életművész, neki semmi dolga senkivel, mert enni meg inni mindig fognak…

KÜNDÜ

Á, nem úgy van az, polgármester úr, tiszta ráfizetés ez a bár is, tessék nézni, itt nem fogyaszt senki, a kártyán meg már hetek óta csak veszítek…

POLGÁRMESTER

Hallom, megvetted azt a bizományit… most meg éppen a cukrászdára alkuszol…

KÜNDÜ

Azokra is rá fogok fizetni, amilyen egy balek vagyok… Ha egy pillanatig még várna polgármester úr… Kijön a pult 358mögül, és Polgármesterrel egy távolabbi asztalhoz ül. Én megvenném a szovjet laktanyából azt a részt, amit bérelek…

POLGÁRMESTER

Nehezen fog menni, közgyűlési határozat kéne… A tulajdonviszony zavaros… Mért, nem fér el a tartályba az a sok… folyadék?

KÜNDÜ

Elférni elfér, de nem tudom rendesen körülkeríttetni, amíg nem az én tulajdonom… Nem tudom megoldani az őrzését se, amíg más cégek is vannak még ott…

POLGÁRMESTER

Nem lesz könnyű meggyőzni a bizottságot…

KÜNDÜ

Mondjuk, hárommillióért?

Kis csönd.

POLGÁRMESTER

Öt.

KÜNDÜ

Tönkre vagyok menve… mindenki rajtam élősködik, az összes gyerekem, higgye el, polgármester úr…

POLGÁRMESTER

Öt, és akkor garantálom, hogy soha senki oda se néz.

KÜNDÜ

Sóhajt. Hát ha másképp nem megy, akkor négyért…

POLGÁRMESTER

Bólint, feláll, kezet ráz Kündüvel, kifelé indul. Uraim, örvendtem.

A kártyázók felállnak.

POLGÁRMESTER

Gyerekek, nem kell… Jó lapjárást mindenkinek, sziasztok. Elhalad az ácsorgó lányok mellett, a legmagasabb mellett megtorpan, lábujjhegyre ágaskodik, aztán kimegy.

KÜNDÜ

Remek srác… Mindig mondtam, ez egy jó fej, ilyen fiatal, és milyen jó fej… a colos csajokat szereti, akiknek állva bír nyalni…

Egyetértő nevetés, a kártyázók visszaülnek. Igazgató feláll, biccent, kimegy.

JENŐ

Wachterhez. Hozzám nem volt egy jó szava se, mire sértődhetett meg?

WACHTER

Mit kell folyton rémeket látni? Alpolgármester a csajod? Az. Benne vagy a tuttiban. Én úgy kezdtem, hogy a konyhában laktunk, teknőben mosakodtunk, és mégis elvégeztem a rendőrtisztit, és most is itt vagyok.

BRANYIK

Nektek volt teknőtök, de mi volt nekünk? Egy tyúkot nem bírtunk tartani!

KÜNDÜ

Leül. Na nézzük, kinek jön össze egy rojál flös.

Kártyáznak. Jön Izom, fel van dúlva.

359
IZOM

Elnézést, Főnök, egy pillanatra…

Wachter dühösen feláll, előrejönnek.

WACHTER

Mi van, már kártyázni se hagytok?

IZOM

Baj van, elveszett a kiscsaj, és a Pacsirta is vele…

WACHTER

Milyen kiscsaj? Belőtted magad?

IZOM

A kiscsaj, annak a Mészárosnak a lánya, akit elraboltunk, hogy a papa fizessen… visszamentem a bunkerba, hát nincsenek ott…

WACHTER

Miről beszélsz, te állat?

IZOM

Elraboltuk a csajt, hogy a papája rögtön tejeljen… elvittük egy tuti helyre… a Pacsirta maradt vele, és meg is volt kötözve… nem a Pacsirta, hanem a kiscsaj… és mentem vissza, hogy megnézzem, mi van, mielőtt megyek ahhoz a célszemélyhez a harminc millióért… és a bunker üres…

Kis csönd.

WACHTER

Te állat!

Mindenki odanéz. Wachter toporzékol.

WACHTER

A rohadt szemét anyádba, te tökkelütött állat, te vadbarom!

Pofozza. Izom mozdulatlanul tűri.

PÁTER

Feláll, odamegy. Na ne, mi van? Revolvert vesz elő, Wachterra fogja. Az én kölkeimet csak én pofozom, igen?

WACHTER

Ilyeneket szedtél össze, te hülye, egyik nagyobb állat, mint a másik!

PÁTER

Na menjünk szépen kifelé…

Páter int, a bőrfejűek mind kimennek, Wachter is Izommal, mögöttük Páter, aki még visszanéz.

PÁTER

Elnézést az uraktól. Kimegy.

BRANYIK

Feláll. Nincs ezekben semmi gógyi, egy viccet nem bírnak elmondani, de rögtön csípőből tüzelnek… Kimegy.

KÜNDÜ

Nehéz a mai srácokkal. Ezek nem olyanok. Hiába badiznak, ezek gyönge fiúk.

JENŐ

Akkor én fizetnék…

KÜNDÜ

Ugyan, hagyd már.

JENŐ

Sokba fog még nekem kerülni, ha nem fizethetek máma.

KÜNDÜ

Sokba, apukám. Na szia.

Jenő kisiet.

KÜNDÜ

Az órájára néz. Semmi forgalom. Ez egy döglött ország.

360
8. jelenet

Műterem, sötét. Zörgetés. Szöszmöt. Szobrásznő felgyújtja a villanyt, egyetlen árva égő lóg le a mennyezetről. Piszkos falak, laticel, ágynemű nincs, mindenféle torzók, agyag- és gipszalakok stb. Szobrásznő középkorú, magára kap valamit. Az ajtóhoz botorkál, kinyitja. Bejön Csajóca és Pacsirta.

CSAJÓCA

Szia, csak én vagyok… meg ez a haver…

SZOBRÁSZNŐ

Hány óra?

CSAJÓCA

Mellékes. Figyelj, kell pénz?

SZOBRÁSZNŐ

Kell, de mért éjjel?…

CSAJÓCA

Figyelj, a haver egy jó srác, én el vagyok rabolva, ő az őröm… jó srác, csak egy kicsit mamlasz, mindent nekem kell kitalálnom… Nincs valami pia?

SZOBRÁSZNŐ

Keressél magadnak.

Csajóca a szeméthalomban turkál, végre talál egy vodkásüveget, megnézi, félig van, meghúzza, kínálja Pacsirtának, de az nemet int.

PACSIRTA

Nekünk nem lehet.

CSAJÓCA

Ezek teljesen zoknik, nem isznak, nem dugnak, csak badiznak, meg célba lőnek. – Figyelj, tudsz ujjakat csinálni?

SZOBRÁSZNŐ

Édes Julikám, menj a fenébe.

CSAJÓCA

De fizetnek, hát nem érted? Mennyit fizetsz?

PACSIRTA

Nem tudom, hát amennyibe kerül…

CSAJÓCA

Mennyi van nálad?

PACSIRTA

Olyan húszezer…

CSAJÓCA

Azt akkor most szépen odaadod, és a néni csinál az ujjaimról másolatot, olyan bőrszerű gumiba, és egyenként elküldöd az apámnak…

SZOBRÁSZNŐ

Húszezer? Mit kell érte csinálni?

CSAJÓCA

Tegyél föl egy kávét, elmondom.

Pacsirta a szobrokat kezdi nézegetni. Szobrásznő kávét tesz fel, közben Csajóca magyaráz.

CSAJÓCA

Két ilyen őrzővédő elrabolt, mert pénzt akarnak aputól, én ugyan mondtam, hogy apunak nincs, de szerintük van neki… Pedig nincs, de én el vagyok rabolva! Azt találtam ki, hogy levélben az ujjaimat küldjük el apunak… úgy szokták, fület meg orrot küldenek, meg ujjakat… tévén is 361mutatták, meg a krimikben is így van… mondjuk, a saját ujjaimat nem adnám… de észre se fogja venni, hogy nem az enyimek… mi majd meglessük, mit szólnak… Nevet. Hát nem egy jó buli? Ott voltunk, mielőtt idejöttünk, benéztünk, apu meg anyu mászkál, az egy műsor… és ha megkapják azt ujjaimat, állatira odalesznek, mi meglessük őket… Nevet.

SZOBRÁSZNŐ

Másolatokat akarsz az ujjaidról?

CSAJÓCA

Azt, hát nem jó?

SZOBRÁSZNŐ

És mennyi, húszezer?

CSAJÓCA

Gyere ide… Tedd ki a pénzt.

Pacsirta előszedi a pénzét, kiteszi egy asztalra. Szobrásznő számolja.

SZOBRÁSZNŐ

Tizennyolcezer-hatszázötven… Ez az enyém?

CSAJÓCA

A tiéd, csak csináld meg az ujjaimat olyan gumiból vagy miből… mintha levágták volna az emberrablók, ahogy szokták, mondom, fület szoktak levágni, ilyeneket…

SZOBRÁSZNŐ

Apád infarktust fog kapni, te őrült! És ezért engem be is zárhatnak!

CSAJÓCA

Pacsirtához. Ő tartotta nekünk a rajzszakkört, kurva jó fej, csak most álmos, azért nem kapcsol rögtön. Az összes tanárunk egy állat, de ő jó fej, volt vagy kilenc abortusza, mesélte.

Kijön a kávé. Szobrásznő tölt.

SZOBRÁSZNŐ

Tizennyolcezer-hatszázötven… nettóban… istenem-istenem… Magának is?

PACSIRTA

Nekünk nem szabad, benne van az a koffein.

CSAJÓCA

Tisztára rabok, badiznak, célba lőnek, romákat gyapálnak, de ezenkívül semmit se szabad nekik… Én kérek… Kösz…

SZOBRÁSZNŐ

Le vagyok égve… tizennyolcezer-hatszázötven, nettóban… Rágyújt. De ha az apád infarktust kap nekem!…

CSAJÓCA

Á!… úgyis csak idegesítem őket, ha otthon vagyok, most legalább nem vagyok otthon… De gyorsan kéne, még reggel az elsőt…

SZOBRÁSZNŐ

Legalább két óra, amíg megszilárdul… nem is tudom, van-e olyan masszám…

CSAJÓCA

Keressél! – Az úgy megy, hogy leveszi a gipszmintát, az a negatív, és abba önti a gumit…

362
PACSIRTA

Én nem értek a művészethez…

Szobrásznő felnevet, keres.

CSAJÓCA

Még kiállítást se láttál?

PACSIRTA

De igenis hogy láttam, meccsen.

CSAJÓCA

Te hülye, nézz jól körül, mert ez egy műterem.

PACSIRTA

Nem igazi?

CSAJÓCA

Hogyhogy nem igazi? Mi a francot gondolsz, hova hozlak, nem egy igazi műterembe?! Itt vannak a szobrok, nem látod? Meg ilyen… hogy is hívják… torzók. Ebből van a művészet.

PACSIRTA

És ezért fizetnek?

SZOBRÁSZNŐ

Művészetért műpénzt adnak.

PACSIRTA

Pénzt is tetszik hamisítani?

SZOBRÁSZNŐ

Még nem, de fogok. – Egyszerűbb lenne kiönteni a kezedet, és aztán majd az ujjakat levágom…

CSAJÓCA

Nekem mindegy, csak csináld. – Hát nem egy jó fej?

PACSIRTA

Ja. – Sokáig tart?

SZOBRÁSZNŐ

Amíg megköt, az legalább két óra.

PACSIRTA

Nem lehet itt aludni valahol? Engem lebasz a Páter, ha nem alszok nyolc órát! – Csak meg ne lépjél, mert akkor engem kicsinálnak.

CSAJÓCA

Mert eddig is folyton megléptem, te hülye. – Én cipelem ide-oda, és fél a hülye, hogy meglépek.

SZOBRÁSZNŐ

Feküdjön le ide, majd ébresztjük, ha kész van.

PACSIRTA

Jó. Köszi. Lefekszik a laticelre, összeteszi a kezeit.

Én istenem, jó istenem,
add meg napi pénzem nekem,
add meg magyar győzedelmem,
Mohácsot adj, ahol nyertem,
adj nekem olyan családot,
melyen nem fog magyar átok,
minden csóró gulyást egyen,
a Wall Street is magyar legyen.

Gyorsan elalszik.

CSAJÓCA

Ilyenek mennek embert rabolni, most mondd. Badiznak, és olyan zoknik, hogy még. – Van elég anyagod?

SZOBRÁSZNŐ

Úgy nézem, van. – Te Juli, nem lesz ebből botrány?

363
CSAJÓCA

És ha lesz? Jól beszarnak, aztán majd megbecsülik, ha megvagyok. Eddig folyton megvoltam, hát most egy kicsit nem vagyok meg, jót fog nekik tenni. Mindig minden fontosabb volt, mint én. Németóra, zongoraóra, táncóra, az dosztig, velem meg szóba se bírnak állni, csak melóznak, idegeskednek.

SZOBRÁSZNŐ

El fognak rohanni a rendőrségre.

CSAJÓCA

Na és? Rohanjanak. Keressenek. Aztán megkapnak részletekben, először az ujjaimat egyenként…

Szobrásznő keveri a gipszet, és bekeni vele Csajóca jobb kezét.

SZOBRÁSZNŐ

Egy biológiatanártól akarnak pénzt behajtani?? Meg van veszve az egész világ, komolyan mondom…

Kopogás.

CSAJÓCA

Felugrik. Hova lehet elbújni? Nincs fürdőszobád?

SZOBRÁSZNŐ

Hogy lenne? A vécé közös, kint a kertben, a budi… Ne mozgasd a kezed, mert akkor hiába csinálom… Kinyitja az ajtót, bejön Festő, szintén tréningben, lázas szemű őrült.

FESTŐ

Szia… Láttam, ég a villany, gondoltam… Csókolom…

SZOBRÁSZNŐ

Egy modellem…

CSAJÓCA

A másik modell ott alszik…

SZOBRÁSZNŐ

Mi most dolgozunk, gyere inkább reggel…

FESTŐ

De nem tudok aludni, és lehet, hogy reggel el tudok végre aludni, hogy jöhetnék reggel?!

SZOBRÁSZNŐ

Csajócának. Ártalmatlan, csak néha felgyújtja magát… – Értsd meg, mi most dolgozunk.

FESTŐ

Akkor leülök és nézem… Én már nem tudok dolgozni… Tiszta fehér a vászon, és ha rámázolok, akkor is fehér marad…

SZOBRÁSZNŐ

Művészi válságban van, négy-öt éve…

FESTŐ

Ez valami színvakság lehet, már voltam szanatóriumban…

SZOBRÁSZNŐ

Nem ezért voltál te szanatóriumban, hanem mert magadra gyújtottad a műtermedet, az enyim is majdnem leégett…

FESTŐ

Én nem gyújtottam fel a műtermet, ez hazugság. Én a művemet akartam elégetni…

SZOBRÁSZNŐ

Saját magadat próbáltad, és nem is először.

FESTŐ

De hát mi az én művem, ha nem én?! Az ember egész életében csinál ezt-azt, de végső soron magát építi… magá364ból is csak azt, ami megmarad belőle, ami szilárd, és az a csontváza… azt építjük… de az a mi tulajdonunk, és ahogy építjük, úgy lerombolni is van jogunk, ha nem tetszik… Nézzen meg, hát nem görbe a hátam? Fáj is eleget. Ami tökéletlen, azt meg kell semmisíteni, mert nem szép. De senki másnak nincs joga megsemmisíteni, csak az alkotónak…

SZOBRÁSZNŐ

Beszélj másról, még kiskorú.

FESTŐ

A megsemmisítés művészi kérdés, azt a civilek sose fogják felfogni… Ez Isten kérdése voltaképpen… hogy csak neki van joga tönkretenni, amit létrehozott… tönkre is teszi, ezért is van halál, különben a halált nem lehet megmagyarázni…

SZOBRÁSZNŐ

Édesem, hajnali három van, én imádom, ha filozofálsz, de ne most, kérlek szépen…

FESTŐ

Isten a legnagyobb művész… de még ő is mennyit hibázott… például amikor az embert megalkotta, ez a legpocsékabb műve…

SZOBRÁSZNŐ

Nagyon szépen kérlek…

FESTŐ

De őt érdekli, érdekli, érdekli!!!

Pacsirta a kiabálásra felriad, felugrik, előveszi mind a két revolverét, és elsüti egymás után. Festő félreugrik. Szobrásznő kissé felsikolt. Csajóca megrezzen, kis csönd.

CSAJÓCA

Te hülye, mit lövöldözöl, te hülye?!

PACSIRTA

Bocsánat, csak azt álmodtam, hogy én vagyok a Jerry, és megint üldöz a Tom…

CSAJÓCA

Te akkor mindjárt lövöldözöl?! És mindjárt két pisztolyból?

PACSIRTA

Azt úgy kell, páros kézzel… ezt szoktuk gyakorolni, hogy álmunkból felverve is… Visszafekszik, visszadugja a két revolvert, aztán felugrik, és mindkét revolverrel céloz. Ezt így kell, mint a gumilabda, páros kézzel… Szobrásznőhöz. Ne tessék haragudni… Ez kicsoda?

SZOBRÁSZNŐ

Festő, a szomszédból.

FESTŐ

Ez a lövöldöző, ez kicsoda?

CSAJÓCA

Haver.

FESTŐ

Milyen erős.

CSAJÓCA

Folyton badizik, azért.

365
FESTŐ

Mit csinál?

CSAJÓCA

Építi a testét.

FESTŐ

Akkor kollega…

SZOBRÁSZNŐ

Az izmait építi, és nem a csontjait, mint te…

FESTŐ

Mindegy, akkor is épít valamit…

SZOBRÁSZNŐ

Menjél már a fenébe, idegesítesz!

FESTŐ

Jó, megyek… hazamegyek az odumba, ott élek egyedül, a családom elment, a feleségem a két kislánnyal, elmentek, a kutyát is elvitték… visszamegyek az odumba, van még egy kis benzinem, leöntöm magam és felgyújtom…

SZOBRÁSZNŐ

Ne zsarolj, mert felpofozlak.

FESTŐ

Mért, nincs hozzá jogom? Isteni jogom van hozzá, igenis. Én hozom létre a csontjaimat, én is rombolom össze, ez az, amit nem ért senki…

SZOBRÁSZNŐ

Fogd már be! –

Pacsirta eljön a faltól, hirtelen ráveti magát Festőre, leteperi, a két kezét hátracsavarja, és egy pillanat alatt megbilincseli, aztán feláll, a nyakára teszi a lábát, diadalmasan néz körül.

SZOBRÁSZNŐ

Na! Nem erről volt szó!

CSAJÓCA

Mit csinálsz?!

PACSIRTA

Eztet is gyakoroljuk… egymáson szoktuk…

Festő nyöszörögne, Pacsirta erősebben nyomja a lábát a torkára.

SZOBRÁSZNŐ

Eressze el!

PACSIRTA

Azt tetszett mondani, hogy zsarolja magát… így nem tud…

Kis csönd.

SZOBRÁSZNŐ

Te Juli, nem csípem a haverjaidat mostanában.

CSAJÓCA

Felugrik, a szabad kezével pofozza Pacsirtát. Elengeded azonnal, te állat?

Pacsirta sértődötten lehajol, kikapcsolja a bilincset, felrántja a reszkető Festőt.

PACSIRTA

Tessék. De nekem ne parancsoljon senki. Kész. Az ágyhoz megy, rádobja magát, a fal felé fordul, és sír.

Én istenem, jó istenem,
add meg napi pénzem nekem,
add meg magyar győzedelmem,
Mohácsot adj, ahol nyertem…

Elalszik.

366
FESTŐ

Suttog. Csak a torkom… majdnem széttaposta az ádámcsutkámat… pedig ahhoz csak nekem van jogom…

SZOBRÁSZNŐ

Igyál valamit… Aztán heverjél le a sarokban, és hallgass, jó?

Festő megtalálja az üveget, kiissza a maradékot, a sarokba megy, közben rémülten pislantgat a fekvő Pacsirta felé, és lefekszik.

SZOBRÁSZNŐ

Mindenki meg van őrülve, komolyan. Én már meg se tudok lepődni. Na, mutasd a kezedet, hátha már megszilárdult. – De nagy balhé lesz ebből!

Valószínűleg itt van a szünet.

9. jelenet

Edzőterem – súlyzók, erőgépek, bordásfal stb. Sok bőrfejű srác, köztük Karesz, Izom. Páran súlyzókat nyomogatnak, de többen felöltözve ülnek a tévé körül, amelyben kazettáról a Tom és Jerry megy, a srácok baromira élvezik, kurjongatnak közben.

KARESZ

Jó, mi? Jó, mi?

IZOM

Most fogja el, most… szétveri a fejét neki, kurva jó!

KARESZ

Tegnap a csajnál volt egy baromi jó mese, egy aranytojásról… a gúnárra fogták, hogy az tojta, és akkor elrabolták a gúnárt, mert aszitték, ő tojta, és állatira menekült, de folyton elfogták, és akkor a végén… Röhög. kitojta nekik, a gúnár!

IZOM

Micsodát tojt?

KARESZ

Aranytojást!

IZOM

Kicsoda?

KARESZ

A gúnár! Érted! Az nem tojó, az nem bír tojni, de annyira beszart, hogy a végén mégis!

IZOM

Hogyhogy tojt?

Az egyik srác odébbtolja Kareszt, mert nem látja a tévét.

KARESZ

Üljél oda fél méterre, lükefejű, és bámuljad, de úgyse érted.

IZOM

Hogyhogy aranytojást?

KARESZ

Az egy mese volt, te lükefejű! Nem a gúnár tojta, de aszitték, hogy ő volt, erre elrabolták, tévedésből, és addig basztatták, hogy mégis tojt egyet, és akkor aszitte, ezzel megúszta, de nem, bezárták, és egy csomó tojástartót mutattak, hogy azt mindet tele kell majd tojnia!

367

Srác demonstrativan a tévé elé ül, úgy félméternyire, és befogja a fülét.

IZOM

Hogyhogy ő tojta, ha nem ő tojta?

KARESZ

Te barom, először egy tyúk tojta, de az letagadta, rákente a gúnárra, félt, hogy nehogy őt rabolják el, erre elrabolták a gúnárt, és azontúl annak kellett tojnia…

A többi srác ujjong. Tom és Jerry a tévében gyapálja egymást. Jön Páter, kezében egy vödörrel és Pacsirta, srácok felugrálnak a tévé elől, a súlyemelők is abbahagyják, mindenki vigyázzba áll, egyikük még gyorsan kikapcsolja a tévét. Páter előttük járkál fel és alá.

PÁTER

Nem meg lett mondva, hogy ti vagytok a német juhászok, és a többiek a rókák meg a farkasok?! Ti vagytok a hangyák közt a katonák, a többiek meg a dolgozók?! Mik voltatok ti, szarjankók voltatok, üvöltöztetek a meccsen, piáltatok, nullák voltatok! Túrtátok az orrotokat, nyomtátok magatokba a kábítót, és akkor jöttem én, és szupermeneket faragtam belőletek, a kurva életbe! De mitől lettetek szupermenek? A fegyelemtől, attól, ebből van a kocsitok, ebből van pénzetek, mint a pelyva, és nem dugtok rossz kurvákat, hanem erősek vagytok, férfiak vagytok! Vissza akartok menni a meccsre lengetni és ordibálni, megtagadjátok a parancsot, ti állatok?! Magánakcióztok, és felmarkoljátok érte a pénzt, az engedélyem nélkül, ti agyalágyultak?!

KARESZ

Előlép. Én utána leadtam a pénzt…

PÁTER

Kérdeztelek, te állat?!

Karesz visszalép a sorba.

PÁTER

Semmit se szabad nektek, véssétek a hülye agyatokba, csak amit én parancsolok, szarháziak! Nekem ti nem fogtok magánakciózni, nem fogtok csellengeni, nem fogtok egyénieskedni, mert azt én kicsinálom, értettem? Vagy együtt vagyunk, vagy sehogy. Vagy csapat vagyunk, a legjobbak, a legerősebbek, az urak, vagy mehettek rabszolgának vissza, munka nélküli ázalagnak vissza, meccsen ordibálni vissza, mehettek a kurva anyátokhoz vissza a nyomorba, meg az intézetbe vissza a szemétbe! Vagy csapat vagyunk, vagy nem vagyunk csapat! Vagy mi vagyunk az igazi magyarok, vagy nem! Hogy a picsába fognak felnézni rátok a kölykök, a 368nem létező kurva anyátokat, ha szétbitangoltok akármerre, ha magánakcióztok, ha összevissza kúrtok, ha kábítóztok, ha dílerkedtek, mint a többi nyomorult kis állat, az olyanok, amilyenek voltatok, mielőtt kivakartalak titeket a szarból, ti szarjancsik!? Mehettek a cigányokhoz kéregetni, mert elintézlek titeket, ti mocsadékok! Körülmetélem a faszotokat, és mehettek zsidónak, ti barmok, ha nem fogtok fegyelmezetten viselkedni! Pacsirtához. Na meséld el nekik is, édes kicsi fiam, hát hol mászkálunk éjnek évadján, mesélj nekünk!

Pacsirta hallgat.

PÁTER

Nahát, merre csellengtünk, merre kujtorogtunk?

PACSIRTA

Jelentem…

PÁTER

Milyen borostásak is vagyunk, vörös a szemünk az álmatlanságtól, hát mi van, kúrtunk, piáltunk, zabáltunk, rókáztunk, vagy mi a fészkeset csináltunk, magzatom?

PACSIRTA

Hát egy csajt elvittünk…

PÁTER

Elvittünk, egy csajt, igen?

PACSIRTA

Hát csak hogy fizessen az apja… A Wachter parancsolta, hogy hajtsuk ki az apjából… gondoltuk, ha elvisszük a lányt, akkor fizetni fog…

PÁTER

Kivel gondoltuk, én egyetlenem?

Izom némán kilép.

PÁTER

Na és hol van most az a csaj, ha szabad érdeklődnöm?

PACSIRTA

Visszavittem a bunkerba… az egy biztos hely… nem fog elszökni, megígérte… és ujjakat küldtünk az apjának, hogy beszarjon és fizessen…

PÁTER

Ujjakat?

PACSIRTA

Olyan gumiujjakat, nem valódit… A kezéről másolta egy nő… olyan, aki izéket csinál… egy nem igazi teremben… kőből meg vasból… amit ki szoktak állítani… hogyhívják… szobrokat…

PÁTER

Szobrász?

PACSIRTA

Az, az! És gipsszel bekente a csaj kezét, és gumit öntött bele, és lettek gumiujjak…

IZOM

Most hol van?

PACSIRTA

Visszamentünk a telkükre… a csajóca ötlete volt, élvezi, hogy el van rabolva…

369
PÁTER

Gumiujj… gumiujj!!!… mars vissza!

Pacsirta és Izom visszaáll. Páter leteszi a vödröt.

PÁTER

Meg volt mondva, hogy ez egy család. Egy nagy család. Ami nektek sose volt. Meg volt mondva, hogy egy mindenkiért, mindenki egyért, meg volt mondva?

KÓRUS

Meg!

PÁTER

Aki hibázik, az a többieket is ledegradálja, picinyeim, és felel érte az egész család, picinyeim. Úgyhogy most ti meg lesztek tizedelve. Az egész csapat felel az egyes tagok bűneiért. Meg lett mondva, mindent jelenteni kell. Ki jelentette, hogy a Karesz pénzt kapott különmelóért? Ki jelentette, hogy a Pacsirta meg az Izom elrabolt egy nőt? Nem tudtátok? Tetszett volna figyelni! Úgyhogy most egyvalaki felel mindenért. És az mehet kukázni. Arról én az óvó kezemet leveszem. Annak én többé nem vagyok az apja. És megmondom előre, hogy lehet, hogy ártatlan, de nem érdekel, mert mindenki felel mindenkiért. És a kocsiját, a fegyverét, mindenét elvesszük, picinyeim, itt minden a közösségé, vegyétek tudomásul. És ha véletlenül elszalad árulkodni valahová, akkor az árokparton fog arra ébredni, hogy nincs már benne élet, picinyeim. Ez nem játék, édeseim, ti vagytok a legklasszabbak, és nem fogom megengedni, hogy szétzülljön a banda. Én nem azért vagyok az atyátok, és nem azért kapjátok a lóvét, és nem azért kaptok meg mindent, hogy tönkretegyétek a mi családunkat, faszfejek. – Igazodj!

A srácok igazodnak.

PÁTER

Magamban fogok számolni, és amikor a tizenhármas számhoz érek, akkor valakinél állni fogok, arra rámutatok, és az ki van közösítve, értem?

Srácok vigyázzban állnak. Páter lassan elsétál előttük, hirtelen megáll Karesz előtt és rámutat. Csönd.

PÁTER

Tizenhárom. Sajnálom, picinyem. Vetkőzzél, szívem.

Karesz lassan leveszi a nyakkendőjét, ledobja a földre, leveszi az ingét, ledobja a földre, leveszi a nadrágját, ledobja a földre.

PÁTER

Cipő, zokni.

Karesz leül, leveszi a cipőit meg a zokniit, alsónadrágban feláll. Folyik a könnye, hangosan sír.

370
PÁTER

Vigyétek a mosdóba. – Ha meglátlak erre kujtorogni, nem fogod túlélni, picinyem.

Izom Páterhez ugrik, és a lábát csókolja.

PÁTER

Kis idő múlva. Na elég.

Páter kirángatja a lábát, kimegy. Csönd.

KARESZ

Ne csináljátok… fiúk…

Izommal az élükön a többiek rávetik magukat, és kivonszolják. Pacsirta bekapcsolja a tévét, amelyből mesefilmi verekedés zenei hangjai hallatszanak, és karatemozgásokat végez a zenére, majd felveszi a vödröt, és ő is kimegy.

10. jelenet

Polgármester irodája. Polgármester és Zékovács jön.

POLGÁRMESTER

Figyelj, van a gyárban egy főmérnök…

ZÉKOVÁCS

A Földesi?

POLGÁRMESTER

Az. Meg kéne piszkálni, őt… a feleségét… a sógorát…

ZÉKOVÁCS

Akinek az a régiségboltja van?

POLGÁRMESTER

Azt. Mit tudsz írni róluk a lapodba?

ZÉKOVÁCS

Hát, nem tudom, sose volt bukfencük…

POLGÁRMESTER

Teneked kitűnő tollad van.

ZÉKOVÁCS

Jó, hát nem tudom… valami erkölcsi?

POLGÁRMESTER

A pénzügyi vonalat majd más intézi.

ZÉKOVÁCS

Mi a fenét lehetne?

POLGÁRMESTER

A Földesi, mondjuk, nem jön ki a melósokkal… gőgös, elzárkózó…

ZÉKOVÁCS

Hol van ma olyan főmérnök, aki a melósokkal kijön? Ez olyan régi, szocialista szöveg…

POLGÁRMESTER

Nem baj. Jó az. A felesége… mit csinál a felesége?

ZÉKOVÁCS

Könyvtáros.

POLGÁRMESTER

Azon belül?

ZÉKOVÁCS

Nem tudom, talán beszerzés…

POLGÁRMESTER

Nézd meg, milyen könyveket szereznek be, a nehéz gazdasági körülmények között, és nyilvánvaló, hogy ezek a könyvek nem kellenek az embereknek, a népnek, csak a szno371boknak. Ezt szokták szeretni. Az ócskás meg, hát nem tudom, találj ki valamit, hogy csak fedőszerv, pénzmosás…

ZÉKOVÁCS

Az előbb mondtad, hogy csak erkölcsileg. Beperel, aztán baszhatom.

POLGÁRMESTER

Tudod, mennyi ideig tart egy ilyen sajtóper? Két évig. És mennyit kell fizetned, ha elítélnek? Húszezer forintot. – Nem akartál te a városi tévében dolgozni?

ZÉKOVÁCS

Szerettem volna.

POLGÁRMESTER

Fejlesztjük. Lesz státus.

Kis csönd.

POLGÁRMESTER

Elég sürgős. Azt is meg kéne szervezni, hogy ne nagyon ugráljanak… Van annak a Földesinek egy gyereke, nem?

ZÉKOVÁCS

Van neki, olyan tízéves lehet, lány.

POLGÁRMESTER

Na. Biztos van neki biciklije. Ki kell párszor szúrni a gumiját, akkor majd beviszik a biciklitárolóba, annak a kulcsáról csináltatsz másolatot, és a tárolóban is kiszúrja valaki a gumiját… Én találjam ki?… A Földesit felkértem a választás előtt, induljon a mi listánkon… nem vállalta… „ő sose volt párttag”… – Na, szia, millió dolog van…

ZÉKOVÁCS

Szia.

Zékovács kimegy, bejön Alpolgármesternő.

POLGÁRMESTER

Szia. A kapitány asszony volt nálam reggel… Hogy az a Citroën, amit a Jenő árul, azt itt lovasították meg.

ALPOLGÁRMESTERNŐ

Igen? És nekem mi közöm hozzá?

POLGÁRMESTER

Neked semmi.

ALPOLGÁRMESTERNŐ

Akkor hivasd a Jenőt, és neki mondd el.

POLGÁRMESTER

Mi van, összevesztetek?

ALPOLGÁRMESTERNŐ

Nem vesztünk össze, de a Jenő üzleti ügyei nem tartoznak rám.

POLGÁRMESTER

Azt te csak hiszed. Rám pedig nagyon is. Ha valaki kiszagolja.

ALPOLGÁRMESTERNŐ

Kicsoda szagolná ki?

POLGÁRMESTER

Például a kapitány asszonyka, aki máris kiszagolta.

372
ALPOLGÁRMESTERNŐ

Az nem ellenséges gesztus a részéről, ha téged erre figyelmeztetett, nem?

POLGÁRMESTER

Hát nem, de mégis lehet egy aduja, ha úgy alakul. És őt nem én nevezem ki. Úgyhogy a Jenőd legyen szíves máshol elpasszolni a kocsit. Engem nem érdekel, hol. De ne itt.

ALPOLGÁRMESTERNŐ

Mintha nem a kapitány emberei lopnák a kocsikat a szálloda elől. Charlie angyalai. Az egész város tudja.

POLGÁRMESTER

Bizonyítsa is be valaki. Azt nagyon bírnám díjazni.

Csöng a mobil, bekapcsolja.

POLGÁRMESTER

Én… Csókolom, mindjárt megyek. – A zsaruknak nem én vagyok a főnökük, értük nem tartozom felelősséggel. Érted viszont igen. Ha téged elkezdenek piszkálni, én bukok bele.

Kis csönd. Alpolgármesternő kimegy.

POLGÁRMESTER

Kiált. Terike! Most átmegyek a megyéhez… kábé egy óra múlva itt vagyok… az óvodából jöjjenek holnap, aminek leszakadt a teteje… a gyerekek vigyenek magukkal esernyőt… illetve, ha a női csapattól valaki, akkor itt vagyok… de csak nekik… El.

11. jelenet

Wachter irodája. Wachter és Branyik, utóbbi a fülkéből mobilon beszél.

WACHTER

Nem értem.

BRANYIK

Mit nem értesz? Igazi ujjakat szerzünk, azzal fenyegetjük őket… és akkor az a tanár, az persze nem tudja a váltságdíjat kifizetni, de a rendőrség kifizeti helyette! és osztozunk a zsernyákokkal… fele-fele… és nem lesz meg a tettes… illetve megkerül a csaj, de a váltságdíjat valakinek kifizették… akit nem találnak…

WACHTER

Nem tetszik.

BRANYIK

Mi nem tetszik?

WACHTER

Rá lehet fázni.

BRANYIK

Mindenre rá lehet fázni.

373

Helyet cserélnek. Wachter ül be a fülkébe, most ő beszél kihangosítva mobilon.

WACHTER

Nem nekünk veszélyes, hanem nekik… Ez nagy pénz, harmincmillió… ezzel el kell számolni, ebbe belebukhat a kapitány asszony… a Kojak hajas baba… a derék Derricková… Tegyük fel, hogy megkapja valahonnét, arra hivatkozva, hogy a csaj másképp nem kerül elő… De hát aztán hova tűnik a pénz, ha nincs meg a csaj?… tele lesznek az újságok…

BRANYIK

De hát a Pacsirta megmondta, hol van, valami bunkerban… a csaj előkerül! Csak a pénz nem!

WACHTER

Kijön. A kapitány asszony fura csaj, ő még semmi bukfencet nem csinált, a srácait hagyja, mert honnét vegyen jobbakat, de ő tiszta, tényleg… Nekem ővele még nem is volt semmi üzletem… Szóval, én nem.

BRANYIK

Nagy barom vagy te, apám. A kapitány nénire ne hivatkozz, nem idevalósi, ki fogják utálni… Kereshetnél hat-hét milliót tisztán!

WACHTER

Nem éri meg.

BRANYIK

Te tudod. Véded a régi haverjaidat… Kíváncsi vagyok, ők majd védenek-e téged… Most is folyton basztatnak, mert irigyelnek… Nem lehet ma gyávának lenni, apám…

WACHTER

Te könnyen szövegelsz, a volt elvtársaid ott ülnek minden bankfiókban, ha bajba jutsz, kivásárolnak… de az én haverjaim éheznek a szolgálatban…

BRANYIK

A savanyúságodba fogsz belerohadni, apám… Mi a francnak keresel, ha el se bírod költeni? Húsz férőhelyes aranybili platina csempékkel, ez a te fantáziád… Még soha nem rendeztél bulit, amióta léd van… egyetlen bulit se rendeztél… a szegényszagod, apám, tíz kilométerre bűzlik belőled… És még kérkedel vele… De én voltam kondás kölökkoromban, és a három testvéremmel volt két pár cipőnk, és felváltva jártunk iskolába, bazd meg, csak én nem kérkedek vele…

Wachter ledobja a zakóját, verekedőállásba áll.

BRANYIK

Gyáva féreg.

374

Branyik dühösen kimegy. Wachter bemegy a fülkébe, a mobilján tárcsáz, kihangosítva halljuk.

WACHTER

Szekura őrző-védő, Wachter… a kapitány asszonyt kérem…

12. jelenet

Utca. Izom és még pár srác ácsorog, kutyákkal őrzik Kovács házát. Kezükben mobil.

PACSIRTA

Mi csináltunk hülyeséget, és a Kareszt vertük össze, hogy van ez?

IZOM

A Páter így parancsolta.

PACSIRTA

Akkor is.

IZOM

Aláírtuk, hogy minden parancsot végrehajtunk. Aláírtuk?

PACSIRTA

Alá.

IZOM

Te is aláírtad.

PACSIRTA

Alá.

IZOM

Akkor ne pofázz.

Jön Branyik.

BRANYIK

Izomhoz. Gyere csak ide.

Izom odamegy.

BRANYIK

Nagy baromságot csináltál a hülye haveroddal, édes kölköm, örülhetsz, hogy nem rúgtak ki… de így is hajszálon lógsz… ha tudni akarod, én védtelek meg.

IZOM

Köszi.

BRANYIK

Figyelj, ha most hozol egy baromi nagy üzletet, minden meg lesz bocsátva…

IZOM

Hát mi pont azt akartuk a Pacsirtával…

BRANYIK

Na, azért mondom, ha hozol egy baromi nagy üzletet…

IZOM

Honnét hozzak?

BRANYIK

Van egy ötletem. Gyere.

IZOM

Én most ide vagyok kirendelve, őrizzük a faszi házát…

BRANYIK

Vagytok elegen. Majd adok igazolást, ha keresnek.

IZOM

Hát, nem tudom… felhívom a Wachtert.

BRANYIK

Pont az a lényeg, hogy ő ne tudja, csak majd a lóvét add oda neki, meglepetésként. Hogy lássa, tudsz te önállóan is működni. Hamar végzel, és visszajössz. Na gyere.

375

Izom és Branyik el, srácok ott maradnak. Pacsirta a füléhez emeli a mobilt, tárcsáz.

PACSIRTA

Itt Pacsirta, a Pátert kérem… Páter? Itt Pacsirta. Az Izom elment az őrhelyről, elvitte a Branyik. Most. Nem tudom, hova… Mi maradunk, persze… amíg nem jön új parancs… én utánamegyek a csajért, persze…

13. jelenet

Prosectura. Egy csomó hulla fekszik a boncteremben, az állványokon meg egy-kettő kocsikon, lepedővel letakarva. Boncmester szalonnázik. Jön Izom, bekukkant, bejön.

IZOM

Jó napot.

BONCMESTER

Jó napot. Fogadja részvétem. De nem szenvedett sokat, én ezt meg bírom állapítani. Nagyon szépen fog festeni, ha levágom a haját. Mit hozott, öltönyt, lepedőt, cipőt?

IZOM

Mi?

BONCMESTER

Hozzátartozó?

IZOM

Ezeknek? Nem. – Mindig ennyi hulla van?

BONCMESTER

Kevesebb szokott lenni.

IZOM

Mi ez, valami járvány?

BONCMESTER

Nem, csak a temető nem bír már fogadni… Nincs kapacitásuk, erre hivatkoznak… Hogy kevés az ember, meg elfogyott a terület… de szerintem botrányt akarnak, hogy privatizálják… akkor rögtön lenne kapacitás… Mi kéne?

IZOM

Ujjak.

BONCMESTER

Ilyenek, kézről?

IZOM

Ujjak… lehetőleg egy kézről… friss hulláról… fiatal nő kezéről kéne …

BONCMESTER

Mire jó az magának?

IZOM

Csak úgy, kell.

BONCMESTER

Vázába tenni, vagy cserépbe, és locsolgatni, hátha kihajt, mi? Fül nem kéne, kocsonyát főzni? Körmöt is adhatok. Egyszer jött egy buzi, neki fütyi kellett volna, hívtam a rendőrséget.

IZOM

Előveszi a mobilt. Tessék.

376

Kis csönd.

BONCMESTER

Hát nem tudom, van-e itt olyan, ezek öregek…

IZOM

Adok ujjanként kétezret…

BONCMESTER

Nem éri meg, nyiszálom egy félórát, amíg lejön, ááá…

IZOM

Ujjanként háromezer…

BONCMESTER

Ebből nekem bajom lehet, jönnek a hozzátartozók, minden…

IZOM

Ujjanként ötezer, vagy elmegyek.

BONCMESTER

Na jó, válasszon…

IZOM

Inkább válasszon maga…

BONCMESTER

Lehetne előre?

Izom átad huszonötezer forintot. Boncmester megszámolja, zsebre rakja, az egyik hulláról lehúzza a lepedőt.

BONCMESTER

Ez elég friss… nem volt semmi baja, frontális ütközés… Szép kis csaj, nem nézi meg?… Ha nem, hát nem. Megfelel?

Izom nem néz oda, bólint.

BONCMESTER

Egy kézről kéne?

Izom bólint.

BONCMESTER

Egy füst alatt a másik kezéről is levágom…

IZOM

Egy kézről elég lesz…

BONCMESTER

A másik öt ujjért adok ötven százalék engedményt…

IZOM

Nem kell.

BONCMESTER

Soha vissza nem térő alkalom… Ha nem, hát nem… Hova a francba raktam a fűrészt?

Boncmester megtalálja a fűrészt, bekapcsolja a konnektorba, a fűrész felberreg. Izom kimenekül.

14. jelenet

Rendőrség. Tanár kimerülve. Rendőr és Kapitánynő.

RENDŐR

Tessék még egyszer sorrendben elmondani… Akkor először is jött egy gumiujj, amiről azt hitték, hogy igazi…

TANÁR

Azt hittük.

RENDŐR

Aztán jött még egy gumiujj, ugye…

TANÁR

Még egy…

377
RENDŐR

Az kettő. Akkor hívtak újra?

TANÁR

Nem, már az első gumiujj után, amiről azt hittük, igazi…

RENDŐR

Jegyzi. Az első után. Igen. Hány gumiujj volt összesen?

TANÁR

Három?

KAPITÁNYNŐ

Előszedi a nejlontasakból. Négy.

RENDŐR

Négy gumiujj. Hol lehet az ötödik? Egy kézen öt ujj van.

KAPITÁNYNŐ

Lehet, hogy műkézen csak négy…

RENDŐR

Megnézte, milyen ujjakról vették le?

KAPITÁNYNŐ

Próbáltuk, de hol van nekünk olyan laborunk… és a lenyomat elmosódott… Lehet a lányuké is, meg nem is… A lakásban volt pár használható lenyomat a lánytól, azokat levettük…

RENDŐR

És hogy volt, bedobták a postaládába?

TANÁR

Reggel vettük észre…

RENDŐR

Reggel… Akkor még nem jár a postás…

TANÁR

Kérem szépen, tessék előkeríteni a kislányomat… Ezt nem lehet bírni…

RENDŐR

Minek adott rossz jegyeket… nem kell megbuktatni őket!

TANÁR

Itt szarakodnak valami gumiujjakkal, amikor elrabolták a lányomat! Azzal fenyegetnek, hogy megölik! Mért nem csinálnak már valamit?!

RENDŐR

Ne kiabáljon! Hol van nekünk apparátusunk, hogy minden elkóborolt kölköt felkutassunk?! Ma éjjel is mi volt, három késelés, két betörés, egy rablás, egy öngyilkosság, egy gázrobbanás, két nemi erőszak… Egy ilyen szar kis vidéki városban… Mindenki odakint van a terepen… Kapitánynőhöz. Énnekem már rég otthon kéne lennem, én voltam az éjszakás… Tanárhoz. Ehelyett itt rohadok, és magával bajlódok, a maga hülye gumiujjaival, nem látja? Úgyhogy nekem itt ne kiabáljon!

TANÁR

Mi az, hogy az én gumiujjaim? Én gyártom őket? Én fenyegetem magamat? Hogyhogy a tévében még be se mutatták az arcképét, milyen rendőrség ez?! Én fizetem magukat, az adómból, és akkor innen oda egy lépést se tesznek!

KAPITÁNYNŐ

Nem fogja elhinni, mennyi a mi fizetésünk, két-három évtized szolgálati idő után! Nem több, mint a magáé, pedig az is kevés. És tőlünk is vonják az adót, és abból magát fizeti 378az állam. Tudja maga, mit bifláztam én? Ilyen tanfolyam, olyan diploma… És akkor keresek havi harmincnyolc bruttót!… És azzal még jani vagyok… És akkor állapítsam meg, ki csinálta a gumiujjakat!… Mintha lenne hozzá technikánk!

TANÁR

Mért, én a biológia szertárba tíz éve nem bírtam venni semmit!

KAPITÁNYNŐ

Azok csak kitömött madarak, de minekünk nyomoznunk kell, eredményt produkálni, javítani a statisztikát, kőkorszaki eszközökkel! Ha egy fékpofát kell cserélni valamelyik Zsigán, már nincs rá pénz! És akkor javítsuk a statisztikát!!!

Megszólal a telefon.

RENDŐR

Felveszi. Igen… Mi? Jöjjön fel. Leteszi a telefont, kínban van. Mi megteszünk mindent, tényleg, elnézést az idegességért, de hát emberek vagyunk, tanár úr…

TANÁR

Mi történt? Valami történt! Tessék megmondani!

RENDŐR

Ne tessék megijedni, tanár úr, a felesége már jobban van, éppen viszik a mentők a kórházba…

TANÁR

Mi van a feleségemmel?!

RENDŐR

Egy kis idegösszeomlás, értjük mi, hogy nehéz… már kapott nyugtatót…

Jön Mentős, kezében nejlonszatyor, leteszi az asztalra, kisiet. Kis csönd.

KAPITÁNYNŐ

Mi ez?

RENDŐR

Igazi ujjak, bedobták hozzájuk…

TANÁR

Levágták a lányom ujjait, az én kislányom ujjait! Maguk is gyilkosok, mindenki gyilkos! Gyilkosok!

KAPITÁNYNŐ

Fogja már be!

Tanár kirohan.

KAPITÁNYNŐ

Az isten bassza meg. Kurva szar lesz a statisztikánk. Elővesz egy papírt a nejlonszatyorból, olvassa. Harmincmilliót kérnek, készpénzben, ezresekben.

RENDŐR

A kurva életbe. Ki nézzen utána ennek a tanárnak?

KAPITÁNYNŐ

Majd én kimegyek az iskolába. A laborban addig az ujjakat nézegetik. Mindegyiknek szét van roncsolva az ujjbegye… hogy ne lehessen tudni, kié…

RENDŐR

Ez jó vagy rossz?

KAPITÁNYNŐ

Hát, arra vall, hogy olyanok csinálják, akik azt hiszik, hogy 379ők profik. Csönd. Hú de elegem van! Leszázalékoltatom magam, elmegyek rokkantnyugdíjba.

Kis csönd.

KAPITÁNYNŐ

Hadd kérdezzek valamit. Mit tudsz a szovjet laktanyáról?

RENDŐR

Hát, hogy nincs kihasználva.

KAPITÁNYNŐ

És honnét jön az a sok olaj, amit ott tárolnak?

RENDŐR

Olaj?

KAPITÁNYNŐ

Az a vendéglős tárolja és passzolja tovább, a Kündü, aki csajokat is futtat. De honnan jön?

RENDŐR

Hát honnan jöhet, a ruszkiktól, ukránoktól…

KAPITÁNYNŐ

Az a Kündü, az együtt vadászik a megyei fejesekkel, mi?

RENDŐR

Kimennek, és valamelyik erdészházban… nőkkel… Pestről is jönnek, képviselők, a minisztériumokból… mint mindig, csak most már annyira se tudnak vadászni, mint a Kádár alatt…

KAPITÁNYNŐ

Kurva szar, hogy nem ide születtem, egy csomó információt csak lassan tudok megszerezni. Szerinted megbirizgálhatjuk ezt a Kündüt, vagy hagyjuk a fenébe?

RENDŐR

Az mindenkivel együtt iszik, harminc éve.

Kis csönd. Kapitánynő leül Rendőr asztalához, a fiókból elővesz egy üveget, meghúzza.

KAPITÁNYNŐ

Na és mondd csak, hány kocsit loptatok összesen?

Csönd. Rendőr az ügyfelek által használt székre ül.

KAPITÁNYNŐ

Abszolút magánemberként kérdezem.

RENDŐR

Amiről én tudok, az hat… vagy hét… Három év alatt… Nem olyan sok…

KAPITÁNYNŐ

Attól függ… Ha fegyelmit indítok ellenetek, egy csomó embert ki kell rúgnom, és kit veszek föl? Így is van nyolc üres státusom! Ha nem indítok fegyelmit, engem rúgnak ki. Persze ha fegyelmit indítok, engem akkor is kirúgnak, mert mért tartott két évig, amíg rájöttem…

RENDŐR

Nem kell fegyelmit indítani… Mi mondjuk leállunk…

KAPITÁNYNŐ

Az igazán szép lenne tőletek, tényleg, csak egy picikét késő… Az a szemét Jenő felhívott, hogy ő ugyan átvette tőletek a kocsit, de ő ki tudja mosni magát, őt becsaptátok, vannak emberei az ügyészségen meg az önkormányzatokban, de én repülni fogok… Közben van legalább egymilliárd 380értékű olaj a szovjet laktanya alatt, de az orgazda támadhatatlan, mert együtt iszik a képviselőkkel, és szállítja nekik a csajokat… ott is meg van kötve a kezem… pláne így, hogy az embereim lopják a legnagyobb értékű kocsikat a megyében… Mit tanácsolsz, lemondjak? Menjek el jogtanácsadónak, üzemi jogásznak? Csináljak őrző-védő kft-t? De azt most már nem is lehet, két évig tilos, ha innét kilépek… Kérjek fegyelmit magam ellen? Védekezzem azzal, hogy ti tényleg nem bírtok megélni? Mintha ők nem tudnák. Mondjam azt, hogy ti legalább jó néhány évig haboztatok, amíg elkezdtetek lopni, ti még régiek vagytok, nehezen vetkőzitek le a minimális tisztességet, de ha fiatalokat veszek föl, azok azonnal elkezdik, és azok már betörni és rabolni is fognak?

Csönd.

RENDŐR

Adjam be a lemondásomat?

KAPITÁNYNŐ

Magánemberként kérdeztelek. Kis csönd. Ezek az ujjak… Nem eléggé frissek, nincsenek vérnyomok… a csaj valahol megvan, semmi baja, a váltságdíjat akarják csak lenyúlni… Kaptam egy fülest…

Kapitánynő kimegy. Rendőr sóhajt, ő is kimegy.

15. jelenet

Éjszaka. Kihalt főutca. A diszkó előtt. Diszkófény, bentről diszkózene hallatszik. Pár alak lötyög az ajtóban, két nagydarab fickó. Jön Karesz egy sráccal. Karesz arcán kék foltok, sántikál, a jobb keze begipszelve és felkötve.

KARESZ

Nem érdekel, beköpöm az egész bandát. Így kibaszni, pont velem… Nem is igaz, hogy behúnyta a Páter a szemét, és az se igaz, hogy tizenháromig számolt… engem akart kinyírni…

Jön Csajóca, próbál bemenni, a nagydarab kapuőr nem engedi.

CSAJÓCA

De nekem muszáj, biztos bent vannak a srácok… várnak…

Kapuőr odébbpenderíti Csajócát. Valakit másik kapuőr kilök, az tántorog, aztán odébb leáll hányni, senki nem figyel oda.

CSAJÓCA

Figyeljetek, keresek két srácot, az egyiknek olyan hülye neve van, hogy Pacsirta…

381

Karesz és Srác nem válaszol.

CSAJÓCA

Mi van, dobhártyavész?

KARESZ

Kopjál le.

CSAJÓCA

Vigyetek be, biztos bent van a Pacsirta, meg talán a haverja is… valami Izom… Izom és Pacsirta…

KARESZ

Mondtam, kopjál le.

CSAJÓCA

Egész nap vártam őket a bunkerban, de oda se néztek… Mit képzelnek? Elrabolnak, és felém se néznek! Én meg ott szobrozok és várok…

KARESZ

Tűnés.

CSAJÓCA

Te idióta baromállat.

Csajóca odébbmegy.

KARESZ

Menjünk be… Én már ihatok. Úgy beseggelek, ahogy még soha. Gyere, fizetem.

Karesz és a srác bemegy, őket beengedik. A részeg kissé magához tért, vissza akar menni, kap egy frászt, elterül. A többi ácsorgó oda se bagózik. Autófékezés. Jön Wachter, Branyik, Páter.

PÁTER

Na majd csak figyeljétek, hány kölök van itt! Mivé lett ez az ország? Se fegyelem, se öntudat… ebből az országból így nem lesz semmi. Argentínában a kommandósok szépen összefogdosták az ellenséget, és repülőről mindet bedobták a tengerbe, sok ezer palit. Itt soha nem lesz ilyen.

WACHTER

A Balatonban el se férne annyi hulla, mint amennyit te szeretnél.

PÁTER

Ezért fognak minket lerohanni a szerbek meg a románok, azok fiatal népek, azok még tudnak verekedni.

BRANYIK

Mi van a zsernyákokkal, reagáltak már? Valódi ujjak! Az a fülesem, hogy teljesen beszartak! Páterhez. Wachter nem akarta, de valódi ujjakat produkáltam, és elküldettem a zsernyákoknak… Nevet. Na mi a zsernyákok véleménye? Nincs fülesed?

WACHTER

Nem hívtam őket.

BRANYIK

Pedig ott vannak a haverjaid. Ők se hívtak? Na ne…

PÁTER

Menjünk már, mit fecsegtek?

WACHTER

Páterhez. Ritka hülye kölyköket bírtál összeszedni, Páter. 382Ezt megszívhatjuk, az emberrablást nem szokták csípni, túl sok munkát ad nekik… Branyikhoz. Mi van, ha megtalálják a hulláját?

BRANYIK

Aki majrés, az a mai világban éhen döglik, öregem.

PÁTER

Menjünk már!

Páter, Branyik, Wachter bemegy, őket beengedik az őrök. Csajóca a bejárathoz megy.

CSAJÓCA

Figyeljetek, én nem akarok bemenni, csak megnézem, bent vannak-e, aztán rögtön kijövök!

ŐR

Bent-e vannak, mi? Na tünés.

CSAJÓCA

„Bent-e vannak.” Tisztára zokni vagy, apukám, edd meg a diszkódat.

Csajóca dühösen elmegy. Jön másik oldalról Izom, Pacsirta.

IZOM

De mért nem kötözted oda?! Ezt nem bírom felfogni! Akkor most meglenne!

PACSIRTA

De mondom, végig nem akart elszökni.

IZOM

Mért, most megvan?

PACSIRTA

Én találtam ki, hogy vigyük el a csajt? Te találtad ki. Most mit jössz nekem?

IZOM

Ha meglenne, visszavinnénk, és kalap!

PACSIRTA

Biztos ott van annál a nőnél, aki szobrokat bütyköl…

IZOM

Mi?

PACSIRTA

Mondom. Szobrokat csinál. Gumiujjat is csinál. Annál, na.

IZOM

Jó, még itt megnézzük, aztán odamegyünk.

PACSIRTA

Csak hát én nem találok oda. Éjjel mentünk… ha jönne a csaj, és odavinne megint, akkor megfigyelném.

IZOM

Mért, hát nem figyelted meg?

PACSIRTA

Nem… arra vigyáztam, hogy el ne szökjön.

IZOM

De hát nem is akart elszökni!

PACSIRTA

Ha mi most keressük, akkor mégis elszökött, nem?

IZOM

Mert otthagytad egyedül, te ökör.

PACSIRTA

Megígérte, hogy ott marad, és amíg ott voltam, addig nem is szökött el!

IZOM

Sóhajt. Na menjünk be.

Bemennek, a két őr szótlanul beengedi őket. Jön Tanár.

TANÁR

Fényképpel hadonászik. Nem látták? A kislányom! Nem látták? Nem látta?

383
ŐR

Nem.

TANÁR

Nézze meg jobban, azóta sokat nőtt, ez egy kétéves kép, de azért ilyen…

ŐR

Nem láttam.

TANÁR

A rendőrség is, a rohadt életbe, ez nem egy rendőrség, hol van itt rend?! Jöjjön már valaki, aki rendet csinál! Itt bárkit elrabolhatnak, a rendőrség az áldozat családját basztatja, engem! A szemét rendőrök, azok!

HANG

Kuss legyen végre!

Fentről szemetet öntenek le. Tanár odébbugrik. Egyik őr valamit beszél a mobiljába.

TANÁR

Az nem ország, ahol bármit lehet! Embereket elrabolni, lenyiszálni az ujjukat, ilyen ország nincs is! Mért nem lázadunk fel, emberek? Levágták a kislányom ujjait! Gyilkosok! És ez egy jogállam, ez egy demokrácia! Jöjjön már valaki, csináljon rendet! Szétlopták az országot, mindenkit kinyírtak, mért nem jön valaki rendet csinálni végre?!

Fékcsikorgás, majd két rendőr jön.

TANÁR

Rohadt állatok, hagyják, hogy megöljék a lányomat!

EGYIK RENDŐR

A kurva cigány anyádat!

Két rendőr gumibottal ütlegeli Tanárt, majd megbilincselik és kihurcolják.

HANG

Verjék szét már azt a kurva diszkót! Mért nem verik szét azt a kurva diszkót?! Fel fogom gyújtani azt a kurva diszkót!

MÁSIK HANG

Kussoljon, vén barom! Magától nem lehet aludni!

Két őr vidáman nevet, kijjebb jönnek, felfelé néznek. Fentről szemetet öntenek le. R